Török Nándor: Önáltató-kételkedő – előadja: Barbinek Péter

Irodalmi Rádió – Kortárs Verstár Pro sorozat
rendező: Kozma Attila – főszerkesztő: Zsoldos Árpád

Török Nándor: Önáltató – kételkedő

A város peremén, hol éltél és élek,
beomló alkonyokon, hogyha megidézlek,
gyakran áhítozva komolyan képzelem,
hogy a folyóparton ott ülsz te is velem,
s eszembe jut nem egy, őrült-szép gondolat,
te megértenéd mind, mindegyik gondomat,
mi aranyló szívem ablakán kilátszik,
te igazán tudnád mi az, mi hiányzik.

Lehettél volna tán apám, vagy nagyapám,
gyom lepte lelkemben saraboló kapám,
lehettél volna bölcs becsüsöm, barátom,
értékelted volna keblemben karátom,
lehettél volna hű tanítómesterem,
megsúghattad volna, toll az én fegyverem,
lehettél volna hős, hús-vér tábornokom,
s most nem ülnék itt az alsó lépcsőfokon.

Nem ülnék esténként kétkedve, borúsan
nézve, hogy mi úszik amott a folyóban,
lehet, hogy ingujjban büszkén, jólfésülten
körmölnék látszólag félig felkészülten,
talán széplányokkal rosszalkodnék kéjjel,
szoknyákat, csipkéket szórnék szerteszéjjel,
vagy tán romkocsmákban szívnám be a füstöt,
vagy a pokol mélyén fűteném az üstöt?

Nem tudom meg soha, mi lehetett volna,
hogyan is lehetne elefánt a bolha?
Valahol megírva ez így rendeltetett,
nékem kell szagolnom az elúszó szemetet.
Egyet megígérek, amit megtanultam:
nem felejtem el a múltad és a múltam.
Képességem a rend még valahol késik,
kisbetűs nevemet mondd meg, hova vésik?

Hova vésik vajon? Egy jeltelen könyvbe,
és majd jönnek értem fekete öltönybe’?
Vagy várólistára, annak is végére,
hiú várakozás új reménységére?
Gyalulatlan fába, egy ferde fejfára,
kinn a temetőben vigyázzon a tájra?
Vagy gyémánt vésővel kemény márványkőbe,
amit pár év múlva a moha benőne?

Nem ez a vágyálmom, nem ez az óhajom,
nézve a habokat felszálló sóhajom
a bodros víztükör sörényébe súgja,
kósza esti szellő hajába huhogja.
Lelkem mély kútjából felhúzom a vödröm,
benne hiúságom, bajuszát megpödröm,
érzelmem kapuit szélesre kitárom,
dadogó dalaim a szélbe kiáltom.

Szélbe szétkiáltom, hallja meg mindenki,
aki már valaki és aki még senki,
hallja meg a polgár, hallja a miniszter,
hallja meg az elvtárs, hallja meg a miszter,
hallja meg a koldus és az utcalány is,
a város peremén is található kláris,
mindenki hallja meg, aki csak akarja,
aki már megismert, s aki most akarna.

Hallja meg, ki féltőn önmagamért szeret,
mindig megbocsátva béklyókba nem veret,
s hallja meg, ki bántón sulykol tettel, szóval,
vérző sebeimet behintené sóval.
Hallják meg az erdők, hallják meg a hegyek,
a nyíló virágok, a zümmögő legyek,
talpam alatt a kő, s fölöttem az ég is,
és a rám vigyázó halhatatlan égisz.

Epilógus:
Tudják meg az érzést, érezzék át vágyam,
ha hallgatják dalom elmerengve lágyan,
számukra a szívem ki van tárva-nyitva
(részükre egy darab rég kikanyarítva),
s olvasván versemet esténként csendesen,
a szívük szélébe fájdalom mentesen
nevem gyöngybetűvel, ha bele van vésve,
tán nem volt hasztalan az életem mégse.

Zsoldos Árpád és Adrienn
Author: Zsoldos Árpád és Adrienn

Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség.Miskolci házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak minél több és minél színvonalasabb megszólalási, megjelenési lehetőséget teremtsünk. A cél elérése érdekében készítjük rádióműsorainkat, hangzó és nyomtatott kiadványainkat, elektronikus köteteinket és galériáinkat. Szerzőinknek segítünk kötetük kiadásában, a teljes kiadási folyamatot elvégezzük nyomdai és értékesítő partnereink segítségével. Rendszeresen írunk ki irodalmi pályázatokat és nagy hangsúlyt fektetünk a közösség személyes találkozására is, ezért szervezzük felolvasóestjeinket, nyári táborunkat, születésnapi rendezvényünket. Vállaljuk irodalmi és kulturális események, szavalóversenyek, könyvbemutatók megszervezését és lebonyolítását is. Nyitott közösségként mindig várjuk új alkotók (írók, költők, képzőművészek, előadók) jelentkezését is. Elérhetőségeink: ímélcímek: zsoldos.adrienn@irodalmiradio.hu; zsoldos.arpad@irodalmiradio.hutelefon: 70/616-7583; 70/616-8684 2019-ben a Médiapiac című szakmai lapban jelent meg rólunk egy cikk Sárközi László tollából:http://www.mediapiac.com/mediapiac/Meltokeppen-es-minosegben/114251/ English version: The editors, led by the husband-and-wife team of Árpád and Adrienn Zsoldos, have been championing contemporary Hungarian authors for 18 years. In addition to their radio programmes, they also publish audio books, e-books, anthologies and self-published works. They arrange book readings, book launches and literature workshops, and they regularly hold competitions too. It is an open community that anyone who writes literature in Hungarian can join.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kant emlékére

Bár mire képes az emberi faj ezt bizonyítja a múlt öröke Visszatekintve, távoli évek még felidéznek rémes képeket Kant tanítása: „az ész kritikája” Új filozófia,

Teljes bejegyzés »

Aquincum

Tűzött a déli nap, fénye rátelepült a lombra Fáradtan érkező csapat tikkadtan ért fel a dombra Vén Duna ballagott csendben, nézte a vízparti fákat Táborba

Teljes bejegyzés »

Stavros

Apollónnal utazhattunk, Stavroszon nem unatkoztunk minden jónak vége szakad búcsúzni csak szépen szabad   Megterítve már az abrosz elbúcsúzunk tőled Stavrosz. Jönnénk ide télen, nyáron

Teljes bejegyzés »

Lehullott virágfejek

Lehullott virágfejek Még maradjatok velem Azáleák, kicsi rózsafejek Erdőszélről ibolyák Színes apró bóbiták.   Csodakék, narancs, fehér Pici virágok fején Sok emlékem visszatér. Ringatóznak, lebegnek

Teljes bejegyzés »

Curves (Körvsz)

Alig hagyjuk el az ágyunk Úgy érezzük „Körvszre” vágyunk Várnak ránk a kondi gépek Ettől leszünk, fittek szépek   Nem is kell, hogy sokat tegyünk

Teljes bejegyzés »

A téli szél

Fehér a táj, ma is fagyott az ősz, amit még itt hagyott maradt a fákon pár levél letépi azt is majd a szél   Bokor

Teljes bejegyzés »