Édesanyák

Édesanyák

A búja, gondja soha

el nem fogy rólad!

Szeresd mindig szívből jó édesanyádat!

Imádkozzál a teremtő

 nagy Úr előtt,

Hogy tartsa meg még

sokáig számodra őt!

Legyen minden kézben

egy-egy csokor virág,

Szívünket a szeretet

mélyen hassa át!

Csókold meg százszor

ráncos, reszkető kezét,

Addig vagy boldog, míg

 nem szólítja el őt az ég!

Mindig segítsd, szeresd, tiszteld és imádd!

mert egy életet kaptál és egy édesanyát!

Vasárnap az édesanyákat ünnepeljük!

 

 

 

Tulok Teréz
Author: Tulok Teréz

Tulok Teréz az Irodalmi Rádió szerzője. Zalaszabart a Kis-Balaton festői szépsége övezi a Zala folyótól néhány kilométerre. Itt élek szüleimmel, testvéremmel. Verseket, óvodában, iskolában mindig könnyen, örömmel tanultam. A versírással harminchat éve az általános iskola nyolcadik osztályában ismerkedtem, azóta is folytatom. De más műfaj is érdekel. Énekkari tag vagyok a helyi Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskolában. Tagja vagyok a nagykanizsai Takács László Irodalmi, Előadói és Művészeti Csoportnak, a Zalai Írók Egyesületének, és a budapesti Cserhát Művészkörnek. Nagykanizsán közös munkánk eredményeként eddig több antológia született. Az Arcok c. kötet a 2003-as, az Álmok pedig 2004-i költészet napján kerülhetett az olvasók kezébe. A keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ bordalok írására hirdetett pályázatot, ahonnan sikerült elhoznom a különdíjat 1998-ban. A Zalai hírlap 2000. október 28-i számában volt az első fényképes bemutatkozásom. A millenniumra az Accordia Kiadó két kötetes antológiát szerkesztett és ezzel egy időben kiadta a Lélekmélyből felzengő c. könyvet is. Mindhárom kötetben egy-egy versem olvasható. Sok segítséget kaptam Borbás György művészeti írótól, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium nyugalmazott tanárától. Írásaimat leközölte a Göcsej Média, a Katolikus Rádió, a Muravidéki Magyar Rádió, és a nagykanizsai, szombathelyi, valamint a zalaegerszegi városi televízió. Néhány éve Laczkó András, kaposvári irodalomtörténész javaslatára a gyermekvers költészetre álltam...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

EUGÉNIA

Az ódon pesti házak legendákat őriznek. A zárt kapuk mögött soha meg nem írt regények születnek, az öreg falak meséket suttognak régi, letűnt korokról és

Teljes bejegyzés »

Vihar után

Edit Szabó : Vihar után Eső után bodor felhők az égen, gomolyognak szürkén és még fehéren, leány arcát haragosan formálják, “Iris,kinek a mosolya szivárvány.” Félkörívben

Teljes bejegyzés »

Tomboló nyárharag

Tomboló nyárharag Az előző részek tartalmából: Elballagott a sok vén diák, megkezdődött Félcitrom és társaik próbaidőszaka. Az érettségik árnyékában egy-két pillantást vetünk időnként a Blokkra.

Teljes bejegyzés »

VÁLTOZÓ IDŐK

      Változó idők   Hegy tetején állok, s bámulom a várost, Táncot jár és mulat a teremtés szele, Alattam van minden mi egészségre káros, Vajon

Teljes bejegyzés »

Csilingel a szánkó

Edit Szabó : Csilingel a szánkó Itt jár már az év utolsó hava, decembert írunk a naptárakban, nagyszakállú nézi csomagolást, “Mikulás ment a hátsó gangon

Teljes bejegyzés »

Fehér tornacipő

    Anyám zavarban van. ­ –  Egy szelet dobostortát kérek, egy kis ásványvizet,­ – szünetet tart­ – és egy kis kávét kérnék még ­–

Teljes bejegyzés »