Görög falu

Görög narancs, török átok.

Édes görög narancs hetek óta családom csemegéje
Nyelvemen ize,szememben szigeteinek csodás nyári élményképe
Szellőjárta öbleinek,s égkék tengerének lelket ringató menedéke
S a színes parti virágeső,s esti csillagkoszorüja szivünkbe zárta a viszontlátás reménye

Évszázadok romos emlékei,történelmünk régmúlt dicső tettei
A török hóditás és dúlás hazánkat súlytó szörnyű emlékei
Megszelidült világuk politika formálta irányváltozásai
Napjainkra megérlelték a nemzetek találkozásai

A politika mindent beszőtt a napi tettek mezején
Bujdosó őseink menedéket találtak a törökök földjén
Nagyvilági terveik lassan zsugorodni kezdtek
Igy az ősi ellenségekkel lassan megbékéltek

Csak jelenünkben eszméltek rá, mit jelent egy invázió
Lassan saját bőrükön élvezhették mi lehetne az irányadó
De a csak félig megvalósitott demokrácia
Szorultságában kelepcébe csalta a vén Európa

A régi ellenség szállitja vissza földjére a menekülteket
Felemészti a kialakult ringlispil a nyugatról kapott pénzüket
A hajók jönnek csak mennek partról partra
Ez a játék nyeli az eurókat mint a kiéhezett kacsa

Vajon meddig folytatják e szörnyü játékot
Hisz mindezzel az ISIS malmára hajtják a keresztény világot
Az ősi ellenségeket ismét egymás ellen uszitják
A valódi menekülteknek pedig minden kártyáját kijátszák

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szólamok

Libben a hang, elszáll a szó… Biztató nesz volt, már távolodó, üresen kongó ricsaj csupán. Visszhangja megtalál, de már nem rezonál! Új átirat? Fonnyadó szóvirág…

Teljes bejegyzés »

Adventi gyertya

Advent éjjelén lélekgyertyát gyújtok, Lábam nyomába hódarát fúj a szél. Jégcsipkés csúcsokra vágytam egykor rég, De poros völgyzugba taszított a sors. Szögre akasztanám a vándorbotot,

Teljes bejegyzés »

Becsapódott

Becsapódott az árnyék, és darabokra hullott, az idő tengelyét nem billentette ki, de ez csak egy kicsin múlott.   Talán mert este volt, ilyenkor kevesen

Teljes bejegyzés »

Lenéznek ránk

Lenéznek ránk a csillagok, a nem kicsik, a nem nagyok, a fényesek, a haloványok, a most születtek, a pulzálók, a ragyogók, a pislogók, a sok

Teljes bejegyzés »

Tűz szekere

Tűz szekerével az éji világot riasztod fel álmaiból. Elszabadulnak a vad ordítások, árnyak suhannak hangtalanul.   Vicsorgás tépi a rejtőző álcát, kiderül minden hamarosan Kuvik

Teljes bejegyzés »

Ködhullámok

Ködhullámok tengerében, hajóorrok csillámlanak, szétválasztják a sűrűjét, hogy újra besüssön a nap.   Author: Sáfrány János Kaposváron születtem, 5 éves koromig ott is éltem, majd

Teljes bejegyzés »