Színfoltok

Kapui Ágota ajánlója 2017.ben megjelent Színfoltok c. könyvemhez: Az ezerarcú költő

A költő képes arcot, alakot, hangot váltani, ezernyi metamorfózisból áll össze az életműve. Minden versben mást és mást mutat magából, színeket, hangulatokat, fájdalmat, derűt, asszonyi puhaságot és az igazáért küzdő ember mindennapos harcait.
M. Simon Katalin ezerszínű költő, aki a természettel, az évszakokkal együtt él és lélegzik. Energiával teli költészete illatokat, hangulatokat közvetít, benyomásokat kelt az olvasóban, verseiben átlényegül és más dimenzióban kel életre a természet, az általa teremtett világ. Az érzékszervek lírája ez, szinte tapintható benne a szépség, az életigenlés egyszerű öröme. Az évszakváltás tiszta és magától értetődő kronológiája érvényesül a kötet első részében, majd a közepétől fokozatosan elkomorul a költői világ. Talán a Könyörtelen tél című vers hozza magával azt a téma- és hangulatváltást, amely egyben a költői hangot is megváltoztatja. A lírai én által megélt múlt, az ebből eredeztethető fájdalom, magányérzet, elvágyódás és a retrospektív szemlélet szépen árnyalja M. Simon Katalin alkotói személyiségét. Szeretett emberek elvesztése, egy-egy meghatározó esemény emléke, kiútkeresés a magányból, az utazások hordaléka, önvallomás és költői hitvallás teszi teljessé ezt a portrét. Ahogy befelé fordul a költő figyelme, úgy vált át a kötött versformákból a szabad versbe, mintha egyre áradóbb mondanivalója szétfeszítené a rímek és a ritmika adta korlátokat.
A költő lassan azzá lesz, amivé a versei teszik. Megszűnik embernek lenni, szavaiban él tovább és rosszabb esetben szavaival együtt feledik el. A verssé válás metamorfózisát M. Simon Katalin axiómaszerű tömörséggel fogalmazza meg Összetartozás című versében:
Ez így megy szüntelen,
amíg széthordanak a strófák,
s akkor más játszma éled,
ezer darabba törve,
verseid sorsát kell élned.
Hiszem, hogy bőkezű és adakozó költőt ismerhetünk meg ebből a kötetből, aki minden sorával ad nekünk valamit: szépséget, élettapasztalatot, bölcsességet, a modus vivendi kulcsát.
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

75 + = 81

Szerelmes akrosztichon

Gyermeki kacajod tölti meg szívbéli Űrömet. Lehet, hogy ez a versem csak kósza Ötletek sorhalmaza. Lehet, hogy ez a versem üres, Ötlettelen. Mit ér ez

Teljes bejegyzés »

A tavasz illata

Ölel a csönded, simogat, Míg a szívedben keresed önmagad, Öröklétem e pillanat. Tavasz illatban fürdőzik a hajad. Szemeid tüzét szívembe elrejtem, Akár napfényt a rengeteg,

Teljes bejegyzés »

Fehér sötétség

Testem maroknyi a végtelen sötétben, De lelkem puha tenyeredbe simul. Elveszett vagyok a világ csendjében, De te befogadsz, és létem kivirul. Színüveg vagyok, apró és

Teljes bejegyzés »

Politikai pedofilia

Politikai pedofilia Valahol az óperenciás tengeren túl Hol a kommunista eszme mindent feldúl Mitől a józanság testszerte vakarózik Valamiféle más élet után vágyódik Kiírthatatlan, olyan

Teljes bejegyzés »
Versek
Faragó Maia

Főnix

Szeretettel osztom meg új versem.   Főnix     Amikor megszületünk, Keservesen felnyögünk. Hisszük, élni készülünk. Magunkat ezzel eddzük. Kivétel én sem voltam, Bármi fájt,

Teljes bejegyzés »

Az árnyas fák ílatt

Az árnyas fák alatt. Az árnyas fák alatt magamba szálltam Gondjaim elűzni, nyitottam a világra A természet őszinteségét csodáltam Ezzel életkedvem ismét megtaláltam Haragról dalolj

Teljes bejegyzés »