Árcsó

Árcsó

Ha az ember jó ösvényen jár
Mindig és mindenütt barátokra talál
Habár az ország bezártságra itéltetett
A Füredi Lelkekben tavasz lengedezett
Ha kerestél, mindig kincsre leltél
Mit ,ha nem vigyáztál könnyen elvesztettél
Csak nyitott szemmel , s füllel kellett járnod
A legnagyobb értékre így tudtál rátalálnod
A szobrászat,s az irodalom karonfogva egymást
Táplálta reményünk: a magyar megmaradást
Az esti alkalmi tarokkpartik hevében
Hitet tettek éledő barátságunk nevében
Egy születő jobb jövő reményében
Igy minden megszépült a füredi napfényben
A parti sétányon a suttogó szellő ölelésében
Vagy az öreg városrész ódon árnyékképében
Ha a csend vágyában Árcsóra utaztak
A szobrászi képzeletek új portrékon álmodtak
Párja felkutatott új meg új művészbarátot
Ez azt mutatta szerették a vidám társaságot
Igy lett érdeklődésünk friss nyári gyümölcse
Egy kellemes holdfényes nyári vacsoraestje
Melynek számunkra váratlan költő vendége
Gyurkovics Tibor az est életreszóló élménye
Ki haláláig megtartott baráti emlékezetében
A vendéglátók pedig a szivünk múltidéző fényében

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

+ 8 = 16

Az Úr napját szenteld meg

Az Úr napját szenteld meg A szivességért mindig köszönet jár Hogy megszülettél, s Isten gyermeke lettél hálád legkisebb kifejezése, hogy róla megemlékezzél A megemlékezés legyen

Teljes bejegyzés »

Gon-dolkodó-Vers

Gon-dolkodó-Vers Épp itt van előttem Életem nagy könyve És már készülök is belelapozni Mikor hirtelen Feleszmél Előtte a következő vers Mi lenne, ha kinyitnám Mi

Teljes bejegyzés »

Csönd

Csönd Elmentél. Nem sírtál. Csak fogtad a kezem. S utána a csönd maradt mellettem.   Elmentél. Némán, csöndesen. Nem panaszkodtál, hogy fáj. Sose szoktál. Mindig

Teljes bejegyzés »

A csodák palotája

Mintha csak tegnap történt volna, úgy él emlékezetemben, mikor először látogattam meg a József Attila Könyvtárat szeretett szülővárosomban, Dunaújvárosban. Alig múltam csupán nyolc éves. Az

Teljes bejegyzés »

Láthatatlanul

Legbelül van egy hely, amely  Bizonytalansággal tölt el.  Kétkedően ócsárolgat.  Állandóan csak becsmérel.    Ez egy olyan rút szégyenfolt,  Melyet eltitkolnom kéne.  Mégis ott van

Teljes bejegyzés »

Egy percem levegővel

Egy percem levegővel   Nézek jobbra, Majd balra; Csend van nyugalom; Most van erőm, Bátorságom. Körbetekintek újra, És senki sem zavar; Egy felvázolt pillanat, Ami

Teljes bejegyzés »