Mert az én hűségem
nem köt engem gúzsba,
ő választott engem,
s lett lelkem lakója,
rendelt utamon
kitartott mellettem,
ha megpróbált sorsom,
erejét éreztem.
Súlytalan a terhe
az én hűségemnek,
hálás vagyok érte
Gondviselőmnek.
Ki voltál s kiért voltam
Elűzött a sorsod, magadért, tőlem. Talán én szavaltam lelketlen kútba Szemeid végtelenbe hitt csillagát, Hamvas csókodban tavaszunk illatát. Nézem, rózsás keretbe rejtve csendben, Mint sóhajt
Miskolczi Ferenc
2023.03.24.
Nincs hozzászólás