A költő magányosan a folyóparton áll,
földig hajló lomb hűvöse homlokára száll.
Amíg ír, a szél hang nélkül repül,
madár ül az ágon szótlan, tétlenül.
A vidéken most különös csend honol,
a költő fűre dől fényben álmodón.
Este jön, halkan pereg a ég harmatja,
messze világlik egy szentjánosbogár lámpa.
A tücsök húrjain most dicséretet penget,
minden zsoltárok között a legszebbet,
mert a magasságba új csillag költözött,
hogy ragyogjon nekünk a többiek között.
Kígyóverem I. Edwardstown Az angol romantikus líra alapjai No. 1. Lord Byron egy korhadt fatörzsön sütkérezett a lámpafényben, és a reggelire várt, amit nem
Edit Szabó : Fenséges hegyeim A természet bőséggel adott szépet, hegyet-völgyet,mélységes tengereket az emberi nemnek,hogy benne éljen és észre vegye,mennyire kellemes. Az ózondús tiszta lég
Dolgos napokba fakuló éjek, Ide álmodtak csodált remények, S élet partján kóválygok, szegénynek. Töretlen törni, mégis, most vétek. Riadt csendje kísért a magyarnak. Tettre
Beck Brigitta: A lépcsőházban Már megint a színes fények, Már megint a pesti este Nem tudom, miért gondolok, Már megint Budapestre. Szürkés-sárga lépcsőházban, Fehérre festett
Négyágú csillag Délelőtt tizenegy óra lehetett. A két óriási templom körül, a többi csoporttól elkülönülve öt ember tevékenykedett. Messziről úgy nézett ki, mintha csak piszmognának,
Mellékes körülmény Jancsi és Panni fiatal házasok voltak. Még alig múltak el a mézeshetek, amikor baj történt. Leengedett a hűtőszekrény. Panni azonnal ifjú férjét ugrasztotta
3 válasz
Bármely költőember emlékére szólhatna. A végén kissé hirtelen jön a költő elmúltsága. Ennek ellenére én nem érzem tragikusnak, nem érzem úgy, hogy az olvasóba belecsapódik a fájdalom.
Ha az olvasó megfigyeli, már az első szakasz végén van utalás a költő halálára: „a költő fűre dől fényben álmodón.”
Amúgy egyáltalán nem szeretem meghatni verseimmel az olvasót, inkább elgondolkodtatni. Kányádi Sandort nem siratni kell, hanem örülni, hogy Ő létezett a magyar nemzetnek, és olvasni a verseit, s ha az ő szellemi nagysága könnyet csal szemünkbe, akkor megérdemli, hogy hullassuk.
„a költő fűre dől fényben álmodón.”-ez talán nemcsak halálként értelmezhető. Lehet az ihlet, az ihlet hatására a külvilágból kiszakadás állapota is. Az olvasót el kell gondolkodtatni-igen és engem ez erősen elgondolkodtatott.