A lét legjobbika

A lét legjobbika        

 

A lét legjobbika – mondják – elérkezett.

Candide, ó Candide, nyújtsd hát felém kezed,

fejtsd le szememről a hályogot, ködfátylat,

hogy lássak valamit, ami rám ma várhat,

ma az alkonyatban szürkén bolyongóra.

Hulljon rám tiszta fény, ha üt a végső óra!

 

Tudjam, milyen a fönt, tudjam, milyen a lent.

Lássam meg a múltat, hogy értsem a jelent.

Lássam a sárgolyót, rajta önmagamat

(aki a posványba kissé beleragadt,

úgy lesi a valót), s amit azon túl rejt.

Lássam benne a jót, ami majd rabul ejt!

 

Lássam mindezeket, vagy ne lássak semmit.

Váljak sóbálvánnyá, mint vétlen, ki nem hitt.

Minden rémálmomból ébredjek boldogan,

mint kinek a Földön rengeteg dolga van,

s kergessek naphosszat hiú illúziót.

Maradjak örökre éhes madárfiók?!

 

Felejtsem el azt is, mikor ember voltam,

azt a fájó érzést, hogy jobb volna holtan?

Felejtsek el mindent, ami a sajátom

(már nem tudom létem valóság vagy álom),

tudatlanul, árván keringek-bolyongok.

Köröttem keringnek hasonló bolondok!

 

 

 

Keringünk, keringünk körbe, körbe, körbe…

Itt vagyunk mindnyájan egy csinos gödörbe’

(elvadult, komfortos, zajos tömegsírban,

fejfánkra írva csak optimista hír van),

s bolyongó testünkben naiv lelkünk béna.

Jobb lett volna talán kételkedni néha!

 

Török Nándor
Author: Török Nándor

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

2 válasz

  1. Kedves Sarolta,
    köszönöm a figyelmedet.Örülök, ha tetszett.
    Üdv. Nándi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Magány a padon

Edit Szabó : Magány a padon Nem is tudom,hány éve vagyok magas fák alatt egymagamban, régen én is szép fa lehettem, hatalmasra nőve ég alatt.

Teljes bejegyzés »

Köszönet

Nektek, kik nem kérdeztétek honnan jöttem s mi tett olyanná, amilyen ma vagyok. Nektek, kik megadtátok nékem szusszanó létemben a fény-pillanatot. Vesszen, mi múlt, háborgás

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még holnap?

  Bíborfekete felhők hada a földet lábával tapossa, hörög az égbolt veszetten, tombol annak pusztító ereje.   Keringő villámok hada cikázik, a pokol kovácsa odacsap

Teljes bejegyzés »

A térkép

    Az arc a múlt térképe, megtapossa az élet lehelete, mint a papírt megrágja az idő foga, s a tinta már nem fog rajta.

Teljes bejegyzés »

A bűn

  Soha nem öltöd újra, nincs az a tű, az a cérna, ami összefércelhetné azt a lyukat, amelynek létrejöttét te akartad.   Elveszítetted az esszenciáját,

Teljes bejegyzés »

A felszín

  Ha minden ember a tenger fenekére látna, s nemcsak a víztükrén megcsillanó tükörképre várna, talán megtanulna a szívével érezni, s az igazságot nem a

Teljes bejegyzés »