Hinni és remélni barátot szerezni.
S mind a koldus mindent elveszteni.
Míg volt mindene mindenki barátnak hívta magát.
Míg fehér ruhában dolgozott ez volt a család..
De jött egy betegség s a baj a másik után.
Elvesztette a barátokat elvesztett mindent csupán.
Így lett egyedül az utca réme.
Hisz irtóznak az emberek tőle.
Hogy most a hite reménye van nem kell senkinek.
De még is kell egy valakinek. Istennek !.
Ki meg mutatja utat e embernek.
Erősíti reményt s hitét benne.
Majd egy szép napon oda lép hozzá egy barát.
Kezet nyújt s fel emeli az út porát.
Belefúj s néz a koldus reá.
Míg a másik kezével fel emeli a barát.
Szegény ember csak nézi de sehogy sem érti.
Perig egyszerű s nem talány.
Mikor a szegény ember dolgozott
Ő volt ki barátnak életet adott.
Hát így lett egy igaz barát
Ki elvitte magával messze földre
Tiszta ruha szerénysége
Szegények segítsége.
Így lett újra élete
Hitet. reményt elnyerve.
Azóta is tartó barátságban
Élnek messze földi országban
Author: Stern Ilona
Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű munkáscsalád gyermekeként nőttem fel. Elvégeztem az általános iskolát, ezután nemsokára kiköltöztünk Olaszfalura, s a nagybetűs élet kínálta lehetőség szerint munkába álltam. Három gyermek édesanyja vagyok. A helyi plébániának a plébánosa és a Kolpyng családdal együtt rendezvényeken, kirándulásokon vettünk részt, s ez után próbáltam az átélt perceket visszaadni, ami kis sikerrel sikerült is. Majd elvégeztem egy számítógép-kezelő és a szociális gondozó, valamit ápolói iskolát. Miután az iskolákat sikeresen befejeztem, pályát változtattam. Szépkorúak bentlakásos otthonának dolgozója lettem egy gyönyörű Balaton parti intézményben, ami sajnos nagyon távol volt lakhelyemtől. Jelenleg egy romantikus gyönyörű környezetben lévő intézményben vagyok ápoló, ahol foglalkozás keretében is foglalkozom az irodalommal. Már régóta foglalkoztatott a versírás, és minden, mi az irodalomhoz kötődik. Közben autodidakta módon próbálgattam szárnyamat, s írtam, de nem még került kiadásra. Hivatalosan a Balaton parti intézményben kezdtem el foglalkozni a versírással, miután felkértek, hogy az ott élő lakók születésnapjára írjak verset, amit nagy örömmel vettek. Majd egy úriember kért egy verset a helyi dalkörnek, amit a helyi lap le is közölt. Ezután, ahol az illető énekel, a Balatonalmádi Városi Vegyes kar megalakulásának évfordulójára - ami nagy meg tiszteltetés...
