Európa

Európa

 

Európa!

Van-e tengered?

Szülsz-e még gyermeket?

Építed vagy rombolod-e házad?

Nevezed-e otthonod hazának?

Európa! Van-e saját néped?

S bebocsáttatik-e kapudon az idegen, ha alamizsnát kérne?

Európa! Van-e kikötőd?

S ha előre tekintesz: látod-e a jövőt?

 

… vagy nem tudod, mit akarsz,

idődet leköti majd a harc,

mely országaidon belül zajlik,

s kiáltás, számonkérés és vád hallatszik?

Voltál egységes és támogató,

befogadtál értéket, teremtettél civilizációt,

határaid meghúztad, védted magadat,

de tömegekkel nem bírsz, hallom jajszavad.

 

Vizeid felszínén a hullámok egymásba simulnak,

vezetőid a színen egymásba borulnak,

mégis széthúzás van, nincs együttes akarat,

emberi önzés miatt a tudás a hullámok alatt marad.

Keresi mindenki a saját emberét,

tanácsból már sok van, ellentmondó mégis a sok vélemény,

rendet vágni kellene, hol a prior,

ki elsőbbséget teremt a sok cél közt most?

 

Halódik a döntés, pusztul sok ember,

megértetni mégis mindenkivel kell,

hogy Európa sorsa mindenkié,

s nem pusztulhat el az a sok elért cél,

amiért küzdött és fizetettek sokan, sok mindennel:

élettel, pénzzel, tudással, küzdelemmel,

könnyeket hullajtva évezredeken át,

háborúk áldozataiért sírt mennyi asszony és lány…

 

 

majd újra felállt. Talpra áll most újra Európa is,

csak döntéseivel még késlekedik.

Nem szabad hagyni, hogy széthulljék

mindaz a jó, amiért megharcolt s elesett sokmillió.

Tajtékozz hullám Brightonban, verdesd szikláimat,

Normandiában, Calais-nál mossad partjaimat,

Itáliában Lagio Maggiore-nál érezd ágyúimat.

Sose feledd mindazt, mi történt a múltban.

 

Játéknak tűnik, mégis valóság,

az élet nem áll meg a határoknál.

Dölyfös fölény most nem ér semmit,

felelősség és szövetség nélkül minden összeomlik.

Ébredj Európa! Ébredj világ!

 

 

 

RMB – 2017 április-június

RosaMaria B.
Author: RosaMaria B.

Burik Mária Rozália (szerzői név: Rosamaria B.) Magyar jogász költő. Budapesttől nem messze, a Dunakanyarban, Zebegényben született. Szülei még paraszti sorból származnak, akik már állami alkalmazottként nevelték fel gyermeküket. Általános iskolába Verőcén, gimnáziumba Vácott járt. Tanulmányai során meghatározóak voltak számára az irodalom és a történelemórák, melynek következményeként előbb a nemzetközi újságírás, mint pálya kezdte érdekelni, majd egy hirtelen fordulat eredményeként a jogi pályát választotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán végezte tanulmányait 1985 és 1990 között. 1990-ben államvizsgázott cum laude. Diplomamunkáját kriminológiából írta. Szakmai pályafutását ügyészségen kezdte. 1992-ben szakvizsgát tett, majd a közigazgatásban folytatta pályáját, az akkor megalakult kormánymegbízotti hivatalnál, a mai kormányhivatalok jogelődénél, majd Budapestre került, központi közigazgatási szervhez. Életét mindig meghatározta a jogászi szakmája iránti elkötelezettsége, felelősségtudata. Első verseit még egyetemi évei alatt írta, mintegy szárnypróbálgatásképpen. Negyvenes éveiben folytatta az írást az emberi élet legfontosabb jelenségeinek főképpen versben történő megjelenítésével. A líra, mondhatni talán, természetes közege. Talán ez abból is következik, hogy meghatározó életében a zene. A líra számára – hasonlóképpen, mint a zene a zenét kedvelő és művelő ember számára – a ritmus, dallam és harmónia egysége. Ahogyan a Poézis című versében megfogalmazta: „Szívből jön a szó.szülője a gondolat,lelke az ihlet.”   Versei az életről, az emberi...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Szankciók, szankciók!

Szankciók, szankciók! A rikkancs kiáltja az utcán: szankciók, szankciók! Milyen csodabogár lehet, kérdezik a fontoskodók A rossz tanár szankciókkal bünteti a csínytevőket A türelmetlen szülő

Teljes bejegyzés »

Az eltévedt Élet

Nagy öröm most az élet, Romlás vörös sebének.   Eszmék köde fátylasul Múló gyásznak konokul.   Vörösek most az estek Piros arcok beestek.   Télben,

Teljes bejegyzés »

Kár,kár,kár…

Kár,kár,kár… Varju mondja: kár,kár,kár… Van akit a börtön vár Ott aztán lehet károgni Vesztegetni, hápogni Erőszakoskodni, tátogni Árnyékkormányt játszani Hamis állításokkal vádolni Szitokszóval támadni Álhírekkel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ember és fa

Rózsa Iván: Ember és fa (Hat haiku) Ha kivágják, fa Árnyékában ember sem Hűsölhet tovább… Fa: mi mindenre Használható! Fából lesz Asztal, szék, ajtó. Fának

Teljes bejegyzés »

Éjféli sejtelem

Éjféli sejtelem Szikrázón csillog bársonyos éjben, hófehér selymén időtlen imák, Uram!- engedd, hogy újra átéljem amint az éjféli csend muzsikál. Minden esztendő új reményt ígér,

Teljes bejegyzés »