Az idő vasfoga

Az idő vasfoga

Abroncsba zár a tél vasfoga

Mély sebeket ejtve mulandó testem ráncain

Csak a Karácsony kinál megujulást

Reménykedem: számomra talán ez hozhat megnyugvást

Talán tul sokáig birtokoltam az időt

Arányt vesztett bennem a cselekvés ereje

Nem viselném el a visszavonulást

A tétlenség jelentené a végső pusztulást.

Félelmeim messze felülirják

Testemet – lelkemet nem kimélő kinjaim

Mit jelent társam megkérgesedett szerelme:

Ugy érzem, mintha élve el lennék temetve

Vagy hazug évtizedekként zárhatom le multamat

Vagy mindkét szememet hályog homályositja

Vagy sohasem nyujtottam valódi testi örömet

Vagy lelki rezdüléseire nem forditottam kellő figyelmet.

Mig élveztem gyönyörü nőiségét

Csókjának izét bársonyos ölelését

Mig mohón habzsoltam teste varázsát

Eltékozoltam fürkészni vágyát – kivánságát

Ősz hajkoszoruval értetlenül állok

Egész lényemben mázsás sulyokkal terhelve

Az egyetlen őszinte hanggal életemben
Megismételhetetlen nászi szerelemben.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Adorján L. Zoé

Nyári révedés

„dolce far niente”     NYÁRI RÉVEDÉS   Puha talppárnáid szívem dagasztják, duruzsol belőlük a szeretet, vibráló halk dorombolásodban rezeg, a levegő ritmusra meglebeg. Hét

Teljes bejegyzés »

Átúszni az életen

Mi a lét? Mély tenger, Víz, amiben úszni kell. Születéskor dobtak bele, Muszáj megbírkózni vele.   Mi tegyünk, ha némán sodródunk, Mikor pedig úszni nem

Teljes bejegyzés »

Egy perc

Tudom milyen vagyok. Magamba zárkózva, csendesen üvölt bennem a világ… Egy percre hagyj csak, hulljon szememre délibáb. Elfogyna a bánat, üres a kehely; talán lehetett

Teljes bejegyzés »

A válasz mögé nézve

Néha az egyszerű kérdésekre a válasz sokkal összetettebb, mint azt gondolnánk.  Erre persze én sem gondoltam egészen mostanáig. A minap a buszmegállóban állva épp az

Teljes bejegyzés »

SZÓFONÓ a GRUNDon – 2025. május 12.

Hétfői felolvasóestünk ismét remek hangulatban, kedves alkotók közt és kitűnő írások felolvasásával telt. Császár József és Csilla, Nádasi Katalin, Szolnoki Irma, Ónadi Krisztina, Óczy, Barsi

Teljes bejegyzés »

Orvosnál

Volt egyszer egy nyulacska, aki szörnyen félt az orvostól. Igaz, hogy már sokszor volt nála, többször vizsgálta és mindig nagyon kedves volt, mosolygós, de mégis

Teljes bejegyzés »