A magányos ünnep

 

Fehér takaró alatt kicsi ház,
Pici ablak az oldalán.
Tetején szalmaszál,
Itt éldegél anyókánk.

Öreganyó havat seper, az arcán könny pihen.
Orcáján a szeretett színe,
Piros pozsgás úgy kilencven fele.
Törékeny teste sepreget, hogy ne fázón szegényke.

Ölébe viszi rőzse csokrát.
Befűti a kicsi kályhát.
Csak ül magányosan csendben,
Bibliát olvasgat rendre.

Meg gyújtja az első gyertyát,
S jő a második s így tovább.
Szíve bánatosan dobban,
Hisz évek ott a egyedül van.

Meg keni zsíros kenyerét,
S leül a fenyő mellé,
Rajta farkasalma ezüstpapíros dió,
S anyóka könnyezve ül s motyog.

Oda künn kemény hidegben,
Dühösen fú, a szél visz mindent.
Anyóka ül s imádkozik egyet,
Majd bús szível, pihen el.

Csikordul az idő foga
Az ablak is deres.
De a kicsi házból
már nem jön elő a szeretett

Stern Ilona
Author: Stern Ilona

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű munkáscsalád gyermekeként nőttem fel. Elvégeztem az általános iskolát, ezután nemsokára kiköltöztünk Olaszfalura, s a nagybetűs élet kínálta lehetőség szerint munkába álltam. Három gyermek édesanyja vagyok. A helyi plébániának a plébánosa és a Kolpyng családdal együtt rendezvényeken, kirándulásokon vettünk részt, s ez után próbáltam az átélt perceket visszaadni, ami kis sikerrel sikerült is. Majd elvégeztem egy számítógép-kezelő és a szociális gondozó, valamit ápolói iskolát. Miután az iskolákat sikeresen befejeztem, pályát változtattam. Szépkorúak bentlakásos otthonának dolgozója lettem egy gyönyörű Balaton parti intézményben, ami sajnos nagyon távol volt lakhelyemtől. Jelenleg egy romantikus gyönyörű környezetben lévő intézményben vagyok ápoló, ahol foglalkozás keretében is foglalkozom az irodalommal. Már régóta foglalkoztatott a versírás, és minden, mi az irodalomhoz kötődik. Közben autodidakta módon próbálgattam szárnyamat, s írtam, de nem még került kiadásra. Hivatalosan a Balaton parti intézményben kezdtem el foglalkozni a versírással, miután felkértek, hogy az ott élő lakók születésnapjára írjak verset,  amit nagy örömmel vettek. Majd egy úriember kért egy verset a helyi dalkörnek, amit a helyi lap le is közölt. Ezután, ahol az illető énekel, a Balatonalmádi Városi Vegyes kar megalakulásának évfordulójára - ami nagy meg tiszteltetés...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A modern civilizáció halála?

Tán elrabolta Hádész szép Európét előled Zeusz, hogy lelke hajón haldoklik, Európa partjai előtt, míg Posszeidon tétlenül nézi vizén tragédiánkat? Author: Erdei Péter Informatikus, vegyészmérnök,

Teljes bejegyzés »

Elmondom neked!

Úgy szeretnék bejárni veled ezer tájat, Lefotózni minden apró kavicsot, minden zöld fűszálat. Válladra hajtanám a fejemet, Miközben együtt kémlelnénk a kék eget. Szellő szárnyán

Teljes bejegyzés »

Az angyal

Péter roppant tudatos harmincas éveiben járó fiatal férfi volt, aki szerette maga irányítani az életét. Nehezen alkalmazkodott másokhoz, ezért többnyire egyedül dolgozott. Szabadúszóként nem okozott

Teljes bejegyzés »

OLY’ ÉVEKET ÉLÜNK

       OLY’ ÉVEKET ÉLÜNK   Oly’ éveket élünk, hol fontos a SZERETET, Hisz’ beszélni ma erről, nem lehet eleget. Szülő és gyermek ki manapság

Teljes bejegyzés »