Jobb kéz, bal kéz

Jobb kéz, bal kéz

Egyszer a bal kéz nagyon megorrolt a jobbra. Féltékeny lett rá, és azt mondta neki:

– Ugyan, mitől vagy te jobb, mint én? Mi jogon vívtad ki magadnak, hogy az összes ember veled ír, veled mutat, veled fog kezet? …és mi az a mondás, hogy „Ne tudja a bal kéz, mit csinál a jobb?” Miről nem szabad tudnom? Mit művelsz te itt a hátam mögött? – háborgott tovább. – Neked még szented is van! Én meg? Balsors, akit régen tép…, balul üt ki, baleset, balhé! Sosem tettem semmi rosszat, mégis nagyon hátrányos helyzetben érzem magam!

Szegény jobb kéz hirtelen válaszolni sem tudott a rázúdított vádakra. A bal kéz dühében még a bal lábat is felbujtotta a jobb ellen.

– Nézd csak, milyen sanyarú a sorsunk! Minden rosszat velünk jellemeznek, ami az embert csak érheti! Én még csak nem is számítok, de te! Hiszen veled csúfolják a jobb lábat, ha nem tud táncolni! Ha valaki téved, azt már ballépésnek is nevezik! Azt javaslom, hogy sztrájkoljunk, amíg nem áll be változás elnyomott helyzetünkben!

A bal láb kis noszogatás után ráállt a dologra. Onnantól kezdve meg sem mozdultak többé. A jobb kar akárhogy viszketett, a bal nem vakarta meg. A jobb láb akármennyire is menni akart, a bal mozdulatlan maradt. Akkor aztán orvosok jöttek, hogy megvizsgálják, mi az oka a bénulásnak, de semmilyen okát nem találták. Masszírozták, kenegették a bal végtagokat, de semmi. Végül injekciókat kapott kéz is, láb is, de mind hiábavalónak bizonyult. Egyszer aztán a jobb kéz nem bírta tovább, s így szólt a balhoz:

– Nézd! Lehet, hogy nekem van egy szentem, de rólad olyan sok hely van elnevezve! Ott van rögtön a Balaton! Tudod, hány ezer ember kíváncsi rá minden évben? Vagy említhetném Balassagyarmatot, Balmazújvárost, de ott van még Ballószög, Balástya, Balkány, Balota és még sorolhatnám, szerte a világon hány hely kötődik hozzád, szemben az én egyetlen Jobbágyimmal.

A jobb kéz látta, hogy a bal gondolkodóba esett, ezért nem adta fel, tovább folytatta:

– No meg, a szív is a te oldaladon ver, nem igaz?

Ez a mondat telitalálat volt a bal kéz számára. Valóban, ő mennyire híres, és hát a szív! A szív az valóban nagy dolog. Sosem hallott még senkit, akinek a jobb oldalán lett volna a szíve. Kezdett is megenyhülni, de még kérette magát.

– Hagyj, most, kérlek! Minden porcikám fáj ettől a sok injekciótól, viszket a vállam is.

– Mondd csak, megbékélnél velem, ha átengedném neked a művészek nagy részét?

A bal kéz most már teljesen elfelejtette sértődöttségét, s az egekben repkedett a gyönyörűségtől! Vele fognak festeni, rajzolni, vezényelni és még ki tudja, mennyi nagyszerű kaland vár rá! Azonnal beleegyezett.

Ekkor a jobb kéz gondolkodás nélkül megvakarta a bal vállat.

– Köszönöm, látom már, miért te lettél a jobb, én meg a bal.

Véget is ért a bal végtagok sztrájkja, s azóta vannak balkezes festők, zeneszerzők, feltalálók és matek zsenik.

forrás: www.lenolaj.hu

Bábel Antónia
Author: Bábel Antónia

Bábel Antónia az Irodalmi Rádió szerzője. Bábel Antónia vagyok, 1982-ben születtem. Dabason élek férjemmel és kislányunkkal. Óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezem. Gyerekkorom óta foglalkoztat az írás, de komolyan csak néhány éve kezdtem gyűjtögetni a műveimet. Ezt a szerencsés fordulatot férjemnek és Kapui Ágota költőnőnek köszönhetem. Szeretem azokat a gyermekmeséket, amelyek csodát sugároznak és feltöltik a szívet. Többnyire meséket, verseket, novellákat és kisregényeket írok. Meséimmel, történeteimmel igyekszem gyönyörködtetni, értéket közvetíteni gyakran segítségül hívva a humort. A képzelet szárnyán próbálok beférkőzni a gyermeki lélekbe. Foglalkoztat a pszichológia, a gyermeklélek, az élet értelme, a természettel harmóniában való lét. Szeretem az embereket, a gyerekeket. Fontosnak tartom az elesettek, rászorultak megsegítését. 2013 óta a helyi Karitász tagja vagyok. Fontos számomra a környezetvédelem, 2013-ban Télessy István környezetvédelmi díjban részesültem a helyi újságban publikált cikkeimért és környezetvédelmi tevékenységemért. Nagyon szeretek főzni, varrni, alkotni, újdonságokat kipróbálni. 2017 januárjában az Irodalmi Rádió Tél és Karácsony 2016 című pályázatán harmadik helyezést értem el Nagyapó csizmája című versemmel. Szintén januárban az V. Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat osztott harmadik helyét szereztem meg A furfangos kis asszony című mesémmel. 2017 májusában az I. Nemzetközi Mécs László Irodalmi Díj osztott első helyét sikerült kiérdemelnem Lopott Vétkek című novellámmal.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

EUGÉNIA

Az ódon pesti házak legendákat őriznek. A zárt kapuk mögött soha meg nem írt regények születnek, az öreg falak meséket suttognak régi, letűnt korokról és

Teljes bejegyzés »

Vihar után

Edit Szabó : Vihar után Eső után bodor felhők az égen, gomolyognak szürkén és még fehéren, leány arcát haragosan formálják, “Iris,kinek a mosolya szivárvány.” Félkörívben

Teljes bejegyzés »

Tomboló nyárharag

Tomboló nyárharag Az előző részek tartalmából: Elballagott a sok vén diák, megkezdődött Félcitrom és társaik próbaidőszaka. Az érettségik árnyékában egy-két pillantást vetünk időnként a Blokkra.

Teljes bejegyzés »

VÁLTOZÓ IDŐK

      Változó idők   Hegy tetején állok, s bámulom a várost, Táncot jár és mulat a teremtés szele, Alattam van minden mi egészségre káros, Vajon

Teljes bejegyzés »

Csilingel a szánkó

Edit Szabó : Csilingel a szánkó Itt jár már az év utolsó hava, decembert írunk a naptárakban, nagyszakállú nézi csomagolást, “Mikulás ment a hátsó gangon

Teljes bejegyzés »

Fehér tornacipő

    Anyám zavarban van. ­ –  Egy szelet dobostortát kérek, egy kis ásványvizet,­ – szünetet tart­ – és egy kis kávét kérnék még ­–

Teljes bejegyzés »