Szeptemberi este

Szeptemberi este

Balaton szagú ez az est

egy-egy levél megrezzen

és alá hull a mélységbe

haldoklik a nyár

a tüzes, a forró, az éltető

itt az ősz

zizzen a láb az avaron

a nap éppen lebukott

narancsos ruhába tündökölt

most az ősznek öltözött

pántos ruhájat ledobta

reggelre majd kimossa

a hullámok tengere

Balaton szagú ez az est

a szeptember szinre lépett

2018.09.08.

Lédikó

Szeretettel köszöntök Mindenkit az oldalon!

Völgyi Ildikó
Author: Völgyi Ildikó

Völgyi Ildikó (Lédikó) az Irodalmi Rádió szerzője. Kérdezéd: - ki, s mi vagyok?Együtt érzően, hallgatva figyelek,Puha tapintattal kérdezek, beszélek.Analizálok és szintetizálok,Az embereket szolgálom. Vargáné dr. Völgyi Ildikó a nevem.1984-ben végeztem a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi karán.1999 óta orvos-szakértőként dolgozom, kezdetben Siófokon, majd Székesfehérváron – ahol jelenleg is orvosszakértő vagyok. Kb. 10 éve írogatok...kezdetben prózát, majd verseket kezdtem el írni.Antológiákban itt-ott már jelentek meg műveim.Tavaly jelent meg első, kiadói kötetem Kabócatánc címen.A következő címe: Napmadár, már készülő félben van.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A pokol kapui 2.

A pokol kapui2. A pokol kapui tátott szájjal nyitva állnak annyi bűnös lélek lépte át a földi világot, A bűnbocsánat ismeretlen fogalommá vált a felelősségrevonáskor

Teljes bejegyzés »

Magány a padon

Edit Szabó : Magány a padon Nem is tudom,hány éve vagyok magas fák alatt egymagamban, régen én is szép fa lehettem, hatalmasra nőve ég alatt.

Teljes bejegyzés »

Köszönet

Nektek, kik nem kérdeztétek honnan jöttem s mi tett olyanná, amilyen ma vagyok. Nektek, kik megadtátok nékem szusszanó létemben a fény-pillanatot. Vesszen, mi múlt, háborgás

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még holnap?

  Bíborfekete felhők hada a földet lábával tapossa, hörög az égbolt veszetten, tombol annak pusztító ereje.   Keringő villámok hada cikázik, a pokol kovácsa odacsap

Teljes bejegyzés »

A térkép

    Az arc a múlt térképe, megtapossa az élet lehelete, mint a papírt megrágja az idő foga, s a tinta már nem fog rajta.

Teljes bejegyzés »

A bűn

  Soha nem öltöd újra, nincs az a tű, az a cérna, ami összefércelhetné azt a lyukat, amelynek létrejöttét te akartad.   Elveszítetted az esszenciáját,

Teljes bejegyzés »