A MEGSZOKÁS HATALMA
Ma már meg lehet szokni mindent,
a szabadságot, a fogdát,
a félelmet, ha dobog itt bent,
a szomszédban gyújtott bombát,
a teli tányért, az éhséget,
az árnyékot tested mögött,
a tűző napot, ha megéget,
s a szájat, ami szembeköpött.
Ma ezek nélkül nincsen Világ,
– a nemre is mondhatsz igent –;
a folyónak része a holtág
is, a víz itt csak megpihent,
de azért forrásuk egy marad.
A szintjük egyforma magas,
ha fürdesz bennük, nézd meg magad!
mert csak az egyik mocsaras.
Ami magától értetődő,
az már miért érdekeljen.
A fiad valahogy majd fölnő,
és új szív dobog a mellben.
Ha szerencséd van, fürdesz tejben-
vajban, s nem érdekel a kosz,
hisz így is, úgy is csurran-cseppen,
s a megszokáshoz hozzászoksz.
Author: Bárdosi Attila
Prof. Dr. Bárdosi Attila az Irodalmi Rádió szerzője. Statisztikailag nézve, elég későn kezdtem el költészettel aktívan foglalkozni.De úgy gondolom (inkább remélem), a verselés tudományában – hisz minden tudomány klasszikus értelemben művészet is (ez fordítva is érvényes) – nem a mennyiség a meghatározó tényező, jól lehet korunk „fejlődése“ sajnos ebbe az irányba mutat.Hogy hány éves vagyok? – Nem jelent semmit! Már elég öreg ahhoz, hogy komolyan gondoljam azt, amit leírok, de még elég fiatal ahhoz, hogy azt gondoljam, van értelme leírnom, amit gondolok.Hogy mi a foglalkozásom? – Nem költő, patológus.Hogy mikor kezdtem el verseket írni? – Nem fontos, a lényeg az, hogy írok!Hogy miért? – Mert nem tehettem mást!Hogy miről írok? – Nem a madárcsicsergésről, nem az illatozó virágról, nem a kikeletről, nem a napsütésről és a kék égről, nem a felhőtlen boldogságról, nem a beteljesült vagy reménytelen szerelemről, a szép szemekről (bár erről írtam már egy verset), nem az önzetlen barátságról, nem a halott vagy még élő hősökről, nem a hazaszeretetről, a dicsőséges múltról és hogy miért volt jobb vagy rosszabb a tegnap, nem az eszmékről, a bronzba vagy gondolatba öntött emlékművekről. Az istenről? Hát néha-néha, de nem úgy, ahogy szokás.Egy mondattal: nem arról, ami nem zavar! Egy rövid jellemzés...