Jó a virágokról énekelni
s jó hallgatni a virágok dalát.
Nászi koszorúját most teremti
az erdő, liget, kert s a rónaság.
Fehér hónap, ez illik a tájra:
körtefák, akácok, galagonyák,
labdarózsák, bodzák kavalkádja.
– Érezd, minden perced fehér virág,
lásd meg benne az érett gyümölcsöt,
nyár zamatát, lét-folytatás magvát.
Nem mindegy, az időd hogyan töltöd,
elguruló kincs, ne pazarold hát!
Vissza nem tér, s te is vele hervadsz,
mint ez a sok kérészi fehérség,
helyed adod tarka zuhatagnak
s itt maradhatsz, mint érték-emlékkép. –
2018. május 6.
Author: Bognár Stefánia
Bognár Stefánia az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2009. cím birtokosa. Ady születésnapján láttam meg a napvilágot. Talán ő adott ajándék-álmot? A vers-rajongás jött velem, de a reáliák is lényegem. A matematika lett a győztes, vele telt a munkás élet. Egy nyugdíjas hajnalon versek jöttek értem s a lelkemet felcseréltem. Dagadt az íróasztalfiók, erről csak néhány beavatott tudott. Hosszú évekig tartott, míg önmagamat elfogadtam, unszolásra pályázgattam. Így kerültem egy kiadóhoz, majd matematikai szakvélemény-igény kapcsán munkát kaptam, új lehetőség köszöntött rám. Egy más világ tárult elém, kitágult a látóköröm, sok új barát, sok új öröm… Tanulás, munka, tapasztalat… S a versek, aforizmák gyarapodtak ez idő alatt. Mit akarok? Gondolkodtató vagy könnyed perceket adni, értékeket kicsikarni, megvallani a közös ember-sorsot, kimondani, mit más is érzett, de nem mondott. Régi és új barátaim közt állni még a vártán, a lét s a nemlét határán.
