Nyitott lélekkel álmodom,
testem avarba süppedő anyag,
fölöttem fehér bojtfelhők között
az ég kékkel pásztázott szárnyalak.
Késő őszi álom ez, balladája
lassú elmúlásnak, változásaim
rapszódiába szőtt zenéje,
madárszárnyú bojtos ég alatt.

Author: M. Simon Katalin
Megtekintés: 9