Így ünnepek táján,
Elgondolkodsz álmok szárnyán.
Mit kellet volna másként tenned?
Hogyan is kéne másként élni életed.
De észre sem veszed, hogy nem változott semmi.
Minden évben ígéretet teszel,
De magadat ismételed.
Minden széppel kecsegteted.
Úgy gondolván mindened meg van,
Állapotod-családod jól van.
Anyagi helyzeted helyzet is meg van.
A gondok meg majd megoldódnak.
Jó nagyot hörpintesz, a poharadból s tovább folytatod.
Majd az óra éjfélt mutat, s az égnek emeled,
De mind egy darázs csípet volna meg
Autóba pattansz s a közeli buliba hajtasz.
Már elég pityókás a fejed s lábad is gyenge,
Mikor haza indulsz rendre.
De valami csak dereng,
Mikor egy csattanás mindenek véget vett.
Reppenő idők, ordít hang, síró emberek,
Ágyad mellet keseregnek.
Nehezen nyitod, szemed megy veled a szoba,
Mi ez az egész töprengesz rajta.
Felnézel, s észre se veszed,
Kezedben a kanul mi a vért adja.
Fejed bekötve hever,
Sajgó csontok halkan így szólsz Mi ez?
Hát restellve nézel reájuk,
Felelőtlen voltam belátom.
De azért boldog újévet kívánok!
A szónak végét elharapod.
Jönnek a nehéz szavak,
S ugyan úgy semmi sem változik,
Emlékezetes lesz az éved,
Hisz jogsid ugrót végleg.
Éveket tölthetsz egy másik helyen,
Hisz tökre tettél egy egész élettett.
De hiába sírsz, hiába keseregsz,
Ezt helyre hozni nem lehet.
Tanulságos volt ez az eset
Hisz mindent elveszítettél egy szere.
Most ismét ígéretet teszel,
Rajtad áll, hogy változtatni tudsz e.
Így mindig előbb mérlegeld a helyzeted
Majd döntsed, el mi legyen.
Mennyit is ér neked az élet,
Tökre teszed vagy boldogan élsz e!

Author: Stern Ilona
Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű munkáscsalád gyermekeként nőttem fel. Elvégeztem az általános iskolát, ezután nemsokára kiköltöztünk Olaszfalura, s a nagybetűs élet kínálta lehetőség szerint munkába álltam. Három gyermek édesanyja vagyok. A helyi plébániának a plébánosa és a Kolpyng családdal együtt rendezvényeken, kirándulásokon vettünk részt, s ez után próbáltam az átélt perceket visszaadni, ami kis sikerrel sikerült is. Majd elvégeztem egy számítógép-kezelő és a szociális gondozó, valamit ápolói iskolát. Miután az iskolákat sikeresen befejeztem, pályát változtattam. Szépkorúak bentlakásos otthonának dolgozója lettem egy gyönyörű Balaton parti intézményben, ami sajnos nagyon távol volt lakhelyemtől. Jelenleg egy romantikus gyönyörű környezetben lévő intézményben vagyok ápoló, ahol foglalkozás keretében is foglalkozom az irodalommal. Már régóta foglalkoztatott a versírás, és minden, mi az irodalomhoz kötődik. Közben autodidakta módon próbálgattam szárnyamat, s írtam, de nem még került kiadásra. Hivatalosan a Balaton parti intézményben kezdtem el foglalkozni a versírással, miután felkértek, hogy az ott élő lakók születésnapjára írjak verset, amit nagy örömmel vettek. Majd egy úriember kért egy verset a helyi dalkörnek, amit a helyi lap le is közölt. Ezután, ahol az illető énekel, a Balatonalmádi Városi Vegyes kar megalakulásának évfordulójára - ami nagy meg tiszteltetés...