A piramis
Eljártál? – kérdé a fáraó írnokát.
Teljességgel Uram – válaszol az írnok,
s tollszárán meg sem száradt a tinta,
s a fáraót megnyugtatja válasza.
Eljártál? – kérdi az írnok a munka irányítóját.
Uram! Sokmillió rabszolga teljesíti parancsod,
a piramis épül, a Nap felé nyúlik feljebb s feljebb már.
Eljártál? Csattog-e a korbács? –
csattan a munkát irányító hangja is,
s a rabszolgák sírása a trónusig fel nem hallatszik.
Eljártál fiam? – kérdé Szent Péter a bíborosát.
Teljesítettem Atyám minden óhajod.
Enciklikáid megírták, hirdetik,
misszióink a világ sok tájára terjeszti.
Híveid Istenben s benned hisznek.
Eljártál? – kérdé a bíboros az egyházi adószedőt.
Eljártam, Uram. – kevés birtokodon a tehetős hívő.
Annál több a szegény lélek, ki birtokod vagyonát
csak lélekkel gyarapítni képes. De ne aggódj!
A szaporodó sok lélek
hatalmad jobban gyarapítja, mint a tizedik kéve.
Eljártál? – kérdé az uralkodó a bánt?
Adómat beszedted, jószágimat számba vetted, katonáim megszámlálád?
Országodat végigjártam, lelkeidet megszámláltam,
adódat beszedtem, fiaidat számba vettem.
eskümet melletted sosem feledtem.
Ha fiaid száma fogy, érted én is kardot fogok.
Eljársz? Védesz-e, ha eljő az idő? – kérdi az országot vezető.
Véd Téged a katonaság s az ország, míg egység van, s számos követőd.
De ha a hatalom s a sok lélek megosztott, s a hátország is elesett,
Te magad, s az egész ország elveszett.
Végzed munkád? Eljárt az idő. –
mondja az ítéletvégrehajtónak a legfőbb bíró.
Hangot nem hallat, csak csendben bólint,
tenyerében a jelképes forint.
Lovon elvágtatni itt már nem lehet,
s nem kellenek ahhoz fegyverek,
hogy eljárjon felettünk az idő,
s elmúljon a lélek…..
RMB – 2016. július
Author: RosaMaria B.
Burik Mária Rozália (szerzői név: Rosamaria B.) Magyar jogász költő. Budapesttől nem messze, a Dunakanyarban, Zebegényben született. Szülei még paraszti sorból származnak, akik már állami alkalmazottként nevelték fel gyermeküket. Általános iskolába Verőcén, gimnáziumba Vácott járt. Tanulmányai során meghatározóak voltak számára az irodalom és a történelemórák, melynek következményeként előbb a nemzetközi újságírás, mint pálya kezdte érdekelni, majd egy hirtelen fordulat eredményeként a jogi pályát választotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán végezte tanulmányait 1985 és 1990 között. 1990-ben államvizsgázott cum laude. Diplomamunkáját kriminológiából írta. Szakmai pályafutását ügyészségen kezdte. 1992-ben szakvizsgát tett, majd a közigazgatásban folytatta pályáját, az akkor megalakult kormánymegbízotti hivatalnál, a mai kormányhivatalok jogelődénél, majd Budapestre került, központi közigazgatási szervhez. Életét mindig meghatározta a jogászi szakmája iránti elkötelezettsége, felelősségtudata. Első verseit még egyetemi évei alatt írta, mintegy szárnypróbálgatásképpen. Negyvenes éveiben folytatta az írást az emberi élet legfontosabb jelenségeinek főképpen versben történő megjelenítésével. A líra, mondhatni talán, természetes közege. Talán ez abból is következik, hogy meghatározó életében a zene. A líra számára – hasonlóképpen, mint a zene a zenét kedvelő és művelő ember számára – a ritmus, dallam és harmónia egysége. Ahogyan a Poézis című versében megfogalmazta: „Szívből jön a szó.szülője a gondolat,lelke az ihlet.” Versei az életről, az emberi...
