Albatrosz
Messze, távol, hová vitorlád elhajtottad,
keresed utad a tengeren.
El nem érhető a horizont, s nincs mihez igazítsd a hajókereket.
Keresed az égen a pontot, mihez igazodj,
de csak a Nap tűz szemedbe a felhőtlen égről,
s hajód imbolyog.
Mihez igazodj? Merre tarts? Hol a kikötő,
melybe hajódat Isten vezérelheti?
Hé, kapitány! Nincs rum a hordó alján, szomjúhozik a tengerész.
Tikkadt a madár is az árbócon, nincs irányzék.
Elfogyott az élelem, a szárazföldet keresem,
hol otthonom lelhetem.
Feltűnt a horizonton egy pont.
…vagy csak egy apró sérülés a szem hártyáján,
mit a Nap csalókán a látótérbe von?
Közelebb ér, szemed ránéz, s ahogy közelít, látod:
egy Albatrosz, s mit közeledbe hoz,
a szárazföld, s az élet reménye.
Hajód mellé ér, rövid időre leszáll,
majd újra a légbe emelkedik, s szinte int,
kövesd az útján tovább!
Széles fesztáv, fehér tollak, szürke szárny,
mutatja az irányt, s a földet, hol kikötődet
s az életet lelheted a sós tenger pusztasága után.
Mint egy félistent, úgy csodálod,
vitorlád irányzékát ráirányítod, s tudod:
hová ő tart, az a biztonság…
Kikötőd vár, kiszáradt íriszedben a fény a Nap vakító tüzében
felcsillan már. Követed…
az Albatroszt, ki lett Reményed s Istened,
lelkedben örökkön Veled.
RMB -2016. március 11.

Author: RosaMaria B.
Burik Mária Rozália (szerzői név: Rosamaria B.) Magyar jogász költő. Budapesttől nem messze, a Dunakanyarban, Zebegényben született. Szülei még paraszti sorból származnak, akik már állami alkalmazottként nevelték fel gyermeküket. Általános iskolába Verőcén, gimnáziumba Vácott járt. Tanulmányai során meghatározóak voltak számára az irodalom és a történelemórák, melynek következményeként előbb a nemzetközi újságírás, mint pálya kezdte érdekelni, majd egy hirtelen fordulat eredményeként a jogi pályát választotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán végezte tanulmányait 1985 és 1990 között. 1990-ben államvizsgázott cum laude. Diplomamunkáját kriminológiából írta. Szakmai pályafutását ügyészségen kezdte. 1992-ben szakvizsgát tett, majd a közigazgatásban folytatta pályáját, az akkor megalakult kormánymegbízotti hivatalnál, a mai kormányhivatalok jogelődénél, majd Budapestre került, központi közigazgatási szervhez. Életét mindig meghatározta a jogászi szakmája iránti elkötelezettsége, felelősségtudata. Első verseit még egyetemi évei alatt írta, mintegy szárnypróbálgatásképpen. Negyvenes éveiben folytatta az írást az emberi élet legfontosabb jelenségeinek főképpen versben történő megjelenítésével. A líra, mondhatni talán, természetes közege. Talán ez abból is következik, hogy meghatározó életében a zene. A líra számára – hasonlóképpen, mint a zene a zenét kedvelő és művelő ember számára – a ritmus, dallam és harmónia egysége. Ahogyan a Poézis című versében megfogalmazta: „Szívből jön a szó.szülője a gondolat,lelke az ihlet.” Versei az életről, az emberi...