Bőgnek a traktorok

Bőgnek a traktorok!

Bőgnek a traktorok a város főterén
Hol egykor ünnepi diszben masiroztak a Kádár katonák
S majd 56 véres zászlain taposva
Ünnepelt 57 május köszöntője
Mit ma a háborgó gazdák traktorai
Zsufoltan megtöltöttek
Lopva vándorol a kisüsti szájról szájra
Merit a gulyásból biztató hirekre várva
Egy nemzettel dacolva
Bezárkózva egy parlamenti szobába
Ül a sátán, s vigyorog magában.
Hej parasztok, parasztok
Miért üres a bugyellárisotok
Jó Viktortok vitézlő korában
Szép jövőtök megpihent
Egy melegebb karámban
Miért nem adott kaszát – kapát kezetekbe
Hogy elkergessétek az elvtársakat
Messzi tengerekbe
Most a tenger jön el Hozzátok
Mint élőt, s élettelent megrontó
Árvizi járványok
Gyurcsány Ur, mint egy király
Trónszéket bitorolva
Alattvalóit belerángatja
A sárba, a piszokba.
A panaszkodóknak befogatja a száját
S a parasztoktól megtagadja audenciáját.
A rágalom ária burjánozva terjed
Célja megvalósul:
Az ellenzék presztizsveszteséget szenved.
Hej parasztok, parasztok
Miért üres a bugyellárisotok.
Nem kell a vjdék,nem kell a magyar buza
Nem kell a parasztok keserve
És nem kell a buja
Lumpenosodjatok, legyetek csőlakók
Egy betevő falatért MSZP szavazók.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Holtomiglan-holtodiglan

Edit Szabó : Holtomiglan-holtodiglan / Shakespeare szonett „Két karodban ringatózom csendesen”, glóriát von köröttünk a Nap fénye, elmerülők két szemedben kedvesem, esküvőnknek mindig meg lesz

Teljes bejegyzés »

Konyhai idill

Betévedtem a konyhába, hol van az a kék madár: pálmaággal a csőrében szabadságot delegál.   Látomásom felszívódik, rám lehel a kürt hangja, hadba hív a

Teljes bejegyzés »

Nyárköszöntő

Már kikelt mind a fészekalja, kis felfedezők szárnyalhatnak, a kikelet integet: ellátni a messzeségbe összegyűjtve a szépséget.   S ahogy fölragyog a föld ege, aranyával

Teljes bejegyzés »

Montmartre éj

  Henri de Toulouse-Lautrec   Odakint sírt ,sírt az éjszaka Merengve dacolva hideggel, Holdfényes lehelettel, Tiszta levegőben, Ezernyi jellel.   Sötétben, a magány is fáj

Teljes bejegyzés »

Esti köd

Köd úszott a tájra fehér tejszerű pompa sejteni lehet csak amit látsz Isten a kezét leeresztette betakarta a napot.   Szellő sem suhan tova szinte

Teljes bejegyzés »

Félelmeim

Félelmeim   Félek az egyedülléttől a sehova tartozástól a jelen létbe támasztom a magányt.   Körülöttem néha gyerekzsivaj dobogás, beszéd, sikoly kacaj, merre vagy? szavak

Teljes bejegyzés »