FÉLPOHÁR ASZÚ GYERTYAFÉNYBEN

FÉLPOHÁR ASZÚ GYERTYA FÉNYBEN

Már kezdett a tokajitól álmosodni, amikor az üveg mellett lévő dugón a szám „2002” kiélesedett. Már ennyi éve? Jól emlékszik arra a napra. Dave váratlanul hívta fel. Ma, ma este soronkívül szeretne találkozni vele. Ráér? Hangja várakozásteljes, izgatott volt. Hétközben? Ugyan mi történhetett? Talán… Hiszen már féléve találkozgatnak, viszi őt a kedvenc helyeire: ahol horgászni szokott, egy-egy történelmi városkába, orchidea kiállításra a gyönyörű arbotétumba, még koncertre is a katedrálisba. De mindig csak hétvégén. Utóbbi időben az volt az érzése valamit akar mondani, de aztán mindig elhallgatott és gyorsan másról kezdett beszélni.

Egy többszáz éves pubba vitte, ahol a füstös gerendák jól mutatták a ház szerkezetét. Az őszi estén a kandallóban igazi fahasábok adtak meleget. A benyílóban éppen két személy fért el egymás mellett a tölgyfaasztalnál. A remek vacsorából egyikük sem tudott rendesen enni. Dave izgatottsága átragadt rá is. Lassan kortyolgatták a Tokajit. Honnan tudott ez szerezni ilyen ritkaságnak számító bort? -szaladt át rajta. Az asztalon fekvő két hosszúszárú vérvörös rózsát nézte a celofánban és várt. Mit is? Maga sem tudta igazán.

Már befejezték a vacsorát, Dave közelebb húzódott hozzá, mélyen a szemébe nézett, a bal kezét két kezébe vette és megcsókolta. Érezte, hogy a férfin is remegés fut át.

  • Linda- kezdte-, már régen szeretnék valamit elmondani.

Nagyra nyított szemmel kíváncsian várta a folytatást.

  • Isten nyugosztalja, még a feleségem sem tudott róla.

Meglepődött. Levegőt sem mert venni, amíg a férfi újra meg nem szólalt:

  • Én… én….

Nem tudta folytatni, sírva fakadt. Arcát Linda vállába nyomta, könnyei a nyakába folytak. Mint egy kétségbeesett kisgyereknek, simogatta a haját, a vállát.

  • Jól van, nincs semmi baj….- duruzsolta.
  • Én embert is öltem! – lehelte a fülébe. Az Öböl háborúban elfogtak az arabok, de megszöktem. A társammal a sivatag felé menekültünk. Már az oázis szélén voltunk, megpihentünk. Egyszercsak ültében eldőlt. Valaki követett minket. Sötét volt. Vaktában szúrtam. Muszáj volt. Vagy ő – vagy én.

Rázta a zokogás. Lassan nyugodott meg. Majd Linda szemébe nézett és mint, aki mázsás súlytól szabadult suttogta:

  • Meg tudsz bocsájtani?

 

A gyertya lángja meglibbent és a tokaji folyékony aranyként csillant a pohárban.

 

Soós Katalin
Author: Soós Katalin

Soós Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. Mindig nyitott szemmel járok-kelek a világban.Érdeklődéssel figyelem a házak homlokzatát, elgondolkodom, vajon kik és hogyan élnek az ablakok mögött, milyen életük, gondjuk-bajuk, örömeik lehetnek az ott lakóknak.Kíváncsian figyelem a villamoson, buszon körülöttem utazókat. Meggyőződéssel vallom, hogy mindegyiküknek az élete kész regény.Amióta tudom, hogy a szülők, nagyszülők feladata (lenne) a család, a közösség, a nemzet történetének, eseményeinek tovább adása a következő nemzedékeknek, erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy valamilyen formában megörökítsem a látott, hallott, megélt eseményeket, amelyek akárcsak marginálisan is érintették az életemet. A szerző netkötetei az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Félpohár aszú gyertyafényben (2018.)A békák is tudnak sírni (2020.)Tarlófutás (2021.)

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

ÉLED AZ ERDŐ

    ÉLED AZ ERDŐ   Mesél a patak, hallani hangját, Olvad jégpáncél ruhája, Az éledő Tavaszt milliók hallják, Fehér a fellegek dunnája.   Álmosan bóbiskol

Teljes bejegyzés »

Álmatlanul

Edit Szabó : Álmatlanul Kezdődik reggel a munka, ember kezének van dolga, akad háztáján és tudja, este végez,marad holnap. Ami ma nem jutott sorra, mert

Teljes bejegyzés »

Tűnj el fájdalom!!!

Tűnj el fájdalom Author: Mahler-Fürj Katalin Mahler-Fürj Katalin vagyok, Gyomán születtem 1976-ban. Versek írásával 15 éves korom óta foglalkozom, mely számomra nemcsak önkifejeződés, hanem varázslat

Teljes bejegyzés »

Az asztal

Az asztal   A belső előszobában állt. Mélybarna és csendes volt, nem percegett benne szú, eresztékei sem nyikorogtak. Lekerekített lapjával sosem veszélyeztette a gyerekek biztonságát.

Teljes bejegyzés »

Látom

Látom Author: Mahler-Fürj Katalin Mahler-Fürj Katalin vagyok, Gyomán születtem 1976-ban. Versek írásával 15 éves korom óta foglalkozom, mely számomra nemcsak önkifejeződés, hanem varázslat is. 2000-ben

Teljes bejegyzés »

Különös sors

KÜLÖNÖS SORS   Őszi szürkület ereszkedik a tájra. Az enyészet hava épp csak beköszöntött, máris úgy érzik alattvalói, hogy tán el sem jő most a

Teljes bejegyzés »