Rózsa Iván: Fogyasztói társadalom
Vakáció
Egész évben másoknak szolgálsz, hogy szabadságra mehess, amikor is végre téged szolgálnak ki…
Szabadidő
Szabadidődben kikapcsolódsz, pihensz, és erőt gyűjtesz a túlélésre, hogy kibírd a munkád, a kollégáid, a stresszt. De mikor van időd az alkotásra? Van rá egyáltalán igényed?
Fogyassz!
Dolgozz, hogy ehess és vehess! Fogyassz, hogy másnak is legyen munkája, hogy ő is vehessen valamit… De mit? Általában felesleges dolgokat, sok felesleges vackot is…
Fejlődés…
Egy szempontból tényleg fejlődött az emberiség: egyre jobban tökéletesítette saját maga kiirtási lehetőségének eszközeit… Egy következő világháború esetén: tuti, hogy mindenki megkrepál…
Jó, jó…
Jó, jó… De azért mindig is éltek alkotó művészek: költők, írók, festők, szobrászok, építészek, zenészek, akik minden korban aktívan tevékenykedtek, s maradandót alkottak. És hát a tudomány eredményeit, vívmányait sem csupán rossz célra használta a hatalom.
Civilizáció!
Már nem az utca közepére ürítünk, nem vagyunk már büdösek, s tetűvakaró sem kell már, mint egykoron a francia királyok udvarában. Hurrá! Van fejlődés!
Higiénia
A fejlődés olyan higiénikus…
Bűz
Ha nem lett volna motorizáció: félméteres lótrágyától bűzlene minden nagyváros… Most benzingőztől bűzlik… Lehet válogatni! Kinek, mitől fájduljon meg a feje?!
Kényelem
Egy kattintás: és van villany! Meg gáz, meg fűtés stb.! Este nem kuksolunk a sötétben vagy lámpafénynél, nem kell fát vágnunk, mosógép mossa ruhánk, az asszonyoknak nem kell kijárniuk a patakra… Még sincs semmire sem ideje a modern embernek! Másrészt: milyen romantikus lehetett egykoron a patakpart… Netán ismerkedni is lehetett ott?!
Kütyük világa
Ha jövök haza a HÉV-en: látom, mindenki kütyüt nyomogat. Mindenkinek saját kütyüje van: mamának, papának, gyereknek, barátnak, barátnőnek is. Legalább közös lenne! Akkor együtt nyomogatnák, ha már nem beszélgetnek egymással…
Internet
Mégis, leginkább te is a netből tájékozódsz! Jószerével ide nagyjából mindenki azt tesz fel, amit akar. Igaz, így sok hülyeség is felkerül, de a legkevésbé manipulált az internet. Tudni kell eldönteni: melyik információ értékes és melyik nem!
Bolondok?
Bolondok az őszinték, a tiszta érzésűek? Ha igen: hát én szeretem a „bolondokat”! Bolondok a szabad emberek, már amennyire függetlenek lehetünk a mai világban, akik harmóniában akarnak élni az e- és másvilággal, és nem építenek karriert?! Élete végén mindenki megtudja a választ…
Mai vazallusok
Felfelé nyalnak és lefelé rúgnak… Emberek vagy csak gyűjtögető félállatok?
Macskák és emberek
A macska is hízeleg, de megtartja közben személyiségét, büszkeségét. Ez egészen más, mint az elvtelen nyalizás egyes „emberek” részéről!
Gazdik és ölebek
A gazdi óvó fennhatósága nélkül az ölebek órák, percek alatt elpusztulnának az utcán…
Szabad piac
Működnek nálunk a szabad piaci mechanizmusok? De miért is jutott eszembe ez a kérdés; az életképtelen és mégis életképes, nyalizó ölebekről?!
Ceterum censeo…
Nekem is mindenről ugyanaz jut eszembe, csak más, mint Cato római szenátornak Karthágó kapcsán: közös cellába a néphülyítőkkel! Ott hülyítsék egymást, minket hagyjanak békén!
Carpe diem!
Meg persze máson is jár az eszem… „Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat.” Ebben is fejlődött az emberiség: egyre fejlettebb a népességszabályozás, egyre kifinomultabb a népirtás módszere… Igaz, egyre sunyibb is…
Párbaj
Régebben olykor párbajjal is eldöntötték a csatákat, megkímélvén a harcosok életét. Lásd Dávid és Góliát esetét! Most is vissza kéne térni ehhez a szokáshoz! Ha az egyik ország vezetőjének valami baja van egy másik állam fejével: intézzék el így, egymás közt a dolgot!
Fagyasztói társadalom
Bárhol is helyezkedtél el a fogyasztói társadalom ranglétráján: a sorsod a végén neked is a fagyasztó! Itt, a hullaházban nincs különbség szegény és gazdag között…
Budakalász, 2018. július 27.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchárom éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és...