Rózsa Iván: Előre mind, srácok!
Előre mind, budai srácok!
Előre, megmozdult már Pest!
Diákok, mérnökök, munkások:
Győzünk vagy halunk, ha leszáll az est.
Ne hallgass zsarnokok szavára!
Hazudtak már épp eleget…
Verd le a vörös csillagot mára!
Életed így csak szebb lehet…
Űzd ki a ruszkit e hazából!
Menjenek velük a hazátlanok!
Elég volt sarlóból, kalapácsból:
Majd’ belegebedtünk, ez is egy ok…
Fogd a puskád, ne siránkozz!
A hit a magyarok fegyvere…
Harcolj is, ne csak imádkozz!
Erőnknek ma nincs ellenszere…
Álmodjunk végre egy nagyot!
Szabadságtól rezdül a szél…
Lehet, hogy én naiv vagyok:
De mind, ki szabad, csak így él…
Elbukott hát forradalmunk:
Letörlöm most könnyes orcád.
Örökkévalóság a mi vágyunk:
Nem állunk meg, megyünk tovább!
Kivégezték apám, én is ott állok:
Várom a sortűz-dördülést…
Ne sírjatok értem szép leányok:
Csak színleg zártuk le e zendülést!
Folytatják fiaink, unokáink:
Sosem gazdátlan a stafétabot.
Népünknek Attila nyomdokain:
Szabadság a normális állapot.
Vitézek voltunk, s maradunk:
Tetszhalott csak most a tömeg.
Ébredünk, megrázzuk újra magunk:
S velünk tart fiatal és öreg.
Előre mind, budai srácok!
Előre, megmozdult már Pest!
Diákok, mérnökök, munkások:
Győzünk vagy halunk, ha leszáll az est.
Budapest-Budakalász, 2016. szeptember 22.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...