A bolondok házában
– Pusztai úr! Maga mindig is Kolombusz Kristóf volt. Miért mondja most, hogy Neumann János? – kérdi dr. Paksi Imre neurológus az ápoltjától.
– Miért baj az, doki?
– Mert Neumann én vagyok!
– Akkor én most dr. Paksi Imre legyek?
– Isten ments! Akkor ki gyógyítja magát?!
– Hát, ha maga Neumann is és dr. Paksi is, akkor inkább nekem lesz kúrálni valóm magán…
– Nem érti! Paksi nem tud gyógyítani Neumann nélkül.
– Ezt sem értem!
– Hát maga is kell a dologhoz…
– Akkor csak én vagyok Neumann!
– Higgye csak azt, könnyebb lesz a kúra!
Author: Turi Török Tibor
Fotó: Ambruzs-Szabó József Turi Török Tibor az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem, majd Keszthelyre kerültem múzeumosként (Népviseletes Babamúzeum, Magyar Történelmi Panoptikum, Játék és Nosztalgia Múzeum). Középiskolai nevelőtanárként novellákat írtam, MUOSZ pályázaton döntőbe került egy írásom. Aztán „jött szembe az élet”, és fel kellett hagynom legkedveltebb időtöltésemmel. Rajzszakköröket tartottam középiskolákban, majd hogy „megritkult” vagy tíz év előtt az életem, szobrászkodni kezdtem. Közel két tucatnyi köztéri szobrom van a Kárpát-medencében. Az önkifejezés legigazabbja számomra a novella. Nappal műterem, éjjel ánégy és ceruza… Emlékeim legjobb társaságom. „Izgalmasak” a vele töltött esték, ő mesél nekem, én kiigazítom, és papírra vetem. Messzire utaztat térben és időben. Néha „megfűszerezem” hamisságokkal, amitől határozottan fogyaszthatóbb, olvasmányosabb lesz. Végül is, ami nem történt meg, az is velünk van. Korábban a Látóhatárban jelentek meg írásaim (Andrásfalvy Bertalan szerkesztése alatt). Egyik novellám a Corn and Soda pályázaton 2. helyezést ért el 2017-ben. A 100 Mini Történet c. antológiába (Trivium Egyesület) két írásomat, a Szó-kincs 2018 antológiába egy írásomat választották be idén.
