Arany Jánosra emlékezünk

Arany Jánosra emlékezünk

Egyáltalában, miért vagyunk depressziósok
Miért verjük mellünket naphosszat
Miért átkozzuk múltunkat, mikor felkel a nap
Miért áztatjuk egyre könnycsatornáink
Mikor megbuknak országos terveink s ábrándjaink
Tán szószóló nélkül maradt nemzetünk
Vagy úgy érezzük a világ összefogott ellenünk
Pedig ha lapozgatom történelmünk lapjait
Számtalan piros betüs ünnep jelzi napjait
S micsoda nagyszerü eseményekkel büszkélkedhetünk
Századokon át a hájas európát kellett védelmeznünk
Nem voltunk egyedül, az Isten mindig fogta a kezünk
A küzdelmekért, s áldozatokért mit kaptunk jutalmul,
Mérhetetlen kincset érő óriások születtek kárpótlásul
A nemzet virágos kertjében jött közénk Arany János
A legnagyobb csillagként száguldott, mint irodalmi táltos
Az ég boltozatáról lelopták a szerencsés magyaroknak
Azóta fennt a magasban egy csillaggal kevesebb maradt
Csendes,s mértéktartó volt:nem mert élni, mert élni akart
Kezében zsoltároskönyvvel, melyet fodormentalevél takart
Azért csodálkoztak mikor Montgomery diszpolgára lett
A Welszi Bárdokat nem olvasták,mivel nem ismeték nyelvünket
Lirája,s epikája a meggyötört magyar lelkületet megmintázta
Életet lehelni a haldokló nemzetbe,hisz ez volt szivünk vágya
A szigeti fák hűsitő s frissitő árnyékában
Talán látta jövőképünk szendergő álmában
Utolérhetetlen gazdag szókincs volt zsákjában
Mely a legmagasabbra emelte a költészet világában
Törpe uniós politikusok rágalom-tüzében
Arany-kötet lehet a fegyver a magyarság kezében
Depresszió helyett büszkeség övezze napjaink
S meritsünk soraiból hitet s bátorságot

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

Az utolsó kopogás

Előszó Vannak éjszakák, amikor a sötétség nem csupán a fény hiánya. Vannak ajtók, amelyeket nem szabad kinyitni, és vannak kopogások, amelyekre soha nem volna szabad

Teljes bejegyzés »

Vidám oktatás

Vidám oktatás   Mikor Mesteremnél megjelenek, Jó sokáig csak nevetek. Viccre vicc jön, szóra szó, Ez aztán a marasztaló.   Emlegetjük az embereket, Találgatjuk, ki

Teljes bejegyzés »

Eliramlott az élet

Kiválasztottad a legszebb virágcsokrot, Már nem írhatod újjá a horizontot. Gyertyát is választasz hozzá, meg koszorút, Nem tudod nem játszani ma a szomorút.   Nehéz

Teljes bejegyzés »

Nápolyi modellek

Mai beszélgetésünkben Elena Ferrante négy részes regénysorozatát idézzük meg Anna és Ági segítségével. Első kérdésem, hogy mit jelent számotokra a történet? Milyen érzéseket keltett bennetek

Teljes bejegyzés »

A hívás

A tanárnő már percek óta gubbasztott a vécéfülkében, a lehajtott vécédeszkára felhúzta mindkét lábát, a tartálynak dőlt, és összegörnyedve telefonált, vagyis hát rendszeresen hívott egy

Teljes bejegyzés »