Hullámsír a tengerben

Hullámsir a tengerben.

Állok az Adria partján, s a távolba bámulok
Mintha szivét kitárná a végtelen
Megfér benne a gondolkodó értelem
Szemem lassan a csillogó nap elvakitja
Zakatoló kérdésözön agytekervényeimet elboritja
Hogy lehet a természet szépsége mellett oly kegyetlen
Mérhetelen erejével kegyetlenkedése oly végtelen
Itt állok partjain, mint Machbet koronájával kezében
Duncan ,s legyilkolt gyermekei árnyéka tövében
Emlékeimben a nyári forróság hűsitő kegyében
Lágy daloló hullámok andalitó kegyében
Életet adó, s tápláló napunk fényében
A látóhatáron feltűnik egy lélekvesztő részeg imgolygással
Kinyújtanám karomat s megtoldanám könyörgő fohásszal
Úgy érzékelem elértem baljósló szigonyát
Egy kegyetlen hullámhegy hirtelen kettétörte tatját
Mint a megtámadt méhkas szétrepitette tartalmát
Gyászosan mutatja a világnak kérkedő hatalmát
A gyengéket hullámsir várja,az erősebb küzd a halállal
Karjaim tehetelenül a légbe kapaszkodnak,lélegzetem eláll
Megérdemelten rám, s Európára a megsemmisülés vár.
A látvány kimossa emlékezetemből összes görög élményemet
Vezeklő kámzsába öltözteti valamennyi hátralévő évemet.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Még futok

Edit Szabó : Még futok Még futok hegyek közt kövek ormán emberösvények nyomdokába lépek velem szalad a holnap az útjelző visszamutat átfutottam már a célt

Teljes bejegyzés »

Reggeli ébredés

Reggel hat óra van. A csend mélyének közepén hirtelen megszólal az ébresztő idegesítő hangja, mely rögtön azt üzeni, hogy ideje felkelni, amit én teljesen figyelmen

Teljes bejegyzés »

Szembenézés a veszteségekkel

Szembenézés a veszteségekkel Az előző részek tartalmából: Egy újabb év ért véget az Akvarista Blokk történetében, egy ellentmondásokkal teli év. Tartogatott örömöt, szépet, jót és

Teljes bejegyzés »

Nem akarsz Anettem?

Szita az életem, Anettem! Hiányzik veled a szerelem… Mért kell nélkülöznöm? Testemben… epedőn! Nem akarsz már engem Anettem? Szerelmes szívedre éhezem, Az nagyon kellene, úgy

Teljes bejegyzés »

Kicsorbult szemek

Kicsorbult szemek, gonosz tettek, Nem akarok élni veletek. Emberek! Ember teszi ilyenné a világot, De fogjunk össze és más világot Teremtsünk, olyat, mi jó nekünk

Teljes bejegyzés »

Dögcédula

Nincs a nyakamban dögcédula, Mert már nem is vagyok katona. De! Katona vagyok az életben, Ebben a legsűrűbb regimentben. * Harcos az élet Frontja, itt

Teljes bejegyzés »