Pohárral kezemben

Érzelmek sodornak, lehúznak, emelnek,
konok kérdésekre ötven év felel meg.
Ötven év nagy idő embernek és bornak,
minden pohár alján indulatok forrnak.
Indulatok forrnak, érzések támadnak,
védekező állás: hátam a hátadnak.
Megvetettem lábam, szemtől szembe várom
megüdvözülésem, vagy hitvány halálom.


Örvények húznak le, átölel a hínár,
felszínen maradva minden nap a kín vár.
Szomjas testem bőszen ünnepli a káoszt,
itatom mindennel, mit a csapos rám oszt.
Patáim a szennyes holdfényben tocsognak,
szarvaim is nőnek, öklelni is fognak.
Vágyom a mélységet, mélységben a véget,
a pokol melegét, akkor is, ha éget.


A szédítő szférák csábítják lelkemet,
föntről majd láthatom, ki az, ki eltemet.
Forgószél emel föl, szülőföld alattam
(erről már álmodtam, önmagam vallattam).
Mámorban szárnyalok, felhőkben elázok,
köröttem istenek, vélük parolázok.
Vijjogó sasokkal napsugárban fürdök,
néked üzenetet szivárvánnyal küldök.

Hullámzik a sorsom: magasság és mélység,
a földön maradva életem csekélység.
Hitetlenül hiszek, magam megtagadom,
amit nem vetettem, azt le nem aratom.
Szerencsém kontyába körömmel fogódzom,
lelked kasszájába örömmel adózom.
Ha eljön az idő, pohárral kezembe’
merülök, vagy szállok a nagy végtelenbe.

Török Nándor
Author: Török Nándor

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Még élünk!

Rózsa Iván: Még élünk! Mennyi, mennyi szószátyár, naplopó, cselszövő gazember! De itt vagyunk mi is, és még élünk! Budakalász, 2024. március 1. Author: Rózsa Iván

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Még mindig

Rózsa Iván: Még mindig Igaznál több a Hazug ember. Megváltó, Tényleg működtél? ! Budakalász, 2024. február 17. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Biztos?

Rózsa Iván: Biztos? Nem csak a való Lét, bizonytalan az is; Mi van odaát? Budakalász, 2024. február 16. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Mágnes

Rózsa Iván: Mágnes (Három haiku) Elment mellette, És mágnesként vonzotta Magához a hölgy. Japánba repült, Hisz mágnesként vonzotta A szent hegy, Fudzsi. Japánba készülsz, Mágnesként

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Nyuszi-forradalom

Rózsa Iván: Nyuszi-forradalom Az állatoknak kell végül megmenteniük a Földet! Szavaimon bennfentes „okostojások” jót röhögnek… Lázadjatok fel delfinek, majmok, kutyák, macskák: Takarítsátok el az emberiség

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Fejlődés?

Rózsa Iván: Fejlődés? Lásd, emberiség: Hanyatlással fejlődünk! Kiirtjuk magunk… Budakalász, 2024. február 28. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek

Teljes bejegyzés »