Az a gyászos július 13

 

Az a gyászos júliusi 13mikor az Úrhoz léptél.
Mikor a lélek fekete lepelbe öltözött.
Amikor a harcot végleg befejezted,
Akkor a bánat mindenki szívébe költözött.

De hangod máig halva énekszó dallamán.
Ahogy intelmet adtad az élet színpadán.
Látván a gőzölgő buktát, kalácsot.
Ahogy elkészülve az asztalon állott.

Az a gyászos július13
Meg szűnt minden mi ragyogott
Becsukódott egy könyv az életben
Keserűvé téve a júliusi napot

Igen már rég elmentél Anyánk Nagyanyánk
De az emlék él s a lélek visszavár.
Már semmi sem olyan mind rég,
Hisz nincs, velünk a drága dolgos kéz.

Nem csendül ajkán a nóta,
S nem vár a rózsa lugas alatt.
Nem integet többé nekünk,
Csak az üres háza áll a templom alatt.

A régi emlék mi kedves volt nekünk.
Most gyászos és fájdalmassá nőtt,
Az a fájdalmas július 13 elvitte őt,
Itt hagyva a fájdalmat, keserűséget nekünk.

Könnyes lett minden pillantás,
A kép meg sárgulva az asztalon áll
Az emlék mi forralja a nyárt.
Az utolsó búcsúzás ajkad szólt mind a kismadár.

Most gyertyát gyújtva rád gondolunk
Az Úrhoz fohászkodunk.
Legyen áldott mennyei életed,
Nyugodj békében mid örökre!!

Olaszfalu.2017.Július.12

Stern Ilona
Author: Stern Ilona

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű munkáscsalád gyermekeként nőttem fel. Elvégeztem az általános iskolát, ezután nemsokára kiköltöztünk Olaszfalura, s a nagybetűs élet kínálta lehetőség szerint munkába álltam. Három gyermek édesanyja vagyok. A helyi plébániának a plébánosa és a Kolpyng családdal együtt rendezvényeken, kirándulásokon vettünk részt, s ez után próbáltam az átélt perceket visszaadni, ami kis sikerrel sikerült is. Majd elvégeztem egy számítógép-kezelő és a szociális gondozó, valamit ápolói iskolát. Miután az iskolákat sikeresen befejeztem, pályát változtattam. Szépkorúak bentlakásos otthonának dolgozója lettem egy gyönyörű Balaton parti intézményben, ami sajnos nagyon távol volt lakhelyemtől. Jelenleg egy romantikus gyönyörű környezetben lévő intézményben vagyok ápoló, ahol foglalkozás keretében is foglalkozom az irodalommal. Már régóta foglalkoztatott a versírás, és minden, mi az irodalomhoz kötődik. Közben autodidakta módon próbálgattam szárnyamat, s írtam, de nem még került kiadásra. Hivatalosan a Balaton parti intézményben kezdtem el foglalkozni a versírással, miután felkértek, hogy az ott élő lakók születésnapjára írjak verset,  amit nagy örömmel vettek. Majd egy úriember kért egy verset a helyi dalkörnek, amit a helyi lap le is közölt. Ezután, ahol az illető énekel, a Balatonalmádi Városi Vegyes kar megalakulásának évfordulójára - ami nagy meg tiszteltetés...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Koldus és Király

  A zsúfolt téren harmonikaszó hallatszik. A villamos megállóban egy ládán ül a harmonikás, kopott kabátjának gallérja fázósan felhajtva. Nem kéreget. Nézi ahogy a tenyeréig

Teljes bejegyzés »

VÁNDOR VAGYOK

     VÁNDOR VAGYOK   Vándor vagyok eme Földön, Formázom rám szabott életem, Remélem hogy tartalmasan töltöm, Míg vissza nem hív a Végtelen.   Mert

Teljes bejegyzés »
Prózák
Szabadkainé Ágoston Eszter

Borisz, a hóember

BORISZ, A HÓEMBER Fagyos januári reggel virradt a hófedte, erdőszéli hegyoldalra. A zúzmarás ágakon élesen meredeztek a fagycsókolta, apró tüskék. A tegnapi lábnyomokat rég elfedte

Teljes bejegyzés »

Mennyire…

Mennyire vágyik a lelkem a hóra, Ahogy a szűzi fehérségre, jóra, Mennyire vágyik a lelkem a jégre, Ahogy a sötét éjszaka a fényre, Mennyire vágyik

Teljes bejegyzés »

Feltámadás

Miután egy ismeretlen vírus elpusztította az emberiséget, meghatározhatatlan idő múlva elérkezett a feltámadás napja. A feltámadottak viszont úgy érezték, mintha csak éjjeli álmukból ébrednének. —Mi

Teljes bejegyzés »