Keresel-e?

Keresel-e engem hajnalok hajnalán

magányt űző zsolozsmát mormolva?

Hiszed-e, hogy rám találsz a réti füvek között,

a magos ég  villámai adnak-e tüzet,

megtalálnod engem?

Jártál-e messzi  egeken  értem,

isten-palásttal repülve  az űrben?

Tudsz-e szellő-fürdette tiszta szavakat?

Tudsz-e selyem-lágy kezű simogatást?

Vársz-e téged dicsérő sóhajt,

rózsaillatú ölelést?

Zsebed zugában van-e  megbújt,

értem reszkető erő?

Van-e hely, hol ketten imádkozunk,

és elmondjuk: volt egy életem?

Merre vagy? miért nem lelsz kutatva?

Fagyban reszketek, meleget hozz,

szíved katlanából.

Szűcs-Gáspár Borbála
Author: Szűcs-Gáspár Borbála

Szűcs-Gáspár Borbála az Irodalmi Rádió szerzője. Az irodalom egész életemnek fontos és nélkülözhetetlen része volt, hiszen tanárként évtizedeken át tanítottam. És írtam is: verset, prózát, de a mindennapi élet számos tennivalója – gyerekek, otthonteremtés, tanítás – úgy lekötött, hogy a közlés viszontagságaival nem foglalkozhattam. Aztán, már kissé idősen, nagy tragédia ért: meghalt hűséges társam, drága férjem, ami összetört bennem mindent, és egyben felszabadított a fájdalom. Írni kezdtem. A szakértelmem megvolt hozzá, és az ihlet is meglepő elevenséggel és termékenységgel jelentkezett. Több antológiában, folyóiratban jelentek meg verseim, amelyek kellő fogadtatásra találtak az olvasóközönség körében. (Accordia kiadó Szavak csillámló hóesése, valamint a Fényszivárgás című antológiában. Továbbá a Nyírségi gondolatok Négy dimenzió c. antológiájában, és két 2015. évi folyóiratában.) Három éve jelent meg első verseskötetem Hajnali alkony címmel, amely szakmai és közönségsikert aratott. Ez még inkább inspirált, hogy megmutassam igazi bensőmet önmagamnak és olvasóimnak. Kezdetben szokatlan volt lemeztelenített arccal a nyilvánosság elé lépni, de tudtam a nagy elődök ismeretében, hogy a költőnek nincs választása: vagy vállalja igazi önmagát, vagy hamisnak fog hatni, és rögtön elbukik. 2017-ben megjelent második kötetem Elmúlt jövő címen, amely tartalmilag már szélesebb horizontot ölelt fel. Szeretném, ha szeretnének – mondom Adyval, és szeretnék azt, amit a verseimben megmutatok önmagamból,...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Még futok

Edit Szabó : Még futok Még futok hegyek közt kövek ormán emberösvények nyomdokába lépek velem szalad a holnap az útjelző visszamutat átfutottam már a célt

Teljes bejegyzés »

Reggeli ébredés

Reggel hat óra van. A csend mélyének közepén hirtelen megszólal az ébresztő idegesítő hangja, mely rögtön azt üzeni, hogy ideje felkelni, amit én teljesen figyelmen

Teljes bejegyzés »

Szembenézés a veszteségekkel

Szembenézés a veszteségekkel Az előző részek tartalmából: Egy újabb év ért véget az Akvarista Blokk történetében, egy ellentmondásokkal teli év. Tartogatott örömöt, szépet, jót és

Teljes bejegyzés »

Nem akarsz Anettem?

Szita az életem, Anettem! Hiányzik veled a szerelem… Mért kell nélkülöznöm? Testemben… epedőn! Nem akarsz már engem Anettem? Szerelmes szívedre éhezem, Az nagyon kellene, úgy

Teljes bejegyzés »

Kicsorbult szemek

Kicsorbult szemek, gonosz tettek, Nem akarok élni veletek. Emberek! Ember teszi ilyenné a világot, De fogjunk össze és más világot Teremtsünk, olyat, mi jó nekünk

Teljes bejegyzés »

Dögcédula

Nincs a nyakamban dögcédula, Mert már nem is vagyok katona. De! Katona vagyok az életben, Ebben a legsűrűbb regimentben. * Harcos az élet Frontja, itt

Teljes bejegyzés »