Virágba szökkent a pénz
S a magyar embert is elkápráztatja hatalmával
S büszkén feszit a tetkós a kopaszra nyirt öntudatával
Pedig azt mondják éhezik a nép
S ezért fiai kivándorolnak a nyugati világba
S míg takaritják a londoni szállodát,
Diplomájukat zsiros papirba csomagolják
S pénzüket nap,mint nap újra számolják
Kultúrájuk: csupán az ujságok cimlapjának olvasása
S néha betévednek egy olcsó sarki kocsmába
Vagy ingyen koncertekre vagy ritkán moziba járnak
Ha hazalátogatnak előkelő szállóban hálnak
Étkezési asztalukra idegen zászlót helyeznek
Hogy ezzel is másságukról a külvilágnak jeleznek
Szülőhazájuk múltja jövője nem érdeklik
Ám történelmüket az itthonmaradók sem ismerik
Valamennyiük csupán a bővülő földi javakban reménykedik
Felismerték,hogy hamis tanokkal az igazságot elterelhetik
Ám a múlt igazságát néha mégis mérlegre helyezik
S akkor megszólalt a lelkiismeret hangja
Legyen szine, vallása ,izlésvilága bármilyen
Legyen szülőhazája a világ bármely pontja L
Legyen tékozló fiú, vagy hazáját hűséggel szolgáló
Beszélje nyelvünket törve vagy kifogástalan fonetikával
Az a magyar kinek Trianon hallatára
Könnycsepp bújik elő a szeme sarkába
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: