Hullámsír a tengerben

Hullámsir a tengerben.

Állok az Adria partján, s a távolba bámulok
Mintha szivét kitárná a végtelen
Megfér benne a gondolkodó értelem
Szemem lassan a csillogó nap elvakitja
Zakatoló kérdésözön agytekervényeimet elboritja
Hogy lehet a természet szépsége mellett oly kegyetlen
Mérhetelen erejével kegyetlenkedése oly végtelen
Itt állok partjain, mint Machbet koronájával kezében
Duncan ,s legyilkolt gyermekei árnyéka tövében
Emlékeimben a nyári forróság hűsitő kegyében
Lágy daloló hullámok andalitó kegyében
Életet adó, s tápláló napunk fényében
A látóhatáron feltűnik egy lélekvesztő részeg imgolygással
Kinyújtanám karomat s megtoldanám könyörgő fohásszal
Úgy érzékelem elértem baljósló szigonyát
Egy kegyetlen hullámhegy hirtelen kettétörte tatját
Mint a megtámadt méhkas szétrepitette tartalmát
Gyászosan mutatja a világnak kérkedő hatalmát
A gyengéket hullámsir várja,az erősebb küzd a halállal
Karjaim tehetelenül a légbe kapaszkodnak,lélegzetem eláll
Megérdemelten rám, s Európára a megsemmisülés vár.
A látvány kimossa emlékezetemből összes görög élményemet
Vezeklő kámzsába öltözteti valamennyi hátralévő évemet.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csalók

–  Hová, hová ilyenkor korán? – Ne is kérdezd! Szaladok a boltba, friss kiflit venni. Legalább negyven kellene – Csak nem vendégeitek jöttek? Ilyenkor? Már

Teljes bejegyzés »

VIRÁGOK

VIRÁGOK Virágok közt élni, mennyei dolog. Ettől kap erőre és frissül a lélek, A szép utáni vágy bennünk örökké lobog, Ezt vallom ameddig e földön

Teljes bejegyzés »

A határban

A két mélybarna szempár a bárányfelhőket kémlelte a krumpliföld széléről egy napsütötte augusztusi délutánon, miközben olykor-olykor a távoli jövőbe tekintgettek. Két fiatalember, külsőre hasonlóak, unokafivérek,

Teljes bejegyzés »

Esti randevú

Edit Szabó : Esti randevú “Csókot kaptam nem is régen,” itt vártalak én a réten, csókod annyira szeretem, tudom, te is csak engemet. . –

Teljes bejegyzés »

KISLÁNYOM

Mint a legtöbb írásom ez is egy pályázatnak köszönheti létrejöttét. A pályázatot az Otthonápolás világnapjára írta ki a Lépjünk, hogy léphessenek nevű egyesület. Helyezést, díjat nem nyertem, de művem bekerült a pályázatra beküldött valamennyi írást egybegyűjtő, a témához méltó, gyönyörű kiadványba. Büszke vagyok a megtisztelő megjelenési lehetőségre, s egyben köszönöm is azt.

Teljes bejegyzés »