A gyászos valóság

A gyászos valóság

Míg betegen élted napjaid,
Míg ágynak nem szólítót valaki.
Így lett az élet mostoha arca
testedet egyre mereven nézet ki onnan.

S mind hű kutya szolgáltalak
belső hangokat elfojtva nem érdekelt
nem láttam mást csak tégedet.
Ahogy az ágy egyre jobban elnyeli testedet.

S szűnnek a sóhajtások
marcangoló érzés kerít hatalmába.
Oda lépve tálca kezembe
rajta minden mire szükség lehet.

De már csak egy sápadt arc néz reám.
Egy üveges tekintet kémleli a mennyezetfalát
Tálcát elejtve térdre esek
s meg fogom dolgos kezed

De nem mozdulsz csak merengsz.
Tudtam, hogy előbb utóbb ez lesz.
Oda künn madár sereg énekel.
S én dühösen könnyezem

Nekem fájó emlék minden perce.
Kit érdekel mi játszódik ide bent?
Egy szív fájdalomtól énekel
s én csak ülök s bámulok az ablakon kifele.

Ragyog a nap ékes arca
ó Istenem miért van?
Hisz lelkem gyászba lépet
s helyemet nem lelem

Fájdalmam szélként szalad
Vádlón kérdem miért van?
A jók elmennek s én még is maradok.
Perig valahol hű társa vagyok.

O de mit is beszélek neked
nem érted mi zajlik itt bent.
A lélek szobája üresen tátong
már nincs bent semmi fontos.

Kihalt szeretett s vihar él bennem
vádlón kérdem vajon miért lett ez .
Én marcangolón kérdőn nézek reád
de választ nem kapok már.

Lábam ólomtömb ként vonszolom
testem sziklapart ként nehezedik rám.
Borus volt körülöttem a szép világ
s úgy érzem össze dőlt a világ.

Már nem érdekel semmi sem
mit ér az élet nélküled.
Csak ülök egy széken s
inkább meg halok utca zaját itt hagyom

De kélek istenem utoljára szólítalak.
Mutasd utam mi legyen
csak a fájdalom tépi testemet.
S a hiányába szenvedek.

De méla bús magányomba
az ablak kitárult.
S a szívem újra szeretettől lángol
s emlékezem könnyezem
hát ilyen az élet kegyetlen
Olaszfalu.2016.December.29

Stern Ilona
Author: Stern Ilona

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű munkáscsalád gyermekeként nőttem fel. Elvégeztem az általános iskolát, ezután nemsokára kiköltöztünk Olaszfalura, s a nagybetűs élet kínálta lehetőség szerint munkába álltam. Három gyermek édesanyja vagyok. A helyi plébániának a plébánosa és a Kolpyng családdal együtt rendezvényeken, kirándulásokon vettünk részt, s ez után próbáltam az átélt perceket visszaadni, ami kis sikerrel sikerült is. Majd elvégeztem egy számítógép-kezelő és a szociális gondozó, valamit ápolói iskolát. Miután az iskolákat sikeresen befejeztem, pályát változtattam. Szépkorúak bentlakásos otthonának dolgozója lettem egy gyönyörű Balaton parti intézményben, ami sajnos nagyon távol volt lakhelyemtől. Jelenleg egy romantikus gyönyörű környezetben lévő intézményben vagyok ápoló, ahol foglalkozás keretében is foglalkozom az irodalommal. Már régóta foglalkoztatott a versírás, és minden, mi az irodalomhoz kötődik. Közben autodidakta módon próbálgattam szárnyamat, s írtam, de nem még került kiadásra. Hivatalosan a Balaton parti intézményben kezdtem el foglalkozni a versírással, miután felkértek, hogy az ott élő lakók születésnapjára írjak verset,  amit nagy örömmel vettek. Majd egy úriember kért egy verset a helyi dalkörnek, amit a helyi lap le is közölt. Ezután, ahol az illető énekel, a Balatonalmádi Városi Vegyes kar megalakulásának évfordulójára - ami nagy meg tiszteltetés...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Virágok

Edit Szabó : Virágok “Virágok, szép virágaim, Be kedvesek vagytok nekem !” mikor kinyíltok, álmaim kertjében ragyog színetek. Kora tavasz hoz indulót, melyet követ minden

Teljes bejegyzés »

kártékony

szeretett engem mamám onnan tudom hogy bár csak a hasznosat kedvelte mégis sütött-főzött rám ha nála nyaraltam kecske nyulak tyúkok veteményes voltak a büszkeségei a

Teljes bejegyzés »

Szól a hegedűm

Edit Szabó : Szól a hegedűm “Hegedülnek,szépen muzsikálnak,” Leány áll a fények sugarában, hosszú ruha fedi a termetét, pódiumon csak ő lesz a vendég! .

Teljes bejegyzés »

Mormolt, halk szavak…

Bánatosan mormolt, nyájas, halk szavak, Viharban is repülnek a madarak… Siránkozó lőrések vágyják a harcot, Én mikor vághatok csodálkozó arcot? Sokan várjuk, eljön az idén

Teljes bejegyzés »

Haladásban fékeződő élet

Hétköznapi pszichológia… a lét csapdájában. (Senrjon) Járvány még nem múlt végleg, De pluszban már van egy háború. Harc dúl egy hete… * (Senrjú) Lesz cudar

Teljes bejegyzés »

Végső filozófiámban

Hétköznapi pszichológia… (Anaforás, 3 soros zártükrös) Esteledik már az életem, ez a vég a végső? Eszerint igaz a tétel, új gondolathoz, késő… Esteledik már az

Teljes bejegyzés »