Titok

Nagy telek, kemény hidegek voltak az 1960-as években. Az egyik ilyen téli napon is, az erős szél hótorlaszokat emelt, a hóesés nem akart elállni.

Kavargott a hó a szélben. A kutyának sem volt jó kinn lenni. Ami el lett takarítva, a szél percek alatt vissza is hordta. Az apró házak alig látszottak ki a hótorlaszokból.

Seperte nagyapám is becsületesen, de most a szél volt az úr. Úgy tűnt soha nem lesz már vége.

Látja ám, hogy a szomszédasszony is lapátolja a havat.

– Valami baj van Zsuzsika? Már csak azért, mert nagyon nehéz ez a munka, hol van a szomszéd?

– Baj, az van! Az uram olyan beteg lett, hogy ágynak esett, felkelni sem tud!

Át is ment nagyapám megnézni a beteget. Belépett a jó meleg szobába. Gyula szomszéd nyakig betakarózva pislogott a dunna alól.

  • Hallottam nagyon  beteg lettél, jöttem már megnézlek! Látom nincs neked rossz színed!

A szomszéd ránézett nagyapámra, majd huncutkodva megszólalt.

-Ó semmi bajom nincs, csak meguntam a hó seprést, elegem lett, betegnek tettetem magam!

Csak el ne áruld az asszonynak!

  • Most megmondom , a szemedbe nem dicsérlek meg érte, de legyen úgy ahogy te akarod!

Teltek a napok, a hóesés és a szél is elállt, csak a nagy hideg és a hótorlaszok maradtak.

Az emberek is ki-kinézegettek az utcára, hátha hallanak valami friss híreket egymástól.

A szomszédasszony is az orvost kísérte ki éppen, még váltott néhány szót vele a kapuba, de gyorsan be is ment szótlanul.

Nagyapámat furdalta a kíváncsiság és átment, mert úgy gondolta, ha már az orvos jött, itt már nagy baj lehet.

Belépett a jó meleg szobába, a szomszéd arca sápadt volt , szemét lehunyva feküdt az ágyban.

– Úgy látom nem vagy valami jó színben? Meg még köhögsz is!

-Ó, itt már hangosan ugat a halál kutyája! Tüdőgyulladást kaptam a sok fekvéstől- nyöszörgött.

Már felülni is csak segítséggel tudott.

-Megkérlek arra ,el ne mond  az asszonynak, meg senkinek sem , ez legyen a mi titkunk, mert nagyon szégyellem .Ha felgyógyulok,soha nem engedem ,hogy Zsuzsika seperje a havat.

Nagyapám mesélte el nekem, már nagyon régen. Azóta sok-sok év telt el, a történet szereplői sem élnek már.

Most leírtam ezt a nagy titkot, legalább nekem sem kell őrizni tovább.

Kozma Barnáné
Author: Kozma Barnáné

Kozma Barnáné Dandé Valéria vagyok,  három éve írok verseket, novellákat  és meséket. Az irodalom szeretete végig kísérte életemet. Különösen szerettem a mesék világát, az állatokat és a természetet. Az Irodalmi Rádió alkotótáborához 2016-ban csatlakoztam, amelynek közösségében jól érzem magam. Pályázataikon, sikeresen  szerepeltem, nyolc antológiájukban jelentek meg írásaim. Három versemet Karády István zeneszerző zenésített meg. Történelmi novellám bekerült az Országút Társulat „ Akiket Isten kihívott csatára” című antológiájába. Verseim  megjelentek a Montázsmagazin, Titera-Tura Kiadó,MANE, Raszter Kiadó, Tollforgatók E könyv, Szülőföldem, Mesél a Napló, Gold Pen Irodalmi Kör antológiáiban. A VII. Benedek Elek nemzetközi meseíró pályázat döntőjébe jutottam. Szerbiai Pannon RTV meghívására , Magyarországról egyedüli meghívottként vettem részt az „ Itthon vagy” pályázat díjazottjaként. Szlogenemet egy hónapig minden nap, többször bejátszották. Közel 300 versem vár kiadásra, nem sokára befejezem első történelmi regényemet. Nemrég a festészettel is barátkozom, ahol szintén megmutatkozik a természet szeretete.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

EUGÉNIA

Az ódon pesti házak legendákat őriznek. A zárt kapuk mögött soha meg nem írt regények születnek, az öreg falak meséket suttognak régi, letűnt korokról és

Teljes bejegyzés »

Vihar után

Edit Szabó : Vihar után Eső után bodor felhők az égen, gomolyognak szürkén és még fehéren, leány arcát haragosan formálják, “Iris,kinek a mosolya szivárvány.” Félkörívben

Teljes bejegyzés »

Tomboló nyárharag

Tomboló nyárharag Az előző részek tartalmából: Elballagott a sok vén diák, megkezdődött Félcitrom és társaik próbaidőszaka. Az érettségik árnyékában egy-két pillantást vetünk időnként a Blokkra.

Teljes bejegyzés »

VÁLTOZÓ IDŐK

      Változó idők   Hegy tetején állok, s bámulom a várost, Táncot jár és mulat a teremtés szele, Alattam van minden mi egészségre káros, Vajon

Teljes bejegyzés »

Csilingel a szánkó

Edit Szabó : Csilingel a szánkó Itt jár már az év utolsó hava, decembert írunk a naptárakban, nagyszakállú nézi csomagolást, “Mikulás ment a hátsó gangon

Teljes bejegyzés »

Fehér tornacipő

    Anyám zavarban van. ­ –  Egy szelet dobostortát kérek, egy kis ásványvizet,­ – szünetet tart­ – és egy kis kávét kérnék még ­–

Teljes bejegyzés »