B. Mester Éva
Úton a tavasz
Varjak hátán, gyászzászlóval
menekül a tél.
Takarodik. Neki nyilván
kár a tegnapért.
Autópályán, buszom mellett
lohol a tavasz.
Mezítláb fut, két kézzel szór
vetőmagvakat.
Januárban hó volt erre,
most csak pocsolya.
Olvad a jég, dobozba bújt
minden korcsolya.
Rég leégett csárdában
az enyészet mulat.
Feltámadó vágyaknak
a remény nyit utat.
Hová költöznek a falvak?
Minden eladó.
Városivá lett a farsang
és a dáridó.
Pecsenyével, forralt borral
kínál zeneszót.
Bizonytalan minden érzés,
biztos csak a csók.
Ami reggel kérdés volt,
az kérdés is maradt.
Mégis olyan bíztató
az idei tavasz.
- február 25.
Author: B. Mester Éva
B. Mester Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Hét testvérem volt, hat állandó lakcímem és tíz munkahelyem. Van két felnőtt gyermekem, négy unokám és egy olyan csendből, magányból és alázatból felépített belső világom, ahol rám találnak az élet apró csodái és körvonalazódnak mély összefüggései. Mindez kitűnő alapanyag lehetne egy folyton más helyszíneket és új szereplőket felvonultató szappanoperához. Talán mégis szerencsésebb a valóság gyökerű, rövid, látszólag független írások összerendezése egy kötetben. Én fűzöm össze őket, ezt szeretném. Megjelent itt – ott egy – egy novellám, versem is, de a papíralapú emlékeim zöme körülöttem kallódik. Csak mostanában, nyugdíjasként kezdem elhinni, hogy mások számára is érdekesek lehetnek történeteim, gondolataim. Korábban kedvtelésből ragadtam tollat, most már tudatosabban figyelek kifelé is, befelé is. Amíg aktív dolgozó voltam, közgazdász-tanárként a racionalitásból, a számokból éltem. Hatvanhét év elteltével a lélekre és a betűkre bízom magam. Művészportré a szerzővel:
