Szép lány volt a Szidónia,
rajongói körbevették,
de az élet: irónia,
s szakállasként emlegették.
Hogy is történt, hallgassátok
Szidónia furcsa sorsát,
miként ült rá fura átok,
elcsúfítva bájos arcát.
Válogatva kérői közt
egy szép, fess legényre akadt,
ki kezét kérte időközt,
s keble büszkeségtől dagadt.
Barcsy Antal,a híres báró,
ő lett a szerencsés nyertes,
s szíve alatt gyermekét váró
hitvesének szerelmetes.
S megszületett Nicu fiuk,
egy bájos, kis pufók gyermek,
most már volt kit megóvniuk,
ahogy múltak évek, percek.
Sajnos, ez a gyermekáldás
komoly bajokkal járt együtt,
az asszony szava jajkiáltás,
arcát szőr fedte mindenütt.
Próbálta is szegény pára
eltüntetni azt izibe’,
de férjura mindezt látva,
hát megtiltotta sebtibe’.
De a balsors tovább verte,
fia nem nőtt, kicsi maradt,
s míg felléptek országszerte,
sikerük csak egyre dagadt.
De a csoda sajnos véges,
három nap csak a boldogság,
az öröm tán keserédes
s marad végül búskomorság.
Szakállas nő nem kellett már,
s a cirkuszélet véget ért,
összeomlott, mint kártyavár
szakáll már nem termett babért.
Liliputi cirkuszával
boldog sikerekben úszott,
de az apja halálával
a vagyona is… lám, ugrott.
Anyja, így, nem kedélyesen,
munkával fedte szégyenét,
majd ötvenkilenc évesen
örökre lehunyta szemét.
2017. július 14.
(Barcsay Szidónia Pest-Budán született 1866. május 1-jén és meghalt 1925. október 19-én, 59 éves korában)
Author: Takács Mária
Takács Mária az Irodalmi Rádió szerzője.1955. január 4-én születtem, Budapesten.Mindig mosolygó, romantikus, háromszoros nagymama vagyok, aki lelkiekben még mindig a gyermekkorát éli.Édesapámat nagyon korán elvesztettem, hiánya a mai napig elkísért. De hiszem és vallom, hogy mindig lehet jobb, és jobb akkor is, ha néha-néha mély gödörben érezzük magunkat.Verseim alapjául az élet, a család, a szerelem, a természet, a társadalmi, szociális helyzetek és olyan megtörtént esetek szolgálnak, amelyekből valamilyen tanulság mindig levonható.Hiszek abban, hogy a mosoly az élet angyala, vele minden szebbé varázsolható.Fiatal koromban nagyon sok verset írtam, és egy hosszú szünet után ezt a hobbimat a nyugdíjba vonulásomkor újraélesztettem.Mindent szeretek kipróbálni, próbálkozásaim között szonettek, haikuk, tankák, apevák stb. is fellelhetők.Mostanában gyerekdalok írására adtam a fejem, egy kedvenc zenekarom felkérésére.Izgatottan nézek az első lemez megjelenése elé.A szomorú és komoly témájú verseken kívül szeretem a humoros írásokat. Életelemem a humor. Ahogy Louis Zamperini mondta: „A háború komoly dolog. Az élet is az. A nevetés segít átvészelni mindkettőt.”