Rózsa Iván: Az igazi ön-állapot

Rózsa Iván: Az igazi ön-állapot
(Pozitív utópia)

Az igazi ön-állapot az Egót felülíró állapot. Az Én bűvkörén túllépő állapot. Az önzetlen állapot. Az objektív állapot. Ami mégis Te vagy, de önmagad. A Te véleményed az, ami senki véleménye sem, még a Tiéd sem, hanem Önmagadé. A lecsupaszított lényedé. A kiüresített és új élettel megtelt ön-lényedé. És ez nem a véged. Sohasem lesz véged! A végtelen nyugalom a reményed. Halhatatlanság a „végeredményed”. Ezek nem ábrándozások, hanem tények. Megtapasztalták már egyes lények, köztük a Te személyiséged. Mely már nem a régi éned, hanem az igazi éntelen éned; az önvaló, igaz éned.
Szemüveget hordasz, hogy jobban lássál, de ledobod, eldobod magadtól az Én szemüvegeit, és igazán látsz. A jövőbe látsz. A múltban és a mában élsz, de a jövőbe látsz. És ott mit látsz? Önmagadat, önvaló lényedet, az igazi személytelen, de mégis karakteres személyiséged. Ez az igazi éned! Az vagy, aki előtte nem voltál, de most már mindig ilyen vagy. Vagy, aki tényleg vagy! Mindig változol egyéni módon a korral, de ugyanaz maradsz. A múltból táplálkozol, a mában élsz, de mégis haladsz. A világ minden jelére sajátosan rezonálsz, de a lényed lényege ugyanaz marad. Míg az Ég le nem szakad…
Tetted eddig a dolgod, utána is-most is- teszed. És nem ment el az eszed. Nem tűnt el a személyiséged, csak már önvaló a lényed. És ez a lényeg! A lényeg a tudatos, tudatalatti, tudatfeletti öntudatos állapot. Már nem árt, ki eddig árthatott. Nem is lenne jobb állapot, hisz nem vagyunk ember-állatok. Ez az önvaló lényi állapot. Egyszerre földi és égi állapot. De közben jól tudod; ki az, aki jó volt hozzád, és ki az, aki becsapott. Tudod, mennyibe kerül egy kiló rozskenyér, és ez is egy praktikus erény. Megtaláltad az idealizmus és realitás közt beállt valóságos egyensúlyi állapotot. És erre Isten is rábólintott, és ez ellen nem krákogott.
És közben élvezed az életed, az életet. A kéjt, a mámort, a fényeket. A hedonista buddhista valóság, megszületett… Kiaknázod, mit földi valóság kínál; de már nem húz le kötelék, hínár. Ott élsz a Földön, és egyszerre lebegsz felette: egy anyagnélküli világban is ott vagy Te. Te ott vagy mindenütt, ahová Jó behatol, és Rossz beüt. Te vagy a jó, aki a bajban segít; te vagy az is, aki rossz, kínos helyzetből is erőt merít. De csak azon segítesz, aki megérdemli. Aki genetikai gonosz, azzal nem kell foglalkozni! Nem akarsz karriert, mesés vagyonokat; de azért jólesik minden, mit Isten megad. Lubickolsz a valóságban, ugyanakkor el tudsz mindentől vonatkoztatni. És ezt a tényt a lényeddel tudod bizonyítani. Már nem hol fent vagy, hol lent; hanem mindig a felszínen odafent.
Kezedbe veszed sorsod: kikerülted, mit végzeted ígért. Kerülöd a csapdákat, miket Sátán neked szánt, kimért. De korántsem vagy blazírt, esetleg kimért. Jókedvű vagy magadért, társaidért és az emberiségért! És teszel is a jó társaságért. A barátaid igazán azok, az ellenségeid tényleg gazok. Irtod a gazt a földeden, melyen már minden mi szem-szájnak ingere, megterem. Paradicsomi állapot ez a Mennyben és a Földön, de azért még kell, hogy Isten Veled és Mással is törődjön!

Budakalász, 2017. április 28-29., éjfél körül

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincnégy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Irigység

Irigység „A szelíd szív a testnek, az irígység pedig a csontoknak rothadása” Megrontja a házasságot, a családon belüli harmóniát Saul király irigy szemmel nézte Dávidot

Teljes bejegyzés »

Mondanám

Mondanám, hogy ‘reggelt, de már inkább estelt… Mondanám, hogy édesem, de még mindig csak a sóst eszem. Mondanám, hogy igen, sietek, de akaratlanul is, csak

Teljes bejegyzés »

Veszteség.

Kicsit fura, hogy az idő nem állt meg,  De a hiányod bennem lüktet,  Hogy ott állok megtépázva, bénán,  Mint kit a gyorsvonatról kilöktek.    Csak

Teljes bejegyzés »

Ember…

Sírva születünk és nyögve távozunk.  Sok-sok év határoz meg minket.  Az élettől elválni oly nehezen tudunk-  Akkor is, ha itt az alagút vége.    Mikor

Teljes bejegyzés »
Prózák
Vígh Erika

Bella

Bella   A csend éppen olyan tömény volt, mint a sötétség. Két kutya összekapott valamin ebben a sűrűségben, azután a csend még vastagabb lett. Minden

Teljes bejegyzés »