Rózsa Iván: Patkányok és politikusok

Rózsa Iván: Patkányok és politikusok

A patkányok gonoszak. A patkányok koszos csatornákban élnek és kórt, járványokat terjesztenek. De vannak jó, hasznos patkányok is! A bányászok etetik a patkányokat a tárnák mélyén, hogy veszély esetén jelezzenek nekik. Igen, a patkányok nagyon érzékeny lények, előre megérzik a veszélyt: sújtólég-, metángáz-robbanás, járat-beomlás stb. És a bányászok vész, végveszély felmerülésekor a patkányok után futnak a túlélésért. Megbíznak a patkányok ösztöneiben. Vannak olyan elméletek, hogy egy nukleáris világkatasztrófát is túlélnének. Igen, a patkányok mindent túlélnek…
A politikusok gonoszak. A politikusok lopnak: mérték, nyakló nélkül. Tekintet nélkül másokra. A politikusok mások, az emberek életére nem érzékenyek. A változás szeleit azonban felismerik és ide?, oda? – állnak. Helyezkednek. Libikókáznak. A politikusok mégsem érzéketlen állatok! Vannak érzékeik is. Vagy inkább sejtéseik, megérzéseik. Messziről érzik a vér, a pénz szagát. S a pénz, a hatalom eléréséért, megtartásáért bármire hajlandók. Nekik a Mammon az úr. A politikusok nem államférfiak. A politikusok, mint a szpáhik, rövid távú módon, minél gyorsabban meg akarnak gazdagodni. Bármi áron. Vannak kivételek is? Vannak a mai világban jó, hasznos politikusok is?!

Budakalász, 2017. március 16.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincnégy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Irigység

Irigység „A szelíd szív a testnek, az irígység pedig a csontoknak rothadása” Megrontja a házasságot, a családon belüli harmóniát Saul király irigy szemmel nézte Dávidot

Teljes bejegyzés »

Mondanám

Mondanám, hogy ‘reggelt, de már inkább estelt… Mondanám, hogy édesem, de még mindig csak a sóst eszem. Mondanám, hogy igen, sietek, de akaratlanul is, csak

Teljes bejegyzés »

Veszteség.

Kicsit fura, hogy az idő nem állt meg,  De a hiányod bennem lüktet,  Hogy ott állok megtépázva, bénán,  Mint kit a gyorsvonatról kilöktek.    Csak

Teljes bejegyzés »

Ember…

Sírva születünk és nyögve távozunk.  Sok-sok év határoz meg minket.  Az élettől elválni oly nehezen tudunk-  Akkor is, ha itt az alagút vége.    Mikor

Teljes bejegyzés »
Prózák
Vígh Erika

Bella

Bella   A csend éppen olyan tömény volt, mint a sötétség. Két kutya összekapott valamin ebben a sűrűségben, azután a csend még vastagabb lett. Minden

Teljes bejegyzés »