Gyökerek

B. Mester Éva

 

Gyökerek

 

Ha szülőfalumra gondolok,

emlékeimben anyám jön elő.

Ha anyám emlékén lapozok,

a szülőfalum, s a temető.

 

A kezdet és a vég, a gyökerek.

A kastély, ahová óvodába jártam,

a velem egyidős gyerekek,

kikkel az iskolát is vártam.

 

Anyám magyar ruhát adott rám.

Volt, aki mezítláb kezdett iskolát.

Gesztenyét szedtünk minden zsebünkbe,

a réten sóskát, a sírok közt ibolyát.

 

Gyűjtöttünk mindent, az emlékeinket.

Ragaszkodunk mindhez és hozzánk is ők.

Ima és harangszó búcsúcsókját ma is

innen kapják a mennybe készülők.

 

Megörököltük a szeretetet,

a szépre vágyást, ragaszkodást.

Lányaink visznek tovább mindent

és ez a legszentebb hivatás.

 

Nőként, anyaként, kedvesként

te add tovább az otthon melegét!

Küzdelmeidhez segítségül olykor,

maga a sors nyújtja majd kezét.

 

  1. március 08.

 

 

 

B. Mester Éva
Author: B. Mester Éva

B. Mester Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Hét testvérem volt, hat állandó lakcímem és tíz munkahelyem. Van két felnőtt gyermekem, négy unokám és egy olyan csendből, magányból és alázatból felépített belső világom, ahol rám találnak az élet apró csodái és körvonalazódnak mély összefüggései. Mindez kitűnő alapanyag lehetne egy folyton más helyszíneket és új szereplőket felvonultató szappanoperához. Talán mégis szerencsésebb a valóság gyökerű, rövid, látszólag független írások összerendezése egy kötetben. Én fűzöm össze őket, ezt szeretném. Megjelent itt – ott egy – egy novellám, versem is, de a papíralapú emlékeim zöme körülöttem kallódik. Csak mostanában, nyugdíjasként kezdem elhinni, hogy mások számára is érdekesek lehetnek történeteim, gondolataim. Korábban kedvtelésből ragadtam tollat, most már tudatosabban figyelek kifelé is, befelé is. Amíg aktív dolgozó voltam, közgazdász-tanárként a racionalitásból, a számokból éltem. Hatvanhét év elteltével a lélekre és a betűkre bízom magam. Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Égbolt

Égbolt: mikor kék, s mikor szürke, Néha olyan, akár egy ürge, Ki ugrál, és folyton lármázik, S az egész Föld fölött pásztázik. Égbolt: mikor csend,

Teljes bejegyzés »

Kelt bukta

Már akkor elhatároztam, hogy sütök neki, amikor híre jött, hogy a bátyját megoperálták a szomszéd város kórházában. Szegény Papa! Izgult is a testvéréért, de az

Teljes bejegyzés »

Szereposztás

Enikő éppen színházi próbára sietett, amikor összefutott egykori osztálytársával, Áronnal. Legalább hat éve nem találkoztak, így kölcsönösen megörültek egymásnak. Szeretett volna beszélgetni a fiúval, de

Teljes bejegyzés »

Ha teknős lehetnék

Ha teknős módjára páncélt viselnék, az megvédene talán tőled is. Lassú léptekkel tovább araszolnék s megkeményíteném a szívem is.   Tudod, a teknősök sokáig élnek,

Teljes bejegyzés »