Visszakapott Boldogság

 

 

 

 

Előszó

 

Szeretettel és tisztelettel ajánlom, újabb regényemet a kedves olvasok figyelmében. Mivel nem lehet egybe feltölteni így majd részletekben osztom meg a kedves olvasókkal!

Bemutatván egy kis falucska életét, hol Dr. Fekete Péter és neje Klára él. Úgy élnek itt a faluban, mint egy nagycsalád.

Mi habár minden napjainkban is megtalálható problémát mutat be. Mi egy család viszont tagságaira világit rá a fogantatástól az ujjá születésig miben erős barátság is kötődik, majd egy súlyos igazság mutatja meg arcát. Szerepet kap s megjelenik a romantika s annak hangulata. A fájdalom a borzalom a halál szele is meg mutatkozik e kitalált történetben mi akár minden napjainkban is elő fordulhat.  Az ünnepektől a minden napjaikig. Míg újra beköszönt a családi boldogság az igaz szeretettel és összetartozással.

 

Kellemes Időtöltést

Szerző

Így emlékszik vissza egy elkeseredett házaspár kinek ki jutott a sors fintora adót fájdalomból és keserűségből a többszöri aggodalommal.

Egy nagyváros elit negyedétől távolabb egy csendes kis falucska zöldellő karjában élt Dr. Fekete Péter az elismert Üzletember ki több szőrös dr. diplomával rendelkeztetés Felesége Klára ki egyszerű háziasszony szerepét töltötte be. A többi háromszáz emberel. Olyanok volt az itt élők mind egy nagycsalád. Gondozott kis utcák a rengeteg kis virágos ágyás az ablakokba sütkérezett házi kedvenc vagy épp a rózsa lugas alatt hűs sülő éjjeli bátor. Tiszta portálok egy csendes kis sarkot is képeztek ahol asztalok székek voltak kirakva. Itt ünnepeltek vagy hétköznap munkájuk végeztével pihentek. Ide jöttek össze a szomszédok beszélgetni. Péteréknek egy szökőkút állt az udvarban az asztal társaságával, sok virággal, s díszbokrokkal és egy nagy játszótere hasonlított részel. Gyerekek kedvenc szórakozásának megfelelően. Még medence is volt a fák és bokrok társaságában ahol vígan pancsolhattak. Hiába tettek meg mindent sehogyan nem tudták e házat gyermek kacajjal meg tölteni. Így a falu összes kicsi és nagy mindenki itt hancúrozott Kláriék sokszor csak nevetek be szállva a gyerekek játékába. Zsenge tavasz enyhe karján szerelmet ringatott fának ágán. Apa és anya a ki írt vizsgálatokat végig követve próbálkoztak a gyermekáldás örömét átélni. Az orvok mindent rendben találtak náluk. Ennek ellenére sok megpróbált évek keserves fájdalmas kudarc után meg e történt a boldog pillanat. Egy ki írt orvosi vizsgálatra érkeztek. mikor közölték a boldog hír Klára várandós. Péter a boldogságtól majd ki ugrott bőréből elvesztve önkontrollt. Húsz év házasság után gyermekem lesz?

• Igen kedves barátom gyermekáldás köszöntött magukra. Kérem a kedves nejét, hogy a holnapi nap foglalja el a szobát a kórházban.
• Rendbe semmi akadálya, de kérem, nem kérek semmi más bánásmódot se ellátást mind a többi beteg.
• Igen értem

Boldogan mentek haza Péter kényeztette dédelgette párját lesve minden pillanatát. Nagyon sokat utazott távolabb távolabb országokban s volt, hogy Klára is kísérte. Másnap bevitte nejét a kórházba s ö elindul üzleti útjára, Ilyenkor a házat a szomszédba lévő nővér vagy a nagymama vigyázta. Péter soha nem volt olyan izgalomban mind most. Alig várta, hogy haza érjen s minden pillanatot feleségével töltsön. Gondolata mindig a családja körülüti szeretet ölelte át bár milyen messze is volt ott honról. De Mikor egy hosszú várakozó év után meg született Péter. A születése nagy boldogság ott adott mindenki számára. A vizsgálatok alatt számtalan ismeretség adódót. Míg egy nap kézen fogva léptekbe Péter és Klára a tanácsadó helységbe. Hol egy ifjúpár ült szomorkodva a sarokban a sora várva. Péterék bemutatkozva kezet nyújtottak. A bemutatkozás következtében körbe ismerkedve derült fény, hogy Ildikó és Mátyás az boldogöröm mellett azért ily szomorúak, mert még a megélhetésük is problémát okoz, nem ez a csöppnyi élet mit szíve alatt hord. Mind ketten szerették volna, a kicsit igaz hamar jött nem kellet sokat várni rá, de erre a váratlan eseményre nem számítottak. Hisz munkahelyük meg szűnt s csak pár hétig lehetnek albérletben. A tanácsadóban közölték velük, ha nem tudnak a kicsinek biztosítani valami olyan elfogadó körülményt elveszik tőlük. Jobbik esetben anya otthonba kell Ildinek menni a kicsivel apja nélkül s ezt nem szeretnék. Péter meg igazította karóráját. Péter csak kérdezett majd elnézést kért s elment telefonálni. Visszatérve közölte Ildikóval, hogy mind csecsemős nővér a Fehér lélek Kórház osztályára jelentkezzen s hivatkozón Dr. Fekete Péter re.

• Hogy köszönhetnék meg önnek?
• Ki ön valójában?
• Mért segít hisz nem is ismer bennünket?
• Igen igaza van, kedves Ildikó tudom, nem látszik a külsőmön, mert úgy öltözködöm, mint egy átlagos ember s úgy is élünk, de higgye el módomban áll segíteni és átérezzük a fájdalmukat. Ha gondolják szívesen meg hívom, önöket hozzánk, vendégségbe s itt át beszélhessük a dolgok ezer furfangos arcát.
• Renden köszönjük, a meghívást, de mink is önöket szerény hajlékunkba, ha nem zavarja önöket, és míg van.
• Rendben, de tegeződjünk, szerbusz, kezed csókolom.

És csak érkeznek a gömbölyödő pocakkal érkezők párjuk oldalán. Kik boldogan üdvözölték egymást. Kinek rövid időn belül nézz szembe egy angyal érkezésével ki egy kicsit még várat magára. Két nap múlva Klára és Péter útnak indult kosarakat tettek be a kocsiba s gyerek ruhákat, plédeket. A távolság csak nőt a fák szaladtak mire elérték szép szárnyát itt e városban laktak Lakatos Mátyásék. A házak mögül füstölgő kémények bújva néztek ki. Atya ég milyen ijesztő látvány ez a sok füst, ahogyan a kék eget szennyezi.

– Igen kedves az biztos itt dolgoztak a gyárban Mátyásék

– Igen én is így gondolom. Majd egy kis utcába hajtottak Ahol az utcán fák álltak és nagyon sok kocsi parkolt az út szélén. Péter figyelt s közben Klára is Mire meg pillantották a táblát. Nikefa utca 2. Péter ki taktikázva be sorolt a járda szélére majd a kapót telefonszámon felszólt. Mátyás papucsba és melegítőben jött ki. Üdvözölték egy mást majd Ildikó is elő jött hasonló melegítőben. Péterék ki nyitották a csomagtartót s kérte Mátyást segítsen fel vinni. Ildikó meg lepetten nézte. Nem meg bántásként csak ajándék nektek egy kis segítség képen.

– Nagyon köszönjük. De hogyan is

– Ugyan folytatta Klára szót Ildire. Majd a más félszobás kicsi házba mentek mi ízlésesen volt be rendezve ahhoz képest, hogy épp, hogy volt valami ük. és a gyerek szoba is kész volt a kicsi fogadására. Mátyás meg lepetten látta s érezte azt a szeretettet, mit Mátyásék árasztanak. Ildikó Süteményt, kávét s üdítőt rakót az asztalra min hímzett terítő volt. Klára is meglepődve s egy kicsit zavarban érezte magát. Környezet és a vendéglátás véget hisz szemel látható volt mind az mit már tudtak. Mátyás beszélni kezdet oldva a feszült hangulatot. Péter és Mátyás erős barátságot ápoltak annak ellenére, hogy több kilométer választotta el őket. Ildikót állapotára való tekintettel munkát kapót mivel igen csak meg voltak elégedve. Majd Mátyás ugyan ide ment karban tartónak és fűtő mesternek. Jó szakembernek ismerték el. Keze alatt hamar pontosan precízen kerültek ki a munkák. Így szolgálati lakást is kaptak közel a kórházhoz. Nagy hálát éreztek Péterék felé kik szerényen s barátságosan álltak Mátyásék mellett ígérve, hogy barátságuk megpecsételésére legyenek, kereszt szülök egymás gyermeke felet. Mit helyesnek tartottak. Klára születés napjára ők érkeztek vendégségbe Péter ékhez ki a buszmegállónál várta őket. Ildikónak helyes pocakja igen csak mozgásban volt. Mátyás meg fogta a pocakot s boldogan szólt a kis pocak lakóhoz. Ki mintha értette volna el feküt meg szűnve Ildikó fájdalmai. Péter elhívta őket sétálni miközben mosolygott Mátyás apai gesztusán. Eszébe jutva mintha magát látná. Egy kávézóba léptek ahol az asztalhoz lépve Péter kihúzta a széket Ildikónak helyet kínálva. Oda ért Mátyás és mosolygott, de barátom!

– Igen mit szeretnél, kélek, rendeljetek s intet a tálcával egyensúlyozó akrobatának. Ildikó meglepetten nézet barátjukra. Rendben akkor kérek, egy nagyon finom torta szerettet akár orosz krém két kávé szódával és két rostos lét Mátyás sört vagy bort esetleg rövidet.

– Hát esetleg egy sört  akkor egy sör . A  pincér elment a kávéházban lágy szívet melengető zene szólt. A másik felén párok összeborulva lassút táncoltak. Ildikó és Mátyás csak nézte a varázst. Mennyetek nyugodtan. Így ugyan

Mért nagyon csinos vagy nincs igazam-barátom

– De igen

– Akkor vidd, táncoljatok, érezzétek jól magatokat. Mátyás felkérte Ildikót s elmentek táncolni. Pár lépés s vége lett a romantikának. meg szólalva a tangó mit sokan nem tudtak táncra vinni így visszavonultak. Mátyás s Ildikó átélve a zenét simultak egymáshoz majd Ildi vonagló kelettő test mozdulatai elmondták mit is fejez ki. Majd egy újabb valcer egy csendesebb lassúbb ritmus mind ki tudja, hogy fáradnak s pihenőre szeretnének térni. Ildikó rá feküt Mátyás vállára s csak úgy járták. Mikor vastaps köszöntötte őket. Péter felállva tapsolt Ildikó Mátyás kezét fogva meg biggyesztette térdét s meg hajolt. Csodálatos pár ugye ügyvéd úr szólt a pincér.

Igen az szólt Péter, míg az asztalhoz értek és helyet foglaltak. Köszönjük ez csodás volt.

Én csak ámulok, milyen csodásan táncoltok.

Igen tudod hisz még nem mondtuk egy iskolába jártunk s harmadikos korunk óta táncoltunk több versenyt meg nyerve.

– Gratulálok. Akkor fogyasztatok, s ha gondoljátok, akkor indulhatunk.

– Rendben már biztos vár bennünket Klára.

Igen valószínű. Mikor meg szólal a Kék Duna keringő üteme. Mátyás felpattant s mind egy hercegnőt kis érte Ildikót kinek lábán magas sarkú fehér cipő volt ruhája fehér egész ruha csupa csipkéből. Mátyás gyönyörű drapp öltönyt s hozzá kávébarna inget viselt nyakkendővel lábán alig hordót fekete lakcipő. Ildikó derékig érőhaja csak szállt oly méltósággal, hogy mindenki lemerevedett a pár láttán. A végén mindenkinek meg köszönve meghajoltak s felséges mozzanattal visszakísérte az asztalhoz Ildikót. Mátyás kémlelte barátja arcát kinek fekete bajszán nagyot csavart. Barátom én sok mindent láttam sok helyen jártam, de ilyent nem pipáltam. Egy jó nagyot kortyolt az üdítőből. Mikor a pincér kilépet, egy fény képel. Bocsásson meg ügyvéd úr egy kérés

– Tessék mondani,

– Kérhetném, hogy dedikálják nekem e képet.

– Milyen képet szólt Mátyás meg lepetten?

– Ezt s letette az asztalra. Ildi meglepetten látta mikor nyolcadikosok voltak az első táncverseny győztes párost tükrözte vissza a kép. Mi alatt ott a név Lakatos Mátyás és Virág Krisztina. Péter nagyon meg lepődött mikor meglátta a képet az újságból.

– Látod, barátom milyen kicsi a világ még csak kemény tizenhat évútén újra találkozok a múlttal. Aláírták a képet a pincér meg köszönve vissza vitte s feltették a kerettel a falra, méltó helyére hol addig is logót. Elfogyasztva Mátyás felállt felsegítette nejét s elindultak ki felé az ajtón. Mikor tapsvihar keletkezet a pultos vezérletével s felkiáltót. Légy Matyi mindig sikeres hurrá éljen! Péter semmit nem értet a helyzetből, Mátyás oda lépet kezet fogót a vendéglőssel s érdeklődőt minden felől. ki röviden egy névvel zárta Mátyás kíváncsiságát Zsigmondi Imre tiszteletedre. Mátyás még büszkében kísérte Ildit. Péter mosolygót és törte fejét, míg visszaértek az autóhoz. Ki nyitotta az ajtót egy kicsit várva, hogy át hűljön s elindultak Keménye fele. Hol már Klára várta őket. Ildi nem hitt a szemének mikor oda értek. Mátyás én álmodom.

– Nem nekem is van meg lepetésem szólt Péter s tessékelte a vendégeket. Kiket a vendégszobába invitáltak, ami el volt készítve a fogadásukra. Mátyás és Péter a csomagokat vitték. Ildikó belépve látta a fehér királyliliom és vörös rózsát tartó vázát alatta egy név kártya. Milyen romantikus! Kinyitva látta s mosolygót Istenhozót, benneteket Péter és Klára érezzétek jól magatokat. Péter letette a bőröndöket s ki lépet a szobából magára hagyva a fiatalokat. Át ölelte nejét s meg csókolgatta. Mikor csengetek. Péter ki nyitotta. Uram, amit rendelt itt írja alá. Ki az szívem?

– Meglepetés és vitte a dobozt.

– Mi ez?

– Nézd meg kedves!

– Ugye nem és ki nyitotta egy hatalmas szőrű kicsi fekete perzsa cica rejtőzőt a dobozba. Klári nagyon örült neki s mikor meg látta, hogy négy fehér papucsa van majd ki ugrót az örömtől azt sem tudta, hogy örüljön majd feldöntötte párját. Ki nem sokára elment lefürödni s át öltözni egy lazább ruhába. mind ing s farmerhoz. Meg vacsorázva sokat beszélgetek a szökőkút mellet a romantikus est csendjében át ölelő romantikát kísérő szellővel. Nagyon sok időt töltöttek egymással. Másnap a tavaszpirkadó arca köszönt be az ablakon mikor Péter már szorgosan dolgozót. Telefonok hívások szaladtak minden fele. Majd az asztalnál a papír munkát végezte. A többiek még békésen aludtak. Majd úgy pár óra elteltével, végzet munkájával halkan kinyitotta dolgozó szoba ajtóját és elment a konyhába és az udvara Rózsát vágni. Ben az asztal tele virággal, bor és rövid ital díszes kancsókban és övegekben kínálták magukat. Péter feleségének tálcára tette a tejes kávét mellé a megszokót, virágot s felvitte a hálóba. Letéve az éjjeli szekrényre mélyen a nyakába csókolt majd az arcát puszilgatta, míg ajkára vágytól és szerelemtől izzó csókkal zárta. Klára kinyitotta szemét s át ölelte férje nyakát viszonozva a csók tüzes érzését. Péter keze Klára domborodó pocakját simogatta. Jó reggelt édesem!

– Neked is drágám hangzót az álmos válasz. Péter lehajolt felhúzta lágy érintéssel Klára apró virágos hálóingjét s meg csókolta a pocakját. Jó reggelt te kis pocaklakó! Nagyon várlak mindegy kisfiú vagy kis leány már most szeretlek. Majd megsimogatta a kis pocak lakót. Ki mind jár mozogni kezdet, Apa boldogan mosolygott s Csikizte a kicsi lábacskát. Majd egy nagy puszival köszönt el tőle. Betakargatta Klára pocakját egy fehér szakajtott tett a paplanra s oda tette a kávét egészségedre szívem nagyon szeretlek.

– Én is kicsi életem s apró kortyokkal kortyolt a kávéból. Péter belépet a fürdőbe. A vízcsobogó dallama kísérte Péter vidám dúdolását. Majd egy kis idő múlva törölközőben lépet ki frissen borotválva. Klára csak nézte férje izzom dús testét. Péter egy nagyon szép romantikus dalt tettbe feleségének a lejátszóba hisz a kicsi is nagyon szerette a zenét. Ilyenkor boldog lehet, oda bent hisz meg sem moccan anya pocakja. Ki vette a szekrényből frissen mosót, fehér pólóját s egy fekete kék mintás melegítőt. Gyere ide egy kicsit.  Péter mintegy doromboló kis cica bujt Klárához. Addig a vendégek már nézegették az órát s ébredtek hisz ma kirándulni mennek a nagyvárosba. Ildikó egy sportcipőt vett elő a csomagból és egy farmer kertész szoknyát egy blúzzal. Mátyás pólót és melegítőt vet fel. – Matyi ebbe jössz?

– Nem kicsim majd a farmert veszem fel, de reggelihez ez is jó Hisz Péter csupa meglepetés. Mikor boldog nevetés hallatszót a folyóson. Péter ölébe vitte Klárát. Majd letette és megcsókolta. Az ebédlő a virág pompájában úszott. Gyere Cica ki álmosan nyújtózkodva bujt elő a kosarából. Ki engedték az udvara. Matyiék kézen fogva jöttek ki a szobából s és csodálták a háznak minden egyes részét.  Meglepetten ültek le az asztalhoz ahol már Klára ült. Péter teát hozott ki és kávét. Majd gőzölgő kenyeret kis idő elteltével, Omlettal megrakót tálca került az asztalra több fél e hentesáruval. Tejel s mellé vaj. Fogyasszatok, kélek. amit csak szeretnétek. Ildikóék szerényen s meglepetten ültek az asztalnál tölthetek valamit szólt Péter!

– Igen, ha kérhetnék egy kicsike bort édes vagy száraz szólt Mátyás.

– Félszáraz s töltőt a pohárba majd a többi poharat is meg töltötte a kívánt folyadékkal. Én csatlakozom, hozzád ma nem vezetek, ha meg kell, a kocsit hívok sofőrt és nevetett, hogy bajsza csak úgy remegett. Befejezve a reggelit lepakolta az asztalt Kedves a fürdőnadrágot ellne, felejtsed!

– Nem Életem szólt vissza Klára.

– Elmegyünk, a Gyógyfürdőbe megnézzük a kastélyt, múzeumot, s a virágparkot majd aztán egy kellemes helyen ebédelünk.

– Rendben, ahogy gondolod barátom. Mátyás elment s át öltözőt.

– Péter addig a cicát ellátta s összepakolt. Ildikó a kosarat pakolta. Készen vagyunk szólt Klára ki egy drapp kismama ruhába jött elő. Péter meg fordulva, de csinosak a hölgyek akkor mehetünk,s elindultak sétával  az úton csodálkozva nézték a sok nyíló virágot a nap egyre erősebben nyújtózkodó erejében. Péter, mint egy útikalauz mondta mikor merre hol járnak. Majd belátogatva az Úrházában meg csodálták a freskókat s az aranyba tündöklő szobrokat mi a fő oltárt ölelték át. Majd az alaksorban az üvegfalak mögött egy apát emlék maradványai pihentek a kis névtáblával ellátva. Körülötte a sima fehére meszelt falak az üveg koporsó felett egy feszület Jézussal. Majd lépcsőkön vissza a fő oltárhoz. Letérdelve a vörös szőnyegre Imádkoztak. Imádság végén a férjek felsegítették várandós feleségüket. Egy szerzetes került elő a semmiből. Péterék üdvözölték.  A szerzetes beszélgetést indítót feléjük majd áldást kapva búcsúztak. Felcsendült a barokk stílusú falak között a szerzetesek dala. Ildikóék leülve hallgatták egy kicsit addig is meg pihenek. Csodás hangok töltötték be a templombelső terét. A kijárat felé indultak hol kirakót-mécseseket gyújtottak meg. A szentelt víz tátóban mártva újukat visszafordultak keresztet vetettek s ki tértek az izzó nap ölelésében fűtőt udvarra. Végig korongolták az egész kertet majd útjuk során Mátyás hatalmas fagyit vett s kínálta a többieket. Az útjuk vége felé egy csendes kis utcába vezette őket Péter hol a platánfák álltak. Mi hűsítő szelőt adtak a sétálóknak. A fenyvessel határolt néma csendet fülbemászó dallamok zavarták meg. Közelebb érve látták ki írva Molnár csárda. Az oldalán hatalmas kerék rótta köreit a folyó vízbe mi át szelte az udvar s az erő egy részét. A szalmatetős picinek tűnő csárda falon csizmák Favillák gereblyék lógtak. Az udvaron egy szekér tele virággal. Péterre nézet Ildikó. Gyertek, a hátsó udvarba megyünk. Besétáltak a csárda mellet lévő kerthelyiségbe. Hol faragót asztalok s székek várták a vendégeket. Még lese ültek már a pincérek szaladtak felvenni a rendelést. A ropogó csárdások dallamát aláfestett halk lágy fák zizegő susogó hangja keverte. Szellő tánca simogatta a kint pihenők bőrét. Péter leadta a rendelést, míg meg érkezet a hűsítő italukat kortyolták Mit sietve hozott az egyik Pincér. Mikor egy prímás jött elő a bandával s muzsikálni kezdtek Ildikóknak az asztalnál. Klára csodálkozva nézet Péterre.

Igen drágám ezt mi szerveztük nektek. Ildi és Klára csodálkozva hallgatták a szívet könnyezésre csalogató nótákat.. Szerelmünk, Nagyrabecsülésünk jelével. – Igaz Mátyás?

• Igen barátom s nevetek a két meglepet asszonyon. Majd visszatértek az étterembe a cimbalmos mellé. A kismamák alig tudták elhinni, hogy ez velük történik meg. Péter te mindig ilyen romantikus ember voltál?
• Igen Ildi a mi megismerkedésünk se volt egy minden napi esemény mire összeházasodtunk s csavart egyet bajszán. Majd elmesélem otthon. Mehetünk, itt hátul a cigánysor van meg ismerkedhetek a hagyományukkal s egyéb életvitelük kell. Kézen fogták asszonykájukat s végig sétáltak. Látva a köszörűsüket, ahogy élezték a késeket, a fotósokat kik az edényeket javították. A teknőt, vályúkat. A dádék különféle játékát. S a jósnő a kunyhó mellet előtte egy asztalkával. Ceglédi kannák kanalakkal muzsikáló cigánybanda körbe ülve a hatalmas tábortüzet. Majd egy más irányú útra léptek hol az erdőbe értek mi magába ölelte a csárda szépségét. A csend s a szellő enyhe simítása kísérte őket vissza a csárdához. Innen a nagy térre sétáltak ahol a verklik dallama festette meg a tér szobor csoportjának hangulatát a szökőkút vizének jellegzetes csobogását. Vata cukrot s fagyukat vetek. Majd a közeli Növényparkba sétáltak át. Itt ahol a nagy tónak színes életét a halak játéka akrobatikus ugrálása festette alá. A parton udvarlóbékék éneke szállt a magasba. Mit a fák doktora kopácsolása és más madarak éneke tett színvonalassá. A sok szép színű egyedi virágok a fák és díszcserjék láttán egy álomvilágban érezték magukat. Mátyás lábán egy mókus szaladt át majd egy nagy fának törzsénél meg bújva kukucskált. Péter lehajolva csalogatta egyre közelebb a kis bátor óvatosan, de közelített feléjük. Ildikó alig bírta a nevetést vissza tartani. Amikor meglátta Klára fején a hatalmas pillangót olyan volt mintha taraja lett volna. Mátyást oldalba bőgte s mutatta neki ki elnevette magát. A merész mókus esze – vesszet, rohanásba kezdet s sietős futás közbe elesett. Mindenki hahotázott. Majd elmondták Klárinak milyen szép taréjjal, mert így nézet ki a lepkével. Klári nevettet s lerogyót a mellette lévő padra. Felnézve most Ildi fején volt. Péter meglátva harsogó nevetésbe kezdet. Lassan ki érve a közeli Álmos Gyógyvizű strandra mi komfortos berendezése várta a kikapcsolódásra vágyó vendégeket. Minek udvarán hatalmas, medencék ugrótornyok álltak Volt gyermek sziget játszó vár játszótér körbe padok homokozok. Kisebb s nagyobb gyerekeknek ki alakítva a nagyobbak röplabdázhattak vagy tollasozhattak, vagy épp pingpongozhattak. De ki úgy gondolta a fedett részben pihenhetett itt is volt büfé mind kint itt megpihentették fáradt végtagjukat. Már késő délután volt mikor haza indultak. Az esti szürkület enyhe szele mutatta magát mire haza értek. Az asztalon a vacsora várta őket egy papírral. Öcsém desszert a hűtőbe majd 20 órára itt vagyunk. Klárit köszönteni puszi Nővéred. Mindenki meglepődve vette e gesztust. Kedvesem
• Igen tudom, de drágám neked is kell a vacsora, csüccsen! Klári fáradtan zuhant a székre Ildi a másikra. Szegénykék, de fáradtak vagytok, vacsorázzatok, aztán pihenjetek.
• Rendben életem, de előtte le zuhanyzóm
• Gyere, segítek meg masszírozlak egy kicsit. Csatlakozunk mi is lezuhanyozunk, a vacsorához s át öltözünk.
• Péter mosolygott hisz senki nem tudta, hogy két óra múlva vendégek lesznek. Klári fehér lepedőbe jött ki és az ágyra feküt pihegve. Péter belépet a zuhany alá mire Klári utána lépet s hátát simogatta és csókolgatta. Péter viszonozta a csókot és simogatást. Lehajolva meg csókolta neje pocakját. Addig oda lent Péter nővére díszbe öltöztette az egész nappalit látva a vacsorához még nem nyúltak hozzá. Végeztével távozott. Péter és Mátyás a folyóson találkoztak. Egymásra nézve mosolyogtak. Egy sört barátom s kivette a hűtőből a behűtőt, söröket. Leültek a nappalibba. Barátom milyen manók jártak itt az előbb nem voltak itt ezek a díszek.
• Tudom a nővérem volt majd félóra s jönnek Klárát köszönteni.

Az jó akkor mi és meg állt a szó mikor Flitterekkel díszített fehér földig érő ruhában meg jelent Klára. Utána Ildikó Egy vörös selyemruhába mi Strasszok és csiszolt kövek díszített. Hátul mély kivágással. Na, barátom most akkor mi is tegyünk ki magunkért. Lehörpintve a sört felmentek a szobába. Mátyás Egy elegáns fekete Tükörbársony öltönyt vet fel egy hasonló sötétkék inggel. nyakkendővel. Péter Fekete pantalló fehér inget, csokornyakkendőt, fekete mellényt és fehér zakóval. Fekete göndör üstökét hátra fésülte. Majd belebujt fekete félcipőjébe. Feltette az óráját és elindult ki fele az ajtón. Aranyapám, de elegáns vagy?

• Te sem panaszkodhatsz, megyünk valahová?
• Nem tudom, hisz úgy volt, hogy csak itthon ünnepelünk.
• Na, majd meg látjuk mennyünk. S lementek Kláráék már az asztalnál várták őket. Mátyás jött elöl s Péter hátul hisz magasabb volt két fejel. Hölgyeim. S elfoglalták helyüket az asztalnál. Ölükbe szalvétát tettek s elfogyasztották a vacsorát. Péter semmit nem értet, de szedte az asztalt s törte a fejét. Mit is felejtett el mi járhat Klára csavaros eszébe. Álmélkodásából a csengő rázta fel. Klára ajtót nyitott a sógornője majd eldobta a tortát mikor meg látta.
• Kerülj, beljebb mama hol van?
• Ö gyengélkedik, csak jöttem be köszöni, de már megyek is Péter? Péter előlépet a konyhából Nővére meglátva semmit sem értet hisz nem így beszélték meg. Kérdőn nézet Péterre ki fejét rázva jelezte, hogy nem érti. Gyöngyi elköszönt s már indult is ki mikor utána lépet öccse. Mi folyik itt?
• Nem tudom, esküszöm, Nincs házassági évfordulónk, nincs semmi olyan esemény, amit elfelejtetem volna.
• Értem, na, majd holnap meg mondom. Oké akkor holnap. Visszament Klári mosolygott férje töprengésén. Már kilenc óra volt mikor egy taxi dudált Klári kinézet gyertek meg jött a taxi!
• Taxi? hová megyünk restellem, de elfelejtettem valamit?
• Lehet édesem ezek szerint.
• Szégyellem, de nem tudom mit,
• Semmi gond majd eszedbe jut s bezárták az ajtót. Beülve a letárgyalt címre hajtottak. Péter meglátva felnevettet. Nem értették, hogy min derül ennyire. Péter letörölte könnyeit mi a kacagástól ki csordult s kiszállt a kocsiból. Tudom, édes már tudom!
• De mink semmit?
• Arról van szó, hogy itt ismerkedtünk meg pont a születésnapján akkor ezt a latin amerikai bárt Klára üzemeltette s itt voltam üzleti vacsorán két koreai ismerősömmel. S akkor is hasonló ruha volt rajta. Bekísérve feleségét minden az ez előtti harminc évet tükrözte. Mátyás a meglepetéstől döbbenten állt mikor a falra nézet ahol táncosok fellépése díszelgett serlegekkel, érmékkel. Elismerő oklevelekkel. Egy szikár magas barna bőrű úrlépet eléjük. Klára kedves, de rég jártatok ere kezed csókolom. Klára mosolygott Federikó kedves köszönöm bókját. Majd Péterrel is lekezelt s meg ölelte. bemutatom barátaimat. Lakatos Mátyás és neje Virág Ildikó Örülök a szerencsének. Gyertek erre üres az asztalotok s bevezette őket a belső helységbe hol a sarokban egy asztalon egy csokor fehér és vörös rózsa csokor egy behűtőt pezsgő várta őket szembe egy kandalló hol a tűz nyelve szokta járni táncát hideg napokon. Koktélok ráksaláta egzotikus csirke és gyümölcs került az asztalra. Péter nevettet. Minden olyan mind ez előtt harminc éve.
• Igen életem csak mi feledtünk szállt el az idő.
• Köszönöm kedvesem ezt a meglepetést erre nem számítottam de, hogy jutott eszedbe?
• Egyszerű Ildikó adta az ötletet,
• Én
• Igen te azzal mikor meg kérdezted, hogy mindig romantikus volt e.
• Hát igen kélek, s pont a névnapom volt mikor belépet a húszas éveit tiporta Péter két nála kisebb emberel kik elég furák voltak. Majd Péter folyatta.

Koreába voltam üzleti tárgyaláson s onnét Japánba mentem. Majd Amerikába és haza. Az amerikai reptéren e szépség nekem szaladt s elnézést kért és eltűnt. Kerestem, de nem láttam. Még az egyik járatról is lemaradtam majd késő este három óra múlva induló járattal tértem haza magyar földre. De nem tudtam ki verni a fejemből. Amikor rágondoltam szívem majd ki ugrót a helyéből lelkem nehéz volt és szaggatott. Teltek a napok, de sehogy nem találtam nyugalmat akkor vettem meg a mostani házat és saját erőmből építettem, csiszoltam szépítettem, de az érzés nem múlót, hanem egyre fájdalmasabb volt. Majd újra üzleti útra kelet menni a Fehér lélek klinika képviseletével New York egyetemre. Előadást kellet tartanom. Mikor egy nap jöttem ki az egyetemről újra összefutottunk a folyóson. Ekkor meg ragadtam kezét s mélyen a szemébe nézetem az én két szép kék szememmel. Meg hívtam egy kávéra mit elfogadót. A szívem majd ki ugrót próbáltam mindent megtudni de ö diszkréten terelt. Annyit megtudtam, hogy ott tanult és ö Magyar. Majd felállt és elindult az asztaltól visszafordult s azt monda Klára voltam üzletvezetőszakon tanulok. Mire szóltam volna el tűnt. Ettől a perctől kerestem, de nem találtam a hónapok repültek, a rendőrséghez a külügyhöz fordultam Kerestettem össze vissza, de nem találtam az egészségem igen csak alább hagyót s ez az érzés az egész testemen rajt ült. Éreztem meg kell találnom ö az én szerelmem. Majd haza jöttem és bevetve ismeretségemet azzal a kevéssel próbáltam nyomára bukkanni nem sejtve, hogy öt utca és egy park választ el tőle. Egy reggel bementem abba a perszoba hol voltunk ö ott ült s teázót Feszes piros felső és farmer nadrág volt rajta a szívem majd ki ugrott oda léptem hozzá s helyet kértem asztalnál. Láttam őneki sem vagyok közömbös részére. S beszélgetünk. Kiderült Labroczki Klára Róza. Meghívtam s bevallottam érzésemet majd meg kértem, hogy had udvaroljak neki. Mindig abban a vendéglőben találkoztunk ónét mentünk sétálni bálba. De azt nem monda meg hol lakik, vagy hol dolgozik annyit mondott Federiko várja. Valami szinten féltékeny voltam, hisz nem tudtam ki ő. Innen elválaszthatatlanok voltunk. Majd elköszönve mondtam, hogy holnap után Tajvanra kell mennem és nem tudom, meddig maradok. onnét Németbe. Meg kérdezve nincs e kedve velem jönni de ö hárított. Majd egy fél év múlva sikerült elnyernem a bizalmát.  Egy este mikor otthon voltam csörgőt a telefonom hogy Koreai orvosok vannak, a kórházba nem e mennék be segíteni, mert senki nem érti őket. Kocsiba ültem s elmentem és elhoztam őket ide vendégségbe mikor ez a virágszál meg jelent s bemutatkozott s bemutatta Federikot a nagybátyát. Nem sokára eljegyeztem majd huszadik szülinapján elvettem. De ö elöl a pillanattól minden hová eljött velem. Így ketten jártuk a világot. Odaköltözőt hozzám, a közös házba közös jövővel. A többit ismeritek.

• De érdekes, na de táncoljuk s érezzük jól magunkat. Péter és Klára is elmentek lassúzni. Péter, mint egy aranytojásra vigyázott nejére. Minden sóhajtásra ott volt a pillanat. Már hajnal volt mikor haza mentek. Fáradtan mindenkibe ment a szobába. Péter ölébe vitte Klárát egész a háló szobáig. Majd az ágra tette s elkezdte lábáról a cipőt levetni. Édesem ez olyan kis nyugtalan nem tudom mért,
• Talán sok volt neki a nap gyere, pihenjünk le és óvatosan lecsúsztatta a ruhát Klára válláról. Ö is hamar a szobainasra rakta ruháját lezuhanyozót s már bujt is az ágyba neje mellé kit megcsókolt és át ölelte. Klára ki fejét Péter mezítelen vállára tette s elszenderült. Péter még egy darabig simogatta majd ö is álomba szenderült. Másnap kora reggel indultak Mátyásék haza. Péter ki vitte őket a buszmegállóba még egyszer rá kérdezve ne e vigye őket haza, de Mátyás inkább buszozni szeretet volna. Péter észrevette Ildikón a kényelmetlenség jelét, de nem szólt semmit. Rendben, de szóljatok majd vissza. És felültek a járatra. Hamar elment az egy hét együtt. Péter hazament Klárihoz ki szőrmókot fürdette. Egyre többet csipedet, a hassa, de nem szólt senkinek. Hányingere volt éget a gyomra. Péternek nem tetszett az egész. Próbálta otthonról rendezni üzleti ügyeit, hogy csak akkor keljen elmenni, ha nagyon muszáj. Minden idejét nejével szerette volna tölteni és a kis pocaklakóval. Péternek mindig a fülébe csenget az orvos szava így vigyázott nejére és aggódót érte. Hisz meg mondták nekik, hogy kockázatos babát vállalni már negyven felet. De ők vállalták hisz hiányzót nékik a boldog gyermek kacaj, ami az otthonukat meg tölti, s a kis angyal ki belakja szívüket. Nem szeretett volna semmiről lemaradni. Klára végzet a szőrmókkal s lefeküdt a kis szobába hol már várta a kis gazdit a kiságya a szekrénybe a ruhácskák a pelenkák. S itt az ágy min a szülök, pihenhetnek gyerekük mellet, ha beteg. vagy bármi olyan dolog lép fel. Még lese feküt, de el aludt. Békésen szunyókált mikor férje bement. Óvatosan oda settenkedett betakargatta s ki jött. Aggódva figyelte nem nagyon tetszett. Mikor fel ébredt a konyhába ment pirítósért. De már az első falat máshova késztette. Péter kérte öltözőn fel elviszi a kórházba. Klára nem nagyon akart menni, de bele egyezett mivel pocsékul érezte magát. Péter segített elkészülni. Péter meg simogat a pocakot s beszélt a kicsihez. Gyere édes és felfogta az utazó táskát. Klára nagyon pocsékul érezte magát. Meg érkezve a folyóson haladó nővérhez szólt. Kézcsókom Dr. Vaxamirics Kálmánt keressük?
• A dr. az emeleten van, kérem, szíveskedjenek, az osztályon helyet foglalni mindjárt szólok neki.
• Nagyon köszönöm. Gyere kicsim s elkísérte az osztályra. Dr. sietős léptekkel jött csak úgy zenget a folyosó a léptétől. Odaérve látta Klára sápadt arcát jöjjenek be. Meg nézte a vérnyomást mi nagyon alacsony volt. Majd a cukrot. Ennek értéke sem tetszett. Mindjárt több vizsgálat lett ki írva neki. A nejének itt bent kell maradnia. A kor véget és minden előzmény véget max három nap, de lehet, hogy egy hét az eredmények függvénye az is meg eshet, hogy itt kell kihordania neki a babát. Sajnálom, egyelőre mást nem mondhatok, majd érdeklődjön du. Ez a saját érdeke meg a babáé. Nővérke kérem, mutassa meg a betegnek a szobát.
• úr nem szeretnék egyedül lenni.
• Nem lesz, nyugodjon meg egy kétágyas szobában lesz egy másik anyukával. Ki hasonló helyzetben van.
• Köszönöm. Akkor mentjük, Felállva elindult vele a rendelő, de szédülésétől származó elesését a férje kapta el. Majd óvatosan a szobába kísérte mi a folyosó végén az orvosi szobák mellet volt. Körülötte szülőszoba vajúdó műtő minden speciális eszközzel felszerelve mi egy gyermek életének megmentéséhez szükséges. Klára átöltözőt férje kin várt. Minden vizsgálatnál a folyóson várakozót és csak az orvos szavai csengtek a fülében kockázatos s ők még is vállalták. És most lehet, hogy mid két öt elveszti. Nem ez nem lehet hisz már csak pár hónap van vissza. Hisz nem tudta mikor lesz rá szükség és féltette feleségét és aggódott a kicsiért. Már az ebédet osztották mikor visszatolták a szobába. Péter az ágymellet ült s várta, hogy felébredjen. kezén tapasz és tapasz egy nővérke jött sietősen s meg kérte hangya el a kórtermet. Klára infúziót kapót. Ne aggódjon, kérem minden rendbe lesz majd du jöjjön vissza. Péter meg csókolta nejét s ki jött a kórteremből. Az aggodalom könnyei az arcán ültek. A közeli parkba ment ahonnét látni lehettet a szoba ablakot s kémlelve nézte mikor integet neje ki rajta. De semmi és csak várt. Majd du visszament, de neje alut a kezébe meg csak csepegett az infúzió. Majd egy nővér és egy Orvos jött vért hoztak kérem, szíveskedjék elhagyni a szobát, tudom nagyon nehéz most, de kérem majd holnap vagy inkább holnap után szíveskedjék be jönni addigra minden rendbe lesz.
• Rendben küldhetek virág ott?
• Igen egész nyugodtan és telefonon érdeklődjön, mielőtt bejön ott minden kérdésére választ kap.
• Értem dr. úr és könnyezve ki jött a szobából. Klára meg kapta az első palack vért. de már a segéd az oxigénpalackot vitte. Péter megrémülten látta a pörgő eseményeket. Nehéz szível jött ki a kórházból s tért haza. Klára hol jobban, hol rosszabbul volt. Péter minden másnap két öl virágot küldőt. A nővéreknek épp úgy mind nejének. Mikor tehette s engedélyt kapót bement nejéhez ki sajnos nem hagyhatta el a kórházat az utolsó két hónapra. Péter vitte hozta a ruhákat. A speciálisan meg engedte gyümölcsöt, ételt. Klárát minden nap vizsgálták hisz a kora aggasztotta az orvosokat. Nem fiatal párról van szó. Így is csoda hogy spontán jött össze s eddig semmi gond nem volt. Péter már az ötvennégyet tiporta. és Klári is súrolta negyven és ötven közötti élet utat. Az idősietős szárnycsapkodással szaladt egyre előrébb. Egyik kora nyári nap eszméletét vesztette a nővér riasztotta az orvost ki mindjárt szaladt meg vizsgálva elrendelte az azonnali császármetszést. Még az is csoda, hogy idáig bírta, de ha jönni akar, had jöjjön. Dr. hamar mosakodót s már tolták is Klárát minden perc számított. Pillanatok alatt stabilizálták az állapotát és mire magához tért már a műtőben feküt. Az orvos elmondta mi történik de, hogy sikeres legyen a baba jötte nyugodtnak kell maradnia. Klára könnye kicsordult, de bele egyezett. Az altatás elkezdődőt az orvosok s a nővérek készenlétbe álltak mikor az ajtón a kórház legjobb kardbiológusa esetbe egy másik komplikált műtétből. Így már nem volt semmi akadálya, hogy meg szülessen az a kis élet. Klárának komplikációs császármetszéssel lett meg fia ki nem sírt fel. Az orvosok sietősen élesztve térítetek magához mikor Klára szíve meg állt. Elindult a harc az élettért. Az orvosok. Defibrillátorral újraélesztették elkezdték az újra élesztést és mire harmadik próbálkozásra életjeleket mutatót a gép. A kis jövevény nem sokára felsírt. Ez nehéz volt kollégák mindenkinek köszönöm szólt a prof. Na, akkor fejez-ükbe a kicsit meg az gyermek intenzívre hisz kicsi a súlya. Korán volt meg születnie. Igen, de a férjet értesítetek.
• Nem
• Az jó majd én hívom a Dr. urat ez nehéz császármentés volt. A mindenkit várok az irodámba, fogót, csipeszt, vért s egymás után repültek a szavak. Három óra elteltével már a szobában feküt. Egy nővér minden pillanatba nézte, hogy minden rendbe e van és jegyzetelte. A kicsit két nap múlva egészségesnek találták annak ellenére, hogy súlya és magassága kicsi. . Nem is gondolva, hogy pár szobával arrébb Ildikó is életet adót Kisfiának. Pétert Rióban érték úton, hisz üzleti tárgyalása volt és konferenciai találkozó mit nem tudót lemondani. Fájó szível hagyta el az országot bízva, hogy az Ur megsegíti őket. Nem lesz semmi baj. A hír hallatán mindent megszakítót s csak azt kiáltotta mindjárt ott vagyok s ki nyomta a telefont összekapkodva a papírokat felkapta a táskát s szaladt ki. Mindenki döbbenten nézte a távozó Pétert, kit nyugodt kiegyensúlyozót embernek ismertek. Nagyon jó híre volt világszerte szívesen ültek le vele tárgyalni s minden tárgyalás sikerrel zárult. Mikor egyik Kínai üzletember utána szólt meg szakítva a döbbent csendjét. Klára hangzott a válasz. Odalépve meg fogta vállát s érdeklődőt. semmi gond elő vette telefonját s magán helikoptert kért az épület tetejére. Kezet fogtak s Péter szaladt. Az úton telefonja folyamatos csörgés kísérte. Üzletit partnerei érdeklődtek és segítségüket ajánlották minden percben. Péter hálás és aggódó szível köszönte meg. Majd egy fél óra múlva már a kórház tetején landolt a gép. Péter rohant Klárához mikor a folyóson össze ütközőt a prof.-fal. Nyugalom már minden rendben apuka. S mosolygót. Tessék jönni és meg mutatták neki fiát ki akkora volt mind egy kis borsszem. Péter elsírta magát hisz nem vehette ölébe, mert egy üvegfal választotta el tőle. Jól van, jöjjön, bemehet, a nejéhez már a végleges szobában van. Péter kezet fogót s elindult Klárához. Ki nyitva az ajtót meg lepetten látta neje sápadt arcát ki bele olvadt az ágyba. Csak nagy barna haja árulta el ott létét, ahogy a vánkoson elterült. Péter oda lépve meg csókolgatta tartva a fájdalmat rejlő érzelmekkel. Klára kinyitotta szemét s rá mosolyodót majd újra elaludt. Péter meg kereste a Prof.-ot s érdeklődni kezdet. Az orvos elmagyarázta, hogy egy ritka, de súlyos vírus támadta meg a szervezettet mi sajnos szív meg álláshoz vezettet. Így komplikált császármetszésen estek át. Volt szédülés, ájulás gondolom fájdalom, heves szívdobogás. De anya és gyermeke jól van. Ha így marad, két hét múlva haza mehetnek, persze ha a kicsi is felszed magára s eléri a súlyt mivel haza engedhető. Ha nem sajnos akkor addig itt bent kell tartanunk, de bár mikor bejöhetnek hozzá. Egy nővér futott be. Bocsánat, de jelentenem kell sürgősen, hogy az inkubátor az intenzíven nem működik segítség kéne.
• Ez baj, mert mindegyik szükséges mondta a prof,
• Péternek adót lehetőség mereget az agyába, hogy meg hálálja Klára és fia élettét. Az áldozatos munkájukat. A prof folytatta Vissza térve az önök esetére. egy hónap múlva elég erősek lesznek, kérem a Kardbiológust felkeresni egy nagyobb ki vizsgálásra s más olyan vizsgálatokat is meg kel csináltatni mivel minden eshetőség kizárható a szívbetegségre.
• Értem kérem, írja, ki s mi elmegyünk, ott leszünk. Habár nem gondolom, hogy baj lenne hisz mind ketten állandó véradók vagyunk. Amikor csak lehet, ott vagyunk. De Mondja az inkubátor mennyi idős volt.
• Ónagyon régi már ideje volt, hogy feladja magát több szőr javították hát ez tudja dr. úr ilyen csak az a baj, hogy pótolhatatlan részünkre. Sok kicsi életnek ad biztonságot ahhoz, hogy életbe maradjon.
• Igen értem ez olyan mind az én fiam kinek még jó pár hétig az lesz az anyai ölelés s biztonságot nyújtó szerettet nyújtó otthona.
• Igen sajnos ez így van és most már csak kilenc van s abból egy szabad.
• Rendben köszönöm s ki jött az aggodalomtól terhelt prof szobájából. A folyóson a telefonja után nyúlt s látta hányan voltak kik keresték. Felhívta japánban az egyik barátját s elmondta mire is lenne szüksége. Ki hamar rendezkedett az ügy érdekében. Hisz nagyon sok üzlet jött közöttük össze ezzel a kórházzal. Péter jó voltából. Péter az egész árát ki akarta fűzetni, de ezt nem engedték neki. Adománynak több eszközt is felajánlásként küldenek. Péter meg köszönve újra lenémította a telefont s visszament nejéhez. Leült az ágy melletti székre és hatalmas tenyerébe vette azt az apró dolgos kezet. Csókolgatta simogatta s csak beszélt Klárához. Majd meg érkezet az újabb csokor virág. Péter a futárnak meg köszönve egy kis pénzt dugót a zsebébe észre vétlenül egy névjegy kártyával. Min meg lepetésre az volt rá írva egy jó akaró. Mosolygott majd visszaült. Klára felébredt. S halkan férjét hívta.
• Itt vagyok, kedves kérsz valamit?
• Szomjas vagyok s fáj a hasam.
• Tudom, édes. Gyönyörű aprócska fiúnk adtál életet. Köszönöm drága, hogy megajándékoztál vele. Drága szerelmem édes kicsi virágszálam s bevizezte a gézt s az asszony szájára tette. Érezte nagyon meleg s az infúzió is lassan ki fogy. Ki lépet s az ara haladó nővérkének szólt. Ki bement s megnézte majd ki lépet s elment a pro-fért. Prof sietősen lépet a szobába. Kérem, legyen szíves kilépni egy kicsit. Maga hozza a kötözős kocsit.
• A prof megnézte a sebet s át kötötte egy kis fájdalom csillapított adtak az infúzióba. Klára szendergett. Ne aggódjon holnap már jobb lesz, utána meg ki kerül, a cső meglesz a varátszedés kapocsszedés és elmehet haza. Van egy fontos kérdésem
• Meg tudja mondani, van e valami olyan betegsége, amiről nem árt, ha tudunk?
• Nem, nincs hisz ha volna, nem lehetnék véradók. Mert ott mindent kiszűrnek mielőtt leveszik.
• Értem.
• De már ezt mondtam önnek
• Igen tudom, de majd szeretném elküldeni egy nagy kivizsgálásra mikor jobban lesz. De most kérem, pihenjen nyugodtan.
• Mikor ölelhetem át a kicsikémet?
• Nem sokára ezért kell, piheni, hogy hamar erős legyen. A nővérke itt van, s figyeli, nem kell megijedni jó helyen és jó kezekben van. Az, hogy a hasa fáj természetes hisz császármetszése volt. Gyönyörű kisfia van.
• Köszönőm! A prof megfogta kezét rámosolygott s ki jött a szobából.

Most már bemehet, Jön gyorsan az intenzívre!  A prof meghúzót léptével lépet be mi a baj?

A kis Péter ott a sarokban Hívja a gyerek orvost hamar. Na, mond kincsem mi a baj lépet a prof az inkubátorhoz? S a pocakot simogatta majd a mellkasát hallgatta. Mikor a gyerek orvos megérkezett. Na, mond nagy legény mi a baj?

• Eldöntötték a szülök milyen neve lesz?
• Igen Péter Pál.
• Na, ez jó

Az, de aggaszt, hisz már olyan rég ott a van bent már el kéne, hagynia az inkubátort. Én úgy gondolom, hogy mivel egyedül képtelen az életre küldjük át a gyerek centrumba.

• Szerintem is, de erről a szülőknek is tudni kell habár kiskorúak.

Igen, de a hatóságnak is jelezni kell

• Akkor rendezd a mentőt én rendezem a többi kialakult helyzetet. Félóra múlva hatalmas lármával érkezet meg a gyermekmentő. Megtörve a csendet mi magához ölelte az épültetett. Speciális inkubátort vetek elő s indultak Péter Pálért. Mindenki kíváncsian nézte az eseményeket. Péter jött ki a szobából mikor a kicsit a mentőhöz gurították. Fiam! Kisfiam! Szakadt ki a lelkéből. Hisz, amit hallott arra gondolt az ö gyermeke mikor hátúról egy tízen éves srác ordítva rohant a mentő felé. Péter elhallgatva nézte a gyerek küzdelmét a mentőssel. Ki pár pillanatot adót a láthatásra mi ellőt elviszik a centrumba. Mi több kilométere volt. Péter csak ült s remegett. Képek reppentek szeme elé. Az arra járó nővérke érdeklődőt, hogy nincs e baj hisz oly sápadt?
• Nem köszönöm nejem alszik s ki jöttem a szobából egy cseppet.
• Értem már tudom, nyugodjon meg a maga kicsinye nyugodtan pihen, menjen, nézze, meg ott van az ablak alatt. S a nővérke tovább halat a hatalmas gumikerekű kocsival min az ágyneműk, Pizsamák, papucsok gumikesztyűk voltak.
• Péter elmosolyodott s elment kisfiához. Ki egy szál kis pólusban boldogan szunyókált. Gyönyörű vagy édes kicsi fiam akár csak anyukád a te édesanyád. Máranyira vártunk siess, hamar nőni aztán haza jössz, velünk hisz nagyon szeretünk. Sokan várnak ott hol.
• Tudom szólt rá hátúról egy ismerős hang. Mátyás hát te mi járatban?
• Ildi, hogy van?
• Köszönjük, nagyon jól vagyunk, holnap megyünk haza ruhát hoztam be.
• Megvan a kicsi,
• Igen két kiló, húsz deka és majdnem negyven centi. Így nagyok voltak a ruhák.
• Gratulálok arany barátom. Merre van?
• Fen, van a szobába.
• És veletek mi helyzet?
• Hát nekünk volt egy komplikált császármetszésünk, így ez a kis legény látta meg a napvilágot. S rámutatót az aprócska fiúra. Jaj de aranyos lelkendezett Mátyás. Legalább ti sokáig dédelgethetitek.
• Igen barátom nem egészen két kiló és húsz centi. Így várnunk kell, míg haza vihetem őket.
• aggódj nem sokára haza mentek minden rendben lesz, de most szaladok, mert várnak.
• Várj, elkísérlek s a két barát együtt mentek fel a szobába. Ildikó meglepődőt Péter láttán. Te itt hozzám?
• Hát úgy is mondhatom, Klára is itt bent van egy ilyen ici- pici fiúcskánk s meg mutatta kezével. Ildi boldogan mosolygott. Nézd ö a mienk mutatót boldogan a mellette szunyókáló gyerekre.
• Atya ég milyen gyönyörű! Na de megyek, mert Klára már biztos felébredt. Elköszönt s kilépet az ajtón leérve az intenzívhez gondolva megnézi fiát mikor orvosok s nővérek rohantak majd elseperve a folyosón lévőket. Péter hiába akarta meg nézni a kicsit nem látott semmit, a függöny véget. Egy hang hasított bele a folyosó magányos csendjében. Péternek mintha a szívét tépték volna. Átérezte egy pillanat alatt azt a fájdalmat mi e segélykiáltás adót. S elképzelte az ö kicsi szerelmét. Mit is érezhetett, de elmélkedéséből egy hatalmas mentős zavarta fel. Mentősök szaladtak beteg ágyal s inkubátorral. Mind a rajzó méh kas olyan lett minden. Péter nem értet semmit. Visszament Klárához ki egyedül volt a kétágyas kórteremben. Mélyen és békésen sunyok ált az ágyban. Péternek a telefonja zizegett. Ki ment a folyosóra. s egy idegen hang szólt bele. Péter válaszolgatott. Majd elindult az igazgatóhoz. meg szervezni a külföldi orvosok érkezését. Prof.Dr Zábó Károly igazgató úrhoz-kihez egy kieső szárnyban volt az irodája folyosó tele egzotikus virágokkal, s pálmákkal. A pálmák alatt bőr kanapék s asztalok. a sarokban egy csobogó.

Péter bekopogót. Majd bebocsátást kapót. Bemutatkozás után a jöveteli célját feltárva kezdődőt meg az üzleti tárgyalás. A Szent Anna városi kórházba szeretnének két hét múlva más országokból orvosok jönni ide tapasztalat cserére és konzíliumra. Péter csak folyatta a tárgyalást. Majd egy óra múlva elköszönve visszaindult nejéhez. Ki már fen volt. Drágám kicsi szívem s oda lépve egy hitvesi csókot adót szájára. Mire van, szükséged mit hozzak, mit kívánsz, mond? Annyira szeretlek, és olyan büszke vagyok, rád én vagyok a világ legboldogabb embere. Klára mosolygott s nézet Petire könnyes szemmel. A szobát a virágok illata töltötte meg. Hitvesi beszélgetésüket az ajtónyikorgó hangja törte ketté.  Jó napot mától én leszek a szóba társa. Lerakva táskáját odalépve bemutatkozott. majd visszalépet az ágyához s ki pakolt. Nővére jött be minden eszközzel. Péter elköszönt nejétől holnap itt vagyok édes s hozom, amit kértél. Kezüket csókolom. Péter délceg járásával hagyta el a szobát. Lement meg nézni kis fiát. Haza fele csak Klárára és kisfiára tudót gondolni. Kék ingébe az enyhe szellő bújt bele s hűsítette mellkasát. Az utcán sokan meg állították, hogy érdeklődjenek. Az örömapa boldogan köszönte s adta tudomásul, hogy jól van családja. Péter közvetlen volt az itt élőkel. Ha azt kívánta meg a környezet akár kivel kezet fogót, ha épp azt kívánta meg vagy épp át ölelt bárkit. Volt, hogy az utcán a gyerekek közé is be ált játszani egy kettő passzra. Ha bárkinek bármi gondja volt vagy segítség kellet Péterékre mindig mindenben számíthattak. A gyermekvigyázástól a munkáig. Nem éreztették, hogy ők másabbak lenének. Nagyon sok más állampolgárságú gyerek s felnőtt is meg fordult náluk. Ennek is örültek ebben a kicsi faluba ahol nem volt semmi csak egy bolt és hetente egyszer orvos. Így ha valami kellett, akkor jó pár km kellett sétálni vagy utazni.

• Péter minden nap bement nővéréhez s anyósához. Klára és Piroska nagyon sokat beszélgetek. Három nap múlva le vették a csöveket. Majd párnap múlva a varratokat s a kapcsokat. Klára napról napra erősebb lett s felkelhetett az ágyból rövid sétára. Piroska segítette minden hol a nagy pocakja s hatalmas nagy test felépítés ellenére. Piroska egy izzom kolosszus rugékony és fürge. Beszélgetésük során fény derült arra, hogy ö is nővérvolt. De választás elé állították. A protokoll nem engedi, hogy beteg s ápolt között viszony alakuljon ki. Sérti a szabályzatot. S ö épp úgy bele szerettet mind az idős úr öbölé. Szerelem volt első látásra. Sokáig titkolták s máig titkolják. mert az Urának családja van. S ez a kicsi egy véletlen óvatlan pillanat eredménye. Igaz megmondták, hogy soha nem szülhet a betegsége véget, mert akár az életébe is kerülhet de ö vállalta. Majd összeszedte holmiját s eljött a környékről. Már nem sokáig tart szerintem, de mivel ráhordtam egy hetet így beküldtek. Klára csak hallgatta a romantikus visszaemlékezést. Piroskának szava egyre inkább lángolt a szerelemtől s hol a fájdalom könnye hol a boldogság könnye csillant fel a szememébe. Péter minden pillanatát mi volt bent töltötte a nejénél. Gyümölcsökkel s más finomságokkal töltötte meg a szobát. Mikor jött a nővérke papírral a kezében. Szép napot! Önhöz jöttem kollegina szeretném, ha válaszolna a kérdésekre. Kérem, maradjon mind tanú szólt Péternek ki távozni szeretett volna. Kezdhessük?
• Neve? Király Piroska
• Édesanya? Ismeretlen
• Édesapa? Elhalálozott:
• Testvér nagy néni nagybácsi? Nem tudok róla.
• Férj élettárs neve? Nincs
• Halál esetén értesítés? Nincs senkim
• A kicsi neve? Klára s elmosolyodott, míg Péterekre nézet
• És ha fiú? György
• Lakcím? Zalavárad Köztársasági út negyven kettő Nővérszálló.
• Ideiglenes lakcím? Nincs.
• Vércsoport? A pozitív.
• Betegségei? Skarlát.,Bárány himlő.
• Gyógyszer érzékenység. Nincs.
• Allergia? Nem tudok róla
• Értéktárgyak? Nincs semmim csak a személyes holmim mibe bejöttem mit a kicsinek összeraktam s a tisztálkodási holmim van, mit halálom estén eldobhatnak. Péter borzongott a halottakon.
• Védő oltás: s oda adta a kis könyvet.
• Köszönöm alá írnád? Király Piroska hatalmas hullámzó betűkel mire egy könnycsepp hullott a papira. Baj van?
• Nem csak eszembe jutott, hogy lehet, hogy nem is látom, a gyerekem s nem ölelhetem magamhoz.
• Dehogy nem ne is gondoljon, rá ez tudja csak formalitás. De nem adta meg a nevét.
• Azért mert ö csak az enyém s az én nevemre anyakönyvezzék, Ha történik, valami sajnos az árvaházba kerül így?
• Tudom, tisztába vagyok, de egyet kérek.
• Mit szeretne?
• E láncot a kicsinek a pólyához tenni még édesanyámé volt. Én is úgy kaptam a pólyával s idáig kísért. S ki vette a nyakából. A nővér nehezen tartotta magát a sírástól hisz nem mutathatta, hogy menyire érzékenyen érintette. Ne aggódjon, majd mi vigyázzunk rá és gondoskodunk, róla vagy rólatok Alá írná nővérke a megjegyzésbe?
• Igen mit?
• Alul írót én Király Piroska kijelentem, hogy Dr. Fekete Péter Ügyvédet felkérem halálom esetén, hogy gyermekemről gondoskodjon. És meg kérem, hogy ez estben engedélyezem az örökbe fogadást. Mivel nincs hivatalosan igazolt hozzá tartózó.
• Én Dr. Fekete Péter kijelentem, hogy az itt jelenlévők előtt, hogy Király Piroska és gyermeke gondosságát szabad akaratomból vállalom. Lakhatásukat biztosítom. Mind anyagi mind erkölcsi támogatást biztosítom.
• Utó írat dátum hely Nővérke alig győzte . A Döntés mindenkit meglepet. Majd Péter is alá írta Dr. Fekete Péter Ügyvéd s ügyigazgató. Piroska nagy szemekkel vette tudomásul mily szerény emberek a ranghoz képest. Majd a nővér is ellátta a főorvos kézjegye alatt. Szarka Friderika ápoló. Meg köszönte s távozott. Péter utána szólt várom a gyámhatóság embereit!
• Nagyon köszönöm s át ölelte Péter nyakát. Piroska valami szorító érzést érzet a mellkasában. De nem mutatta, hogy rosszul van. Vidáman elengedte beszélgetek. Klára gyanúsan nézte a vörösödő arcú barátnőjét. Péter elköszönt s elment rendezni a hivatalos papírokat.
• Ezen a szép napon is beérve sietett fel a lépcsőn mikor észrevette totyogó nejét. Meg húzva léptét hamar felért hozzá. Drágám s át ölelte egyedül hol van Piroska?
• A szülőszobába már tegnap óta. Nagyon magas volt a vérnyomása
• Értem s te hová ballagsz?
• Elmegyek a fiunkat megnézni már szabad hosszabban is sétálnom nővérke meg engedte s az orvos is azt mondta, ha van elég erőm elmehetek a kicsihez s én türelmetlen voltam így elindultam, hogy lássam, mert már egy hét eltelt, de még nem láthattam ki meg nem hozzák, mert pici.
• Jó gyere mennyük együtt! S a boldog szülök az intenzívre mentek. Klára a boldogságtól elsírta magát mikor meglátta a kis gyermeket ki olyan volt mintha rámosolyodót volna. S egy nagyot nyújtózkodót. Mikor foghatom meg?
• Azzal még várniuk kell szólt a nővér, de ne aggódjanak, szépen fejlődik egészséges. Nagyon köszönöm s csak álltak és nézték gyermeküket. Szívük a boldogságtól majd ki ugrót a lelkük meg a fájdalomtól a vágytól szenedet. Ez a vegyes érzés járta át lényüket. Jó idő múlva vissza sétáltak. Van egy meg lepetésem?
• Mi, na, gyere, elmegyünk liftezni! Klára nagyon örült mikor felértek s meg látta az ágyon barát nőjét. Ildikó!
• Klára te itt?
• Igen, jaj de aranyos megfoghatom?
• Persze gyere, csüccsen de lassan édes nehogy meg húzd a hasadat!
• Hallottam szegényem
• Nem baj van egy picike picike fiam.
• Fiunk édesem s ragyogott piros pozsgás arca Péternek. Ki felvette Matyit ki nagy szemekkel nézet Péterre, na, ad oda egy kicsit s oda nyújtotta neki. Klára boldogan ölelte és szívta magába a pici finom illatát. Nézd milyen kicsi a lába, jaj de édes. Igen, de adjuk, vissza aztán lassan ballagjunk, mert jön a vizit. Mikor mentek haza?
• Hát holnap vagy holnap után. Mátyás reggel korán jön értünk. Értem vigyázz magadra nem hiszem, hogy találkozunk, mert elkel egy napra utaznom alá írni a papírokat. majd késő este jövök haza Tajvanra. S visszamentek a szobába, hol Piroska ágya áthúzva sterilen pihent. Mi történt Piroskával szívem?
• Semmi szerintem a vajúdó szobában van ahol te is voltál aztán, majd ha meg lesz, a kicsi visszahozzák. Légy nyugodt nem szabad idegeskedned tudod mit mondót az orvos.
• Igen tisztában vagyok, vele s haza szeretnék menni veled minél előbb.
  – Akkor tudod kicsim, hogy mit kell tenned ahhoz, hogy Petike itt legyen veled?
• Igen úgy lesz. A főorvos meg érkezet a vizitre Péter ki ment a folyosóra. Majd ki léptek a szobából kérem, Ügyvéd úr keressen, majd meg később s tovább hallat. Péter visszatért nejéhez. Lesem ült nyílott az ajtócsikorgó éneke még Klárának a bőrét is borzolta. Egy nagypocakú asszonyság lépettbe azt sem mondva pik vagy púk. Péter köszönt, de a hölgy nem válaszolt. Péter felállt oda lépet bemutatkozóan kezet nyújtott a hölgy elfogadta, de hallgatagan nézet Péterre.
• Egy nővér lépettbe egy érdekes nyelvet ismert meg Klára és Péter. A nővérke ránézet a szobában tartózkodókra. Síket néma Ez jelbeszéd. így kommunikálva értetik meg magukat. Ügyvéd úr majd kérem, szíveskedjék, a főorvos úrhoz fáradni már várja önt.
• Értem köszönöm! Elköszönt nejétől és fejet bólintót a másik hölgynek az ajtóban visszafordult holnap ne várj, nem jövök, de holnap után itt vagyok, addig erősödjél, szerelmem nagyon szeretlek s egy csókot, dobot. Kopogtatás után belépet a szobába kezet nyújtott a főorvosnak majd helyet foglalva hallgatta.
• Azért kéretem ide, mert van egy kis problémánk.
• Mi lenne, az tudok segíteni?
• Igen ezért kértem ide arról lenne szó, hogy a vendég orvosok, míg itt vannak, abban az egy hétben lenne a tolmácsunk,
• Igen szíves, ha ezzel segíthetek a konferencia alatt.
• Ezt megköszönném, mert még a szakmai dolgokról Latinul elbeszélgetjük, de a többi hogyan mondjam elég kényes és kellemetlen.
• Semmi gond egyeztetünk s állok a rendelkezésükre.
• Köszönöm a másik, amiért kéretem ez a nyilatkozat, amit maga is alá írt.
• Igen mi a baj?

Ügyvéd úr Piroska Autoimmun betegségben és szívbeteg is és nem rég volt egy enyhe Stroke. Tudja az a gond, hogy a gyermek nem lesz egészséges már megindítóutuk s vannak fájások. Sajnos nem császározható.

• Értem s így túléli esélye sokkal nagyobb?
• Igen
• Mire számíthatunk.
• Down Szindróma lehet a csecsemőnél, de akár más probléma is. De erről majd csak akkor tudok nyilatkozni. Attól függően át adom önnek ezt a tájékoztató fűzetett kérem, olvassa el.
• Igen értem már a gyámhatóságon van, az ügy holnapután ki jönnek meg nézni a helyet.
• Igen s a vagyonával mi legyen?
• Milyen vagyonával azt mondta semmije sincs?
• Igen, de több milliója van mind árvának, de ez bizalmas.
• Értem, ha szeretné, majd segítek venni neki egy lakást.
• Az jó. A másik örömhír a kis fia holnap elhagyhassa az inkubátort meg nézzük, hogy segítség nélkül tud e élni? Folyamatossá tesszük, ha minden igaz hét végére ki kerülhet az intenzívről. A sima csecsemősbe, hisz tudja, hogy egy inkubátorral kevesebb van s nagyon nagy szükségünk van minden egyes darabra. Még Piroska gyermekét be tudjuk rakni, ha szükséges, de többet sajnos nem így muszáj ez az intézkedés, ha meg úgy van, átszálltatjuk az innen hatvan kilométere lévő kórházban.
• Szeretnék körülnézni az osztályon ha, lehet, hogy a vendég orvosoknak könnyebb legyen a beilleszkedése. A valós okot eltitkolva.
• Rendbe tessék jönni meg mutatom az osztályt, de kérem e köpenyt felvenni.
• Igen ez természetes. És elindultak a főorvossal..
• Az nagyon jó főorvos úr. Holnap sajnos nem leszek, itt hol elkel mennem alá írni a szerződéseket. Már úgy rendezem a dolgokat, hogy csak nagyon indokolt estbe keljen mennem nem szeretném a családom itthon hagyni.
• Értem. na, itt az intenzív e sapka lábzsák bajuszkötő kötelező. A nővér oda lépet s egy zacskót adót át Péter mindent úgy tett, ahogyan az orvos. Belépve látta a kicsit kin már nem volt semmi. Az orvos bólintott.  A csecsemős ki vette s a kezébe adta apjának a fiát. Péter meglepődve fogta magához azt a kisangyalt ki a szívében várt. Majd kinyitotta hatalmas barna szemét. és apjára nézve mosolygottja csecsemős nyúlt a kicsiért. Péter sajgó szível adta vissza. majd az orvos folyatta mondandóját.   A vendég csak hallgatta az információkat. Majd ki lépve a meg őrzőbe hol nagyon öreg gépek által a sarokba. Péter mindent szemügyre vett, Hisz, minden évben esély van arra, hogy az egész országban adakozást indítványozón tárgyalásai alatt. Mit jó eséllyel elfogadnak. Péter csak hallgatót mikor az igazgató jött velük szemben. Egyezették a dolgok azt. majd Péter köszönt s távozott. A prof személy hívója jelzet sürgőségire siettet. Péter boldogan adót mindenkinek hírt a kisfiáról. Kezében a tájékoztató füzet mit a Down betegségről kapót. Haza érve át öltözőt majd füvet vágót, a medencét tisztított közben dudorászót. Boldogan tette vette dolgait. Már az est szellője simogatta mikor bement. Egy frissítő zuhany után egy almával a kezében a dolgozó szobába ment s olvasni kezdte a kézi fűzettet. Majd telefonált s több helyen is érdeklődőt a betegség iránt. Mit mindent leírt Másnap kora reggel autóba ült s a reptérre hajtott. A gondolatai a családja körül peregtek. Nővére belépet átszelőztetni a lakást mikor meg pillantotta Péter írását a kézi könyvön s elkezdte olvasni mi meg ijesztette. De belefeledkezve mindenbe bele zuhant a székbe s olvasott. Perig soha nem nyúlt s nem olvasót, semmit sem el, ha csak nem volt kitámasztva az étkező asztalon a vázánál. Hisz így üzentek egy másnak. A telefont szorongatta s tárcsázót, de Péter nem vette fel. Gyöngyi könnyeivel küszködve rótta a sorokat. Hisz őneki is van négy kicsi gyermeke, kik egészségesek. Hisz nagycsaládban nőttek fel s mindegyiküknek sok gyermeke van. és már unokák déd unokák is vannak. A Nagyi az elő ükunokát várja. ki nagyon gyenge s beteges. Péter van egyedül kinek nem volt gyermeke s nehezen lett és most még ez is gondolta magába. De nem baj majd felnő, közözünk, segítek, majd Klárának hisz egyedül vagyok. A gyerekek ki repültek a férjemre meg ráomlót a bánya még fiatalkorában. S csak zokogót s zokogót. Majd újra olvasott. Gondolatait eltéve
• Down-kór

Tájékoztató füzet

Down-kór

Az emberi szervezet minden sejtje egy sejtmagot tartalmaz, amely a genetikai anyagot gének formájában tárolja. A gének az örökölt tulajdonságokért felelős kódokat tartalmazzák, amelyek kromoszómáknak nevezett, rúd-szerű szerkezetek köré csoportosulnak. A sejtmagok általában 23 pár kromoszómát tartalmaznak, amelyek felét az egyik szülőtől, a másik felét a másik szülőtől örököljük. A Down-kór abban az esetben fordul elő, ha a 21-es kromoszómának egy darabja vagy egy egész példánya pluszban van.Ez a plusz genetikai anyag fejlődési zavart okoz, és a Down-kórral együtt járó jellemzők kialakulásához vezet. A Down-kórra jellemző leggyakoribb fizikai vonások közé tartoznak az alacsony izomtónus, az alacsony testmagasság, a ferde metszésű szemek, illetve a tenyéren végighúzódó mély barázda. Ettől eltekintve minden Down-kóros személy külön egyéniség, akiknél ezek a vonások különböző mértékben vannak jelen, vagy teljesen hiányoznak.

Mennyire gyakori a Down-kór?

A veleszületett rendellenességeket országosan nyilvántartó hazai statisztika szerint a 70-es évektől a 90-es évek elejéig nőtt, azóta viszont nem emelkedett a Down-kóros születések gyakorisága.

A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ humángenetikai és teratológiai osztályán működő “Veleszületett rendellenességek országos nyilvántartása” 1970 óta gyűjti a fejlődési rendellenességgel született gyermekek adatait. A nyilvántartás orvosi bejelentések alapján működik.

Az adatokból az derül ki, hogy a 70-es évektől kezdve az összes regisztrált Down-kóros eset száma lassú emelkedést mutatott a 90-es évek elejéig. A 70-es években nagyjából 1000 születésre esett egy Down-kóros gyermek, a gyakoriság tehát 1 ezrelék körül volt. A 90-es évekre viszont már átlagosan 1,45 ezrelékre nőtt a regisztrált Down-kór gyakorisága. A nemzetközi irodalmi adatok szerint a betegség átlagosan 700-ból egyszer fordul elő. A 90-es évek eleje óta a magyar nyilvántartás szerint nem tapasztalható emelkedés a Down-kóros esetek gyakoriságában.

Más hazai felmérések ellentmondanak a fenti adatoknak, és éppen az előfordulás gyakoriságának emelkedését mutatják a 90-es évek óta. Az ellentmondás az adatok eltérő értelmezéséből, a bejelentési kötelezettség helyenként változó betartásából, az abortusszal végződött és a megszületett esetek közötti eltérő bejelentési fegyelemből adódhat.

A gyakoriság megemelkedésének hátterében – akár jelenleg is tartó, akár már leállt folyamatról van szó – a szakemberek többféle okot is feltételeznek:

• hazánkban is érvényesül az a világtendencia, hogy a szülő nők későbbi életkorban vállalják első gyermeküket, márpedig a Down-kór kockázata egyértelműen nő az anyai életkorral;
• javult a terhesgondozás, ennek következtében kevesebb a spontán vetélés;
• javult az orvosok bejelentési fegyelme;
• mindezek mellett nem zárható ki valamilyen környezeti tényező (esetleg több tényező) kiegészítő szerepe sem.

Mikor fedezték fel a Down-kórt?

A Down-kóros személyek évszázadokon keresztül megjelentek a képzőművészetben, az irodalomban és a tudományban. A kórt azonban csak a XIX. században írta le John Langdon Down angol orvos. Az 1866-ban kiadott tudományos munkájának köszönhetően az orvost a Down-kór „keresztapjának” tekintik. Bár mások is felismerték a kór jellemzőit, Down volt az, aki különálló tünetegyüttesként írta le.

A közelmúltban a gyógyászati és tudományos fejlesztések lehetővé tették, hogy a kutatók feltárják a Down-kóros személyek tüneteit. 1959-ben a francia Jérôme Lejeune megállapította, hogy a Down-kór kromoszóma rendellenesség. Lejeune észrevette, hogy a Down-kóros személyek sejtjeiben a megszokott 46 kromoszóma helyett 47 kromoszóma van. Később megállapítást nyert, hogy Down-kór esetén jellemzően egy további részleges vagy teljes 21-es kromoszóma van jelen.

2000-ben egy nemzetközi tudóscsapat azonosította és katalogizálta a 21-es kromoszómán lévő mintegy 329 gént. Ez a teljesítmény jelentős előrelépéseket tett lehetővé a Down-kór kutatásában.

A Down-kórnak több formája is ismert?

A Down-kór három formáját különböztetjük meg:

• 21-es triszómia (nondiszjunkció vagy kromoszóma szét nem válás);
• transzlokáció;

21-ES TRISZÓMIA (NONDISZJUNKCIÓ)

A Down-kórt általában sejtosztódási zavar okozza, amelyet nondiszjunkciónak (kromoszóma szét nem válásnak) nevezünk. Ennek következtében az embrió a 21-es kromoszóma megszokott két példánya helyett hárommal rendelkezik. A fogantatás előtt, vagy annak pillanatában, a spermában vagy a petesejtben lévő 21-es kromoszómapár nem válik szét. Ahogy az embrió fejlődik, a plusz kromoszóma a szervezet minden sejtjében sokszorozódik. A Down-kórnak ezt a típusát, amely az esetek 95%-ában van jelen, 21-es triszómiának nevezzük.

NORMÁLIS SEJTOSZTÓDÁS (21-ES TRISZÓMIA (NONDISZJUNKCIÓ) SEJTOSZTÓDÁS)

A mozaicizmus abban az esetben fordul elő, ha a 21-es kromoszóma nondiszjunkciója az egyik, de nem mindegyik kezdeti sejtosztódás során előfordul a fogantatás után. Amikor ez előfordul, a kétféle sejt (a megszokott 46 kromoszómát, illetve a 47 kromoszómát tartalmazó sejtek) keveréke alakul ki. A 47 kromoszómát tartalmazó sejtek egy számfeletti 21-es kromoszómával rendelkeznek.

A Down-kóros esetek kb. 1%-ában mozaicizmus áll fenn. A kutatások arra utalnak, hogy a mozaikos Down-kóros egyéneknél kevesebb jellemző van jelen, mint a Down-kór egyéb formáival élőknél. Ennek ellenére nem lehet széleskörű általánosításokat tenni, mivel a Down-kórral élők igen változatos képességekkel rendelkeznek.

TRANSZLOKÁCIÓ (MOZAIKUS SEJTOSZTÓDÁS)

Transzlokáció a Down-kóros esetek mintegy 4%-ában fordul elő. Ennek esetén a 21-es kromoszóma egy darabja letörik a sejtosztódás során, és egy másik kromoszómához, általában a 14-es kromoszómához tapad. Bár a sejtekben továbbra is 46 kromoszóma marad, a plusz 21-es kromoszómadarab jelenléte a Down-kórra jellemző elváltozások megjelenéséhez vezet.

Mi okozza a Down-kórt?

A kór formájától függetlenül, a Down-kóros személyek összes vagy néhány sejtjében jelen van a 21-es kromoszóma egy kritikus darabja. A plusz genetikai anyag megzavarja az egyén fejlődését, és a Down-kórra jellemző tünetek kialakulásához vezet.

A nondiszjunkció oka egyelőre nem ismert, de a kutatások arra utalnak, hogy a gyakorisága nőkben a kor előrehaladtával nő. Mivel azonban a szülések száma nagyobb a fiatalabb nőknél, a Down-kóros gyermekek 80%-át 35 év alatti nők szülik.

Nem léteznek végleges tudományos adatok, amelyek arra utalnának, hogy a Down-kórt környezeti tényezők vagy a szülők terhesség előtti vagy közbeni tevékenysége okozza. A Down-kórt okozó, számfeletti 21-es kromoszóma vagy annak egy darabja mind az apától, mind az anyától örökölhető. Az esetek körülbelül 5%-ában a számfeletti kromoszóma(darab) az apától származik.

Mekkora a valószínűsége annak, hogy a gyermek Down-kóros legyen?

A Down-kór minden rassznál megfigyelhető, a gazdasági helyzettől függetlenül, bár az idősebb nőknél nagyobb az esélye annak, hogy a gyermek Down-kóros legyen. A 35 éves nőknek 1:350-hez az esélyük arra, hogy gyermeküknél megjelenjen a rendellenesség; 40 éves korban ennek esélye fokozatosan 1:100-hoz lesz. 45 éves korban a gyakoriság körülbelül 1 a 30-hoz. Úgy tűnik, az anya életkora nem függ össze a transzlokáció kockázatával.

Mivel sokan egyre későbbre tervezik a családalapítást, a Down-kóros esetek előfordulási gyakorisága várhatóan nő majd. Ezért a szülőknek nyújtott genetikai tanácsadás egyre fontosabb lesz. Ennek ellenére nagyon sok orvos nem készült fel kellőképpen arra, hogy tanácsadást nyújtson betegeinek a tünetegyüttes előfordulási gyakoriságával, a diagnosztika terén tett előrelépésekkel, valamint a Down-kóros gyermekek ellátásának és kezelésének biztosítására irányuló protokollokkal kapcsolatban.

Örökölhető-e a Down-kór?

A Down-kór mindhárom formája genetikai rendellenesség, de az eseteknek csupán 1%-ában beszélhetünk öröklött tényezőről (amikor a kórt az egyik szülő adja át a gyermeknek). Az esetek többségét szórványos, véletlen eseménynek tekinthetjük. Az öröklődés ugyanis nem játszik szerepet a 21-es triszómia (nondiszjunkció) és a mozaicizmus megjelenésében.

Mekkora az esélye annak, hogy a második gyermek is Down-kóros legyen?

Abban az esetben, ha egy nő 21-es triszómiában (diszjunkció) szenvedő vagy transzlokációt mutató gyermeket szült, a becslések szerint annak esélye, hogy a következő gyermek is 21-es triszómiában szenvedjen 40 éves korig 1:100-hoz.

A transzlokáció újbóli előfordulásának kockázata kb. 3%, ha a hordozó az apa, illetve 10-15%, ha a hordozó az anya. Szülői kromoszómavizsgálattal megállapítható a transzlokáció eredete.

Hogyan diagnosztizálható a Down-kór?

Down-kór szűrés a terhesség alatt

Napjainkban számos különböző megbízhatóságú módszer létezik a Down-kór terhesség alatti kimutatására. Ezzel kapcsolatban kérjük olvassa el Down-kór szűrés című anyagunkat ill nézze át tematikus weboldalunkat a legmodernebb szűrési eljárásról, a NIFTY-tesztről!

A Down-kór diagnózisa születéskor

A Down-kór általában már születéskor azonosítható bizonyos fizikai jellemzők alapján: alacsony izomtónus, a tenyéren található mély barázda, némileg lapos arc, ferde vágású szemek. Mivel ezek nem Down-kóros csecsemőknél is előfordulhatnak, a diagnózis megerősítéséhez kromoszómavizsgálatot (kariotipizálás) kell végezni. A kariotípus megállapításához az orvosok vérmintát vesznek a csecsemőtől, speciális eszközökkel lefényképezik a kromoszómákat, majd nagyság, szám és alak szerint csoportosítják őket.
Egy másik, FISH-nek nevezett genetikai vizsgálat hasonló elveken alapul, és a diagnózis rövidebb időn belül való igazolását teszi lehetővé.

Milyen hatással van a Down-kór a társadalomra?

A Down-kóros egyének egyre jobban beilleszkednek a társadalomba, a közösségi intézményekbe (például iskola) és az egészségügyi rendszerbe, munkát vállalnak, és részt vesznek a szociális és szabadidős tevékenységekben. Az érintettek különböző súlyosságú (a nagyon enyhétől a súlyosig terjedő) kognitív lemaradást mutatnak. A Down-kóros személyek többségénél ez a kognitív lemaradás enyhe vagy középsúlyos.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a Down-kóros egyének életkilátásai egyre jobbak. 1910-ben a tünetegyüttest mutató egyének várható élettartama 9 év volt. Az antibiotikumok felfedezésével a túlélés átlagosan 19-20 évre nőtt. A klinikai ellátás terén tett előrelépéseknek (és elsősorban a korrektív szívműtéteknek) köszönhetően jelenleg a Down-kóros felnőttek 80%-a megéli a 60 éves kort, és sokan ennél lényegesen magasabb kort is megélnek. Ma már egyre több ember kerül élete során kapcsolatba Down-kóros egyénekkel, ami fokozza a közösség szélesebb körű oktatásának és az elfogadás javításának szükségességét.

A csengő rázta fel a papírok közül. Ki ment az ajtóhoz a postás volt ki leveleket hozott és egy csomagot. Gyöngyi átvette. Majd az ebédlő asztalra tette. Bezárta az ajtót s anyához ment. Ki ránézve látta nincs valami rendben.

• Mi a baj lányom?
• Semmi anyuka nyugodtan pihenjen ki szellőztetek.
• Itt a tea tessék iszogatni. Gyöngyi kitakarítót rendbe tette a kicsike kis házat. Arra, rá se mert gondolni, hogy mi lesz, ha az édesanya megtudja az egészet. Péter azt mondta egészséges mért titkolta el ezt a fontos dolgot? Hisz, na, mindegy és elhessegette a gondolata itt. Kér még valamit?
• Nem köszönöm csak piheni, szeretnék nagyon fáradt vagyok.
• Fáradt mitől hisz már lassan egy hete fekszik alig szál ki az ágyból visszalépve látta, hogy a sápadt arc megváltozót. Rémülten szaladt ki az orvosnak telefonálni. Kisietősen jött.
• Kézcsókom merre van az édesanya?
• Erre dr. úr. Kézcsókom Judit néni! Hogy tetszik lenni? Odalépet az ágyhoz. Kérem, nézzen ide Judit néni rá tekintet szeme hideg üres volt. Megfogta kezét mi lassan hidegé vált. az orvos meghallgatta, vérnyomást és cukrot nézet. Betakarta s Gyöngyihez fordult. Halkan kihívta a folyosóra s közölte vele kérem, legyen, erős az édesanya haldoklik. Én már nem tudok mit tenni. Ha gondolja, itt maradok, míg elmegy a papért.
• Köszönöm, de inkább maradok. Megtenné, hogy szól neki dr. úr!
• Igen mind jár, visszajövünk, sietünk. Gyöngyi leült édesanya ágyához simogatta csókolgatta s csendesen könnyeivel küszködöt. Szólongatta s beszélt hozzá. Letette fejét a vánkosra betakarta. Judit néni nehezen vette a levegőt. Pétert kereste. Észre se vette Gyöngyi, hogy meg érkezet az atya és az orvos. Ijedten kapta fel fejét a hangra. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Mindörökké. Ámen Talpig fekete reverendában, nyakában stólája. Oda lépet az Ágyhoz s feladta a szent kenetet.

Gyöngyiből kifakadt az addig tartogató fájdalmas könny. Oda lépve ölelte magához, de nem érezte nyakán édesanya szusszanását. Visszatette a vánkosra fejét meg csókolta s könnyeivel küszködve préselte ki köszönök mindent s öröké szeretem magát. Bízva hogy még hallja, hogy érti s érzi. Felemelve fejét az orvos visszalépet megtapintotta s fejével jelzet az atyának. Ki imára tett az elhunyt kezét. Megáldott s részvétét fejezte ki. Majd távozott. Az orvos ki töltötte a papírokat. Felállt részvételt nyilvánított majd távozott. Gyöngyi keservesen sírt édesanyára feküdve. És csak szólongatta, de már édesanyacsengő dallamos hangja nem válaszolt. Nehezen telőpercek után átment öcséhez telefonálni próbálta öcsét elérni, de sehogyan sem sikerült. Így az asztalra tett egy papírt. Visszasietett mikor meg érkeztek a koporsóval Gyöngyi összeomlót, ahogy édesanyát elvitték. Csak sírt és sírt hirtelen egy fájdalmas űr tátongott lelkébe semmi nem jutott eszébe. Könny mosta arcát már késő este volt mikor léptek törték meg a fájdalmát és egy ismerőshang. Hugi mi történt? Hol vagy s rohant a zokogó hang felé.

Édesanya! Hol van édesanyánk? Mi történt vele s lerogyót nővére mellé s az ágyat bámulva átölelte testvérét. Jó idő múlva fel ált ölébe vette nővérét s át vitte a lakásába és lefektette. Visszatért édes anyuk házához körül nézet ráfeküdt a vánkosra s kitört belőle a fájdalom az ön marcangoló vádaskodás. Egy idő múlva fel állt s morogva lezárta az ajtót s visszament nővére ágya mellé. Nézte nővére megtört könny áztatta arcát s magát marcangoló váddal ostromolta megtört lelkét. Már az éj kopogtatott mikor Péter észre vétlenül feláll és elment haza telefonálni és behordani a bőröndöket. Észre se véve a csomagot se a leveleket. Dolgozó szobába lépet s csak telefonált s telefonált. Síróhangok keserves zokogások köszöntek vissza, Péter a fürdőbe megmosakodót át vette ruháját s visszatért nővéréhez. Egész éjjel vigyázott rá. Másnap reggel szomorúan köszöntőt rájuk a napmosolygós arca. Gyöngyi rendbe szedve magát elindultak elrendezni a hivatalos dolgokat. Péter szerette volna megnézni édesanyát, de erre nem volt lehetősége. Haza érve Péterekhez mentek s mindenkit értesítetek. Majd együtt mentek be a kórházban hogy Klárával közöljék a rossz hírt. Mikor a prof rájuk nézve meglepetten látta az összetört két embert. Mi a baj? Segíthetek

• igen Édesanyák elhunyt s ezt Klárának el kéne mondani, de tudja.
• Igen ne aggódjon, jöjjenek, segítek s így hárman léptek be a szobába. Klára mind jár tudta, hogy baj van.
• Nyugodj meg kincsem kélek, ne sírj! Nézd ott melletted azt a kis embert, azt az angyalt őneki tej kell, s ha ideges vagy elapad. Kélek, a szerelmünkre ne sírj.
• Rendben meg ígérem. De mikor?
• Sajnos tegnap mire haza értem már én sem találkozhattam vele. Holnap után lesz a végső búcsú.
• Nem asszonyom maga nem mehet el ahhoz még nincs jól. Még legalább előre láthatóan nyolc nap s mind ketten akkor haza mehetnek.
• Értem s boldogan ölelte a kicsit magához. Gyöngyi kéred? Nézd milyen aprócska, de olyan gyönyörű. Gyöngyi átvette s az öröm könnyei váltották fel a szomorúságot. Az orvos csendben ki osont hagyva a szülőket . A nővért sem engedte be had legyenek, együtt most erre van szükség. Dr. úr mikor beszél az ügyvéd úrral.
• Majd most nem alkalmas. Sajnos tragédia történt. Mire az ügyvéd úr haza ért édesanya megpihent.
• Ez borzasztó.
• Az kedves kollegina így inkább hagyjuk őket.
• Értem a másik holnap mennének haza Lakatos Mátyásék, de baj van a kicsivel, s édesanyával.
• Mi mondja, de közbe haladjunk. skálát az édesanyánál.
• Biztos benne?
• Igen, de addig nem változtathatom a helyét, amíg nincs felső utasítás.
• Igen nagyon jó s már a szobába lépet.
• Na, kedves anyuka hogy érzi magát?
• Köszönöm, jól de tegnap ottan vannak ilyen, pöttyök mik viszketnek s szorít a mellkasom.
• Értem ne aggódjon, elvisszük egy másik szobába. Már du járt mikor Péter és Gyöngyi ki jöttek Klárától. Gyöngyi kérdőn nézet öcsére ki nem érette a tekintetet.
• Szeretnék kérdezni valamit, igen. Mond, az a papír az asztalodon tudod, soha nem olvasom el, de ez meg lepet hisz most láttam, hogy egészséges és így nem értem kélek, magyarázd el.
• Igen Péter az orvosi szoba fele vette útját mikor összetalálkoztak Mátyással. mi újság mi járatban.
• Eljöttem meg nézni a családomat nagyon hiányoznak.
• Azt elhiszem csodás a családod.
• Tudom olyan, mint a tiéd. s tovább sietek. Mátyás a távozó barátja után nézet, de nem kérdezett semmit tapintatból. Majd felment a nejéhez. Meglepődve látta, hogy nem fekszik a helyén s a kicsi sincs a szobába. Bement a nővér szobába érdeklődni .A megőrzőhöz küldték, de nem látogatható. Mátyás fel alá járkált, míg ki jött egy nővér és elmondta neki a kicsi állapotát majd a főorvoshoz küldte.
• Mátyás nagy léptekkel ment az ürességtől konduló folyóson. Ment felfele semmit sem nézve. Mikor belépet izgatottságában még a jó nevelés is elmaradt. Bele futva Péterben. Nálatok is baj van a kicsivel?
• Nem nálunk mindenki jól van azon felül, hogy édesanyám elhalálozott.
• Mátyás szégyellte tapintatlanságát, s ingerlékenységét. Sajnálom nyögte ki, na, jó, szerbusz, kezet nyújtva elköszönt s indultak ki. Mátyás a székre rogyva merengett saját magán.
• Kérem, ne ijedjen meg uraljuk a helyezettet, de addig nem mehetnek, míg jobban nem lesz. A nejének probléma van a szívével skarlát, ja és magas láz így elkülönítettük. A kicsi meg, ahogyan már mondták be sárgult. Mátyás tovább érdeklődőt, míg Gyöngyi öcsét fogata s tanakodón nézet rá. Jól van, majd felnőnek együtt különben meg él Piroska. Van nálunk hely, de ha szeretné, akkor veszünk, egyet a faluba nem mesze van tőlünk egy. Már majdnem haza értek mikor egy nagy csattanást hallottak a házuk körül. Péter hátra hagyva nővérét rohant megnézni mi is volt ez a csattanás. Döbbenet Mariska néni merre van? Kiabálta Péter. Gyöngyi menj, keres segítséget leszakadt az ág a fáról s beszakította a tetőt Mariska néninél. Gyöngyi a templom fele siettet. Péter körbe járta a házat a tető meg indult a nagy súly alatt s leomlott a földre. Az ég benézhetett a takaros kis házba. Péter meg próbálta be nyomni hisz nem volt zárva semmi se-misem. Belépve minden a porba úszott Fekete inge s farmerje pillanatok alatt fehérlett. A falak megrepedve álltak segélyt kiáltva. Szája elé téve zsebkendőjét s csak tipegett be fele s hívta a nénit ki majd a nyolcvanadik nyarat nézte magának. A templomból hamar mindenki ott volt s aggódva nézték az összedőlt házat minek csak pár fal állt. Odalett minden. A falu összefogva kereste a romok alatt a gazda asszonyt, de nem találták. A szél egyre mérgesebben szaggatta a leveleket a fáról kényszerítve a meghajlásra. Vihar jön, szólt a helyi plébános siet nűk kell. Arra voltam szólt Péter. Akkor nincs itt hol hála a jo istenek.
• Gyöngyi nyöszörgést hallót egy sarokból mit az ágak takartak s az ág vége a falon volt fel állva. Öcsém ott a faág alatt. Péter oda lépet s óvatosan próbálta meg érinteni. Ez nem megy, hívják az önkéntes tűzoltókat, de gyorsan. Pillanatok alatt meg érkeztek s munkának láttak. A kétségbe eset asszony csak nyöszörgőt s meg rémült a faágtól mi arcába logót. Nem tudta mi az ördög folyik, körülötte s mért ordít annyira a szél? Majd a fűrészek erőszakos hangja segítségével ki szabadították a fa fogságából. A parancsnok odalépet az apró növésű asszonyhoz ki nem nagyon járt ki az utcára nappal csak este vagy éjjel a sötét függöny árnyékában. Nagy szerencséje volt Mariska néninek ki korán le feküt s dupla dunnába burkolódzót. Így e kalandot egy lábtöréssel meg úszta. Hisz olyan kicsike volt kora ellenére s olyan furcsa volt az arca hogy nem szívesen mutatkozott. A faluban azt mondták azért költözőt ide, mert a másik helyen nem hagyták békén, mert rontani tudódott a szemével. Kit meg rontott csecsemőt az addig sírt, míg ki nem mosták a szemét faszénnel. De azt is beszélték, hogy boszorka. Így ö csendesen meg húzódott, s ha tehette mindent maga tett az esti sötétség függönye alatt. Péter sokszor bekopogtatót és felajánlotta segítségét. De nem engedte be s nem is mutatkozott meg neki. Mikor elvitték a háztulajdonosát már csak az összedőlt rom árulta el hogy ott nem régen egy ház állt. Az idő marcona arca lassan meg nyugodót. Péterék haza mentek s a kis ruhákat rakták össze plédekkel. Hisz, már nem sokára haza jöhetnek. Gyöngyi boldogan ölelgette az aprócska holmikat. Majd boldog beszélgetésbe és visszaemlékezésbe merültek a régi szép idők sóhajtót Gyöngyi mikor meg szólalt a telefon Péternek. Valami idegen nyelven mondta a magáét. Letéve beírta a naptárjába a holnap reggeli indulást Szingapúrba. Majd repülőjegyet rendelt. Elmész?
• Igen muszáj sok az alá írni valóm, amit itt honról nem tudok meg oldani.
• Értem mikor jössz vissza?
• Ahogy végzek az nap vagy másnap.
• Rendben akkor várlak. Most elmegyek. Szia! és lassú mély szomorú léptekkel távozott. Péter összeválogatta a papírokat majd elő vette a ritkán hordót fekete öltönyét ingét, félcipőjét. Végig nézet ruháján mi Klára gondoskodó munkáját tükrözte vissza. Leült az ágyukra s hívta a kórházat majd nejét hívta.
• Szia, kedvesem mit mondott az orvos a viziten?
• Szia, Drágám holnap reggel mehetünk, de örülnének, ha még egy napot maradnák.
• Értem akkor maradjatok, a holmit küldöm, én elutazom, egy napra sietek, vissza ne feled nagyon szeretlek benneteket.
• Értem édesem akkor várunk.
• Piroska, hogy van?
• Jól szép neki a kis lány nem látszik semmi sem rajta. Most ment el tőlem.
• Értem akkor vigyázz magadra.
• Rendben szeretünk drágám.
• Én is kicsi feleségem. Már csak egy bugást hallót Klára. Visszatette az ágy feletti tartóba a telefont. S elő vette a könyvet, mit párja hozott be neki. Az ablak tele ámulatba ejtő szebbnél szebb virággal. Minden nap egy újabb s újabb csokor érkezik. Klára mosolygót majd elkezdte a könyvet bújni észre se véve az idő múlását. A nővér lépedbe Tíz óra villanyoltás. Holnap mennek haza?
• Ha lehet, maradnák egy napot.
• Rendben szólok a főorvos úrnak ö az ügyeletes. Tessék mondani Ildikó, hogy van s a kicsi.
• Legyen nyugodt ők is lassan haza mehetnek. Valószínű holnap után mind ketten nagyon jól vannak.
• Értem nagyon köszönöm jó éjszakát!

Másnap Klára összerakta az összes holmiját készülve haza. Egy kopogás zavarta fel. Kézcsókom a férje küldte.

• Köszönöm ismét egy csodás csokor.
• Szívesen tessék hagyni ez is rendben van jó egészséget önöknek.

Megfordulva Gyöngyibe futót bele.

• Bocsánat nem vettem észre?
• Elhiszem, hisz eltakar a pléd és ez a nagy csomag.
• Szerbusz, Petike hol van?
• Mind jár, hozzák aztán meg foghatod.
• Rendbe milyen, szépek ezek a csodás virágok csak úgy mesélnek.
• Igen mondtam Péternek nem kell küldeni de, eláraszt mindennel, mint a nővéreket.
• Értem hisz öcsém s elkezdet nevetni. Jó reggelt megjöttünk anya.
• Jó reggelt elnézést szeretném oda adni a kicsi holmiját hisz holnap jönnek haza.
• Igen Ildikó is elhagyhassa a kórházat.
• Klára ne haragudj meg, de ezek a gyerekek olyan egy formák nem?
• Mire gondolsz?
• Hát én meg nem tudnám különböztetni őket s nézte Petikét ki boldogan szunyókált.
• Ne aggódj, ezért van a nevük a pocakjukon meg a csuklójukon.
• Akkor jó te drága kicsi gyermek s magához ölelte.

Meddig marad.

• Egész nap így nem vagyok egyedül. De mond, mi a baj mért aggódsz? Péterrel van valami?
• Nem ne is törődj velem?
• Na, bökjed, ki ismerlek ez az arc túl komoly.
• Jó rendben az a kis lány,
• Mi van vele?
• Most veletek lesz?
• Igen anyukája és a kicsi, míg Péter nem tud neki lakást venni. A kicsi csak az anya elhalálozása esetén kerül hozzánk.
• Értem és nem félsz, hogy
• Egy kicsit, de majd meg szokjuk. Az idő majd megtanít rá belüket, mit hogyan tegyünk. Igaz nem látszik rajta e kor a szemén kívül.
• Értem Péterke nyöszörgőt és apró kezével nyújtózkodót. Már a délutáni pihenő köszöntőt a szobákra mikor a nővérke jött a kicsiért. Gyöngyi elköszönt s fájón át adta a kicsit. Ne tessék, aggódni holnap haza mennek s ringathatja és ölelgetheti, sőt tisztába is teheti. Hisz olyan sokat nőt.
• Köszönöm már nagyon várom, megyek hamar ki szellőztetek meg csinálok vacsorát Péternek. Ma azt mondta jön haza.
• Rendben, ha gondolod, aludj, nálunk elférsz elég nagy a ház.
• Nem köszönöm, akkor holnap várlak benneteket. Majd sietős léptekkel hagyta el a kórtermet. Gyöngyi nap barnította arcán a könnyek peregtek, Úgy érezte, hogy testét csak a talpig szűk fekete szoknya tartsa össze. Nagy fekete haja egész hátát betakarta. A folyosót a távozó hozzátartozok zsibongóvá változtatták. Az utolsó látogató után a portás bezárta a nagy vaskaput. Hisz feladata volt a látogatás időpontjának a betartása. Visszament a szolgálati helységben hol kis ablaknál üldögélt s információkat adót ki az érdeklődő hozzá tartozónak vagy éppen telefont-kapcsolatot teremtet két beszélgetésre váró személy között. Igen sokrétű pozíciót töltött be. Már este hatóra volt mikor meg érkezet az egyik sebész főorvos. István a portás kinyitva a kiskaput beengedte. A sebész a helyi kis templomba ment orgonálni, hisz minden este hét órakor misét tartottak. Ha szükséges volt az itt lévő kórház fekvőbetegeit is meg látogatta a misét celebráló atya. De ha esetleg nem kellet senkinek lelki pásztori feloldozása, akkor a folyosói felszületett szentelte fel távozása előtt. Kivételesen Klára is rész vett a misén s majd utána kérte az atyát, hogy had gyónjon. Félóra múlva Klári visszament a szobába s kisfia plédjét át ölelve felült az ágyra s az ablakon át kémlelte éj tengerének változását. Ahogyan a csillagok elő szökkentek a semmiből beragyogva mindent. Olyanok voltak mind az őzek s a szarvasok az erdőben. Jutott eszébe. Majd lehunyta szemét és erősen Péterre gondolt ki most szegheti át e sötét tengert egy ezüstös csillagon. E gondolata olyan erősen hatot rá, hogy maga mellett érezte Pétert s érezte szusszanó légvételét. Mellkasa egyre szaporában emelkedett és süllyedt. Mikor úgy érezte, hogy elzsibbadt a keze ki nyitotta szemét s felnevetett. Ó én csacsi még ilyent! Na, akkor bújunk elaludni, mert mind jár reggel biztatta magát mi közbe jókat mosolygót érzésein. Már kora reggel a fürdőbe siettet Minden össze volt készítve a haza útra. Megfésülte barna haját befonta s felette kontyba, ahogyan kedvese szereti. Majd belebujt a tiszta háló ingbe hisz még a vizit és a vizsgálatok vissza vannak. Egyre szaporább volt a pulzusa. Nehezen tudta kivárni azt, hogy haza mehessenek hisz már a harmadik hónapot töltötték bent. Olyan volt mintha csak napok teltek volna el. Erről Péter gondoskodót szeretetével és szerelmével, hogy ne érezze az idő múlását. Meg érkezet a vizit. egy nővérke kísérte Klárát minden fele. Kisfiam?
• Jól van, ne aggódjon, éppen vizsgálják Mátyással együtt.
• De jó örülök, hogy mehetünk haza.
• Igen elhiszem nem érezte jól magát nálunk?
• De igen mindent köszönök, de tudja, hiányzik az otthonom.
• Elhiszem és elmosolyodót a nővérke.

Mátyást hol vizsgálják?

• Kardbiológián mind Pétert ezek kellenek még, hogy haza mehessenek. És önnek is hisz tudja, milyen vizsgálatra van vissza rendelve?
• Igen, igen nagyon köszönöm. A nővér bekopogót s bekísérte a beteget.

A kardbiológus alaposan meg vizsgálta. Majd kitöltötte a papírt s elengedte. Egy hónap múlva találkozunk. üdvözlöm a férjét kézcsókom. Klára elköszönt és visszamentek a nővérrel a prof.-hoz. Ki alá írta a papírokat és az elbocsátó engedélyt. A csecsemő szobában nagy volt a zsivaj kezdőnővérkék fürdették szépítették a kicsiket az idős nővér tette a papírokat s öltöztette őket az elkészített ruhácskába s dugták a pólyába őket. Klára egyre sűrűben nézte az órát.

Péter sietős léptekkel szaladt a lépcsőn felfelé hogy családját át ölelje. mikor összefutott Mátyással kinek karján gyermeke aludt. A kórterembe érve boldogan ölelték át egymást.

Klárám-életem Köszönöm e csodás gyermeket! Én köszönöm e csodás érzést a sok szép virágot, mit minden nap küldtél.

• Mindent elrendeztem ott hol vár benneteket a közös élet. Mehetünk kedves?
• Igen
• Csak lassan drága Kinyitva az ajtót kérem, levinné a csomagokat az autóhoz.
• Igenis Uram.
• – Ö ki drágám talán az alkalmazottunk?

– Nem kedvesem csak kölcsön kértem egy sofőrt a munkahelyemről. Hisz nem rég érkeztem haza. Piroska és a kicsi készen vannak az új életre?

– Minden bizonnyal. Ha szeretnéd, egy nővér is viszünk magunkkal?

–  Nem kedvesem megoldom szólt Klára már szóltam Édesanyámnak és Nővéred is átjön, ha kell, igaz még egy hétig vigyáznom kell.

• Semmi gond gyere kedves kiléptek a zajos folyosóra mi olyan volt, mint egy zsibvásár. Mindenki sietett valahová. Csak kevesen voltak kik köntösbe sétáltak végig. Lekísérte feleségét a nővérke utánuk, hozta kicsit. Beültette családját az autóba s ment fel Piroskáért, s Klárikáért. Kik már nagyon várták. Piroska nem szólt semmit, de nagyon gyengének érezte magát verte a víz szorította mellkasa Péternek nyújtotta a kicsit Jól van? Olyan furcsa?

– Köszönöm semmi baj csak izgatót vagyok.

– De tudja, hogy nem szabad?

– Igen tudom, vinné, a kicsit kérem?

– Igen természetesen és magához ölelte gyereket. Anya is jön.  Lassan elindultak a kocsi fele közben Piroskához beszélt érdeklődve ki a második kérdésnél nem felelt. Egy nagy zuhanás és egy hirtelen durranás tette rémület csendjévé a zsibongó folyosót Mikor a nővér elkiáltotta magát Orvost, Orvost hamar s már mellette térdelt s vizsgálta az életfunkciókat. Már lökte a szívét a többiek a folyosót ürítetek, a látogatok sokaságától. Péter csak ált meglepetten karjában Klárikával. Sorba érkeztek az orvosok s át vették a nővértől ki mindent megtett ahhoz, hogy életbe tartsa. Péter csak ált s nézte mi lesz. Félóra küzdelme után már az orvosok is fáradtan kimerültséggel térdeltek Piroska mellett. A kiürített néma folyosót a feszültség töltötte be. Mire a professzor erős hangja hallatszót idő?

– Kilenc óra.

– Kérem írják a papira a  exitált Kilenc órakor. Részvétem Péter.

Sajnos, amit mondtunk s számítottunk is rá. De nem gondoltuk, hogy éppen most.

• Semmi gond kérem, adják ki a papírokat s a temetést rendezem.
• Rendben Kérem, holnap reggel jöjjön vissza.
• Igen itt leszek s indult a kijárat fele mikor egy hatalmas Kamion ált be az ajtóba. Két marcona kinézetű izzom pacsirta szállt ki s indultak a folyóson. Testükön a fekete Póló s hozzá a fekete ezerzsebes nadrág. Lábukon a fekete bakancs. Hajuk nagyon kicsire volt vágva. Péter még utánuk is fordult, de nem ismerte fel a két izzom kólószúst. Ki lépve a kamion feliratát látva nevette el magát. A Folyóson hirtelen a csend köszöntbe ismét. Hallani lehetett a folyosókopogó hangját lépésükben. Egy nővér lépet oda érdeklődve miben segíthet igaz arcán a meglepődés árnya ült.
• Az egyik elő húzott egy cédulát a zsebéből Dr. Fekete Péter. alatta. Dr Zabó Károly Szent Anna kórház. Erre tessék s mutatta a nővér, de az idegenek csak álltak mind, akik nem érették. a nővérke nem tudta mi tévő legyen elindult az igazgató fele s a férfiak utána. Odaérve bekopogót. Bentről egy ingerült feszült hang kiáltott ki.
• Nővér belépet elnézést Igazgató úr.
• Tudom, haldoklik a Gép park fel kéne újítanunk, de nem tudjuk nincs rá valók.
• Nem ezért jöttem önt kérik!
• Ki?
• Én nem tudom, nem értem mit mondanak, de ezt a Papírt adták oda.
• Hívja fel Dr Fekete Pétert most ment haza a családjával a segítségét kérem.
• Baj van?
• Nem tudom, nem tudom elolvasni mi ide, van írva.
• Értem hellyel kínálta őket. Dr Péter Fekete mindjárt itt van. A férfiak leültek s vártak még kávét is hoztak nekik.
• Péter jött nagy léptekkel s valami idegen nyelven köszöntötteaz idegeneket Silverman  Lawre és     Lewis Fred .Dr Zabó Károly Szent Anna kórház. Majd Péter folyatta. Rá nézet az idegesen rángat oldódzó szemöldökű igazgatóra s elmosolyodót. Igazgató úr az adományokat hozzák, hol rakhassák le?
• Milyen adományokat honét hogyan?
• Egy kicsit tőlem egy kicsit a partner cégektől. Tessék, itt a dokumentum róla s az érték és a származást igazoló dokumentum. Az igazgató majd szívrohamot kapót mikor nézte az értéket százmillió. Péter mosolygott. A meglepet igazgatott a víz verte nyakán meglazította a nyakkendőjét s ki gombolta az ingét. Nehezen tért magához. Nagyon köszönjük, hogyan háláljuk meg?
• Minél több kicsinek legyen sok élete és jó egészsége!
• Az Úr áldja meg magát Péter. És sírva fakadt. Az örömkönnyek csak potyogtak a kerek köpcös arcon. Mikor egy nővérke kopogott s belépet.
• Baj van Igazgató úr mondta rémült arccal?
• Nem semmi ne aggódjon, kérem
• De baj van?
• Mi történt?
• Még egy inkubátor sietünk, kell, hívják a mentett meghal a kicsi a mienk meg nincs itt az állomáson.

Semmi gond hová pakoljanak. Szolt a magasabb Péter értette s mutatta az utat, a Marcona férfiakat Péter ráirányította a rámpára s kezdődőt a ki pakolás A legmodernebb inkubátorokat defibrillátor érkeztek. Elő kerültek az oxigénpalackok. Egy nagydoboz került le a kocsiról mi tele volt különféle Maszkokkal, csövek, rengeteg fecskendő és szonda. A beteg hordok alig győzték a helyére hordani a rengeteg ajándékot. Péter levette zakóját s be ált segíteni. Már a különféle monitorok is lekerültek. Már majd leürült a kamion hatalmas raktere mikor négy darab aggregátor. Az igazgató nem tudta napirendre tenni magát Péter éppen kifele tartott mikor megjelentek az új bébi mentők és egy felvezető rendőrautó kék fénnyel. Igazgató úr ön hívta őket

– Miről beszél Péter?

– Ott nézze, mind jár ide érnek. és már be is gördültek. Kiszálltak a mentőből s oda léptek Dr Péter Fekete.

– Igen tessék!  Yung Thion egy papírt nyújtott a kezébe. Péter olvasva a japán írást. Az igazgató semmit nem értet. Igen Dr Károly Zabó s bemutatta őket egy másnak.

Péter mi folyik itt?

• Egyik az önöké a másikat el kell vinni Zalaváradra. Ehhez a kamionhoz tartozik csak valami oknál fogva elmaradtak. Igazgató úr kérem, hívjon be valakit s irányítsa a mentőt a ki írt pontra.
• Péter nem értem én ezt az egészet?
• Semmi gond, hisz tudja, hogy hol dolgozom, s mivel foglalkozom nem egy üzleti partnerünkkel volt már tárgyalása.
• Kérem, használják egészségben. Ha gond van, kérem hívjon s kezet fogott az Igazgatóval s a szállítást lebonyolító urakkal. s meg invitálta őket magához mit szívesen fogadtak. Biztos urak jöjjenek önök is. E kamiont meg tegyék oda a parkolóba. Mikor egy hatalmas motor gördült be. Leszállva Dr. Simondi László mentő orvos. bemutatkozva az igazgató a mentőautóra mutatót. Nem semmi fakadt ki belőle, de ez kettő s én csak egy vagyok.
• Igen tudom, csak maga kell nekem tessék, nézni e papírt Péter kérem. Péter lefordította.
• Értem Péter át adta a dokumentumokat László elköszönt s beült az új mentőbe s elindult a ki írt cél felé. Péter felvette a telefont és sorba telefonált. Hol érették, hol nem mit mondót. Majd elköszönt és családjához indult. A többiek a rendőrautóba foglalták el a helyet ki nem fért be át ült a limuzinba.

Péter Boldogan csókolgatta gyermeke itt.

– Indulhatunk, haza kérem. Klára fáradtan hajtotta férjére vállára fejét.

– Fáradt vagy kedves?

– Igen és rettentően fáj, a hassam.

– Kérem a patikánál meg állni.

– Igen is uram.

Péter kiszállt s belépet a gyógyszerekért mi el volt készítve. Kezüket csókolom a gyógyszerekért jöttem mit az előbb telefonon rendeztek a Szent Anna elnevezésű kórházzal. Meglepődve nézték a fekete öltönyös Pétert Ki szokatlan volt ezzel a megjelenéssel. Ledöbbentek a sár mos kinézetén.  Igen kérem tessék parancsolni.

• Köszönöm hölgyeim.

Köszönt majd sietősen távozott. Haza érve a kicsiket az emeletre vitte. Kik annyira aludtak, hogy még a mozgatásra sem ébredtek meg. Beletéve őket a bölcsőbe. Mi kézelfaragót hófehér fából készült. Péter visszament a feleségiért s bekísérte. Lakás tetőtől talpig virágba és pompába úszót. A vendégek meg lepetten néztek körbe. Nem zavarnak tessék, foglaljatok helyet. Meg szólalt a csengő Egy éttermi dolgozó állt ott. Meghoztam a szuszit és a többi ételt-mit rendelt. Hová tehetem le?

Kérem, szíveskedjék a konyhába bevinni. A futár hatalmas tálcákat hordót be. Meg érkezet Gyöngyi. Szép estét hol vannak a kicsik?

• Fen a saját szobájukban. Köszönöm a díszítést csodás lett.

Klári nem hitte el, amit látott. Az asztalon egy hatalmas torta sok gyertyával.

• Édesem mi ez?
• Drágám a születésnapod és a házassági évfordulónk van. Gondoltam utólag igazán meg ünnepeljük.
• Atya ég elfelejtetem s nem vettem semmit se akkor se most.
• De adtál nekem a föld az ég legcsodásabb ajándékát. Ennél többet nem kívánhatok. Te vagy a legcsodásabb ember a földön. Ha gondolod, felkísérlek s lefeküdhetsz, vagy éppen csak nyújtózkodj el. A vendégeket hellyel kínálta a nappaliban. Az asztalhoz s tányérokat tett le. Majd tálcán felszolgálta a vacsorát. A vendégek nagyon jó lakottnak érezték magukat. Összenéztek s Yung felállt s meg hajlót meg köszönve a vacsorát. Kérte Pétert, hogy mondja, a sofőrnek vigye el őket egy szállodába nem alkarnak zavarni meg hajnalba indulnak vissza. Péter nem nagyon szerette volna elengedni őket, de hiába akarta marasztalni őket elindultak ki felé mi után elköszöntek. Kérem önt, hogy az Aranysellő szállodába vigye el őket köszönöm szolgálatát
• Rendben engedje meg, hogy Gratuláljak, s jó egészséget kívánjak. A házat újra a családi idill lakta be. Gyöngyi is elköszönt s haza ment. Este a kicsik már édes álmát aludták. Klára is aludt, mit Péter kihasznált. Pár telefon s harmonikások és Hegedüsök léptek be az udvara. A férj fehér terítéket tett az asztalra ünnepi arculatot festve. Majd felkerült a behűtőt pezsgő kristálypoharakkal. Harmonikások játszottak a meg beszéltek alapján. Klára felnézet s könnybe lábadt a szeme a kedvelt hangszere szólt. Álmosan ki lépet s a levegő is meghűlt körülötte. Minden ünnepi díszben s romantikában pompázott. Szíve heves érzelmektől kalapált. Lelke majd kibujt a testéből. Péter odalépve mély érzelmi csókkal köszöntötte kedvesét s egy gyönyörű drágaköböl kirakót-nyakéket csatolt fel a nyakában majd ehhez megfelelő gyűrűt mire nagyon vágyott a felesége.
• Édesem mi ez? Csodálatos elájulok, de ez rengeteg pénz!
• Ne törődj vele már évek óta spóroltam és sehol nem voltunk különben is boldog vagyok veletek mindenem meg van mire vágytam. De most ünnepelünk te kis álomszuszék. És az asztalhoz kis érte. Péter ez fantasztikus elájulok harminc év után is.
• Majd elkaplak s belecsókolt a nyakába. A hegedűsök játszottak, míg a vacsorát elfogyasztották mi több fogást takart. Majd késő este vissza vonulva egy tüzes, de annál forróbb éjszaka követte az ünnepi hangulatot. Reggel Péter szállt repült tálcán teát vitt kedvesének egy szál vörös rózsával. Klári boldogan csókolta férjét egy jó nyújtózás után. A kicsi sírdogáló hangjára apa besiettet s felvette. Na, mond, drága kis barátom mit szettnél nézd, itt van anya s oda kutyorogtak az ágyra. Pici mosolygós boldog nagyra meresztet szemecskéje Péter éket a legboldogabb családdá tette. Majd felébredt Klárika.
• Péter minden szabad idejét családjára szentelte fürdetett pelust cserélt s még főzni is meg tanult, hogy Klárának segíthessen a minden napos csodás elfoglaltságban. Majd segítette a gyerekeket az ellátásában. Klára a frissítő zuhany után egy fekete laza nadrágot vet fel egy sötét blúzzal. Hű de csinos valaki és mosolygott. Gyertek, velem elrendezem a kórházat aztán elmehetünk valahová?
• Kicsim inkább maradok, van elég dolog itt hol meg még fáradt vagyok.
• Jó rendben igazad van, majd napról napra erősebb leszel. Ez csak a kórház véget van. A patikából mit hozzak haza?
• Ott a lista a hűtőn s mellette a bevásárló lista.
• Rendben meg oldom, vigyázzatok, magatokra sietek haza. meg csókolta családját és elviharzott. Már a déli harangszó hallatszót mikor Péter megjött. Klára hallotta az autót csapódni. Ki vett egy dobozt s elment a szomszédba. Visszatérve egy másik doboz ezt a másik szomszédba vitte majd egy táska mibe gyógyszerek voltak ezt meg az övükére tette s bevitte a házba. Majd a csomagokat. Szia, kedves!
• Meg jöttél sikerült mindent elrendezni?
• Igen hoztam Pista Bácsinak meg Lujza néninek a boltból egy kis csomagot meg a helyi plébánosnak a gyógyszert. Majd lejön s meg beszéljük a keresztelőt is.
• Rendben hívd fel Mátyásékat és beszéld, meg velük el e fogadják.
• Igen igazad van, mind jár, hívom őket. Hisz itt az ideje neki. Hol vannak?
• A szobában. Péter sietősen tárcsázott, szia, barátom! Letéve a telefont felírta a megegyeztek egy időpontban. Elmegyek meg nézem a kicsiket. Felment az emeletre a kicsik békésen pihentek. Visszament Klárához beszélnünk kell, édes gyere, ülj ide.
• Mond, mi a baj mi aggaszt?
• Van ez a lánc mit Piroska adót a kicsi lánynak,
• Igen mi ezzel a baj?
• Semmi a gond itt van, ezen a papíron nézd húszmillió van,  mit tegyünk vele.
• Kicsim egyszerű betesszük, a bankba a kicsi nevére aztán majd eléri a kort akkor meg kapja.
• Rendben a másik Piroskát a hétvégén, szombaton temetik el kéne, menni a temetésére el jönnél velem más nem be megyünk Mátyásékhoz? Tud róla várnak be nűket.
• Jó semmi gond
• De ha nincs kedved meg értem, akkor egyedül megyek, hisz elég hosszú az út.
• Ne aggódj, ott leszek melletted majd többször meg állsz, hogy ki nyújtsam magam.
• Rendbe, ha így gondolod már a plébános kitette a gyászjelentést s kértem egy misét is részére, ha esetleg sokan lennék meg hívhatnák őket egy italra vagy egy ebédre.
• Rendben keres, egy éttermet aztán beszéld le a dolgokat hisz üzletember vagy. Én, támogatlak mindenben. Hahó, merre vagytok dugta be gyöngyi a fejét. Bocs meg zavartam valamit?
• Nem gyere, csak Piroska temetésit beszéljük a hétvégén lesz Zalaváradón nem akarsz eljönni velünk?
• Mehetek, de te kedves sógornőm, hogy akarsz menni az nagyon messze, van a műtőt pocakoddal. Van egy ötletem
• Mi?
• Én megyek a kicsivel és Péterrel este itthon vagyok. Te meg pihenjél vagy sétálj át anyudhoz. Biztos örül neked.
• Igazad van, majd beleteszem pólyába azt á kis csöppke lányt .
• De ugye nem bántottalak meg.
• Nem ne is gondolj ilyent meg köszönöm e meg oldást.
• Kicsim most jut, eszembe elfelejtetem szólni anyud, nincs itt hol s a kulcsot se adta oda, mint máskor. itt volt Zolitok fia István s elvitte hozzájuk.
• Értem és nem tudtok semmit?
• Sajnos nem mert már egy hónapja, hogy elvitték.
• És erről nem tudok semmit miért?
• Édes ne idegeskedj, mert be lázasodsz, de azt mondta István, hogy bemegy, a kórházba hozzád s beviszi anyudat. én meg pont elutaztam nem gondoltam semmi rosszra.
• Értem, de ez most nagyon rosszul eset s még a kulcsot se adta oda se Gyöngyinek se neked? ez nekem nem tetszik meg mondom őszintén.
• Elhiszem kicsim, de ez ellen nem tudunk mit tenni hisz saját akaratából ment el majd haza jön, ha nem érzi jól magát sajnos a törvény is ilyen. De ha szeretnéd meg látogatom.
• Nem hagyd, az nagyon messze van így is hosszú az út mire elmentek a temetésre.
• Jó akkor meg beszéltük. Gyöngyi lopakodóra vette léptét az emeletre Öcse mosolygót s nézet utána. Nézd, hogy rajong a kicsikért d sem Édesanyánkat sirassa.
• Szegénykém s letörölte Klára a könnyeit. Valaki kopogtatót Péter ajtót nyitott a plébános ált ott. Dicsértessék! Kerüljön beljebb Atyám s foglaljon helyet. Július 14 önnek megfelel?
• Igen s mi lesz akkor a nevük,
• Király Klára és Fekete Péter.
• Értem
• Valamit furcsáll?
• Nem fiam semmit és kik lesznek, a kereszt szülök?
• Lakatos Mátyás és neje Virág Ildikó Krisztina.
• Majd az ö fiúk is kereszteljük, s mi leszünk, a kereszt szülök.
• Ez nagyon jó és szép dolog dupla keresztelő ebben az apró lelkületű faluban. Majd tovább beszélgetek mikor Gyöngyi meg jelent a két picivel. Apa nézd, megkötünk s már jött le a lépcsőn. Az atya fel ált s oda lépet. Keresztet tett a kicsik fejére. Majd visszaült elfogyasztotta a kávét. Péterrel tovább beszélgetek Klára elővette az üvegeket s megtöltötte. Gyere velem s elindultak a dolgozó szobába. Elnézést s már ott sem voltak. Már csak Péter ült az asztalnál fekete üstökét gondterhelten tenyerébe temette. Klára meg csókolta s hozzá bújt mi a baj miért vagy gondterhelt?
• Anyud véget aggódóm az én hibám.
• Ugyan édes nem tehetsz semmit ugyan mit tehettél volna, az unoka oda megy, ahova szeretne. az más, hogy mi mit gondolunk vagy érzünk. Igazad van fel állt s bement Gyöngyihez felvette a kicsiket s össze visszacsókolta őket. Gyöngyi mosolyogva nézte öcsét ki néha olyan volt mind egy kis gyerek. majd Gyöngyi elvette a kis fiút. Péter a kislány arcát nézte, ahogyan rá meredt nagy kék szeme. De szeretnék, a fejedbe látni most mi játszódik benne Péter nem válaszolt csak nézte a kicsit s fel sem tűnt neki, hogy könnybe szökkent a szeme. Klára oda lépve elkérte a kicsit Péter felállt s ki ment a szobából már egy idő eltelt, de sehol sem találták. Gyöngyi kinézet az ablakon s akkor látta, meg hogy Péter megtörve ül édesanyjuk házánál lévő padon. Klára ki akart menni, de sógornője nem engedte most hagyd zaklatott a lelke. Sok minden kavarog benne. S azt gondolom, hogy anyánkra gondol. Azt sejtem most az a kérdés pörög, a fejébe mi lenne, ha Petike lenne beteg vagy éppen nálam lenne egy beteg gyerek. De nem látszik rajta semmi.
• Ez igaz s tudtuk, hogy mit vállalunk.
• Igen de ö lelkileg most túlterhelt és érzékeny hisz a temetés az üzleti út Indiába.
• Tessék,
• Bocs elszóltam magam kélek, ne áruld el, hogy tudsz róla? Meglepetésnek szerette volna.
• Mikor?
• Párhónap szerintem mikor a csöppségeket elég nagynak gondolja egy úthoz.
• Meg jelent a hátuk mögött miről van szó?
• A fürdést beszéltük meg Édesanyád házát.
• Igen meg Klára anyukájáét.
• És mire mentetek?
• Semmire csak emlékeztünk és te hogy vagy jobban vagy?
• Igen, de most elmegyek fürödni ne, haragudj, nem kérek vacsorát.
• Valami nem jó ö nem ilyen valami történt vele.
• Meg van, én tudom, mi lehet az oka?
• Magát vádolja, megint az én anyám véget, aggódik érte.
• Miből gondolod?
• Abból, ahogyan visszaszóltam meg bántottam.
• Ugyan már.
• Felmegyek, hozzá aztán fürdetünk, segítesz?
• Ha szeretnéd? Klári csendbe felosont a szobába Péter mind egy maci úgy aludt keresztben az ágyon. Klára hiába simogatta csinált akár mit nem is mozdult meg. Ki ment megcsinálta a kicsik fürdő vízét Klárika sírdogált majd Péter is rá kezdet. Gyöngyi vetkőztette Klára egymás után fürdette őket. Friss pelusba s háló zsákba dugta ölet had tudjanak rugdalódzni. Úgyis nagyon meleg volt minden hol. Meg etették a kicsiket Klára vállára tette a kislányt Gyöngyi a fiúcskával sétált, míg nem büfiztek. Majd leültek a napaliba bekapcsolták a hatalmas tv min beállítottak egy halk csendes zenét. Gyöngyi mesét mondót az ólomkatonáról. Mikor elaludt a lét kicsi letették őket a dolgozószobában található kis ágyba. Itt szoktak nappal piheni, ha Péter nem dolgozót. Klára elő szedte a déli ebéd megmarat adagjait s leültek vacsorázni. Utána elmosogattak s ki mentek az udvara az esti csillagokat vizsgálták s beszélgetek mikor beköszöntek hozzájuk s csatlakoztak. Mire nyolc óra lett már tízen ültek az udvaron. Klára bennment papírért és tollért. Kifele üdítőt s kávét vitt. Majd beszélgettek Minden öletett fel írt. Panaszok észre vételeket. Majd nevetek s énekeltek. A tücsök csak zenélt szüntelenül. Már a levegő is hűlt mikor elköszöntek s mindenki haza ballagót. Klára lefürdőt át vette halló ingjét. Benézet a férjéhez ki ugyan úgy feküt s még horkolt is. Klári nevetet a meglepetés küszöbén hisz soha nem hallotta horkolni. Meg csókolgatta meg simogatta be takarta s hagyta aludni. Lement a dolgozó szobába s ledőlt az ágyra aludni. Az éjszaka különösen zaklatottan aludt minden percben fen volt minden zajt hallót. Felkelt s ki ment a napaliba tv nézni. Egy szép romantikus filmet talált magának. Össze kutymorgót s könnyekkel áztatva nézte. Minden egyes kockát oly tiszta lélekkel nézte, hogy át élte minden rezdülést. A hajnali pirkadat leskelődőt az ablakon, de még mindig talpon volt nem jött álom a szemére. Azon gondolkodót mi játszódhat a férjében. Mért olyan más. Felállt elment fel meg nézte, de még mindig keresztben feküt s olyan mélyen aludt, hogy semmire nem reagált. Visszament a földszintre s meg nézte a kicsiket. Betakargatta őket s a félhomályban a kicsik arcát kémlelte. Keresve azt, amit kedvese láthatót. De semmit nem látott. belebujt az ágyba és erőltetve próbált elaludni. Péterke sírdogálására kelt fel mi a baj gyere, megnézzük a pelust? Megpuszilgatta s kicserélte tisztára, meg itatta s visszatette helyére ki hamar visszaaludt. Még ö is forgolódót egy darabig, míg visszaaludt. Egy nyöszörgő hangra ébredt fel. Klárika alut és sírt. Édes kisember mi a baj? mért sír a kicsi lelked? Gyere édeském s karjába vette s úgy ringatta mintha a saját vére lenne. Dudorászót neki, míg a kicsi álmában mosolygott. Visszatette az ágyba megnézte az órát s ki ment a fürdőbe. Felvette egész ruháját s ki nyitotta az ablakokat, hogy friss levegő járja át a belső teret. Feltette az ebédet főni és készítette a piciknek a reggelit hisz majd hé-tóra volt. Már hallotta, ahogy sírdogáltak. Elindult hozzájuk, na, gyertek és sorba ellátta őket. Beszélgetett hozzájuk talpacskát Csikizte pocakot semmizte. S a kicsik nevetek. Klára nagyon boldog volt attól függetlenül, hogy titkot érzet a férje szívében vagy csak aggodalmai. de a kisördög a még csalás szelét is elhozta neki. Klára próbálta elhessegetni a gondolatait minden rosszról. Kitette a kicsiket a terasznak az árnyékosabb felére. had pihenjenek. Még nagyon sokat aludtak hisz alig voltak egy hónaposak. Lefőzte a kávét tett vett, de Péter még mindig nem kelt fel. Nem szokót ilyen sokáig ágyba lenni? Na, hagyom, had pihenjen. kiment letörölte az asztalt s a székeket is meg igazgatta elment meg nézni a medencét s rendbe tette. Visszament s a lakásba tette a dolgokat. Már majd tíz óra volt mikor zörgetek. Klára kinyitotta az ajtót az önkéntes tűzoltók parancsnoka állt ott Pétert kereste. Tessék, be jönni mind járt szólok neki. Addig foglaljon helyet. Felment az emeletre s ébresztette Pétert ki nehezen tért magához. Kedves majd tíz óra gyere, keresnek.
• Mennyi az idő,
• Tíz óra mi van veled? Baj van? fáj valamid? Bánt valami? Olyan furcsa vagy tegnap óta?
• Ne aggódj semmi baj csak fáradt vagyok.
• Ne mond, ismerlek, van valakid?
• Nem honét veszed te kis csacsim s meg csókolta nejét, mit Klára hidegnek és hamisnak érzet. Rendben akkor készülj, mert várnak rád s ki húzta kezét a férje kezéből és kiment a szobából. Péter nézet utána s csak ült az ágy szélén. Nehezen ki ment a fürdőbe belebújt melegítőjébe s leballagott.
• Szerbusz, zavarlak rosszkor jöttem?
• Nem miben segíthetek?
• Arról lenne szó, hogy minden dolgos kézre szükség lenne újra kéne építeni a házat. Ami összedőlt.
• Mariska néniét,
• Igen nincs hova mennie s belebetegedett a kórházba azt mondta, ha nem jöhet haza, akkor bele hal és képzeld, azóta hideg a kórház mióta bent van, és annyi furcsaság van, hogy a fő orvos is kérte, hogy minél előbb segítsünk rajtuk ők küldtek hozzád, hogy toborzót tartsunk.
• Jó semmi gond mikor menjek?
• Ha rá érsz, akkor du várunk úgy egy körül.
• Rendben s mikor jön ki a kórházból Mariska néni
• Minél előbb annál jobb.
• Értem s kik lesznek még,
• Mindenki, aki ráér.
• Jó akkor du találkozunk. S meg csiszálta borostás arcát.
• Minden rendben van veled?
• Igen nincs semmi bajom.
• Péter mi történt nem ilyennek ismerlek együtt nőttünk fel,
• Ne aggódj semmi baj csak fáradt vagyok.
• Mért nem beszéled meg nejeddel.
• Tessék mi a baj jött Klára karján gyerekeivel.
• De édesek Istenem meg foghatom?
• Persze melyiket szeretnéd?
• Mind kötött, de azt nem mondtad, hogy ikreitek vannak.
• Nem igazad van s elcsuklott a hangja Péternek.
• S csak nézte könnyes szemmel a kislányt, ahogyan barátjára meresztette tekintettét. Bocsánat Klára, de ha nem haragszol meg szeretnék mondani valamit.
• Mit?
• Nem az én dolgom, de úgy látom, hogy e kicsinek valami baj van a szemével el kéne, vinni majd egy orvoshoz megmutatni igaz lehet, hogy, csak azért mert nagyon kicsi és elnövi majd így is olyan cuki olyan aranyos.
• Igen tudjuk és köszönjük. S mint, ha valami végig futót volna rajta. Már értem meg van s rá nézet a férjére.

Mi van meg mi történt? Elmondanátok? Igaz jobb, ha megyek csodásak a gyerekeitek s visszanyújtotta Klárának. Szerbuszt kézcsók akkor vállak. Zoli azon gondolkodót mi történhetett mi lehet közöttük hisz olyan boldog kapcsolatban élnek közvetlenek minden kihez. De kérdéseire nem lelt választ csak gondolkodót. Míg el nem érte a romot. már bajtársai ott álltak s vártak. Oda érve egyeztetek s nagy erőkel elkezdték a romok eltakarítását. Péter felvette a kislányt s át ölelte magához szorítva zokogásba tört ki. felállt s elment a dolgozó szobába. Klára elindult utána, de visszafordult. Jobb, ha most hagyom gondolta, ahogy a konyha felé vette léptét meg állt a kiságynál hol boldogan játszót kisfia. beszélgetett vele. Majd egy szép csendes nyugtató lágy romantikus zenét tett be a lejátszóba. Ki nézve az ablakon az udvarban lassan annyi gyerek van, hogy alig férnek el. a zöld pázsit tele törölközővel. Pingpongasztalon kopog egyre szaporában a labda. A kisházból előkerülnek a társas játékok. a Napágyon sütkéreznek. S van ki az árnyas fa alatt a szökőkút mellet az asztalnál izgatottan buja a könyvet. Egy nyakigláb vékony srác kopogtat. Bocsánat csókolom, itt nyaralok az unokatestvéremnél és szeretnék mi is itt lenni meg tetszik engedni?

• Igen érezzétek jól magatokat, de aztán tudod a dolgot.
• Igen mielőtt elmegyünk, rendet rakunk köszönöm. s Klára körül nézet. Hűha, ilyen sokan vagytok, akkor sok limonádé kell s visszament a konyhába. Mikor csengetek. Sietősen ki nyitotta az ajtót ott állt Mihály bácsi egy nagy kosárral. Jó napot! Elnézést, de most sütötte ki Írén ezeket a kenyereket meg küldőt, zsírt is hagymával gondolta akkor ennyi éhes hancúrozó gyereknek csináljon egy kis Zsiros kenyeret. Nagyon köszönöm nagyon kedvesek, de tessék beljebb jönni.
• Mihály kíváncsian lépet be hisz a lakásba senki nem járt a faluból csak a kert helységbe. Mekkora egy tv azt.
• Igen mikor nagyon meleg van be jöhetnek ide le ülnek s nézhetik.
• Értem s nem zavarja magukat?
• Ugyan mért zavarna bennünket. majd ha zavar, akkor szólunk. De kér egy hűsítőt?
• Nem köszönöm, Kedves férje?
• A dolgozó szobában van. Szóljak neki?
• Nem kedves, de már megyek is. Tessék, keres valaki?
• Nem kedves Mihály bácsi kenyeret meg zsírt hozott a gyerekeknek kik oly lelkesen játszanak.
• Értem
• De csodálatos ez a kicsi gratulálok önöknek Ügyvéd úr ez a kisfiú csodás stramm legény. Ő, meg mint egy kis hercegnő. Na de jó egészséget s előre dőlve kezét hátra téve elballagott. Péter egyik kezével át ölelte nejét meg csókolta s a fülébe súgta ne haragudj, kélek, szeretlek.
• Te kis mackóm én is szeretlek, de ezt meg kéne beszélni
• Igen igazad van este keretük rá sort. Meg kérnélek, ha lesz időd
• Tudom mind mindig most is rendszerezem az iratokat s lefűzöm neked. a könyvelést is meg csinálom.
• Köszönöm megyek, készülök, mert mindjárt mennem kell.
• Rendben és Péter gondterhelten ment a hátsó helységbe munkásruhát venni. Gondolatai máshol jártak. Magára öltve kék munkásruhát lábára bakancsot húzót. Kilépve az udvarra még a gyerekek szeme is meg állt rajta. Haljatok, most mely ötök mondaná meg, hogy ez a gazda ügyvéd. Hát én biztos nem szólt a rokon gyerek. Neje kilépet utána neked még ez is jól áll.
• Elhiszem kedves és meg csókolta. Majd jövök felfogta a csákányt, s lapátot vállára tette s elment segíteni. Az asszony ki hozta a frissítőket, s kenyereket hagymával. Letette az asztalra itt az uzsi kinek kell?
• Mind a sáskák falatoztak. Klára nevette őket, hisz még ebédelni is elfelejtetek haza menni. visszatérve megnézte gyermekeit s leült a dolgozószobában összerendezni a papírokat, hisz Nem csak anyja, barát, hanem egyszemélyes titkár nőis volt. Ahogyan az íratókat rendezgette tudomást szerzet arról a problémáról mi kibillentette kedvesét a lelki nyugalmából. Meglepetten olvasta a tájékoztatófüzezett s a többi feljegyzést a Dow szindrómáról. Majd kezébe került egy olyan feljegyzés mi a szövődményeket takarta. Alatta leírva a szembe tűnő jelenséget az arctükröződő elváltozásról Zárójelben a testi és értelmi fogyatékosság témában. Bele mélyülve olvasta s szembesült vele most először, hogy valójában Klárika milyen súlyos betegség áldozata. Eddig ö nem nagyon foglalkozót vele. Majd egymásra tette. Elő került a Családi törvénykönyv letakart oldala különböző helyeken meg jelölve. Örökbe fogadás, Apasági nyilatkozat, Klára csak nézte s olvasta nem is egyszerű annak ellenére, hogy férje ötszörös ügyvéd elismert dr. Klára egyre inkább hatása alá került a dokumentumoknak. Ahogyan a sorokat olvasta úgy ébred fel benne a kicsi felé irányuló szeretett. Kicsordult könnyei árulták el érzéseit. Ha ezt édesanyád tudná drága gyermek, Igaz mit is beszélek, hogy ne tudná hisz nővér volt. De valójában kinek a kromoszómája felelős ezért merült fel újabb kérdés? Na, teljesen mindegy és rendezte tovább a papírokat. Mikor újabb felfedezéstett. Az örökbefogadás felépítő lépcsője. mellette elindítva. Egy idegen ügyvéd neve volt a papír alján. Klára nem ismerte perig nagyon sok mindenkit látott el vendégségben s találkozott velük. Majd mellette Király Piroska kézjegye állt. Akkor ez meg ide s bele pillantott a kiságyban. Majdnem végzet a rengeteg papírral mikor a kicsik sírni kezdtek. Na, gyertek mi a baj. Hű de nehezek vagytok s kiette őket az ágyra. Beszélgetett velük s rendezgette. Észre se véve az idő reppenését. Péter nyakig porosan koszosan állt az ajtóban s nézte kedvesét, ahogyan rendezgette a kicsiket. Lágy dallamos hangon énekelgetett mit a kislány nagy szemekkel mozdulatlanul hallgatót. Péternek feltűnően érdekes volt. Hisz még nincsenek egy hónaposak. Majd belépet Klára meg lepődve nézet rá.
• Ne ijedj meg drága s háta mögül egy csókkor virágot vett elő s oda tette neje mellé. Majd meg csókolta s elment lezuhanyozni. Egy trikóban s egy feszes sortnadrágban jött le. Klára már a konyhában merte a vacsorát töltött paprikát tett a tányérokba. Mikor férje hátulról át ölelte s leoldotta róla a kötényt majd szembe fordítva szemébe nézet állát felemelve suttogta harag szól,
• Nem édesem már mindent értek te sem haragudj, de nem gondoltam erre, hogy ez ennyire meg visel s ö sokkal másabb mind a mi gyerekünk ki mos már a mienk.

Még nem édes csak ideg lenesen van itt, holnap jön a gyámügy. Aztán a gyermek és ifjúság védelem aztán neked menned kel Kontrollra aztán őket is vinni kell tanácsadóba. Klárikát a fővárosi nagykor házba s még csak most indul minden, hogy meg kaphassuk. és még a temetés.

Tudom majdnem végeztem az asztallal az iratokat lefűztem mi a kicsivel kapcsolatos azt egy másik napába raktam az összes papírral, de most csücsülj itt az étel. Majd én viszem te csak pihenj sokat dolgoztál szólt Péter s ki vitte az étkezőbe. Bekapcsolta lejátszott. Töltött két pohár veres bort s vacsoráztak. A gyerekek gőgicsélve kiabáltak. Péter elmosolyodót rajta. Befejezve elmosogatót és segített a kicsik fürdésében. Nagyot hancúroztak a vízben nagyon szerte a kicsiket dédelgetni. Neje vigyorgót Péter ragaszkodó kicsorduló szeretettén mit a kicsikkel csinált. Nagy nevetésekkel tele telt az este. Megvacsoráztatva ringatták őket. Péterke hamar elaludt. Klárika mind a zsizsik nézet. Ma éjszakázunk, először már látom. Szólt nevetve Klára. Ad majd fen leszek vele te menj s pihenj hisz fáradt lehetsz. Még nem elmegyek meg nézem a papírokat, hogy holnapra minden egybe legyen még úgy is csak kilenc óra. Klára bekapcsolta Pjotr Iljics Csajkovszkij – A diótörő Halkra vette s felült az ágyra térdét felhúzva beletette a kicsit ki semmi hajlandóságot nem mutatót az alvásra. Inkább nagyon jól érezte magát Klára térdén. Mosolygót, vigyorgott, csücsörített, mintha mondani szeretne valamit. Már majd éjfél volt, de még mindig éberen nézet körbe. Péter csatlakozót a lányokhoz. Aludj, drágám majd fent leszek vele, mert, ahogy nézem a kisasszony mától nem nagyon fog aludni. Igazam van s nevetett Klárika mintha tudta volna, hogy róla van szó. Nem fáj a pocakod kedves és a szíved? Hogy érzed magad?

Köszönöm nem fáj, semmim jól vagyok csak kicsit fáradtan.

Akkor pihenj leoltom a lámpát mi meg elmegyünk le jó éjt s adót nejének egy puszit. Gyere hercegnőm elegyük le. S levitte a dolgozó szobába. Már hajnali három volt mikor elaludtak. Alig szunyókáltak el hatalmas égzengés rázta meg az takaróját. Hatalmas haraggal jött a szél rázta az ablakot zörgette az ajtót. Recsegtek az ágak vitt mindent mi mozdítható volt. Péter felugrót s már járta a házat csukta az ablakokat, ajtókat. Ki nézve látta a viharpusztító lépéseit dorbézolását. Felvette munkásruháját és kiment az udvarra rendet tenni. Medencét teljesen le kellet engedni hisz tele volt minden fél e szemétel. Az eső még mindig cseppeget, de mit tudót helyire rakót s a virágokat is felállogatta. A szellőből újra erősödő szél lett és csak úgy sepert. Erős karjával az ablakokat zörgette mind, aki bebocsátást kér egy hajlékban. A fákat-bokrokat meghajlásra késztette. Inkább hideg ősznek mind izzó nyárnak lehetett nevezni e Júliusi napot. Péter befűtőt elég hidegnek érezte a lakást. Majd újra próbálta hívni Mátyásékat. Sehogyan nem érte el. Lefőzte a kávét, s teát. Bundás kenyeret sütőt mire neje felébred. Telefon csörgőt Péter felvette majd az elhangzottak után a naptárhoz nyúlt s beírta a dátumot. A szél csak dalolta dalát s táncoltatta a fák a bokrok ágát. Majd felült a hintára és suhant vele. Péter az ablaknál állva nézte milyen cudar idő is van oda kin. De hát mindegy hisz ma jönnek az Ifjúság védelem s a Gyermek jólétiek megnézni és felmérni a környezettet, hogy a kicsit örökbe fogadhassák. Ma van az a várakozásnak megfelelő ki írt időpont, hogy keresik vagy nem a kicsit. De Péterékhez senki sem jött érdeklődni a kislány iránt. Péter tálcára téve a kávét, az újságot a virág mi nem maradhatót el felvitte az emeletre. Ahol valami éles fájdalmas sírás fogata. Letette a komódra a tálcát s belépet a hangot árasztó szobába. Mi a baj mért sírsz, ennyire gyere apához s felvette a kicsi lányt. Ki nehezen vigasztalódót. Péter dúdolt s énekelt neki ere meg nyugodót. Arany kicsi gyermek. Gyere, megnézzük anyát s benyitottak Klárához ki ott állt az ajtóba. Jó reggelt hová mégy itt a kávéd?

• Köszönöm melyik sírt?
• Hát én s nevetett Péter.

Klára is elnevette magát mikor a kicsire nézet. – Ejha, azt gondolom, a kisasszony nem nagyon szeret sokáig ágyba lenni.

• Hát szerintem sem gyere, kedves idd meg a kávédat én meg elrendezem a kicsiket.
• Rendben, de még visszabújok, egy kicsit nem jól érzem magam.
• Rendben szunyókálj. Majd a kicsikkel el leszek. Péter tisztába tette lányát Csikizte talpacskáját puszilgatta. Dédelgette. Majd levitte a nappali helyére. Ahol rózsaszín kiságya várta. Majd felment a kicsi fiához vele is játszót, míg ellátta. Már majd kilenc óra volt mikor csengetek. Péter kinyitotta az ajtót. Dr. Doktor Trisztán. Ifjúság védelem. Ö dr. Kovács Fruzsina. majd rá mutatott Kellemen Zsanett Gyermek védel misre. Dr. Fekete Péter Kezét csókolóm. De kérem, fáradjanak beljebb.

Köszönjük, kérem, foglaljanak helyet. Kilépet a konyhába s behozta a tálcán a kávét s rostos levet. Az asztala tette, amin már a sütemény is várakozót az elfogyasztáshoz. A polcon minden papír elkészítve a kislányról. Zsanett észre vétlen szem mozdulattal jól körbe nézet. Mikor Klára jelent meg egy fehér pólót s piros melegítőben. Elnézést a nejem mutatta be a férj az érkezőt vendégeknek. Klára is helyet foglalt az asztalnál. Erősen figyelt az elhangzottakra. majd jó idő múlva kérték Klárát vezesse körbe a lakásban. Klára elindult felfelé. Tessék követni! Elindultak a lépcsőn fel. Alaposan szemügyre véve mindent. A korláton a kezüket húzkodták. A pocokra is éles szemmel meredtek rá hol a könyvek szorosan egymáshoz simultak. Klára sorba mutatta a szobákat, s helységeket. Mikor meg kérték nyissa ki a szekrényt.

Klára ki tárta a rá mutatót szekrényre. Majd a kiságyat is jól szemügyre vették. Tovább haladva a fürdőszobát is szemügyre vették ahol két kis fürdőkád száradt. Bár merre néztek minden az elvárásoknak megfelelően találtak. Kérem, jöjjenek s elindult le a földszintre. Belépve a konyhába visszanézett látván mindenki ott van ki tárta az ajtót. Tessék, parancsolni. Itt a spájz s annak ajtóját is ki tárta hol a befödtek és savanyúságok sorakoztak a fehér stelázsis polcon. A gyermek tápszertől a bébi ételig minden meg található volt. Arrébb egy fehér szekrény mit ismét ki tárt ebben a pelenkák voltak vasalva s plédek és más gyermek holmik. Tessék, nyugodtan vegye ki s vegye szemügyre. A gyermek védelmes élt a lehetőséggel s be lépet meg nézegette a savanyúságokat befőtteket s mindent, amit lehetett találni. Majd a pelenkákat is ki vetet s szétrázta. Majd visszahajtotta. A polc tetején steril csomagolású pelenkák voltak elrakva. Kérem mehettünk? Itt voltak ez a dolgozó szoba s a gyerekeink nappali szállása. Belépve látták a két kis ágyat, mellette egy nagy heverő, író asztal, szekrény, egy kényelmes fotel lámpával. Egy hatalmas ablak s mellette sok virág. Kellemes meleget árasztott a kandalló. Kellemen Zsanett oda lépet a rugdalódzó kicsihez szabad majd felvette.  A pelenkázóra tette jól szemügyre vette a kicsit. Majd a kis fiút is felvette s kitette a pelenkázó asztalra s meg tekintete minden honét. Nagyon jó. Kérem, megtenné, hogy mind két gyermeket levetkőzteti, majd felöltözteti?

• Igen természetesen.
• Segítsek szólt Péter kintről.
• Nem kedves meg oldom.

Klára neki ált a kicsi lánynak ki boldogan ficánkolt. Zsanett írt s jegyzettel. Majd végig tekintete a kicsi bőrét újra írt. A kicsi fiúnál ismét. Nagyon köszönöm. Visszatéve a kis ágyba visszatértek a napaliba. Péter át adta a papírokat. Zsanett elolvasta mindent. Elnézést ügyvéd úr, de kellene egy papír az apától, hogy elismeri, lemond, vagy nem ismeri el nyilatkozat. Így minden rendben van s alkalmasak a gyermek örökbe fogadására, de ezt a nyilatkozatot el kéne valahogy rendezni minél előbb, hogy csatolhassam az aktához.

• Igen értem, de nem keresik, nem jönnek érte.
• Elhiszem kolléga, de tudja a jog az jog. Az apának addig joga van, míg bennem ismeri, és ki nem jelenti tényt. És a másik fájdalmas dolog a vér akár ki megtámadhassa a kérelmüket. Ki rokon az apának és nem tudunk mit tenni. De ha van, egy ilyen íratunk, akkor nem tehetnek semmit, de a Törvény könyvben megtalál mindent. Ezt a nyilatkoztatott nálunk is meg teheti vagy éppen a helyi gyámügyön vagy hivatalos szervnél.
• Értem
• Kérem, próbálja mimnél előbb elrendezni, mert addig nem tudjuk jogerőre tenni az ügyet.
• Értem, de nem tudunk semmit róla hisz Király Piroska nem beszélt róla. Annyit tudunk, hogy nős lakhelye ismeretlen. Király Piroska várandósan költözőt be Zalaváradi nővér szállóra. De soha nem keresték, de nem is érdeklődtek iránta. Kollégai és orvosain kívül.
• Értem, de ez így nem, elég mert bár mikor elvehetik a kicsit maguktól, mert csak ideiglenes felügyeleti joguk van.
• Értem megoldom hamarosan most lesz egy keresztelőnk meg egy temetés körülbelül két hét elég lesz erre.

Igen addig késleltetem az ügyet mindent rendben találtunk, de ezt muszáj csatolni, ha nyerni szeretnének, és tényleg szeretnék a kislányt törvényes gyermeküknek.

Meg értem. Igaz esik az eső, de kérem, mi ellőt elmennének, kérem tessék jönni meg mutatom az udvart. Mindenki ki lépet a szemerkélő esőbe. ámulva látták az udvart mi olyan volt mind egy mese világ. Ez csodás, de milyen lehet, mikor jó az idő van?

• Kérem, tiszteljenek meg egy szép nyári napsütéses napon egy du teázásra.
• Rendben két hét múlva mire meg lesznek, a papírok majd egyeztetünk.
• Köszönjük a vendéglátást és távoztak. Péter bement és látta a méreg fűtötte nejét a széken.

– Mi a baj kedve mi idegesített fel csak a dolgukat végezték?

– Annyira, de mindegy

– Nem tessék elmondani, mert tudod, mindig mindent megbeszélünk. Most meg túlsók minden van, mi zavarhat téged. Itt a keresztelő meg a temetés. Meg a kicsinek az apja kit azt sem tudom, hol keresek.

– Hát nem semmi az biztos. Még lesz nehéz fejfájás, de meg oldjuk, nem adjuk a kicsit senkinek igaz?

– Igen Péter ö a mi kislányuk. De annyira rosszul eset, hogy benéztek minden hova s mért kellet a kicsiket levetkőztetni?

– Mert azt nézték van e bántalmazásnak nyoma milyen körülményben élnek. Most nem az ügyvédhez jöttek, hanem egy sima családhoz, de minden megfelelt nekik. De most arra kell, koncentrálunk, hogy találjam meg az apát, hogy nyilatkozón. Elmeséled nekem hogy mi volt, hogy volt. Mit mondott Piroska?

– Hát sok mindent nem mondott mind össze azt, hogy titokban találkoztak, mert más kép nem lehetett találkozniuk. A pasi mikor tudót akkor szökőt s ott találkoztak s akkor mikor őneki jó volt. Piroska ragaszkodót érte kötődőt hozzá hisz az életénél is jóban szerette. Aztán elkezdet távolodni mind egy kis kutya a forró ételtől. Majd újra felbukkant hónapok után mintha semmi se történt volna. Piroskának beteg volt a szíve és így nehezen viselte a játékot, mit vele játszót. Volt, hogy szakítót vele s Piroska öngyilkosságot kísérelt meg. összetört lelkileg. Azt mondta hirtelen nem volt se kép se hang csak azt tudta biztosan nem akar élni nélküle. Ezt kétszer élte át. Piroska azt gondolta, hogy csak játszik vele. Vagy éppen olyan dolgot talál meg benne, ami már nincs otthon meg a nejébe.

– És mi lehetett az nem mondta?

– De igen a fiatalsága hisz a szerető majd duplája volt szerelmének.

– Ez érdekes és meddig tartót?

– Sokáig nagyon sokáig, míg egy nap észrevette, hogy várandós. Gondolkodóba eset mi is legyen hisz sok szakításon túl voltak mit mindig arra hivatkozót, mert a családja szent. De valahol ö is a családjának érezte magát és most szerelmük gyümölcsét hordja a szíve alatt.

És nem mondta, hogy mi a neve?

De igen.

– De mért csinálta mért nem hagyta faképnél mért engedte magát?

– Édes, mert szerette őszinte szível bízott benne. Így mindent megtett mit csak kívánt vagy szeretet volna. Azt hiszem, ha jól emlékszem Kovács Jánosnak hívták. Mást nem mondott?

– Még annyit hogy ritka fekete haja van, azt hiszem, kopaszodik.

– Értem, de ez kevés s még mit mondót, próbálj vissza emlékezni muszáj kideríteni, mert elviszik a kicsit különben. Nem tudjuk meg védeni.

– Értem, na, várj volt autója saját háza családja felesége. Ha jól emlékszem Szőregesen Piroska pedig Piritorosziba. Itt ismerkedtek meg. Hisz a helyi kórházban dolgozott. Szerelem volt első látásra legalábbis Piroska részéről.  Így emlékezet vissza! Verte a víz kiszáradt a torka egy szót nem tudót ki nyögni. Csak nézte Jánost.

– Ez jó meg keresem, a kórházat mikor megyünk a temetésre, hátra van valami információjuk és így a miénk lehetne a kicsi.

• Ez jó lenne, örülnék neki. Megyek meg nézem az udvart esik ezen az eső meg ordít e a szél.
• Rendben drágám s meg csókolta a férjét. Péter erősen gondolkodót a hallottakon. Rendbe tette az udvart a vihar után majd mikor majdnem végzet vele mikor egy sereg gyerek jött segíteni.
• Péter hamar adót nekik feladatot és mosolygót az ifjak lelkesedésén. Végeztével egy limonádét gyertek, Klári majd örül nektek.
• Köszönjük, de koszosak vagyunk.
• Oda se neki gyertek csak. Belépve meghallották a nagy sírást s elindultak a hang irányába elfeledkezve a jó modorul. Péter csak állt s nevette a gyerekeket kik mind a szarvasok szökkentek a hang irányába. De aranyosak meg fog hasuk őket?
• Igen mennyetek kezet mosni aztán akkor meg kapjátok!
• De jó, de és leütötték a fejüket.
• Mi a baj már nem szeretnétek?
• De igen csak koszos a ruhánk.
• Nem baj, na, menjetek, aztán üljetek le a szőnyegre a napaliba vagy a babzsákokra.
• Fiuk boldogan mosták meg kezüket s az arcukat ki sítek s hamar leültek sorba, ahogyan szoktak. Péter egy nagy plédet hozót ki nekik ere üljetek, aztán takarjátok be a hátatokat, ha akarjátok. A gyerekek befészkelték magukat Klára oda adta a kicsit az elsőnek ki gagyarászót Péterkének majd mindenki meg fogta s dajkálta. Apa hátulról vigyázta nehogy baja legyen a kicsinek majd Klárika került a kezek közé. De aranyos ugye máskor is megdajkálhassuk majd
• Persze gyertek nyugodtan. A gyerekek boldogságban ragyogtak, hogy ölükbe vehették a kicsiket. Már a déli harangszó énekelte a nótáját mikor elköszöntek s elmentek. Péterék ellátták a kicsiket majd ebédeltek. Klára lefeküdt ebéd után, mert nem érezte jól magát. Péter aggódva szólt neje után a szíved kincsem vagy mid fáj?
• Ne aggódj nincs semmi baj csak fáradt vagyok.
• Rendbe tudod két-hét s az orvos vár bennünket a kicsikkel hisz egy hónaposak lesznek.
• Igen tudom s lassan vánszorogva felment a szobába s be kuckózta magát az ágyba. Péter aggódva nézte majd rendbe tett mindent a dolgozó szobába ment a papírokat összeszedni s felhívta Mátyásékat, hogy mikor jönnek, mert ha gondolják, elugrik értük s felhozza kocsival őket. Mátyás meg köszönve elfogadta. Péter neki látott az összes összegyűjtőt dokumentum át nézésének s a jogi könyvek tömkelege sorakozott előtte. Vívódva azzal a gondolattal, hogy elveszíthetik a kicsit. Majd sora telefonált minden remény szálba megkapaszkodva. Majd felhívta a kórházat, hol Piroska dolgozott. Időpont egyeztetésre. Egy idő múlva fel ment a kicsiket, s nejét meg nézni. Drága kicsi fiam olyan jó kis fiú vagy annyira szeretlek. A szekrényből elő vette a fekete öltönyit, nyak kendőjét fehér inggel. Hozzá bokszolt cipőjét. Mindent levitt a dolgozószobába mikor zörgetek a Tiszteletes atya ált az ajtóban. Jöjjön, beljebb Atyám foglaljon, helyet miben segíthetek?
• Fiam nem jogi tanácsért jöttem Mariska néni üzenetét hoztam.
• Tessék?
• Igen nagyon köszöni a segítséget mind anyagi, mint a munkálatoknál végeztél. Szeretne meg hívni benneteket teázni, ha csak nem
• Nem félek mikor mennyek? Nem hiszek a babonában se abba, hogy boszorkány lenne, de akár ö is eljöhetne ide egy teadélutánra.
• Akár csak ön is Atyám. Rendben s mikor tervezed fiam,
• Keresztelő után, ha meg felel
• Rendben akkor találkozunk majd elköszönt s elment. Péter már csukta az ajtót mikor Gyöngyi esetbe.
• Mi van veled olyan sápadt vagy?
• Semmi csak had üljek le.
• Mi az ördög lett veled,
• Kaptam egy maflást meg kitépték a kezemből a táskámat.
• Atya ég hol?
• Itt a városban már jöttem haza épp taxit hívtam, de a rendőrségen kötöttem ki.
• Igen s nem hiszed el még szem tanunk is volt. Ez örültet. Nem hiszem el. De mondj, el mindent hallgatlak.
• Kláriék hol vannak. Klára alszik, igaz nem tetszik már régen lefeküdt a kicsik nem sokára, sőt már fen, vannak. Mindjárt jövök, Péter felszaladt a lépcsőn s kiáltót vissza fele hívd a mentőket gyorsan Gyöngyi hamar hívta a mentőket ki nagy ordítással meg jelentek rövid időn belül. S már rohantak is be. Erre kérem. A mentő tiszt sietett fel a lépcsőn. Oxigént hamar Kérem, kimenne. Szedje össze a gyógyszereket, mit neje szedet. Zárójelentést addig s kórházi holmit.
• Péter remegő lábakkal kapkodót mindet össze, Gyöngyi a kicsikhez ment. Jó idő múlva meg jeletek a mentősök hordágyon Klárival ki eszméletlenül terült el rajta. mehetek igen habár s szájába harapót a mentős. Péternek a könnyei hullottak. A mentő heves hangja verte fel a kicsi falu nyugalmas csendjét. Mindenki sietett meg nézni mi történhetett? Gyöngyi ott marat a kicsikkel. A mentőben el látták Klárát, de nem tért magához. hol szült a neje?
• Szent Anna kórházban van, orvosunk akkor oda megyünk s csak szálltak a súlyos percek, de Klári semmi életjelet nem mutatót. Mi van, vele kérem?
• A vizsgálat majd ki mutatja, de szerintünk valami nagy probléma van a hát térbe. Megszólalt a rádió s a hang csak fájón hasította a nehéz perceket. Péter imádkozni kezdet. Hamar beértek a Szent Anna kórházba ahol már várták őket. Meg kérve Pétert maradjon kint. Fél óra elteltével megjelent Dr. Fehér Tamás kardbiológus és Dr. Zabó Károly Köszöntve Pétert az orvosi szobába hívták. Klárát közben egy külön szobába tolták ki már magához tért. Érezte fáj, a feje hányingere van s szédül. Valami nem jó motyogta az orra alatt mit a segéd épp, hogy csak értett. Asszonyom ez természetes.
• Mi történt?
• Sajnálom, én nem mondhatok, semmit majd a fő orvos úr vagy a férje most csak pihenjen ez a fontos. S begurította egy ágyas szobába. A beteg szállító ölébe véve tette bele az ágyba betakarta s távozót. A nővér egy infúziót kötöttbe mitől kábulni kezdett s halványan látta, hogy minden féle dolgot kötnek, rája majd betakarják. Próbálta mozdítani kezét, de nem tudta se a lába nem mozdult. majd már csak egy ezüst folt libbent a szeme előtt s a családja hangja érzékeny ritmusát hallotta. Péter könnyek között hagyta el a kórházat. Az utcán emberek kérdezték, de csak ment szótlanul előre könnyeit nyelve. Mariska néni lépet oda jöjjön, bekérem egy kicsit. Péter nem akart be menni, de lábai még is arra vitték. Üljön, lekérem egy kicsit s nézzen rám. Adja, a tenyerét legyen szíves. Péter oda nyújtotta. Mariska néni nevetni kezdet, ahogyan bele nézet. Ennyire szereti ennyi év után nejét.
• Igen mért már ez is bűn?
• Nem, de ne aggódjon, Klára rendbe jön.
• Honnét tudja, innen nézze s meg mutatta tenyerén s magyarázta tovább. Péter letörölte a könnyét s már ö is nevetett annak ellenére, hogy volt igazság abban mit Mariska néni mondót. Tudja mit nem csak a tea du várom, hanem most kérem, ha fedi, a valóságot-mit mond, jöjjön el az otthonomba.
• Rendben mentjük. Péter meglepődve hallotta a magának való zárkózott életű ember szavát. Mindenki meg lepődve látta, hogy az utcán látják Mariskát Péter oldalán. Meg közelítve az ajtót Mariska meg torpant.
• Na, mi a baj mért nem jön csak nem meg ilyet?
• Nem, de szenteltesse meg a házat, mert rontás van rajta.
• Nem értem nem baj van piros és kék szalag
• Igen, de mért?
• A kicsi lányért volt itt valaki, de nem tudott be menni s itt hagyta a bajt. Péter meg lepődve hallgatta. Belépve Gyöngyi meglepődve tapasztalta Mariska néni jelenlétét ki egyenesen a kicsi szobájába ment úgy hallat mintha járt volna itt perig soha nem volt erre, de más hol sem. A folyóson ki nyitotta a szekrényt ki vette a szalagokat s belépet a szobába rá kötve a kicsi kezére a szalagokat. Gyöngyi csak nézet s nem tért észhez. Majd a kislány szobájába meg van ö hozzá jöttek jött valaki. Érzem. Oda lépet a kiságyhoz valamit motyogót a kiságynál felkötötte a piros szalagot ellépet s meg rázta magát. Péter valami furcsa dolgot látót Mariska néni arcán mikor meg fordult. Nem a hegyes álla , Nem a különösen nagy orra, vagy a ráncos bőr volt a furcsa, hanem a nagy barna szem mi rá meredt a mély szemgödörből.
• Ne ijedjenek, meg a kicsik alusznak. Most már jó kezekben vannak, de egy pillantást engedjen meg nekem s meg fogta Gyöngyi kezét s belenézet a tenyerébe. Gyöngyi érezte a csontos kéz és hosszú ujj karolását. Oly furcsán érezte magát. Nehéznek tűnt a levegő s zavarosnak látott mindent maga körül. Mariska néni mosolygót majd összetette a testvérek kezét így győzhetnek.   Kérem, hozzanak szentelt vizet nekem, de az jobb, ha az atya lejön s meg szenteli a házat a gyerekek keresztelése előtt. A testvérek összenéztek semmit nem értetek. Nővérem volt itt valaki ismeretlen.
• Lehet, valaki csengetett, de mire lementem már senki nem volt kint.
• Péter meg rázkódót most érezte először azt, hogy borzong s mindjárt peregtek a szavak az el mélyébe miket mondót neki. S csak nézték mit csinál Mariska néni. Újra felment s újra lejött az emeletről. most valaki tegye azt mit kértem nekem mennem kell. Klára kialussza, magát s holnapután hazajöhet. Péter az igazi baj még várat magára a gyorsaságán fog múlni valaki élete. Ne aggódjon nincs akkora baj, mint aminek látszót. Az ajtóba visszafordult, és míg nem felejtem, a Temetésen senkinek ne adja oda a kicsit, még egy percre, se de egy pillanatra sem és elviharzott. Péter bele rogyót a székbe hoz egy whiskyt mert most engem visz el a mentő.
• Mi a bajod majd elmondom. Nővére töltőt öcsének s elindult a papért, hogy jöjjön le. Ne menj majd telefonálok neki nehogy neked is bajod legyen?
• Mi bajod elment az eszed?
• Nem semmi bajom.
• Akkor mi a baj csak nem hiszel, ennek az örült nőnek ki nem jön, ki a házból s nem megy sehová?
• Mért te nem hiszel, benne nem úgy vetem észre hisz úgy álltál s néztél rá, mint egy riad kisegér. Majd egy nagyot kortyolt az italból.
• Ugyan öcsém ne láss már engem is boszinak s nevetett. Gyöngyi bement a konyhába s lerogyót a székre keze lába remegett a félelemtől s a látottaktól. Vigyázót, hogy Öcse meg ne lássa. Az idő szaladt égre gyorsabb léptekkel. harmad nap haza engedték Klárát a kórházból. Péter lányát öltöztette készülve az útra már több nap eltelt, de még mindig nem hagyta nyugodni Mariska néni szavai. Gyöngyi jött át mi legyen mit terveztek?
• Semmit minden úgy lesz, ahogy meg beszéltük én nem, hogy szerettem, hanem örülten meg bízom Klárában igaz a vizsgálat még sehol sem zárult le. Majd ki derül az igazság. Másnap reggel Gyöngyi talpig fekete kosztümbe jelent meg. Péter karján hozta ki gyermekét az autóhoz s adta át Gyöngyinknek. Klára egy nagy kosarat hozót ki. Meg csókolta férjét s a kicsit. Könnyező szemekkel tért vissza Petikéhez. A kicsi boldogan kacagót, ahogy édesanya játszót vele. Péterék lassan elérték Zalaváradra. Gyöngyi meglepetten látta a sok szürke füstöt hányó óriásokat. Hol vagyunk?
• A külvárosban majd egy kicsit beljebb gördültek egy más világot tükröző csendes nyugodt békés helyre. Péter kiszállt az autóból s a ház fele indult. Mikor szemben Mátyás jött ki.
• Szívélyes üdvözlés után kisegítették az utasokat a kocsiból.
• Gyere, ide te kis hercegnő apának szeme fénye mi helyzet veled hát nem alszol?
• A kicsi, mint a zsizsik meresztette szemét Mátyásra s ajkát csücsöríttet. Mintha mondai akart volna valamit. Mátyás boldogan kísérte vendégeit családjához. Gyertek már Ildi vár benneteket. Gyöngyi kíváncsian nézet körbe. Foglaljatok helyet s már Ildi hozta a süteményt s az italokat. – Holnap akkor jöttök velünk?
• Igen s megtartsuk a keresztelőt.
• Nagyon jó és mi van a fiatokkal?
• Képzeld egészséges nem örökölte anyja szívbetegségét min meg vagyunk lepődve.
• De ezt nem is mondátok, hogy ilyen jelegű problémával küszködtök?
• Nem mert miután meg műtötték semmi jele nincs, szedi a gyógyszert s így úgy él, mint egy rendes normál ember.
• Értem majd eltelt idő múlva Péter elköszönt s elment a meg beszélt időpontokat végig járni. Már du volt mikor visszatért egy hallom papír társaságában.
• Mi ez barátom még ma sem tudod a munkádat hanyagolni perig szomorú nap a mai?
• Igen tudom, de ez a családomé ezé az angyalé kit nem szeretnék el veszíteni s meg csókolta lányát.
• Nem értem?
• Nem baj majd elmagyarázom, de most át veszem az ingem s indulhatunk, a temetésre messze van innen?
• Nem itt van a közelben igaz nem is temető, hanem egy gyönyörű éden kert. Gyere, itt át öltözhetsz vezette be a szobába. Péter visszament felfogta a kis hercegnőt bevitte magával meg nézte pelusát meg Csikizte a talpacskáját s egy gyönyörű szép fehér kis szoknyácskába bujtatta bele meg fésülgette s elindultak ki a többiekhez. Aszt csattant fel Ildikó, de csinos vagy drága.
• Mehetünk!
• Igen gyertek s Mátyás ölébe fogta kis fiát Ildi a háta mögött ballagót. Leérve egy nagy baba kocsi került elő. Na, gyertek ide mind a ketten s bele fektették a kicsiket.
• Barátom honét vetted ezt a hatalmas járgányt?
• Kölcsön kértem a szomszédtól ők nincsenek itthon.
• Nem nagy egy kicsit?
• De igen, de kell ekkora a hol 3 gyerek születik egyszerre
• Atya ég nem mondod, de s mind három fiú. Péter nevetett bajsza csak úgy ugrált. Mátyás vezette őket s mondta merre haladnak. Gyöngyi csak ámult el érve a temetőhöz szépszámú tömeg állt már ott a harang játszotta dalát. a kapunál hatalmas pálmák álltak. Bent csupa különféle virágosok.  A Sirok között padok hol a fájdalmas könnyeket hullató kimerültséggel viselő hozzátartozok meg pihenhettek.  A kápolna fehér rózsával volt körbe futtatva. Péter felvette a kislányt s az atyához lépet. Ki ismertette a helyzetet. Péter mindennel meg volt elégedve, hisz az atya a meg állapodásuk szerint rendezte a végső búcsúztatást. Péter a hófehér koporsó mellett állt gyermekkel karján s kémlelte az arcokat. Elkezdődve a szertatás mély nehéz perce mikor észre vet egy urat a távoli Jézus szobor lábába kapaszkodni. Az események pergésében, jaj vesz ékelés s mély zokogások keveredett érzelmi vihara szállt a magasba. A történések után az atya a kicsi homlokára egy keresztet rajzolt s meg áldotta Péter éket.  A részvét nyilvánítok sorban érkeztek. Majd elfogyót mindenki mikor a szobor talapzatát elengedő úr lépet oda s mélyen Péterre nézet. Péter rá mosolyodott könnyes szemmel bemutatom Király Klárát, a lányomat s az úr fele fordította a kicsit. Mögötte egy idős hölgy ált fekete kalapba a maga jellemével. Részvétet nyilvánított s majd elindulva visszaszólt jössz vagy maradsz. Péter mindent értet egy pillanat alatt. Gyöngyiék csak nézték a távozókat. Már sehol senki nem volt mikor Péter ránézet a kicsire te anyukád vagy. Mátyás nem értet semmit csak nézte barátját.
• Ne lepődj meg barátom, de én szerintem ö ennek a kicsinek az édesapja s az meg a felesége lehet. De már nincs mit tennünk mennyünk haza. Kifele lépdeltek mikor a kapuban ott állt az úri ember várva Péteréket mellette a neje. Bocsánat meg nézhetnék a kicsit?
• Igen tessék s meg álltak a kocsival. Az úri ember nyúlt feléje. Péter rá szólt nem veheti ki, de nem is érintheti, legyen ennyi elég. Erre a hölgy is oda lépet s bele akart a kocsiba mászni, hogy meg kaparintsa a kicsit, de Mátyás ellen állt neki. Péter elkapta kezét. Elég nem az önök gyermeke ö már az enyém. Hol volt addig, míg szegény anyja hordta s meg szülte? Nem most kéne kapálódznia fakadt ki belőle. Majd hamarjában használva ügyvédi fifikát. Szócsatába keveredve derült fény a dolgokra mit Péter ügyesen maga oldalára tudót fordítani, hisz tanuk jelenlétében reppentek a szavak. Beperlem, elveszem, tudom, hogy csak a pénzér kell magának tajtékzott az asszony. Hisz, milliói vannak, gondolja nem jártam utána miután kiderült, hogy meg csalt azzal a nőcskével. Nekem is jól jön ám a pénz nem csak magának aztán ezt a fattyút, ezt a semmi re kelő korcsot meg majd felneveljük, valahogyan ha nem megy jó lesz az árvaháznak.
• Na, elég ezt a hangnemet kikérem magunknak. Mit gondol magáról ezt nem így s nem ebben a hangnembe kel elrendezni. De látom, amit látok maga nem mond semmit? De csak a férfiállt s hallgatót nem merte vállalni a dolgokat. Az itt jelenlévők, mint tanuk fognak mellettünk állni, ha kell, találkozunk a bíróságon. Most sajnálom, de megyünk. Kézcsók viszont látásra s elindultak Péter idegesen harapót az ajkába Gyöngyi nem értet semmit akár csak Ildikó. Semmi gond otthon elmondok mindent. Van kedvetek beülni valahová kérdezte Mátyás.
• Rendben van itt egy hangulatos kávézó s elmentek sütizni. Nagyon jól érezték magukat mikor három különb fél e korban lépő gyerek lépet elő hozzájuk a semmiből. Jó napot jöttünk a testvérünkért!
• Tessék, mit parancsoltok?
• Meg mondta anyu, hogy a mi testvérünk s azt mondta vigyük haza, ha tetszik önöknek, ha nem apámnak joga van felette. S már fel is kapta az egyik idősebb gyerek ki úgy a tízen hetet töltete. Mátyás nem volt rest s visszavette, na, kotródjatok Inned szólt haragosan. Hívom a rendőröket szólt a vendéglős. Hívja nyugodtan, de ezt a kölyköt akkor is elvisszük s felkapta az középső a poharat s arcon borította Pétert. Majd röpködtek a sértő szavak. A rendőrök meg érkezését észlelve a három suhanc ki szaladt s eltűntek a semmibe. A kicsi sírni kezdet. Na, ezt hogy gondolták.

Gyöngyi mélyen öcsére nézet emlékszel?

• Mire?
• Mit mondót a boszi?
• Tényleg atya Isten ez tényleg boszi s a hideg futkosót rajta.
• Mi bajotok van?

Semmi s nevetek Péter átvette a kicsit s meg puszilgatta ne félj apa nem hagy téged, de kereszt apád sem csattant fel Mátyás. Mi történt Jó napot!

Dr. Fekete Péter szólt a sörben úszó apa s röviden vázolta a dolgokat. Értem s szeretne feljelentést tenni ellenük, Mint ügyvéd tudta mi a következménye barátjára nézet s nem köszönöm. De egy távoltartási nyilatkozata jó lenne. Rendben kérem, jöjjenek, be az őrsre s ott elrendezzük a hivatalos formát. Rendben úgy is lenne pár kérdésem önökhöz ezekkel az ifjakkal kapcsolatba. Mi is menyük?

Nem kell, ti mennyetek haza Nővérem majd megyek, kélek vigyázz a kicsire.

• Rendbe ne aggódj, rendezd a dolgokat, na, mi meg menjünk, mert elég a mai napból s a kicsiknek is enni kell és piheni holnap hosszú lesz a nap. Elindultak haza. Otthon mindent elrendeztek majd leültek a szobába beszélgetni. Késő este volt mikor Pétert a rendőrei haza hozták. Belépve mindent elmondót majd az összegyűjtőt, adatokat, s iratokat is át olvasta melléje téve a mai eseményterhelő iratokat. Mi egy úttal eldöntötte a kicsi sorsát a további élet helyzetét. Már késő este volt mikor mindenki piheni tért. Hajnalhasadás köszöntötte őket. Álmosan fáradtan készültek vissza Kemenesre. Péter még mindig nem fogta fel a dolgokat mi velük történt. Mátyás egy jó erős feketét főzőt megreggeliztek s a csomagokat lehordták az autóba. Majd elindultak haza Klárákéhoz ki már kora reggel sütőt s főzött. Az udvar és a hátsó kertünneplő arcát mutatta az ébredő nap felé. A falu aprója nagyja segítette Klárát hisz olyanok voltak, mint egy hatalmas nagycsalád és az ünnepség után nyár búcsúztatott tartanak. Reggel kilencre meg érkeztek Péterék. Klára boldogan reppent férje nyakába. A cica kosarában nyújtózkodva ásítozót. A kicsi vígan nézelődőt körbe az ágyikóban. A lakást a szerettet járta át halk muzsikaszóval. Gyöngyi behozta a kicsit s bele tette az ágyába. Én most megyek, majd később jövök s elment a haza. Gyertek már vár a szobátok. Ildikó és családja felmentek a vendégszobába hol Matyinak is volt egy kis ágy a sarokban. Ildi meg könnyezte a figyelmességet. Klára érdeklődve nézet férjére. Nincs, semmi baj minden a legnagyobb rendben van, sőt még annál is nagyobb rendben. Nem veszik el tőlünk Klárikát ö már a miénk!
• Ez biztos drágám?
• Igen édesem ez olyan biztos, mint ahogyan én, szeretlek benneteket. De milyen szép minden itt édesem holnap bemegyek a gyámügyre s véglegesítem a kicsi nevét. Mit szólsz hozzá Fekete Király Klára
• Rendben tedd azt életem.
• Mit segítsek neked?
• Már kész vagyunk, mindennel csak készülőd nűk, kell az ünnepségre.
• Értem akkor elmegyek meg fürdetem a csöppségeket te meg felöltözteted őket.
• Igen én is így gondoltam és nagyot nevetett Klára. Tudod milyen érdekes dolgot tudtam meg?
• Mit mond, elkélek?
• Majd este

Egy óra múlva már a helyi templomban álltak karjukon gyermekeikkel. A harangok hívó szavát az ima közösség reppenő dallama vette át. Péter alattomosan körbe nézet, de Mariska nénit nem látta sehol. Zsolt atya celebrálta a misét s a hívek áhítattal követék szavait. Mikor kihívták őket s elkezdték a keresztelést. Péter büszke és boldog apaként vette át Matyit és tartotta a víz alá. Ildi Petikét, Klárikát Mátyás tartotta. A mise után az atyát is meg hívták az ünneplésre. Otthon javában szólt a zene s az ünnepség mire meg érkezet Mariska néne. Jellegzetes fekete öltözéke fekete csúcsosra kötőt kendő lábán nagy erős bőr csizma mire ezer fél e alsó szoknya logót le felette nagy fekete szoknyája takarta. Ahogy belibbent az ünneplők közé s körülnézet az idő is úgy változót. Mintha kettészelték volna a falut. Egyik felén szakadt az eső a másik felén ragyogó napsütés járta át az ünneplöket. E jenességet sokan csodálták s volt ki át lépet, hogy érezhesse a hűsítő eső cseppeket mivel nem hitek a szemüknek. Mariska néni jól meg nézte az ünneplöket. Péter mindjárt odalépet szívélyesen üdvözölte süteménnyel, étellel kínálta. Az italok is kin voltak az asztalon. Érezte Péter valami furcsa érzés lépet lelkében futott a hideg rajta de ö azt gondolta csak egy át meneti fáradság lehet. A kicsik hangos kacagása angyalok énekéhez hasonlított Ilyent még nem tapasztaltak a szülök hisz még nagyon kicsik voltak az egy hónapjukkal hisz inkább csak alvással töltötték a napjukat. Mariska néni kezdte jól érezni magát s az idő is egyre melegebben s barátságosan mosolygót. Mindenhol a nap ragyogott s az eső is elállt. Senki nem értet semmit. A hangulat csodálatos boldog pillanatába. Már az ünneplők énekeltek a zenészekkel, a fák s a bokrok hűs árnya alatt. De volt ki a medencébe pancsolt s ünnepelt a többiekkel. De olyan is akadt ki a szökőkút melletti asztalnál beszélgetett a helyi Tanácselnökkel ötleteket adva s fogadva a falu még vidámabb és érdekesebbé tevő arcával. Péternek megszólalt a telefonja. Bement a házba Klára utána lépet baj van?

• Nem kicsim meg jöttek az orvosok kik a klinikán fognak szakmai tapasztalatot cserélni nem sokára ide jönnek.
• Az jó legalább látják, milyen szép családunk van. Igen aztán az Arany sellőben szálnak meg, de azt nem tudom, hogy családosan jönnek vagy csak ők, mert családosra foglaltam a szobákat. Hisz, az Igazgató vagy bár mely orvos bár mikor mehet hozzájuk, csere programba. Szívesen fogadják őket. Meg érkeztek a külföldi vendégek Japánból, Peruból, Amerikából s Tajvanról, Indiából. Péter szívélyes fogantatással invitálta a vendégekhez. Nagyon jó hangulatban telő percek közepette voltak mikor meg érkezet az atya. Mariska néni mellett elhaladva megrázta magát s ki viharzott onnét. Ezzel, mint ha az ég leszakadt volna olyan vihar keletkezet. Épp, hogy csak a lakásba be tudtak menni. Gyöngyi s Péter csak nézték az eseményeket s a hideg futkosott rajtuk. Pár perc múlva már csak a pocsolyák mutatták meg a viharnak torz arcát. Újra kezdődhetted a móka. Felcsendült a zene s jött a tánc a mulatság. Estére mindenki fáradtan tért haza. Másnap Péter összeszedve az iratokat elment a helyi gyámügyre s benyújtotta a bizonyítékokat. Kis idő múlva meg született a határozat, hogy Pétert illeti meg minden apai jog. Ez által ott mindjárt a gyámügyön át íratta Fekete Király Klárára, névre a kicsit. A gyámügyes meg lepődve hallotta. Ne lepődjön meg kérem e gyermeknek a vezeték neve lesz kettő s nem a keresztneve.
• Értem habár ez szokatlan.
• Igen tudom, de az édesanya végakarata volt, hogy az ö nevét hordja s én, mint nevelő apa a vezetéknevemet adom neki hisz ö az én gyermekem.
• Igaza van, kis türelmet mindjárt minden papíron át írjuk a gyermek nevét s iktatjuk. A határozatot nyolc napon belül meg kapják. Egy erős óra múlva már minden hol Fekete Király Klára ként szerepelt. Péter boldogan vitte az iratokat haza. Mátyás csak nézte barátja boldog arcát. Nézzétek, mos már hivatalosan is a miénk. És letette az asztalra a papírokat. Meg csörrent a telefon Klára felvette, de nem értet semmit Kedves gyere létszíves nem értek semmit. Igen Péter Fekete Dr. Mikor fel ébredtek a kicsi gyerekek egyenként ellátta őket. Majd leültek a nappaliba s nagy beszélgetés indult a jövővel kapcsolatban. Mátyás helyeselte. Péter felvetette, hogy minden évben csinálnak nyári táborozást Mátyás nagyon örült neki, ha máskor nem akkor majd ilyenkor találkozhatnak. Már későre járt mikor piheni tértek. Korra hajnalba elment a kórházba az igazgatóval egyeztetni majd hazatért és visszament a hálóba forró csókkal ébresztette nejét ki viszonozta. Közeli intim pillanataikat élve elfeledkezve a vendégeikről. Mátyás és Ildikó kimentek a hátsó kertben ahol üresen áll a ház. Mátyás át ölelte nejét s álla felet álmodoztak mi lenne, ha nekik is lenne egy ilyen saját házuk hová ki engedhetnék Matyikát. Beszéljünk, Péterrel had költözünk ide?
• Igazad van, de ez nem jó édes hisz tudod az édesanya háza s az emlékek.
• Hát igen ebben igazad van. Fürödjünk egyet, ha már itt a medence.
• Rendben aztán du úgy is indulunk, kell haza.
• Igen összeraktad a ruhákat?
• Igen mindent összeraktam pancsoljunk, aztán nézzük meg a kicsit hátra fel ébredt.
• Igaz, s mint két tinédzser ugortak bele majd ki hancúrozás után bementek a lakásban. Ellátták a kicsi fiút s ki mentek újra. Mikor elő bújt Klára vörös arccal. Jó reggelt szólt Klára hangosan, de nem jött válasz se honén meg könnyebbülten főzte a kávét. Péter is elő bújt s át ölelte hátulról nejét s bele csókolt a nyakába majd enyhén meg harapta füle végét Klára elernyedve viszonozta hitvese kezdeményezését. Majd elengedve meg érdeklődte tudja e, hogy elkel menni az orvoshoz a kicsikkel.
• Igen kedvesem holnap meg tehessük, ha gondolod?
• Rendben haza visszük Mátyásékat. Drágám én inkább itthon maradnák a kicsikkel.
• Rendben, ha így gondolod, én sietek vissza hozzátok. Majd meg kérdem, a nővérem nem e jönne velünk.
• Ez jó ötlet úgysem jár, semerre ha igen csak nagyon ritkán.
• Igen s hazafelé a piacról hozunk friss gyümölcsöt meg zöldséget.
• Igen ez jó, de mond kedvesem nem furcsálltad Mariska nénit érdeklődőt Péter,
• Nem mért lett volna furcsa ugyan olyan, mint a többi idős ember.
• Ez nagyon jó és bajsza alatt mosolygót. Mi a jó szólt Mátyás közbe?
• Azt kérdeztem, hogy mi a vélemény Mariska nénivel kapcsolatban? Tényleg, hogy éreztétek magatokat?
• Köszönjük nagyon, jól de azok a külföldi származásúak kik voltak?
• Ők orvosok kik tapasztalat cserére érkeztek a kórházba így egy újabb munkahét vár rám, mint tolmácsra s csak másodlagosan, mint ügyvédre.
• Értem, ha nem haragszol mi ma este elmegyünk haza.
• Ugyan már majd holnap reggel elviszlek benneteket, ha annyira szeretnétek menni, de mondtam addig maradtok, amíg szeretnétek.
• Tudom köszönöm, de nekem is felkel venni a munkát.
• Értem akkor haza viszlek, benneteket nem engedem, hogy a keresztfiam buszozón, de ígérd, meg bármire szükségetek van szóltok és mi segítünk, a másik akkor jöttök, mikor szeretnétek, és addig maradtok, amíg akartok. De ha ide szólsz, akkor megyek értettek.
• Jó rendben van, akkor szólok Ildinek, hogy holnap reggel indulunk. Fel állt és elment nejének szólni.
• Mi a baja olyan furcsa nem érezte jól magát vagy bántsa valami?
• Nem tudom talán Ildi szív betegsége aggassza. Igaz a kicsi nem örökölte ő egészséges. Ezt nem értik hogyan lehet pedig végig a terhesség alatt így vigyáztak rá mivel nem volt kizárt, hogy ne örökölje.
• Akkor hogyan lehet ez
• Ez jó kérdés, mert nem rég voltak vizsgálaton s ezt mutatta ki az összes eredmény.
• Akkor ez Isteni csoda!
• Az kicsim remélem nálunk is minden rendben lesz.
• Úgy legyen drágám annyit vártunk ere a kis embere mire sikerült s még egyet ajándékba is kaptunk.
• Ez igaz holnap akkor elmegyünk vizsgálatra
• Rendben akkor úgy készülőnk emeddig re haza érsz kész legyünk. Rendben kedves. Ildi sétált le a kicsivel a lépcsőn. Péter oda lépet s át vette. Valami furcsa érzés vette lelkét hatalmába, ahogyan meg érintette s magához ölelte. Matyi nagy barna szemeivel mosolygót keresztapjára. Ildi csak mosolygót ugye milyen szép?
• Igen csodás valamit szeretnék kérdezni
• Mondjad, mit szeretnél tudni?
• Mi a baja Mátyásnak olyan rosszkedvű?
• Igen tudom, de majd meg oldódik.
• Mit szeretne?
• Egy kicsit kellemetlen, de hogyan is mondjam neked egy ilyen házat, s udvart mind a tieteké s arra gondolt, hogy
• Tudom, beköltöznétek, anyám házába akkor mindig itt lehetnétek, mellettünk igazam van?
• Igen, de felejtsed, elkélek így is már túl sokat adtatok nekünk perig nem is ismertek. Azt sem tudjátok, valójában kik is vagyunk? Visszavette a kicsit s felment a szobába. Péter nem értet semmit, de fájt, ahogyan Ildi ott hagyta. Visszanézet nejére, na, ehhez mit szólsz? Mi a véleményed adjam, oda anyám házát ajándékba vagy mi olyan mintha haragudnának.
• Igen szerintem is és rá adásul még féltékenyek is.
• Péter felvette síró lányát s dudorászót neki. Míg gondolatai máshol jártak keresve a meg oldást. Ez az este egész másképpen alakult. Teljes feszültség és ingerűség töltőt be mindent. Ildikóék egész du óta nem jöttek ki a szobából. Klára hallót, ahogyan veszekedtek s kiabáltak. meglepő volt számára ezt hallani. Péter is felment a hangoskodásra, de nem értette miért is folyik a vita és veszekedés. A kicsik ingerülten sírtak. Klára zaklatót lelke is könnyeket csalt a szemébe. Péter felfogta a kicsiket s levitte a földszintre őket csatlakozót Klára is hozzájuk. Péter gondterhelten törte fejét a megoldáson habár nem csak őrajta, hanem nővérén is múlik a döntés. Különben is mért is kéne oda adni. Á marhaság s legyintet egyet és kiment a nappaliba .A kakukkos óra hajnali három órát ütőt .Kilépve a kertben s bele ült a hinta ágyba s csodálva nézte s hallgatta oda kin a szél fütyülte dalt az éj leple alatt ahol csak a vén hold világított mosolygós arcával. És sehol egyetlen egy fényes csillagot szóró tündéri pálca. Már csak halkan lehetett a vitát hallani már ott tartott felmegy szólni, de inkább nyelt egyet s kin maradt. Jó egy óra múlva csend borult mindenre. Péter elnyújtózkodót a nyugágyon s elszenderült. Már reggeli pirkadat simogatta arcát mikor meg ébredt. Bement s lezuhanyozót majd főzőt egy jó erős kávét s kortyolgatta mikor meg jelentek Ildikóék. Jó reggelt te már fen vagy?
• Igen mért szó nélkül akartatok elmenni mondtam el viszlek benneteket? Látom, készen vagytok, akkor induljunk. Vagy beszélni akartok velem valamiről,
• Nem semmiről.
• Értem akkor mi volt az a parádé,
• Semmi ennyi és kész akkor mennyünk!
• Rendben szólok, Klárinak addig pakoljatok be. Mátyás dörmögőt s beült az autóba egy szót sem szóltak hazáig. Péter nagyon kellemetlenül érezte magát. Meg érkezve segíteni akart Ildinek, de Mátyás ellökte a kezét. Érte rendem ám legyen s visszaült az autóba. Becsapódott az ajtó s Péter elindult könnyekkel, s fájdalommal tele családjához. Mátyás nem szólt semmit nejéhez csak hallgatott. Hisz tudta, ha szól, csak vitát szül belőle. Péter haza érve próbált semlegesnek mutatni magát. De neje túlságosan ismerte férjét. Péter erőltetett mosolygással kérdezte indulhatnak az orvoshoz. Felfogta gyermekeit s betette őket a kocsiba. Majd besegítette nejét. Odaérve a nővérek meg csodálták a kicsiket s érdeklődve kérdezték Klárát, hogy léte felől,
• Péter boldogan vitte be a kicsiket a vizsgálatra, s míg az eredményre vártak az Igazgató hívatta irodájában. Klári addig a kicsikkel a folyóson várakozót. Egy fél óra múlva Péter jött mosolyogva én tudtam én meg mondtam.
• Mit kicsim elmondanád?
• Igen nem lettél öngyilkos, hanem egy gyógyszer mit összecseréltek a patikában váltotta ki a rosszul létedet s hozzá idegileg az aggodalomba elfáradtál. Tessék, itt van az igazolás róla s az eredmények a vizsgálatról. Látod a gyógyszer jó csak a legerősebbet adták oda neked a gyengébb helyett s ez volt a kiváltó ok, hogy gyenge voltál s olyan állapotba kerültél ide. Makkegészséges vagy semmi problémád se a szívednek se másnak. Így semmi aggodalom remélem a kicsiknél is minden rendben lesz és meg csókolta nejét. Egy óra elteltével behívták őket. A szülök meglepetten haladták az eredményeket. Szembesülve a kicsi lány Down- szindrómát mi a szívét a szemét és a testét sem fogja kímélni az évek során. Így elrendeljük a fél éves felülvizsgálatokat. A kis fiú eredményei egyelőre jók nem találva nála kiugró eltérés. Haza érve Péter bele vetette magát az orvostudomány mélyére, hogy még többet tudjon meg erről a betegségről. Ismerősöknél érdeklődve. Másnap az igazgatónál jelentkezett a Szent Anna kórházban, hogy segítsen a kommunikációban. Ki használva a lehetőséget mindenkitől érdeklődőt e betegségről, hogy az ő országukban mi tévők vele. De a válasz annyi s egy értelmű a szeretet a legjobb orvosság ere a nem betegség, hanem egy állapot mivel meg kell tanulni együtt élni s elfogadni. Nincs orvosság rá mind össze a mennyei mennyiségű szeretett. Péter valahol másra számított, de elfogadta a hallottakat. Ennek ellenére tovább kutatót, hogy boldoggá tegye a kicsi életét.

Az idő reppent pillanatában magával vitte az élet ritmusának megfelelő napokat, s hónapokat. Petike és Klárika totyogott s maguk nyelvén mondták magukét. Klárikán nem nagyon lehetett észrevenni a sorstól kapót változást mi az élete perceit számolja. Klára és Péter nagy boldogságban nevelték őket. Minden ki írt vizsgálaton részt vettek. Klára magára vállalt mindent ahhoz, hogy férjének ne keljen az üzleti életből kilépni. Ki továbbra is látogatta a kórházakat és kapcsolatait felhasználva segítette és támogatta az intézményeket. De előfordult, hogy a szép korúak intézetében vagy óvoda és bölcsődében járt vendégként kép viselve egy partner céget. Péter elég nagynak gondolta a kicsiket ahhoz, hogy repülőre üljenek. Péter lefoglalta a jegyeket s besegített csomagolni kedvesének. Hová megyünk, áruld el! Indiába kedvesem van, egy kis munkám ott s utána körbe nézzük, s ha valami meg tetszik, akkor meg vesszük. Hisz itt még nem voltál velem.

• – Annyira szeretlek és Gyöngyi meg?
• Kicsim nem szeretne velünk jönni próbáltam meg győzni, de elutasított. Így csak hármasba megyünk, addigra meg haza érünk.
• Tudom Klárikám s lehajolt felvette a lábába kapaszkodó gyerekeket. Na, mit szeretnétek, pacizunk? Miú!
• Ő nénjénél van, de majd haza jön. Leült s térdére tette a kicsiket és énekelt nekik. Petike nagyokat nevetett. Klárika meg azt nevette, hogy Petike nevetett, a szülök is csatlakoztak. Jó idő múlva le tette őket a földre had hancúrozzanak. Korán lefektették őket, hogy másnap ne legyenek fáradtak. Másnap kora reggel Péter lehordta a bőröndöket az autóba. Átnézte az iratokat, mit összekészített. Majd beletette az aktába miben az összes papír bent volt az indiai üzletről. Minden ország s város egy külön aktában pihent. Felállt s tejet melegített az apróságoknak s kávét főzőt nejének. Mikor valami apró kis hideg kéz fogta meg a lábát. Kicsi csillag te itt vagy gyere mi a baj?
• Pipi ap!
• Péter bilire ültette Klárikát. Majd bevitte a játék szobába és bele dugta az ágyba. Mire ki ment Péterke szaladgált kicsi talpa csak úgy csattogót a flaszteren. Péter öt is rá tette a bilire majd bedugta Klárika mellé. A kis legény át karolta húgát és elaludtak. Péter boldogan nézte a kicsiket s a könny áztatta szemét. Visszament befejezte a reggelit s e gyönyörű augusztusi napon Péter felhívta barátját ki nem vette fel a telefont. Majd újra és újra, de nem vette fel. Nem sikerült elutazás előtt felhívni majd a reptérül gondolta. Felvitte nejének a kávét. Egy puszival ébresztette. Jó reggelt!
• Gyerekek?
• Odalent alusznak, már túl vagyunk a dolgokon.
• Arany szívem mikor keltél?
• Nem rég édes, de nem sokára indulnunk kell. Megyek zuhanyozni. Péter hamar belépett s nem sokára már jött is ki. Belebujt Fekete pantallójába és kék rövid ujjú ingébe minek most szabadon hagyta a felső gombját nem gombolta be. Lábán fekete pamut zokni feszengett. Hamar meg csókolta nejét s már ment is a földszintre hol a kicsik még mindig békésen szunyókáltak. Ki tette kicsik poharába a tejet mellé vajas kenyeret katonázott. nejének friss zsemlét és kiflit tett oda vajjal mézel és hentes áruval. Vázába friss virág volt a kertből. Mire elkészítette Klára egy nagyon könnyű piros földig érő vörös ruhát viselt mi szépen körvonalazta testét. Lábán piros papucs cipő volt. Gyere kincsem s felnyúlt a lépcsőnél és lesegítette. Itt a reggeli én rendezem, a kicsiket te fogyasszál. Először Péterkét ébresztette meg mosta arcocskáját meg fésülte s az asztalhoz ültette. Majd a kicsi lányt. Tegyünk pelust hosszú az út!
• Nem kell szerintem, de ha akarsz, tehetsz a kocsiba.
• Rendben kicsim hívtam Mátyásékat de nem vették fel a telefont biztos üdülnek valahol.
• Lehetséges. Nézzenek oda mekkora cica bajusz! N evetet Klári. Mikor mindenki végzet Péter elvitte a fiát fürdetni s öltöztetni. Lábára fehér zokni fekete kis cipő került fekete kantáros sortnadrágjába beletűrték a sárga kis inget. Na, gyere, megyünk, anyához. Petike kacagót siettet anyához kit majd fellökőt. Gyere hopp s már ugrót Klárika Péter lefürdette meg fésülte. gyönyörű rózsaszín ruhácska került rá szőke haja rózsaszín szalag díszelgett majd felette neki a pici piros keretes szemüveget. Lábacskáján fehér kis zokni fehér kis cipővel. Gyere, megyünk anyjához s felvette ölébe. Meg látva anyát már nyújtotta apró kezét. Kicsim igazítsad meg a szalagot az nem lett olyan jó mind a tiéd.
• Nem baj nagyon jól sikerült. Mikor indulunk?
• Akár most is indulhatunk
• Na, gyertek s kicsik ki szaladtak nevetve az autóhoz. Péter oda ment Gyöngyihez, de nem találta otthon. Egy cédulát tett az ajtóba. Visszament s elindultak a nagy útra. Már a reptéren boldogan nevetek a kicsik s csak mutatták a repülőt. Péter ölébe vette a kicsi lányt s felvitte anya után. Petike meglepetten érezte, ahogyan a gép emelkedett a magasabba. Péter elmondta Klárának mit tudni a kel Indiáról. Klára csak hallgatta az infókat. Furcsállta, de el fogata, hogy nem mehetnek kézen fogva. Azt is, hogy a tehén szent állat. Péter csak ismertette a távoli szépséget. Klárának szeme előtt apró képekben jelet meg minden mit halott. A kicsik mélyálomba szenderültek. A légi kísérő kisasszony hűsítő italokat és különös ételeket kínált. Péter folyatta A városokon belül a közúti forgalomra a sokszínűség a jellemző. Az autók mellett kerékpárok, motorbiciklik, mopedek, háromkerekű riksák, és buszok is megtalálhatók. Egyes nagyvárosokban földalatti vagy magasvasút is üzemel. A közlekedés a nagyvárosokban a zsúfoltság miatt kaotikus. Kedves neked is veszünk s a kicsiknek is szárit hisz eben járnak az indiai nők.
• De érdekes igen szeretném hordani,
• Rendben s aztán úgy gondolom, két nap alatt végzek, aztán a maradék három napot kirándulással töltjük lesz egy kísérőnk, aki majd segít mindenben. És természetesen vigyázz majd ránk. Tudod fő a bizonyság.
• Klára nevetett ugyan kicsim, aki melletted nem érzi biztonságba magát az más mellett sem.
• Ez lehet, de mond elolvastad a fűzetett mit adtam neked Indiáról?
• Nem ezt elfelejtetem.
• Értem még van egy egész óránk, ha gondolod, olvassál, bele az illemtanban meg leszel lepődve, mert én igen meg lepődtem mikor először jártam ott.
• Te s elkomolyodót Klára.
• Igen, de nem kell rosszra gondolnod, de nézd mennyivel másabb minden mind nálunk. De ha szeretnéd, még mondhatok dolgot.
• Igen, de tudod édes inkább pihenj én elolvasom izgalmas ez a dolog és izgat, hogy mi vár rám vagy inkább ránk. Péter nevetett. Klára elő vette a fűzetett s olvasta. Férje szeme sarából kémlelte neje átszellemült arcát. Olyan volt párja, mint ki először látja a fenyő csodálatos ünnepi díszét. Szeme sütőt a boldogságtól. Arca a verejtéktől csillogót. Itt –ott nagy sóhajtások kísérték az elmélyült átszellemült Klára perceit. Péter hiába mondót akár mit. Neje nem is hallotta párja szavait. A kicsik édesen aludtak elnyomta őket a levegő. A légi kísérő ismét meg jelent frissítő kocsijával s érdeklődőt hogy utaznak, hogy érzik magukat. Klára ere sem reagált. Péter mosolyogva megköszönte a kedvességet. Először megyünk s leköti a meseszép India.
• Igen csodás én ott születtem s mosolyogva távozott a kocsijával. Ezért olyan csodaszép az a gyönyörű fekete haj. A pont a homlokán. Az a szép női kiállás s az egyen ruha, mint egy mesebeli hercegnő azokkal a csodás nagy barna szemekkel. De ugyan már Péter szolt magára te is el vagy varázsolva, hisz nem először mész! Majd felnevettet. A kapitány hangja hallatszót mire Klára is felkapta fejét. Üdvözölök felébredtél a mesés Indiából?
• Igen kedves ez csodás szeretnék minden hová eljutni.
• Azt nem tudjuk megtenni kevés az idő, de majd vissza, jövünk ide hisz egy élet is kevés ahhoz, hogy megismerjed.
• Igen igazad van. S újra bele merült a képzelet nyújtotta fantasztikus utazásba mit a könyv adót neki teljes átadással.

A név eredete

Az India elnevezés az Indus folyó és környékének nevéből eredeztethető. A folyó neve pedig az óperzsa hindu szóból ered. Ennek a szónak a gyökerei pedig a szanszkrit Sindhu névből erednek, ami India ősi nyelvén az Indus-folyó vidékét jelölte.^[13] Nagy Sándor hódításainak köszönhetően az ókori görögök által használt elnevezés is fennmaradt, a görög források Indoi (Ινδοί) néven utalnak a mai indiaiakra, ami az Indus népét jelenti.
Az ország alkotmánya hivatalosan elismeri és a köznyelvben is gyakran használatos az ország hindi neve: Bhárat ( kiejtés). Ez a név egy legendás indiai király, Bharata szanszkrit nevéből eredeztethető, az ő leszármazottjainak a történetét India egyik híres eposza, a Mahábhárata meséli el.
A Hindusztán név perzsa nyelven a Hinduk országát jelenti. Bár ez az elnevezés történelmileg csak az iszlám által is erősen befolyásolt Észak-Indiára utalt, néha ma is használják India egészét értve alatta.^[14]

Földrajz

Szerkezet

A kontinensnyi kiterjedésű ország legnagyobb része földtani szempontból az Indiai tektonikus lemezen helyezkedik el, ami Földünk egyik legkisebb lemeze. A hetvenöt millió évvel ezelőtt a déli őskontinensről, Gondvánáról leváló szubkontinens igen intenzív mozgásba kezdett, és nekifogott 55 millió éven keresztül tartó vándorlásának az akkoriban még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül.^[15] Az indiai lemez ezt követően ütközött az Eurázsiai tektonikus lemezzel, amelynek ütközési vonalán jött létre a Himalája hatalmas vonulata. Ezzel tulajdonképpen a mai India minden szerkezeti formája kialakult.

Domborzat

Az Arab-tenger, az Indiai-óceán és a Bengáli-öböl által határolt dél-ázsiai ország északi részét egyértelműen a Himalája 8000 méter fölé tornyosuló csúcsokkal koronázott, eljegesedett vonulatai uralják.

Miután az eurázsiai és az indiai lemezek az óceán alatt ütköztek össze, a vízből felgyűrődő hatalmas vonulat déli oldalán egy nagy medence keletkezett, amit idővel a Himalája folyói feltöltöttek.^[16] Ez a terület az Indiai-alföld (észak-indiai alföldek), amely négy, jól elkülöníthető síkság összefoglaló elnevezése:

• az Indus-alföldnek csak az északkeleti része nyúlik be az országba.
• a Hindusztáni-alföldet a Gangesz és a mellékfolyói töltötték fel. Hosszan nyúlik el a Himalája és a Dekkán között. Északi peremét a Tarai teraszos völgyekkel tagolt erdős dombvidéke övezi.
• a Gangesz és a Brahmaputra deltavidéke a Bengál-alföld, amelynek nyugati része tartozik Indiához. Ezt az alföldet jelenlegi és elhagyott folyóágak kusza hálózata szeli át. A torkolati szakasz a mocsaras Szundarbansz.
• az Asszámi-síkság a Brahmaputra alföldje. A Himalájából kilépő Brahmaputra a deltavidékig ugyan még 600 km-t tesz meg, de alföldje alig 70–80 km széles. Ez Dél-Ázsia egyik legcsapadékosabb területe (évi 3000-4000 mm).

Ettől délre a Dekkán-fennsík az ősi indiai lemezen fekszik. A fennsíkot nyugaton a Nyugati-Ghat, az Arab-tenger partvonala mentén, keleten a Keleti-Ghat határolja, a Bengáli-öböl partvonala közelében. A Nyugati-Ghatok legdélebbi szakaszán a Kardamom- (Cardamom) hegyvidékben folytatódik, majd a hegyek fokozatosan lealacsonyodnak.

A Dekkán kiemelt peremétől északnyugatra, az Indus alföldje és az Aravalli-hegység között terül el a zonális sivatagok közé tartozó Thar, amelyet Indiában Nagy-Indiai-sivatagnak hívnak. A Thar fölé meredeken kiemelkedő DNy-ÉK csapású, 700 km hosszú, egymással jobbára párhuzamos vonulatokból álló Aravalli-hegységet kvarcitok és kristályos palák építik fel. Legmagasabb pontja az Abu-hegy gránitmasszívuma (1721 m).

A Bengál-alföld fölé magányosan kiemelkedő Khasi-hegység (más néven Shillong-fennsík a névadó Shillong városról) – az ország ÉK-i részében – a szerkezetileg tágabb értelemben vett Dekkán része. Vonulatai 1500-1900 méterig emelkednek és kiemelkedően bő csapadékúak. Egykori buja esőerdőit mára nagyon megritkították.

A Dekkán északi részén összetöredezett, lepusztult idős hegységmaradványok, valamint fiatal bazaltlávafennsíkok helyezkednek el. Utóbbiak közé tartozik az Aravalli-hegységtől keletre fekvő, átlag 600 m magas Malwa-fennsík. Ennek déli falát formálja – a Narmada folyó északi oldalán – nyugat-keleti irányban a Vindja-hegység (Vindhya-hegység). A folyó déli részén, a Vindhya-hegységgel szinte párhuzamosan a Szatpura (Satpura-) hegység húzódik. Ezen hegységektől keletre a Csota Nágpur (Cshotá Nágpur, Chota Nagpur) hegyvidéke változatos földtani felépítésű terület.

Vízrajz

A legnagyobb, legbővizűbb folyók a Himalájában erednek. Közülük az Arab-tengerbe ömlik az Indus, a Bengáli-öbölbe a Gangesz és a Brahmaputra. Közös torkolatvidékük Szundarbansz, hatalmas feltöltött deltavidék, amelyen India Bangladessel osztozik. A Gangesz jelentős mellékfolyói a Jamuna és a Koszi. Ezek esése kicsi, emiatt árvizük nehezen vonul le, így rendszeresen súlyos károkat okoznak. Jelentős ága még, a mára erősen feliszapolódott, Kalkutta városát átszelő Húgli (Hooghly).

A Dekkán-fennsík folyóinak vize is kevesebb, esésük is kisebb, így nem okoznak olyan nagy károkat. Hosszabbak a Bengáli-öbölbe ömlő folyók: Godávari, Mahánadi, Kaveri, Krisna. Az Arab-tengerbe ömlik a Narmada és a Tapti.

India legnagyobb tava a Chilka-tó (Csilka-tó).

Gudzsarát államban található a Rann of Kutch (Kacs) nevű hatalmas terület. Felszíne többnyire sós pusztaság, amely az esős évszakban mocsárvidékké válik.

A félsziget nyugati szélének északi, 50–80 km széles tengerpartját Konkan néven ismerik. Ettől délre a tengerparti síkság neve a Malabár-part. A keleti tengerpart déli szakaszának neve Koromandel-part.

Éghajlat

India több éghajlati zónára osztható és éghajlatát elsősorban a szélességi fok, a domborzat és a monszun alakítja. Klímája melegebb, mint az a szélességi fekvésénél fogva megilletné, mert a Himalája hatalmas fala mint védőbástya állja útját az északról érkező hideg légtömegek beáramlásának. Ennek következtében a mezőgazdálkodás úgyszólván az év egészében lehetséges. Általában az “indiai klíma” ötévenként ismétlődik. Ebből egy év jónak, egy rossznak, három pedig közepesnek mondható.^[17]

A nyári monszun júniusban érkezik délnyugat felől, s általában négy hónapon át tart. Ebben a négy hónapban esik le az évi csapadék túlnyomó része. Mennyiségének területi eloszlása erősen változó. A monszunesők hatására a folyók megáradnak, a víztározók megtelnek, s ebből a vízmennyiségből gazdálkodik India a következő monszunig. November végén, december elején kezdődik a hűvös évszak. Ekkor északkeleti monszunszelek fújnak, esőket azonban csak a Koromandel-part kap.

Az ország nagy részén a legszárazabb időszak november-decembertől április-májusig tart. A hőmérséklet általában december-januárban a legalacsonyabb és tavasszal a legmagasabb; a szárazföld belsejében a monszun beköszönte előtt elérheti az 50 fokot is.

 

Élővilág, természetvédelem

India nagy mérete, változatos felszíne, földtörténeti múltja miatt változatos és egyedi élővilággal rendelkezik. Különösen a hüllő– és kétéltű fajok között sok az endemikus.

Az ország tengerpartjai mentén kókuszpálmaligetek vannak. Trópusi esőerdei, amelyek az elmúlt századokban a Malabár-part mentén voltak, mára igen megfogyatkoztak. A Dekkán csapadékosabb részein, ahol a száraz évszak csak néhány hónap, zárt lombhullató trópusi erdők, monszunerdők alakultak ki. Erdőalkotó fái a tíkfa, az ébenfa és az emeletfafajok (pl. az indiai mandula). A csapadékban szegényebb középső területeken az afrikaihoz hasonló füves puszták találhatók. A gyepeket csak néhol szakítják meg akáciafajokból álló csoportok, tövises cserjék. A Hindusztáni-alföldön az erdők csak a folyók mentén maradtak meg. A Himalája déli lejtőin 2000 m magasságig száraz trópusi erdők felettük örökzöld hegyi erdők, rododendron-, fenyő- és köderdők élnek. Az erdőhatár 4000 m magasságon van, a növényzet 4500 m magasságig hatol fel. Az erdőségeket – főként keleten – teaültetvények szakítják meg. ^[20]

A nagy népsűrűség, a földterületek fokozott igénybevétele az állatok élőhelyeit nagyon visszaszorította. Csak a nemzeti parkok és természetvédelmi területek nyújtanak nagyobb védelmet az élővilágnak. Érdekes, hogy az állatvilág elsősorban az afrikaival mutat rokon vonásokat. ^[21]

Az egykor gyakori ázsiai oroszlán ma már csak a gudzsaráti Gir-erdőségben található, indiai orrszarvú pedig csak Észak-India nemzeti parkjaiban fordul elő. Az egykor a maharadzsák által vadászott bengáli tigris nagyon megritkult, Indiában kb. 2000 példányt tartanak számon. A párduc még viszonylag nagyobb létszámban előfordul a nedves monszunerdőkben; közeli rokona a Himalájában élő, ritkán látható hóleopárd. Ismertebb ragadozók még a gepárd, a csíkos hiéna, a cibetmacska, a farkas, a sakál, a vadkutya és a róka. A különböző medvefélék elsősorban a Himalája erdőségeiben élnek. Az ázsiai vadszamár a száraz, félsivatagos területeken lelhető fel. A hüllők közül a gaviál nevű krokodilfaj a Gangesz lakója, míg az emberre is veszélyes krokodilok a mangrovés vidékeken, pl. a Sundarbans területén gyakoriak. A mérgeskígyófajok közül legnagyobb az indiai királykobra (3–4 m), legismertebb pedig a kígyóbűvölők kedvence, a pápaszemes kobra. A gazdag madárvilág közé tartoznak a nagyobb csoportokban élő keselyűk; többnyire ők tüntetik el az elhullott állatokat. ^[21]

Nemzeti parkjai

Az első nemzeti parkot 1935-ben szervezték meg, azóta folyamatosan bővül a nemzeti parkok és rezervátumok hálózata. 2017 júliusában 103 nemzeti park van, amely 40 500 km² területet foglal magába, amely India teljes területének 1,23%-a.^[22] A rezervátumok száma meghaladja az ötszázat.

Az UNESCO világörökség listájára az alábbi területek kerültek fel természeti értékeik miatt:

• Kaziranga Nemzeti Park
• Manasz Vadvédelmi Terület
• Keoladeo Nemzeti Park
• Szundarbansz Nemzeti Park
• Nanda Devi Nemzeti Park és a Virágok Völgye Nemzeti Park

 

Történelem

 

A Madhja Prades állambeli Bhímbetkában található kőkorszakbeli barlangrajzok az első emberi jelek a mai India területéről. Az első, ismert, állandó települések már 9000 éve megjelentek ezen a területen, ezekből alakult ki később az Indus-völgyi civilizáció. Ez a birodalom egészen i. e. 19. századig fennállt, bukása után helyét a védikus civilizáció vette át, majd i. e. 500 körül ez is felbomlott, és a helyén sok új birodalom jött létre.

Az ország északi részén alakult ki a Maurja Birodalom, amelynek sok mindent köszönhet a mai India. Az i. e. 180-as évektől kezdve Közép-Ázsiából rengeteg támadás érte Indiát, ezek hatására alakultak meg az Indo-görög, az Indo-szkíta és az Indo-pártai királyságok. Krisztus előtt 300-tól a Gupta család uralkodott Indiában, az ő uralmukat „Aranykornak” is nevezik. Az ország északi részén több dinasztia váltotta egymást a trónon. Ez idő alatt Indiában virágzott a tudomány, a művészet, az irodalom, a matematika, a csillagászat, a vallás és a filozófia. E virágzás kiterjedt Dél-India államaira is.

Az iszlám inváziók után, amelyek Közép-Ázsiából és Perzsiából érkeztek, Észak- és Közép-India nagy része először a Delhi Szultanátus irányítása alá került, később a mogulok uralkodtak itt. Ennek ellenére sok kis birodalom megmaradt, mint például a dél-indiai Vidzsajanagara birodalom (1336–1565). Az 1500-as évek elején több európai ország, mint például Portugália, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország, melyek eredetileg üzletelni akartak Indiával, kihasználták azt, hogy az ország területén levő királyságok egymás ellen harcolnak, és gyarmatokat kezdtek létesíteni. Az 1857-es forradalom (az ún. szipojlázadás) a brit megszállók ellen kudarcot vallott. A lázadás elnyomása után a Brit Birodalom uralma alá került egész India. A 20. század beköszöntével Mahátma Gandhi vezetésével erőszakmentes tüntetések kezdődtek Indiában, melyek 1947. augusztus 15-én elérték céljukat, és India függetlenné vált, de az ország hivatalosan csak 1950. január 26-án vált köztársasággá. A független India első elnöke Dzsaváharlál Nehru lett.

Mint több vallású és több nemzetiségű állam, India sok nemzetiségi és vallási ellentétekből kialakult konfliktust élt át az ország különböző részeiben, de ezek nem gyengítették le az újonnan alakult államot. Sok határkérdésből származó konfliktusa volt Kínával, amelyek a kínai–indiai háború kitöréséhez vezettek (1962). Pakisztánnal rengeteg konfliktusa volt az országnak (1947, 1965, 1971, 1999), amelyeknek oka Dzsammu és Kasmír tartomány hovatartozása. 1974-ben India atomfegyvereket próbált ki a föld alatt, ami az atomfegyverekkel rendelkező országok sorába emelte. 1998-ban újabb atomteszteket hajtottak végre Indiában. Az ellentétek Pakisztán és India között a mai napig sem csitultak, demonstratívan nukleáris erővel fenyegetik egymást.

India a világ második legnépesebb országa. A világ népességének arányában minden hatodik ember indiai. A nyelveket, a vallásokat és a kasztokat a szociálpolitikai szervezetek korlátozzák és befolyásolják a magas népességi ráta miatt. A népességnövekedés az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent az állami születésszabályozás miatt.

Az indiai kormány szociális politikáját a nemzetközi elemzők részben sikeresnek ítélik. A születésszabályozás egyre nagyobb mértékű elterjedésével a népesség növekedési üteme már csökken (jelenleg ez 1,5% körüli). Az alapfokú oktatás is egyre elterjedtebbé vált, sőt a felsőoktatás megítélése világszinten igen kedvező. Ugyanakkor az egyes társadalmi rétegek közötti különbségek hatalmas mértékben nőttek. A mai napig a társadalmi élet legmeghatározóbb vonása, az alkotmányban lefektetett elvekkel ellentétesen, a hindu vallásból eredően a lakosság több ezer kasztra való tagolódása.

Az ország legnagyobb agglomerációi: Mumbai (Bombay), Delhi, Kalkutta (Kolkata) és Csennai (Chennai/Madrasz). A városi lakosság aránya 2015-ben 32,7%.^[26] A gyors gazdasági fejlődés hatására az urbanizáció felgyorsult. Bár a népesség nagyobb része még falvakban lakik, rohamosan nő a városlakók száma. ^[27]

2015-ben a 15 év felettiek 71,2%-a tud írni-olvasni (a férfiak 81%-a, a nők 61%-a).^[26]

2016-ban a születéskor várható élettartam 68,5 év.^[26]

 

Indiában két nagy nyelvi csoport van: az indoárja (az emberek 72-73%-a beszéli) és a dravida (az emberek 24-25%-a beszéli). Az országban használatos további nyelvek a sino-tibeti és az ausztroázsiai nyelvcsaládból származnak.

A hivatalos nyelvek a hindi (40% beszéli) és az angol (10% beszéli*). A felsőbb törvényhozásban és a szövetségi államok közötti érintkezésben az angol az egyetlen hivatalos nyelv.^[31] Az alkotmány ezeken kívül még összesen 20 nyelvet megemlít hivatalos regionális nyelvként (legalább 11 írásrendszerrel).^[32]

Jelentős nyelvek a bengáli, a telugu, a maráthi, a tamil, az urdu, a gudzsaráti, a szanszkrit, a nága, a malajálam, a kannada, az orija, a pandzsábi, az asszámi, a kasmíri, a szindhi és a szikkimi. 24 olyan nyelv van, amelyik beszélőinek száma meghaladja az 1 milliót. Összesen kb. 1600 nyelven beszélnek. A hindinek önmagában 13 dialektusa van. Ezek annyira eltérhetnek egymástól, hogy a más dialektust beszélők nem, vagy csak alig értik meg egymást.

Vallási megoszlás

Annak ellenére, hogy az emberek körülbelül 80,5%-a hindu vallású, Indiában van a harmadik legnagyobb muszlim közösség a világon Indonézia és Pakisztán után (a lakosság 13,4%-a iszlám vallású). További jelenlévő vallások még a kereszténység (2,3%), a szikhizmus (1,9%), a buddhizmus (0,8%) és egyéb (1,1%). Az iszlám a muszlim hódítók, a kereszténység a portugál és angol gyarmatosítók hatására terjedt el, a többi Indiában született.

Bővebben: A vallás Indiában

Etnikai megoszlás

Indo-árja 72%, dravida 25%, mongoloid vagy más eredetű 3% (2000).^[33]

A lakosság hihetetlenül sokszínű. Felsorolni is lehetetlen, hogy mennyi népcsoport él az országban. A legtöbben a magukat árjáknak nevező, az őslakos dravidáknál világosabb bőrű emberek vannak. A hindi népcsoportok – akiknek a nyelve a hindi, vallásuk a hindu – vannak a legtöbben. Ebből tulajdonképpeni hindi 24%. Bihar állam lakói a bihariak, kelet-hindik, arányuk 9%. Rádzsasztán lakói a rádzsputok, nyugat-hindik, arányuk 4%. Sokféle etnikai csoport tartozik az iszlám vallásúak közé, őket vallási csoportként tartják számon, arányuk 11%. A szomszédos Banglades többségi népe, a bengáli a népesség 7%-át teszi ki. Szintén 7%-ot tesznek ki a következő népcsoportok: a maráthiak, a tamilok és a teluguk. Ezenkívül a legalsóbb kasztok tagjai, akik a sötét bőrű dravida őslakók utódai, szintén 7%-nyian vannak. Őket adivasziknak, vagyis jegyzett törzseknek nevezik. A kormány számontartja és megpróbálja segíteni őket. Az adivaszik 200 különböző törzshöz tartoznak, sokuk ma is rendkívül primitív életmódot folytat. Néhány törzs lélekszáma oly csekély, hogy a kihalás szélén áll. További etnikumok: a gudzsarátiak és a kannadák egyaránt 4-4%-ot tesznek ki. Orija 3%, malajálam szintén ugyanennyi. Pandzsábi, a szomszédos Pakisztán többségi népe 1%-os arányt ér el. Szintén 1%-nyian vannak az asszámiak. A maradék 1% a szomszédos országok népcsoportjaihoz tartozó tibeti, burmai, nepáli. Ezenkívül kisebb népek tartoznak ide, mint a kasmíriak, a nagák, a mizók és egyéb népek.^[34]

Közút

A gyarmati időkből jól kiépített közúti- és vasúthálózat maradt az országra. Ez nagyban hozzájárul az utcai közlekedés enyhítéséhez. A közutak hossza (2015-ben): 4 699 024 km

A városokon belül a közúti forgalomra a sokszínűség a jellemző. Az autók mellett kerékpárok, motorbiciklik, mopedek, háromkerekű riksák, és buszok is megtalálhatók. Egyes nagyvárosokban földalatti vagy magasvasút is üzemel. A közlekedés a nagyvárosokban a zsúfoltság miatt kaotikus.

Vasút

A világon Indiának a negyedik legnagyobb a vasúti hálózata, ami azonban problémákkal terhelt. Az országban négyféle szélességű sínpár létezik: 1,676 m, 1 m, 762 mm és 609 mm. Emiatt a vonatok nem tudnak az egyik rendszerről átmenni a másik hálózatra, az utasoknak kell átszállniuk. A vonatok annyira zsúfoltak, hogy az emberek néha az oldalán is kapaszkodnak. A másodosztályú kocsikban az utasok gyakran az állataikat is magukkal viszik. Becslések szerint Indiában naponta 17-20 millió utas közlekedik vonaton.^[mikor?] A vasútvonalak hossza (2014-ben): 68 525 km

Bővebben: India vasúti közlekedése

Légi közlekedés

A városok közötti közlekedés leggyorsabb módja a légi közlekedés, ez azonban a helyi lakosság nagy részének még megfizethetetlen.

Mumbai, Delhi, Csennai és Kalkutta közvetlen légi kapcsolatokkal rendelkezik sok ázsiai és európai nagyváros felé. Az ország állami nemzetközi légitársasága az Indian Airlines és az Air India. Mellettük még több hazai és külföldi légitársaság is üzemeltet járatokat.

India az egyik legősibb magaskultúra. A szubkontinens kulturálisan nagyon különbözik a világ minden más tájától. Ez tükröződik abban, hogy Indiában viszonylag sok helyet nyilvánított világörökséggé az UNESCO.

• Az adzsantai barlangtemplomok
• Az ellorai barlangtemplomok
• Agra erődje (Vörös Erőd)
• Tádzs Mahal Agrában
• A konáraki naptemplom
• Mahabalipuram templomegyüttese
• Goa templomai és kolostorai
• Khadzsuráhó műemlékegyüttese – hindu és dzsainista templomok
• Hampi műemlékegyüttese
• Elefanta sziklatemploma
• A tandzsávúri Brihadisvara-templom
• Száncsi buddhista emlékek
• Humájun császár síremléke Delhiben
• Kutub Minár és Kutub épületegyüttes Delhiben
• India hegyi vasútjai
• Mahábódhi templomegyüttes, Bodh-Gaja
• Bhimbetka sziklamenedékei
• Csampáner–Pávágarh Régészeti Park
• Cshatrapati Sívádzsi pályaudvar (korábban Victoria Terminus), Mumbai
• A Vörös erőd épületegyüttese Delhiben

Az indiai művészek még a leghétköznapibb alkotásokon is az átszellemültségre törekedtek, formába öntötték a nép képzelőerejét. A régi indiai alkotások inkább bámulatot keltenek az európai emberben, mintsem elragadtatást. Az ország művészete sohasem tudott igazán lemondani a természet istenítéséről, mert az indiai templomtornyok, az ember- és állatábrázolások, és a Buddha-képmások is mind az imádat tárgyai voltak, ahogy a fák és az állatok is.

India filmipara a 19. század végén indult el, az első indiai gyártású film, a Panorama of Calcutta 1899-ben készült. Az első némafilmet Raja Harishchandra címmel 1913-ban mutatták be.

Manapság India filmipara a legnagyobb a világon (beleértve Hollywoodot is). Mumbait, India hindi nyelvű film-fővárosát szívesen nevezik Bollywoodnak. Más nagyobb filmes városok között van Csennai, Haidarábád és Bengaluru, de filmes központok más városokban is vannak, ahol a filmeket a helyi igények szerint készítik. Indiában évente átlagosan 1000 mozifilmet készítenek.

Nagy általánosságban kétféle indiai mozifilm van: az első a fő vonulathoz tartozó tömegfilm. Ez gyakran három óra hosszúságú, tele szomorú, könnyes jelenetekkel, váratlan drámai fordulatokkal, amiket zenés-táncos betétek szakítanak meg (a történethez lazán kapcsolódó zenés-táncos közjáték még akciófilmben is előfordul, lásd a Gadzsini c. filmről szóló szócikket). A filmekben nincs szexuális ábrázolás, még csók sem, bár puszi előfordul. A meztelenség hiányát testhezálló öltözékkel ellensúlyozzák, amiben a hősnő alakja jól látszik.

A másik típusú indiai film művészfilm, ami a valóság ábrázolásából indul ki. Ezek a filmek szándékuk szerint társadalmilag vagy politikailag aktuális, fontos témákat érintenek. A tömegfilmeknél összehasonlíthatatlanul kisebb költségvetésből készülnek. Ezeket a filmeket külföldön sokan kedvelik, gyakran nyernek fesztiváldíjakat (lásd például A japán feleség c. filmről szóló szócikket).

Hagyományok

 

• Nem szokás az utcán ölelkezni, csókolózni, egymás kezét fogni – mindez megbotránkozást kelt.
• A szent helyekre, de az otthonokba való belépés előtt is leveszik a cipőt.
• A fejrázás jelenthet „igen”-t, „talán”-t vagy „nem tudom”-ot is.
• Üdvözléskor a két tenyeret összeteszik és enyhén meghajolnak egymás felé. Ugyanekkor a namaszte kimondása megfelel az „üdvözlöm”-nek. A kézfogás kerülendő (hacsak az indiai fél nem kezdeményezi), különösen az ellenkező nem részéről.
• Evéskor csak a jobb kezet illik használni, a bal kéz az illemhely használatára van fenntartva.

Az idegenektől ismerkedéskor megkérdezhetik vallási hovatartozásukat, családi állapotukat, de szóba kerület az életkor, végzettség, munka és a jövedelem is.

A harmincas éveiket töltők körében ritkaság, ha valaki nem házas és nincsenek gyerekei. Bár a szerelmi házasságok száma emelkedőben van (elsősorban a városokban), a hagyományos hindu házasságot a családok döntik el. A megfelelő pár kiválasztását diszkréten végzik, először a szűkebb közösségben, de igénybe veszik profi házasságközvetítők segítségét is, illetve az olyan eszközöktől sem riadnak vissza, mint a házassági hirdetés vagy az internet használata. A pár összeillését a horoszkópjaik egybevetésével is vizsgálják. A házasulandók törvényes alsó életkora 18 év. Bár a menyasszonnyal járó hozomány törvénytelen, ez a szokás titokban sok konzervatív közösségben fennmaradt. Ennek során a lányos család erején felül, akár hitelek felvételével is beszerzi az új háztartáshoz szükséges holmikat (televízió, mosógép, számítógép vagy akár autó). Az Indiában végzett nagy számú abortusznak (melynek során főként lánymagzatokat távolítanak el) ez a hozományadási kényszer az egyik fő oka. A házasok szokás szerint a férj családjával élnek együtt, ahol az irányítás az anyós kezében van. Ez sok konfliktus forrása, ami az Indiában készített filmsorozatok állandó témája.

A válás és újraházasodás lehetséges és terjedőben van a városokban, de a társadalom többsége elítéli, és a bíróságok sem rutinszerűen folytatják le az eljárást. A magasabb kasztokban megözvegyült nőktől elvárják, hogy ne menjenek férjhez, hordjanak fehér ruhát és jámbor életet folytassanak.

A gyermek születéséhez, illetve a vele kapcsolatos különböző alkalmakhoz (horoszkóp felállítása, névadás, az első szilárd étel adása, az első hajvágás) különleges szertartások társulnak.

A hinduk nyílt tűzön elhamvasztják a halottaikat. A temetési eljárás célja az elhunyt és az élők megtisztítása és vigasztalása. Az eljárás fontos eleme a sradda, aminek során vizet és rizsből készült süteményeket ajánlanak az ősöknek. Ezt a halál minden évfordulóján megismétlik. Az elégetés után a hamvakat összegyűjtik és 13 nappal a halál bekövetkezte után (ekkorra a vérrokonokat rituálisan megtisztultnak tekintik) a család egyik tagja a hamvakat egy szent folyóba szórja (ilyen például a Gangesz), vagy közvetlenül az óceánba.

A hinduizmusra az istenek és istennők sokfélesége jellemző, amelyek szinte minden filozófiai alapelvvel, kedélyállapottal vagy hellyel összefüggésbe hozhatók. A hinduizmus a vallási életnek a földön kialakult csaknem valamennyi megjelenési formáját felöleli. Megtalálható benne a fétisek, hegyek, folyók, növények, állatok, démonok és szellemek kultusza, helyi hősök, továbbá a szentek és istenek iránti hódolat, egészen a legmagasabb rendű egyistenhitig, a misztikus panenteizmusig és addig a meggyőződésig, hogy a világegyetemet nem valamilyen világ ura, hanem örök erkölcsi törvények (dharma, karma) kormányozzák.

A hindu családok hagyományosan különleges kapcsolatot tartottak fenn az istenekkel földrajzi és kasztbeli származásuktól függően. Ezt jelképezik a minden hindu családban megtalálható házi oltár megszentelt szobrocskái, melyek közül néhányat örököltek, másokat zarándoklatuk során vásároltak. A családtagok minden nap a házi oltár elé járulnak és tiszteletüket fejezik ki az isteneknek és az istennőknek, akik a hit szerint akkor védelmezik az otthont, ha elvégzik a púdzsát (puja). E szertartás során imákat mondanak, mécsest vagy füstölőt gyújtanak és étel-, gyümölcs- vagy virágáldozatot mutatnak be.^[38]

A hinduk számára előírás az évente legalább egyszeri dzsatra (jatra), vagyis zarándoklat egy szent helyre. Erre az istenek kegyelmének elnyerése miatt van szükség, aminek tárgya lehet konkrét kívánság, egy elhunyt hamvainak szent helyre való szállítása, vagy a lelki fejlődés elősegítése. Indiában több ezer szent hely található, ahová a zarándokok utazhatnak. Az idősebbek kedvelik Váránaszi felkeresését, amit utolsó útjuknak szánnak, amiről az a hiedelem terjedt el, hogy aki ott hal meg a szent városban, az mentesül az újjászületési ciklus terhe alól. Indiában a legtöbb ünnep és fesztivál vallási eredetű, akármilyen színes, zajos és látványos.

12 évente négyszer, egyidejűleg négy különböző helyen tartják észak- és közép-Indiában a Kumbh mela hindu vallási ünnepet, ami a Földön a legnagyobb embertömeget megmozgató vallási összejövetel. Ez a hatalmas arányú ünnepség hindu zarándokok tízmillióit vonzza, akik között mindenféle kaszt és felekezet megtalálható. Az óriási tömegben végzett ceremóniák hatása a résztvevőkre leírhatatlan. Ezek között van a folyókban való megmártózás, aminek helyszíne lehet a szentnek tekintett Gangesz, Sipra vagy a Godavari. Az ünnep eredete a jó és a rossz közötti harc, ami az istenek és a démonok között zajlott le. A harc tárgya egy korsó volt (kumbh), amiben a halhatatlanság nektárját tartották. Visnu elrohant a korsóval, de repülés közben négy csepp a földre hullt – ezek a helyek ma Alláhábád, Haridvar, Naszik és Udzsain. A szertartások ezeken a helyeken nagyjából hat hétig tartanak. A megmártózásra kedvezőnek tartott időpontból azonban általában mindössze hat van. Az Alláhábádban tartott esemény neve Maha Kumbh Mela (=Nagy Kumbh Mela), a tömeg itt a legnagyobb. Mindegyik helyszín tart hatévente Ardh Mela néven ismert kisebb eseményt (=fél Mela), és évente Magh Mela néven tartanak egy még kisebbet.

Vallási etikett

• A szent helyek látogatásához illetlenség rövidnadrágban és rövid ujjú ingben menni és nem szabad dohányozni. Mellőzni kell a hangos beszédet és vidámságot.
• A szent helyre való belépés előtt le kell venni a cipőt a bejáratnál (távozáskor illik adni a cipőkre felvigyázónak némi aprópénzt). Ajánlatos a zoknit fent hagyni a lábon, mert egyes napsütötte helyek padlója igen forró lehet. Általában tilos fényképezni, illetve ezt a fotózás megkezdése előtt tisztázni kell. Vaku használata általában tilos, mert zavarja a hívőket.
• Nem ajánlott megérinteni a helyiek fejét (például gyerekek fejét megsimogatni).
• Tilos a talpat személy, vallási hely vagy istenszobor (vagy kép) felé mutatni.
• Nem ajánlott valakihez lábbal szándékosan hozzáérni.
• Tilos az istenábrázolásokat megérinteni.
• A fej betakarása egyes vallási helyeken szükséges lehet mindkét nem számára, különösen szikh templomok vagy mecsetek környezetében.
• Néhány vallási helyre nem engednek be nőket.
• Néhány vallási helyre csak a hívők léphetnek be.
• Ha le lehet ülni, a nők általában máshol helyezkednek el, mint a férfiak.
• A dzsaina templomok megkövetelik minden bőrből készült ruhadarab vagy személyes holmi eltávolítását (nőknek menstruáció alatt tilos a belépés).
• A fényképezést durva sértésnek tekintik templomban, temetésen vagy más vallási ceremónia alatt (ebbe a hívők megmártózását is beleértik). Az ilyen alkalmak előtt mindig engedélyt kell kérni a résztvevőktől.

Öltözködés

 

Indiában az öltözködés ugyanúgy a társadalmi hovatartozás kifejezője, mint bárhol máshol a világban. Az emberek azzal fejezik ki identitásukat és hitüket, hogy bizonyos ruhadarabokat viselnek. Az összképet színesítik azok az apróbb stílusbeli különbségek, amelyek a különböző földrajzi területekhez kötődnek.

Az indiai nők hagyományosan szárit hordanak. A szári egy darabból álló, kb. 5–8 m hosszú, 1 m széles színes textil, amit kapcsok vagy gombok alkalmazása nélkül rögzítenek a testre. A szári mellé csólit (szűk blúz) és alsószoknyát viselnek. A pallu a szári tartozéka, amit a vállra vetve viselnek. A szári felvételének módja árulja el, hogy viselője az ország melyik területén él, vagy melyik területéről érkezett. Gyakran viselt ruházat a szalvar-kamiz, ami hagyományos tunikából és nadrágból áll, ami mellé dupattát (=hosszú sál) hordanak. A szári és a szalvar kamiz is rengeteg variációban létezik anyagban, kinézetben és árban.

A férfiak hagyományos öltözete a doti, délen pedig a lungi és a mundu. A doti (dhóti) laza és hosszú ágyékkötő. A lungi a szarongra hasonlít, aminek végeit csőszerűen felvarrják. A mundu olyan, mint a lungi, de a színe mindig fehér. A kúrta hosszú, bő ing. Az öltözetekben a területi és vallási különbségek is tükröződnek. A muszlim nők például a mindent elfedő burkát is hordják.

A ruha színe is árulkodó, közli a viselője társadalmi hovatartozását. A szannjászík és a brahmacsárík a cölibátust jelző sáfrányszínű ruhát hordanak, míg a családos emberek fehéret. Fehér a ruhájuk a megözvegyült nőknek is, szemben a családos asszonyok színes és mintás szárijával.^[39] Ugyanakkor a párszi és keresztény menyasszonyok szárija leggyakrabban fehér,^[40] vagy Dél-Indiában a fehér ruha a világról lemondottak (szannjászik) színe is lehet, amely jelzi a belső békét, tisztaságot és az egyszerűséget (lásd pl. Ammánál).

Illemtan, szokások

• Sok hindu nem eszik húst és nem iszik alkoholt.
• Az ortodox szikhek turbánt viselnek, nem dohányoznak, nem vágják le a hajukat. A pársziknak is tilos dohányozni.
• A muszlimoknak tilos kutyával érintkezniük. Ne adjunk muszlim gyereknek játékkutyát vagy bármi mást, ami kutyát ábrázol.
• A muszlimok nem esznek disznóhúst és általában nem isznak alkoholt.
• A tehén az országban szent állat. Ne nyilatkozzunk róla tiszteletlenül és ne beszéljünk marhahús-ételekről.
• A fej szent és sérthetetlen. Ne érintsük meg senkinek a fejét, még egy kisgyerekét sem.
• Ne mutassuk a talpunkat senki felé. A lábfej a test legalsó és alsóbbrendű része. Ugyanezért ne mutassunk senki felé a lábunkkal. Ne érintsünk meg senkit szándékosan a cipőnkkel vagy a lábfejünkkel.
• Ne használjuk a bal kezünket evéshez, ha megérintünk valakit vagy ha átadunk és átveszünk valamit. A bal kéz tisztátalannak számít.
• Ne mutassunk senkire és ne intsünk magunkhoz senkit egy ujjal, mindig az egész kezünket használjuk.
• Az ajándékozás általános szokás. Kerüljük viszont a nagyon drága, intim vagy vallási jellegű ajándékot. Ha becsomagoljuk, a csomagolóanyag színe legyen zöld, piros vagy sárga (de ne fehér vagy fekete).
• Ha egy indiai férfi megfogja egy vele egynemű társának a kezét, az a barátság jele. Az indiai és az arab férfiak ez okból gyakran kézen fogva sétálnak.
• A fejrázás nem jelent “nem”-et. Az emberek fejük jobbra-balra ingatásával jelzik egyetértésüket.
• Egy kérdésre inkább adnak téves választ, mint hogy azt mondják, hogy “nem tudom”. Útirány, cím stb. kérdezése esetén jobb ha több embert megkérdezünk különböző helyszíneken.^[41]

Gasztronómia

Bővebben: Indiai gasztronómia és Útápam

A hindu hagyomány legszigorúbb tiltása a marhahús fogyasztására vonatkozik, mivel a szarvasmarha szent állat. A hinduk és dzsainisták közül sokan kerülik a hagyma és fokhagyma fogyasztását is, mert azok felpezsdítik a vért és a szexuális vágyat – általánosságban azokat a növényeket, amik fogyasztható része a föld alatt terem, mivel ezek leszedésekor a földben lévő élőlények sérülést szenvedhetnek. A hagyma és fokhagyma hiányát az ételekben egyes éttermek külön jelölik.

A legtöbb vallásos indiai kerüli az alkohol és más stimulánsok használatát. A disznóhús tilos a muszlimok számára. A megengedett ételek összefoglaló neve halal, a tiltottak neve haram. A koplalást a test és lélek megtisztításának útjaként tartják, ami a szegények megértését is elősegíti.

A lakosság jelentős része (hinduk, dzsainák, buddhisták zöme) az ahimsza (erőszakmentesség) elvét követi, ezért többnyire vegetáriánusok. Az összlakosság kis részét kitevő szikhek, keresztények és párszik azonban nem korlátozzák az elfogyasztható ételek körét.

A csájnak nevezett sűrű tea sok tejjel és cukorral készül. Ezt az utcákon mindenfelé kínálják garam csáj kiáltozásával (=forró tea) és tömegesen fogyasztják. A masszala szoda alapvetően indiai üdítőital, ami citrommal, sóval, cukorral ízesített szódavíz. A dzsal dzsira citrommal, sóval, köménnyel és mentával készül. A lasszi joghurtszerű, édes ital, aminek frissítő hatása van. A faluda rózsaízű ital, ami tejből és különféle magokból készül és cérnametélt is van benne. A badam tejből készül, amit mandulával és jóféle sáfránnyal ízesítenek.

India háromnegyed részén megtalálhatók a házilag készült alkoholos italok, ezek egyike a közismert arak, amit kókuszpálma nedvéből, burgonyából vagy rizsből készítenek. Ez „a szegény ember itala”, ami évente sokaknak vakságot vagy halált okoz a rossz lepárlás esetén az italba kerülő, mérgező metilalkohol miatt. Érdekes helyi alkoholos ital a csípős ízű mahua, amit az azonos nevű növény virágjából készítenek közép-Indiában március-áprilisban, amikor a fák virágzanak. Kelet- és északkelet-Indiában rizssört készítenek. A Himalája közelében állítják elő a rakszi nevű italt, aminek enyhén faszén íze van, ami a skót whisky-re emlékeztet. A toddy a pálma levéből készül, ezt főleg Kerala partvidéken készítik. A kesu feni a kesu-fa gyümölcséből készül.

Arany templom, Amritszár

Az Indiába látogató turisták számára az ország sok kihívást tartogat. Az utazóknak számolniuk kell a gyakori késésekkel, a drága és nem eléggé komfortos szállásokkal. Az infrastruktúra sok helyen fejletlen. A nagyvárosokban a zajszint eléri a 90 decibelt, ami a biztonságosnak tartott érték 150%-a. A közlekedésben káosz jellemző, az utak és a tömegközlekedési eszközök túlzsúfoltak, sok helyen nagy a légszennyezettség is. A tájékozódás nehéz, mivel csak elvétve vannak az utcákon táblák. A köztisztaság európai szemmel nézve drasztikus.

Főbb látnivalók

• Az indiai kultúra
• Delhi: Kutub Minár torony és épületegyüttes, Rádzs Ghát, Vörös Erőd (Delhi), Dzsama Maszdzsid, Humájun császár síremléke
• Agra: Tádzs Mahal, Vörös Erőd (Agra)
• Fatehpur Szíkri: A Mogul Birodalom egykori fővárosa
• Dzsaipur: Pink City, Dzsohári bazár, Szelek Palotája, Amber Palota
• Rádzsasztán városai és erődei ( még rádzsasztáni hegyi erődök)
• a dzsaina templomok kivételes szépségűek (Dzsaipur, Ábú-hegy, Pálítáná, Ranakpur, Pattadakal, Bádámi, Aihole, Sravánabélagóla, Tiruvannámalaj)
• Váránaszi
• Khadzsuráhó, Hampi, Ellorai és Adzsantai barlangtemplomok, Mándú erődvárosa stb.
• Goa– és a Malabár-vidék tengerpartja, Ó-Goa
• Kerala lagúnái
• Madurai: Mínáksí nátakam, Ezer oszlop csarnok, Tirumala Nájak palotája
• Sarnath – Buddha megvilágosodásának helyszíne
• India világörökségi helyszínei

Oltások

 

Javasolt védőoltások (nyitható szakasz) >>>>>>>>>>

Sport

Krikett

Az országban legnépszerűbb sport a krikett, aminek első feljegyzett mérkőzése 1721-ben volt. Ez a sportág a társadalom legkülönbözőbb képviselői szenvedélyének tárgya, a nemzeti büszkeség kifejezője. A játékosokra óriási nyomás nehezedik, ha például India és Pakisztán játszik egymás ellen. Az országban manapság a „Twenty20” szabályrendszer szerint játsszák a krikettet, ami óriási üzletet jelent.

Olimpia

Az országnak eddig kilenc aranyérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág a gyeplabda.

• Bővebben: India az olimpiai játékokon

Labdarúgás

Az Indiai labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye az 1964-es Ázsia-kupán elért 2. helye volt.

• Bővebben: Indiai labdarúgó-válogatott

 

Formula–1

2011-ben rendezték meg először az első Formula–1-es indiai nagydíjat a Buddh International Circuit versenypályán, Újdelhiben. Az első Formula–1-es indiai versenyző Narain Karthikeyan, a másik versenyző Karun Chandhok volt.

Gyeplabda

A gyeplabda az országban az egyik legnépszerűbb sport. Az indiai válogatott nyolcszoros olimpiai bajnok ebben a sportágban.^[42]

Klára izgatottan tette le a könyvet s nagyon várta a leszállást. Péter mosolyogva érdeklődőt hogyléte után. Nézd már a kicsik is ébredeznek. Mikor újra a kapitányhangja hallatszót. Kérem, kapcsolják be az öveket, mert húsz perc múlva landolunk. Dzsaiszalmer repülőtérre. Na, kicsim már várnak bennünket.

• Ki és honét tudod?
• Édesem mikor felszálltunk akkor szóltam Dr. Haruki Murakami úrnak. Ő kiküldi elénk a sofőrétki itt született. Ismer minden fűt fát állatott s minden egy szikra földet. Többet tud, mint ami abban a könyvbe van le írva. Remélem, kellemesen fogod majd érezni magad. A vasmadár ereszkedni kezdet a föld felé. Klári egyre izgatottabb volt szíve torka tetején ugrált tenyere csupa vízvolt. Arcán a verejték gyöngyözött. Péter ijedten nézet nejére és félőn kérdezte jól vagy, vagy tán félsz?
• Nem nincs baj nyögte ki, de most tényleg izgulok. Péter nevettet majd meg itatta a kicsiket kik boldogan kacagtak és játszottak mellettük. Hirtelen valami érdekes mozzanat következet megérkeztünk. Klára, mint kíváncsi gyermek tapadt az ablakra s nézte a szaladó vasmadarak tűzoltók buszok és a rengeteg ember szaladását. Milyen érdekes.
• Igen az majd meg állt s a kapitány elmondta köszönő beszédét. Kinyílott a nagy ajtó a légi kísérők ott állva Bucsuztak. Péterék oda érve a hagyományhoz híven elköszönt és szerencsés utat kívánt az indiai légi kísérőnek. Klára csak nézte s az egyik döbbenet a másik után követte. Hisz egy színes turbánú fekete délceg legényjött velük szembe talpig fehérbe min aranyhímzéssel volt díszítve Lesegítette az Klárát és a kicsiket. Majd összetett tenyérrel egymás előtt meghajoltak. Klára azt tette mit férje. Péter bemutatta családját Hindi nyelven elmondta röviden miért is van itt. Ki kisérve az autóhoz s elindultak az orvos lakásához. Az úton a rengeteg ember szőnyeget formává haladtak a dudák síron tülköltek. A távolból elefántok tűntek fel. Az útközepén tehenek pihentek. Klára meglepetten látta a káoszt, de nem szólt csak merenget az ablakon. A fiatalember egyszer csak letért a zsúfoltságig megrakót útról s egy csendesebb más arculatú irányt mutatót. Ahol a nap erős kisugárzása a pálmák zöld ruháját perzselte. A növények kifulladva nyugtoztak egy csepp vízért. Az,  épületek  tornyosak színesek tele bolt ível. Lassan elértek egy hatalmas nagy fehér vaskaput mi kitárult az érkezők előtt. Az úton felfelé sorba pálmák álltak Turbános alakok jártak keltek. Ruhájuk más és más. A nőkön is érdekes anyag volt körbe csavarva s fejükön kendő. Felérve a házhoz Klára meglepetten látta a mesebeli palotát. Márvánnyal lerakót lépcső aranyozót boltíves folyosó. Előtte két hatalmas márvány elefánt díszelgett kik két lábon álltak s az ormányuk alkotta a bejárat boltívét. Míg beértek egy hatalmas nagy fogadó teremhez. Mi tele falfestményekkel a polcok elefántok s más vallási tárgyakkal meg rakva. Érdekes szőnyeg minden fele. Klára csak nézte a sok díszes tárgyat. Majd megpillantotta a csobogót a sarokba előtte kiépítet asztallal és padokkal. Mellette egy polc tele könyvel a másik felén egy hatalmas aranyozót Butha szobor. Egy színes ruhát viselő nőjött elő ki elütőt a kint lévőktől. Fehér nadrág és zöld felső volt rajta. barna haja Válig érő, s rikító kékszeme. Szívélyes kézfogással üdvözölte Péteréket. Klári nem érette hogyan van ez az egész dolog. a saját anyanyelven beszéltek. Kerüljenek beljebb mindjárt itthon lesz a család. Bevezetve őket megmutatta a szobát ahol lakni fognak. Nem szeretnék alkalmatlankodni szólt csendesen Klára. Nem ne aggódjon, de tegeződhetnék. Természetesen meg tisztelne vele. Rendben én Marija vagyok én Klára. Ö Petike és Klárika. Belépve a szobába a hagyományoknak meg felelően ajándékként itt hordót ruha és hozzá saru volt lerakva. Péternek turbán és hozzá megfelelő fehér ruha. Ha gondoljátok, át öltözhetek, de ebben is maradhatok ez csak egy kis apró meglepetés volt. Itt van a fürdő törölközök. Ha kész vagytok lenn várlak benneteket frissüljetek fel. Elköszönt és távozót Marija. Na, hogy érzed magad drágám.
• De kedves ez egy mese ezt nem mondtad perig többször voltál náluk.
• Tudom, hisz olyanok nekem mit a család már a dr. bent van a korba.
• Ez vicc kedves.
• Nem édes a neje gyermekorvos és ötvennel fiatalabb és amerikai, de több nyelvet beszél. A sofőr ki hozót az utcán szedték össze még kicsi gyerekként haldoklót kirakták. Nem vitték el a Gangeszhez, mert élt. De majd Pedró megmutatja neked.
• Tessék, hogyan.
• Majd meg tudod, na, frissüljük, aztán lemegyünk hozzájuk.
• És én hogy an.
• Semmi csak úgy, mint otthon. Majd meg csókolta nejét. Másfél óra elteltével előbújtak az ajándékba kapót ruhákkal hisz nem szerették volna a házigazdát meg sérteni. Már az orvos ott hol volt. A fiukkal ki most tanulja az orvoslást. Gyerekek a szülök kezében kapaszkodtak. nyugodtan eged el őket had menjenek, had játszanak. legalább ismét gyermek zsivaj tölti meg e házat. Pedro két hatalmas játék elefánttal tért vissza és mindenkinek egy nyakláncot is hozott. Péter nevetet. A gyerekek hancurba s kacagásba törtek ki. az asztal tele gyümölccsel. Marija ételeket rakót az asztalra és frissítőket. Majd meg mutatta Klárának a házat. Ez itt az ima sarok ide jönnek egy nehéz műtétnél vagy egy, vagy minden este imádkozni, ez egy tisztító helység itt tisztulunk, meg a gondoktól léptek be egy fehér márvánnyal kirakót helységbe ahol egy kis ülő medence volt körbe füstölgök és fáklyák a falon pislákoltak minek fénye világította meg e helységet s adta meg hangulatát.. Ez itt a fogadó terem. Itt vannak, a hálok a konyha. Fen csak szobák. Itt van a könyvtár. Ki nyitva a sok tízezer könyvet takaró ajtót. Gyere, ki megyünk. S Marija csak mondta Klára alig bírta követni. Péterék meg visszavonulva beszélgetek. Pedró a kicsike játszót olyan volt, mint egy nagy gyerek. Már késő este volt mikor visszavonultak hálókba. A szobából próbálta Mátyásékat hívni, de nem vették fel a telefont. Péter nem is gondolta Mátyáséknál mekkora gond van. Ne aggódj nincs, semmi baj az véget meg ne törődj velük. Klára csak ált s nézte a körbe függönyözőt, ágyat Mi olyan széles és nagyvolt, hogy akár tízen is elfértek volna rajta. Ellátták a kicsiket s bedugták maguk közé. Péter behúzta az ágyukon a függönyt. Reggel korán kelt hisz be kelet mennie a helyi kórházba. Pedró már készítette az autót. Marija kávét főzőt. Klára meglepetten köszöntötte. Te csinálod a kávét?
• Igen mért te nem szoktál?
• De igen, de azt gondoltam, hogy a személyzet csinál mindent hisz láttam őket ott kin?
• Nem ők nem a személyzet. De mondhatónak is. Itt építetünk kisebb házakat a birtokon itt élnek saját életüket s ezért ők rendben tartanak mindent. Teljesen külön életet élnek tőlünk semmi elkötelezettség nélkül. Ön szántakból jöttek ide. Arra mennek, merre akarnak.
• Értem ne haragudj csak úgy meg lepődtem
• Tudom más orvos vendégeink is meg lepődve kérdezték ezt tőlünk.
• Ha jártok Magyarországon szeretettel meghívlak benneteket a mi hajlékunkba.
• Aranyos vagy és kedves, de a párom már igen csak elhagyta zsenge korát így nem utazik, semerre mi meg őnélküle nem ne haragudj.
• Rendben, de fiadat is szívesen látjuk vagy tégedet.
• Köszönöm. Arra gondoltam ma autóval megyünk meg mutatjuk Indiát. Majd rizskára szálunk. Meg nélkülük a templomokat, múzeumukat. s majd elmehetünk a Gangeszhez. Igaz rettentő szennyezet a vize, de nagy hatalma van arra ki megmerítkezik benne a lélek egészséges és gondtalan lesz. de majd meglássátok. Pedró megjelent az ajtóban s marijához fordulva intézte kérdéseket. Klára semmit nem értet A fiatalember válaszolt. Gyöngyi szellőztetet és kitakarította a lakást. Átmosta az ágy nemüket. Mátyás kereste Péteréket de Gyöngyi elmondta, hogy elutaztak egy hétre majd vasárnap vagy hétfőn jönnek haza. Mátyás letette a telefont. Hangja gondterhelt és nehéznek tűnt. Gyöngyi munkája végeztével édesanyaházába ment s az ágyra ült piheni. Mikor a postás kopogtatót nála. Gyöngyi könnyek között nézet fel. Tessék, miben segíthetek.
• Jó napot önnek hoztam ajánlottat.
• Nekem mi történt honét. Itt írja alá majd át adta a borítékot Viszontlátásra. Gyöngyi izgatottan tépte fel a borítékot. Egy levél volt benne Pétertől. Gyöngyi olvasta s hangosan felzokogót. Istenem még ilyent nekem repülőjegy elmehetek az unokáimat meg nézni nem hiszem el s visszament és felhívta lányát Bulgáriába.

Lánya nagyon meg örült a hírnek. Ezt mért nem mondtad tegnap,

• Mert én sem tudom most kaptam meg a levelet.
• Ez jó, mert mi mindig mondjuk, hogy gyere, de mindig elutasítottad. Perig jegyet is küldtünk volna neked. Mondtuk már sokszor, hogy küldünk, jegyet gyere el hozzánk, de te olyan otthonülő vagy, hogy még a bátyámékhoz sem mész el perig ők ott vannak Magyarföldön.
• Igen igazad van, és nagyot nyelve fojtotta vissza bánatát, hisz tudja nagyon jól, hogy nagy erőfeszítés lenne lányáénak ennyi pénzt kifűzetni. Inkább mindig visszautasítsa őket.
• Ott vagy halló anyu!
• Igen csak egy kicsit elgondolkodtam szóval holnap után megyek hozzátok és két hétig veletek leszek, aztán elmegyek Jóskánkhoz meg ígérem neked.
• Rendbe megbeszéljük.
• Rendben várni fogunk a gyerekek majd örülnek neked hisz már rég találkoztunk.
• Igen vigyázzatok, magatokra a nem sokára megyek. Gyöngyi letette a telefont s visszament édesanya lakásába s magához ölelte a hálóinget s eldőlt az ágyon mintha kereste volna az illatot az emléket vagy csak egy cseppnyi valósnak tűnő dolgot. Nagyon hiányolta édesanyát. Valami nagy csattanásra nyitotta ki a szemét. Nézet körbe, de nem tudta mi az mikor újra csattant. Meglepetten látta a zsalu az ablakon. Felkászálódót s ki nyúlt behúzta. Majd meg nézte az ajtót s vissza feküt az ágyra. Nem érdekelte, hogy mennyi az idő nem érdekelte az étel csak egyel foglalkozót a néma magány tiszta lelkével mi át ölelte az övét reménykedve, hogy látja vagy hallja édesanyát. Úgy érezte minden meg szűnt körülötte minden. Oda kin a szél játszotta dalát térdre kényszerítve a fák s bokrok ágát. A hinta magában reppent az ég fele s az angyalok könnye csak csendesen perget. Az idő csak úgy vergődve szállt messze. Mikor meg ébredt valami szőrös és meleg feküt mellette. Klára cicája szundikált mellette. Nem értette, hogy került oda csak ült s nézet előre. A kis szőrmók is kinyitotta szemét s álmosan nyújtózkodót. Gyöngyi nevettet. Összeszedte magát meg igazította az ágyat s mindet úgy hagyót, ahogy volt ne, hogy ki derüljön a titok. Hisz senki nem tudta, ahogy ö édes anyuk házában érzi, jól magát s minden idejét ott tölti. Hisz egy kicsi zsúptetős parányi házvolt minek icike – picike kis konyha és csak egy szoba volt rajta egy kicsike fürdővel. Hisz gyerekei tenyerükön hordozták édes anyukat. Most hogy már nincs velük arra gondolt Gyöngyi eladja házát. De erről senkinek sem beszélt. Arra rá sem gondolt, hogy Klára sejti e dolgot hisz már többször látta bemenni majd idő murva ki jönni. Elérkezet a várva várt nap. Gyöngyi szíve a torkába dobogót, ahogy a nagy fényes sas szelte a kéklő égbolt fehér lepelét. Már látta, ahogy újra magához ölelheti kis unokáit és rég látott gyermekeit. Meg érkeztek Péterék szeretett otthonukba. ki csomagoltak meg vacsoráztatták a kicsiket és ágyba dugták őket. Hisz már igen csak későre járt. Péter megtalálta a levelet az asztalon. Kedves öcsém a megbeszéltek alapján mindent elrendeztem. Istvánék nem veszik fel a telefont. Így nem tudtam őket én sem elérni. Mátyás kereset gondterhelt volt a hangja, de nem mondót, semmit. A jegyet köszönöm. innét elmegyek fiamhoz is egy kicsit. Péter bement a dolgozószobába s hívta Mátyásékat aggasztotta,hogy nem tudót beszélni vele. Majd újra és újra.

 

Többször is próbálkozót mire elérte. Szerbusz, köszöntötte szívéjesen! Már többször kerestelek, hogy vagytok? Mi van veletek? Matyika? Ildi? Mátyásnak nagyon furcsa volt a hangja így gyanakodni kezdet Péter. Lemennék hozzátok egy két napra, ha meg oldható vagy még mindig harag szól rám, mert nem adtam oda édesanyám házát? Erre nagy hallgatás a vonal végén. Péter folyatta mondókáját. de senki nem szólt bele. De mi történt hisz még az időpontot sem mondtam? Nem szeretnéd, hogy meglátogassunk benneteket?

• Mi a baj barátom olyan furcsa a hangod kérlek ad Ildikót? Kicsi jól van? De erre már a vonal végén senki nem szólt bele s nem adót választ.
• Édesem itt valami nagy baj van valami történt szó nélkül letette.
• Próbáld újra hisz már minden készen van az útra. Péter folyamatosan próbálta elérni, de nem vette fel senki. Nem értem elmegyek meg nézem, mi történt s majd vissza fele édesanyádat is és haza hozom, ha úgy van. Már olyan régen elment Istvánnékhoz. Majd este vissza jövök.
• Kedvesem ne menj és lágyan meg csókolta férjét, ki viszonozta s lágyan átölelve magához szorította. A kis szöszi kékszemű apja feszes nadrágját húzkodta. Hoppá- Hoppá! Apa elengedte nejét s felvette a kislányt kinek szemén látszót a sorstól kapót súlyos betegség. A kisfiú meglátta és ö is felkéret kezet. Anya nevetett már két gyereket tartasz az öledben és én engem is felveszel?
• És téged hogyan drágám csak két kezem van, de este bepótoljuk, mikor ketten leszünk meg ígérem. Szeretlek benneteket s e két gyönyörű gyermeket is és két nagy puszit adót arcukra. Apa letette őket s négykézlábra ereszkedet. A gyerekek tudták, hogy kedvenc játékuk jön apahátán lovacskázás. Nagyokat nevetek mikor apa nyerítet s ment velük. Anya a konyhában az uzsonnát készítette. Néha azért ki-kikukucskált a játszadozókra a hancúrozásban a csengő zavarta meg őket. Apa letette a kicsiket s felállva ajtót nyitott. Dr. Fekete Pétert keressük.
• Tessék, én vagyok.
• Meghoztuk a megrendelt tévét és Házimozi rendszert. Hová tegyük?
• Ki az Drágám?
• A postaszolgálat édes! Meghozták mit rendeltem.
• Itt tessék alá írni mutatott rá az alkalmazót. Péter alá írta s mutatta hová hozzák. A hatalmas csomagot alig bírták be cipelni. A kicsik a fotel mögül lesték mi fog történi. Klára is izgatottan nézet ki a konyhából. Atyaég, de drágám van tv minden szobában?
• Tudom, de ez más ez a nappaliban kap helyet. Át alakítom, míg ti sétálni s vásárolni mentek a nővéremmel.
• Igen szegény Gyöngyi messze vannak, a gyerekei csak ritkán jönnek haza s még sajnos a temetésre se tudtak meg jönni, hogy találkoztak volna egy kicsit. Semmi gond majd újra be füzetünk neki egy repülőjegyet és elmehet lányához, mint múltkor. De tudod ö nem szeret elmenni itthonról.
• Igen, de ha meglepetés, akkor nincs, vissza út kikel mozdítanunk valahogy ebből a lelki állapotból.
• Igen tudom hisz nincs egyedül hisz mindig velünk van.
• Ez igaz és azt tudod, édesem anyukád házában tölti nagy részét a napnak? Kéne, valamit kezdeni vele mielőtt Japánba utazol.
• Igen igazad van s nagyot csavart a bajszán, de mit, hisz a mi házunk és az a ház egy telken van?
• Hú, ez nagyon jó kérdés ellnem adhassuk hisz nem is szeretnéd és nem is tudnánk. Más lakhat, bent például Mátyásék úgyis most haragudnak rád? Megvan csattant fel Klára!
• Mond mit találtál ki?
• Kélek, néz utána, hogyan lehetne falu múzeumot csinálni?
• Mit?
• Falumúzeumot hisz anyukádnak ott a szövő szék a tulipános láda a melence, a zséter, apudnak a rengeteg szerszám mi a kő és a fa meg munkálásához kellet hisz világ szinten elismerték. A sok székely kapu min a saját mintáját faragta. Ezen felül még nagyon sok olyan dolog van, mit már nem nagyon ismernek. Ha valakinek van, valami az elhozhatná, és névvel ki tennék.
• Ez nagyon jó ötlet a bevételt meg vagy felajánljuk a falunak vagy valami okosat kitalálsz majd.
• Rendben holnap utána nézek és nővéremnek is lesz elfoglaltsága és még pénzt is keres. Mi van velem öcsém szólalt meg Gyöngyi a bejárat felől. Péter meglepetten visszafordul. Te itthon?
• Igen már itthon vagyok, jöttem be köszöni. De miről is van szó. Péter elmondta elképzelésüket. Mit szólsz hozzá? Igen igazad van, Hisz, apánk elismert művészvolt ki eleset a fronton.
• Igen látod, mennyi emlék s csak beszélgetek, mikor Gyöngyi elkezdet szívből nevetni. Klára meglepetten látta. de nem mutatta. meg. Gyümölcsöt csavart a kicsiknek s májkrémes kenyeret rakót az asztalra Petike hop csücs. Péter asztalhoz ültette a gyerekeket. gyere te is kélek! Klára paradicsomot, s paprikát tett az asztalra két kicsinek apró kezecskéje mindjárt rá mutatót. Apjuk nekiállt apró kicsi katonákat csinálni . A kisfiú nézte a szüleit, de nem nyúlt az ételért. Mia baj kicsim mást kérsz, gyere, egyél s bele tette a falatot a kicsi szájba.
• Nem drágám nézd nem tetted a nyakába a szalvétáját s fél, hogy ingecskéje koszos lesz. Péter nevetet. Klára feltette a szalvétát a kicsi nyakába s így mindjárt nyúlt a katonájáért, de meg lepetésükre a kicsi lánynak tartotta oda. Ki bekapta az aprófalátott. A meghitt étkezést a telefon csörgése zavarta meg. Péter bement s aggodva jött ki? Mi a baj?
• Mátyásék most telefonált egy ismerősük hogy nincsenek e itt, mert nem látta őket mostanában még a ház körül sem.
• Ne aggódj, biztos elvannak valahol.
• Nem hiszem hisz aggasztó volt a hangja s hamar el is hallgatót. Petike utána mutatót a lepottyant paprikának. Klára nagyon boldognak érezte magát családjával. Péter mindent megtett, hogy gyerekei jól érzék magukat s Klárának könnyebb legyen e csodás élet az anyaság. Befejezve a kicsiket letették a szőnyegre had játszanak, s ők tovább beszélgetek. A két kicsi felpattanva kezüket nyújtva szaladtak.
• Gyöngyi lehajolt s meg dédelgette őket. Hoppá- hoppá! mutatta a kicsi lány. Drágaságaim gyertek leült a székre és térdére ültette őket. Majd énekelte
• Gyí, paci, gyí, paci vágtázik, a kicsi ló. Rázza fejét, jaj de jó! Gyí, paci-, gyí, paci ó mi szép a rét ficánkolni kéne még. Péter elnevette magát. Még emlékszel rá?
• Igen hisz lábad között apánk faragot lovacska te rajt ültél s énekelted száguldozzál az utcán. Anyák hányszor meg szidott, mert lerúgtad a cipőd orrát!
• Ez igaz édes nővérkém. Klára elő bujt a konyhából leült s elmondott mindent sógornőjének. Péter kérdőn nézet rá nem akarlak bántani, de nem vennéd le?
• Mit öcsém?
• A fekete ruhát már olyan rég elment édesanyánk s nézd bele betegedtél. Oda lépet át ölelte néz, ide rám ne sírj és letörölte nővére arcán végig gördülő könnyeket. Nem a ruha teszi a fájdalom. A ruhát csak hordjuk. De a mi édesanyánk örökre itt él a szívűnkben.
• Igazad van öcsém majd holnap.
• Nővérem nézd meg mennyit fogytál árnyéka vagy magadnak. Édesanyánk ki majd száz négyéves volt szép kort meg élt. Ő sem szeretné ezt érted.
• Hisz tudod milyen talpra eset volt. Szerette mindenki segítet ahol tudott. Bár mibe bár kinek. Ezért gondoltuk e házat múzeumnak.
• Jó majd meglátom, de most ha nem haragúszók elmegyek. Legyen szép estétek felállt meg puszilgatta a kicsiket s könnyes szemmel elballagott.
• Azt hiszem most megbántódót.
• Miből gondolod?
• Onnét, hogy korán elment.
• Á csak nem s bekapcsolta a tévét, amibe zenésrajzfilm ment.
• Menjél, szívem készülj a lefekvéshez majd elaltattam őket Klára meglepődve hallotta férje hangját, ahogy énekelt a kicsiknek. Lefürdette a kicsiket Éjjelre még pelust kaptak, de napara már ez sem kellet. Petike kék pizsamába tért aludni. Klárika rózsaszínű halló ingecskébe. Apa megfésülte hatalmas hullámos szőke haját s ágyba dugta. Ma én mondok mesét. Betakarta kislányát s elmondta a papucshercegnő meséjét. Klárika hamar elaludt a lámpást is leoltotta. Megcsókolgatta az alvó gyereket. Bement a fia szobájába leült az ágy szélre s énekelt. Petike megfogta apja ujját. A kicsi mély állomba szenderült. Apa óvatosan kihúzta úját a kicsi apró kezéből felállt meg csókolta leoltotta lámpását és kisurrant. Klára még mindig a szobaajtóban állt s hallgatta szíve majd ki ugrott az örömtől. Majd fellökve nejét. Te itt?
• Igen nekem énekeltél olyan csodáshangod van. Kélek nekem is énekelj! Annyira szeretlek, szerelmes vagyok beléd.
• Én is életem te, vagy sőt ti vagytok mindenem nekem.
• Rendben s át élve halk szólamba nejének énekelt kit ölébe véve vitt a hitvesi ágyba. Kicsik édes álmukat aludták. Péter újra hívta barátját, de nem vette fel a telefont senki. újra és újra próbálta. Majd visszament nejéhez. Holnap elmegyek s meg nézem mi történt nem hagy ez a dolog nyugodni. Nem értem mikor itt voltak veszekedtek majdnem csak haraggal mentek el. Ha felvették a telefont alig várták, hogy letehessék vagy most meg.
• Jól van ne morfondéroz te sztár ügyvéd. Mit mondtál s csiklandozta csókolta nejét ahol érte Klára kifáradtan zuhant kedves karjába megadva magát. Másnap reggel ismét hívta, de nem vették fel. Nem éret semmit. Arra nem is, mert gondolni, hogy barátja egy súlyos és kellemetlen félreértés áldozata lett. S ennek szele volt az itt elhangzó veszekedés és nem a ház véget történt mind ez. Hisz Ildi meg látta még elutazásuk előtt egy növel Mátyást, ahogyan vacsoráztak egy elegáns helyen. Mátyás próbálta elmondani mikor hazaért, de neje rávágta az ajtót s a kicsi szobájába ment aludni. Másnap újra találkozót Mátyás ezzel a hölggyel és elcsattant két puszi. Mit Ildi látott s úgy vette, hogy férjének szeretője van. Mátyás hajnalok hajnalán ment el otthonról és késő estééig dolgozót. Mellette sokat maszekolt a bérelt műhelybe ahol, mint autószerelő és lakatos tette dolgát. Gondolta beindul, az üzlet akkor mindent elmond nejének. Azt hite e kis titok még belefér a kapcsolatukba. Hisz csak így tud mindent meg adni nejének és a kicsinek. Neje este haraggal s ordítva támadta le férjét ki egy prusállatot és virágcsokrot hozót a kezébe. Ki tépte a virágot s hozzá csapta a férjéhez és követelte hangya ott a kórházat vagy ők fogják elhagyni. Ezt meg vidd a szeretődnek. Sarkon fordult és elviharzót. Mátyás utána ment s a zárt ajtó mögött kérte nyissa, ki beszéljék meg félreértés. Ildi csak ordította nincs mit meg beszélni elég volt s felhúzta a tv mi szabályszerűen beremegette a falat. A házvezető ment fel szólni, hogy hagyják abba. Mátyás restelkedve kért elnézést a házvezetőtől, de nem tudom mi a baja?
• Hát én sem olyan szépen éltek s azt hitem boldogok. De nem rám tartozik s elcsoszogót a barna posztópapucsot viselő tömzsi kopasz csíkos pizsamát viselt házmester. Mátyás fáradtan ment be másnap a korházba az igazgatóhoz szólni, hogy csak de dolgozik, mert neje meg tiltotta, hogy éjjel járjon haza meg hajnalba. Sajnálom, de veszélybe került a házasságom.
• Ildikó Mátyás! Ő ilyet mondót ezen meg vagyok lepődve, de meg értem a döntését. Mi meg köszönjük, a munkáját kérem, legyen szíves felvenni a bérét és távozón. Így nem tartunk tovább igényt a munkájára. Mátyás felállt s ki jött. Elkezdet más munkát nézni felmondta a szerelő műhelyét hisz nem tudta fűzetni. Haza érve közölte Ildivel ki már a konyhába várta. Rendben majd lesz valahogy, de legalább itt hon leszel s nem a nőcskéddel hetyegsz. Most ugrót be mátyásnak az ismerős, de meddig re szólt volna Ildi rá és elviharzót és rávágta az ajtót. Mátyás próbálta elmondani, de nem találta otthon őket. Felvette a kulcsot s elindult újra munka után nézni. Mikor újra összefutót ismerősével. Ildi ismét látta őket hisz a parkban volt Matyikával. Haza ment és összeszedte a holmijukat és két szatyorral és a kicsivel távozót. A házmester utána szolt, de Ildi nem felelt csak síró szemekkel ment előre. Egy este meg csörrent a telefon Ildi volt a vonal végén ki tajtékzó síró hangon mondta a magáét. Megmondtam fejezd be! De te a parkban is hetyegtél azzal a nővel elég volt ne keres bennünket. Elhagylak te gazember mondta mire férje szolt volna lecsapta a telefont. Mátyás minden fele érdeklődőt, Kórháztól-barátoktól. Péteréket hívta, de nem érte el őket, csak Gyöngyit. Később Péteréket is. Már a rendőrségre is ment, de nem kapod segítséget. De sehol semmit nem tudót meg nejéről és kis fiáról. Anyósáékat is kereste és a rokonokat, de mindenki döbbenten állt s tétován hisz ezt nem gondolták volna. De a kérdésre választ nem kapót. A bánatban elhanyagolva betegedet bele lefogyót s szakállt növesztet és csak várt és várt tétován. Nem járt el otthonról senki nem látta majd megtörve meg öregedve, lefogyva sármosságát elvesztve bujt elő. A házvezető megijedve látta Mátyást. Oda adta a kulcsot, ha visszajönnének, nejemnek legyen hol lakniuk, de mondja meg neki egy banális félreértés volt ez. Majd maga is megérti, ha ide ér az ideje.
• De Mátyás?
• Ne törődjön velem tiszta a lakás viszont látásra felvette táskáját és elment. A házmester könnyes szemel nézet a megtört Mátyás után. Ahogyan távolodót a szeretet otthontól s közeledet ahhoz a ponthoz, amit választott. A kieső távoli átmeneti otthonhoz közeledet csak a családja járt az eszébe s őket látta maga előtt. Ide bekéredzkedve elfogadta a feltételeket. Nem bánta hisz nem volt neki semmije csak a megtört lelke s az emlékek. Volt, hogy a parkban szemetet kelet szedni, de volt, hogy utcát kellet seperni. Ki itt lakot annak dolgoznia kellet ott ahova küldték. Mindig volt ki kimenjen felülvizsgálni őket. De Mátyást nem zavarta hisz nem volt semmije csak a táska ruhája és az emlékek a szívében. Mindenek ellenére még mindig imádta nejét és családját. A napok és hónapok reppentek. De hírt nem kapót családjáról nem is keresték. Így csak élte életét. Munka után visszahúzódva a priccsen töltötte minden percét. Az utcán senkihez nem szolt. Nem érdekelte ki is jár, körülötte s mit mondanak róla az emberek. Perig sok mindennek volt fül tanúja. Nem mesze a volt lakhelyén egy nagyon csinos nő jelent meg a házmesternél. Zsigmond Imréné és Lakatos Mátyást keresem.
• Milyen Mátyást?
• Lakatos Mátyást.
• És mi járatban? Vagy milyen ügyben?
• Azért mer öt hónapja, hogy elkezdte az autómat meg csinálni. Tudja valamikor osztálytársak voltuk aztán a legjobb barátjához mentem feleségül perig ö Ildit szerte titkon. Nekünk nem lehet családunk.
• Na, ez érdekes tessék be jönni és elmondani, hogy miről is van szó hisz ennyi ideje hogy elköltözőt a neje és Mátyás te atya úr isten. Mert tudja, én nem tudom mi, és hogy történt csak azt, hogy Ildi a kicsivel ismétlem itt hagyta s olyan veszekedések voltak, hogy még a ház is bele remeget. Mátyás tökre ment perig boldogok voltak és meg jön maga
• Rendben mennyük be, de szolok Imrének, a férjemnek, hogy jöjjön be.
• Oda lépet párjához és behívta. Követve a házmestert ki nagyot húzott hózentrágerin mert elveszette volna nadrágját a gömbölyű pocakról csak halat a szoba felé s a vendégei követék. Órákat beszélgetek majd távoztak. nem is gondolták, hogy csak pár utcával arrébb lakik Mátyás az átmeneti munkásszállón. Hisz itt nem kértek nevet csak monogramot. Másnap korán ébredte a szoba csendjét különféle szólamú hangok festették alá. Óvatosan lecsúszót a nyikorgó vasrácsos ágyról összehajtotta plédjét. Letette az ágy végébe. Majd az ablakon beszűrődő sárga ősvényt követe mi kivetetet a folyosóra. Kiosont a szobából. A világos folyóson a palatáblához lépet mi elmondta szám szerint kinek mi a dolga. Mert itt nem név alapján azonosították, hanem a bejelentkezet monogram és szoba szám szerint. Mátyás ma park munkára volt kiírva. Végig nézet magán nem igazán volt meg elégedve a külsejével. Megkaparta hatalmas fekete szakállát s arra gondolt, fogja e még nejét látni a kicsivel. Milyenek lehetnek. Talán olyanok, mint akiket a parkban szokót látni távolból. Hisz olyan drága az a kicsi, ahogy fut anyjához akár az enyém is lehetne. Á nekem ottan az én kicsi Matyikám és az én drága nejem. Ez csak egy állapot nyugtatta magát s próbálta gondolatából azt az anyát gyerekével kizárni, de nem ment. Hisz szíve majd ki ugrót olyankor mikor meg látta őket. Nem értette mért ver oly hevesen a szíve, hogy majd ki ugrik. Hamar megrázta fejét ki most ébredt s újra a táblát nézte. Ma parkba megyek s magára nézet kékmelegítőt viselt tornacipővel. Hisz nem hozott magával sok dolgot. De nem méltatlankodót, hisz maga választotta és döntőt így. Maga választotta ezt az utat habár ennyi idő után sem érti Ildit. Annyi mindenen keresztülmentek. Számtalanszor végig gondolta percről percre az eseményeket, de nem talált magyarázatot az egészre. Elmélkedését a folyosó csendjében egy nehéz járású hang rázta fel. Ami közelítet és valami hortyogó hang kísérte. Mátyás rázkódva vette tudomásul a hang és a járás együttes mozgását. Hogy szólni se keljen sarkon fordult s elindult ki a parkba. A portás megállította. Hová megy hisz még csak öt óra és esik az eső!
• Nem baj szólt halkan lesütötte szemét s lehajtót fejel csak azt motyogta ezt érdemlem a sorstól. De nem tudom, miért büntet hisz nem tettem semmit. De magát úgy sem érdekli.
• De igen érdekel, jöjjön, beszélgessünk már elég régóta figyelem magát. Mindig egyedül van, pontosan megy, jön, minden idejét az ágytetején tölti, senkivel nem beszélget enni is, épp hogy. És csak megy, mint egy világtalan jöjjön, beszélgessünk, hátra tudok segíteni. Mert ez sajnos Depresszió és nem is akár mekkora.
• Ugyan rajtam senki nem tud, senki nem adhatja vissza a családom. Nézzen rám imádtam s imádom őket én hagytam el a lakást fakadt ki belőle s a könnyeket nyelte. Majd elcsukló hangon folyatta a történhetett. a portás csak hallgatta s figyelte. Kérem, nyugodjon, meg ez csak egy súlyos félreértés higgye el nekem. Szólalt meg mikor Mátyás mélyen üres tekintettel könnyek között bámult maga elé. A súlyos könnyek a földön koppantak, mint az ő ott bent is est volna. Honét gondolja, szólt elcsukló hangon igaz nem vagyok, normális egy vad idegen embernek elmondok mindent magamról és a családomról.
• Nézze legyünk jó barátok s én is elmondok magának valamit. Lehet, hogy hihetetlen, de igaz ez a történet.
• Rendben hallgatom. S elkezdte a portás a történetet hisz az elmondottakból rájött, hogy Péterekről is szó van benne. Beszélgetést egy kopogó hang zavarta meg. Jó reggelt!
• Jó reggelt kollega kezet nyújtva a váltó társának.
• Látom a hívatásodat gyakorlod, nem tudsz megválni tőle.
• Hívatás kapta fel fejét Mátyás,
• Igen a történetekhez hozzá tartozik az nem csak börtön pszichológus, hanem kriminológus is vagyok. Annak tartom magam. Igaz a súlyos májátültetés után csak részmunka időben dolgozhatom. Na így lettem portás így ismertem meg Dr. Fekete Pétert. Ere Mátyás elmosolyodót, de nem mondta meg, hogy min. Meg lepetten látták az első mosolyt az összetört arcon. Na, aranybarátom ezt eméssze, meg majd találkozunk. Mátyás felállt s elballagót, kezét hátra téve. Kilépet a szállásról az eső cseppek az arcát mosták s majd fáradtan a szakállán pihentek meg. Az utat pocsolyák színesítették szürke arculatával. Itt-ott elbambulva egy –egy kisebb pocsolya tükrét összetörve haladt előre. Bízva, hogy ma is látni fogja anyát és gyermekét. Gondolata a portás szavait elemezte. A néma csend hideg karja ölelte át Mátyást, ahogyan bandukolt az utcán ahol egy idő múlva utol érte a csikorgó gumik sikító éles hangja villamosok zörgőhangja kísérte. Ki érve újra a csend vette magához Mátyást. Torna cipője elázva cuppogót lábán. Kék melegítője az elötöl rátapadt testére. De nem szólt csak ment s szedte botjával a szemetet. Egy idő után megvigasztalódva a mennyei angyalok könnye se hullott. Minden csupa vízvolt de ö csak várt hátra feltűnik, az anya a gyermekével ki az ő Drága családja emlékét adja vissza. Nem is gondolta, hogy a saját családja az ki ott játszik körülötte. Péter meg érkezik családjával Zalaváradra Mátyásokhoz, hogy utána nézzen a dolgoknak. Majd az egyedül álló állatkertbe mennek, ami innen húsz kilométer van s majd anyósához és haza. Ki szállt a kocsiból s felmegy az ajtóhoz és csenget. A házvezető szívélyesen üdvözli, kerüljön beljebb. Nem köszönöm kin a család. Péteren fekete farmer és hozzá fekete bokszolt cipő volt felül fehér galléros vasalt Polo simult. A házmester végignézte újra s érdeklődőt a jártaság iránt. Hát csak egy kicsit jöjjön be, mert érdekes, amit mondani szeretnék.
• Rendben egy pillanat s visszalépet Klárához meg csókolta látod, mondtam baj van? De te
• Jó tévedtem bocsi és huncutul rá mosolyodót.
• Mind jár, jövök, bemegyek.
• Rendben várunk vissza.
• Péter sietősen ment be a házmesterhez ki elmondtam itt tudót. Felmentek a lakásba por lakot be mindent. Péter egy jelentőseb összeget adott oda, hogy ne szüntessék meg Mátyásék lakását. S kérte, hogy szellőztessen rendszeresen. Majd nem sokára vissza fognak költözni. Elköszönve a Fehérlélek klinikára hajtót, de itt az információkat alá támasztva meg szakadt minden szál. Péter nyomozó Ismerősét hívta. hogy segítsen e problémát meg oldani. Klári csak hallgatót döbbenten. Ismertségünkre és barátságunk tekintettel kérem a segítségedet. Tudod kedves barátom és elmondta miről is van szó. Majd befejezve elindultak az állatkertbe. Nap is mutatta arcát, na, még a végén jó időnk lesz perig nem úgy indult az egész.
• Igen s a kicsik is úgy vannak, öltöztetve csak meg ne fázzanak,
• Ne aggódj én tetem be nekik meleg nadrágot, s pulcsit.
• Péter, hogy te mindig meg tudsz lepni?
• Igen drágám és talán ezét szeretsz és meg csókolta nejét. Apa nyaka körré vette fiát, Klárikát anya vezette. Lassan minden felszáradt. A napizzó arca egyre tüzesebben ragyogót. Péter letette fiát és felvette lányát öt is cipelt majd lerakta. A kicsik boldogan szaladtak s kacagtak. Péter és Klára összebújva sétáltak a kicsik mögött. Odaérve a játszótere Beletette apa a pörgő hintába. Klári is befészkelte magát, mint a tyúkanyó a csibéi közé. Óva a két kicsit. Apa boldogan pörgette és repítette őket a magasba. Majd mikor más gyerekek érkeztek oda lármájuk s boldog kacagásuk betöltötte a fák és bokrok tövében elterülő vadaspark csendjét. Erre a zsivajra az oroszlán tiszteletet parancsoló hangja is felcsendült. De Kacagó János sem hagyta szó nélkül. Majd valami éktelen ricsaj csapot le. Petike megszeppenve nézet apjára. Ne félj ezek a csacska majmok megint összevesztek valamin gyere meg nézzük őket. Apa kézen fogta és sétáltak a furcsa hang felé mi ott csenget a kicsi fülébe. Kislány anyához bujt. Anya felvette és a kicsi majd belebujt. Átölelte szorosan, hogy érezze, a kicsi biztonságban van. Majd a homokozónál elengedték őket. Négyesben homokvárat építetek a fák csak susogták a maguk beszédét. Enyhe mozgástól Petike busájára cseppent a levélen pihenő angyali könnycsepp. Nagy nevetett testvérke is csatlakozót hozzá. A szülök boldogan nézték s vetek részt a játékba. Na, gyertek Péter leporolta fia kék sortnadrágját levette szandálját s a kicsi fehér zoknit és leverte a homokot úgy, hogy meg csiklandozta a talpát. Ere a kicsi szöszi lány is el feküt a homokba. Péter oda adta a kisfiát Klárának. Anya fogta kezét Apa lánya rózsaszínű kisszoknyáját fehér kis zokniját is leporolta és meg puszilgatta. Meg igazítva a kicsi szemüvegét. A kicsi megszeppenve nézet apjára.
• Na, mond mi a baj? Mód most te ijedtél meg? Gyere ide. Péter nem tudta mi a baj mikor egy ormány bujt elő az arcánál. Visszafordulva látta Flórit, az elefántot. Nem bánt s felvette ölébe. Szia, Péter!
• Szia, Erzsi te vagy?
• Igen ők a családod?
• Igen bemutatom a drága hitvesemet és az én két gyönyörű csodás gyermekemet.
• Még iskolából ismerjük, egymást Péterrel ne haragudjon ezért a köszöntésért, de már vagy harminc éve nem találkoztunk perig kerestem.
• Ugyan tegeződjünk nyugodtan
• Rendben Virág Klára.
• Én meg Szaturicki Erzsébet, szerbusz.

Erzsi intet Flórának ki feltette Klárát majd a kicsiket a hátára. S elindultok. Édes ez olyan mind Indiába, de csodás köszönöm. Petike és Klárika heves kacagása még Erzsinek a könnyét is ki csalta. Így mentek végig a hatalmas állatkerten. Párducok szibériai tigris oroszlánok s más nagy macskák kifutója előtt, míg a végén a puma zárta. Egy nagy játszótérnél lett vége hol dinoszauruszok tükörképe állt. Lehetet csúszkálni rajta vagy belebújni. de meg mutass Flóri ékes hangját égnek emelte ormányát és elkezdet türközni.  Flóra letette ormányát földre. Erika lesegítette az utasokat az elefánt hátáról. Flóra felszippantotta a vizet s minta slag szétfröcskölte. A majmok akkor lármát vertek, hogy a szarvasok a kenguruk a zsiráfok eszement rohanásba kezdtek. Csak úgy porzót az út utánuk. Petike csodálkozva felkiabált ott apa s mutatót a kengurura kinek pocakjából nézet ki egy kis kenguru. Igen ott a pocakján a kicsike. Anya én is.

• De kicsim nekem nincs erszényem, de gyere, felveszlek az ölembe. Ezen jót nevetek. Péter a lányát fogta s bementek a selyem majmokhoz. Az egyik kis majom Péter fejére ugrót Klárika meg akarta fogni, de már tovább is lépet a kis szemtelen. Klári nevetet. letet fiát majd ki egyenesedve kereste a leg kisebbet mikor egy csíkos farok logót a mellkasán. Péter majd meg fulladt a visszatartót nevetéstől. Egy Makákó ült a vállán fejére támaszkodva. A gyerekek csak nézték most mi lesz, el akarja vinni a majom az anyukájukat vagy most, hogy lesz. Valaki felkiáltót tolvaj fogják meg mindenki a hang fele fordul. Akkor látták, hogy egy majom elcsente a gyümölcsöt a táska tetejéről és menekült egyre feljebb a kötélen. Erre a lármára mindenmajom elillant. Klári még mindig nem mozdult. Édes gyere nincs már ott a majom.
• Jaj, én úgy féltem, hogy elviszi k anyát én is.
• Míg Péterék jól szórakoztak addig a közeli parkban Mátyás szedte a szemetet. A távolba figyelte, ahogy a várva várt anya játszik a kicsivel. Eszébe jutót a saját kisfia Matyika s érezte azt a furcsa érzést. Meg állt előtte egy labda. Mátyás lehajolt s felemelte. Meg jelent a gazdája. Kérőn nézet rá. Mátyás oda nyújtotta a labdát s mikor ránézet meg ismerte saját gyermekét, Ildi is oda ért s rá mordult mit képzel magáról, Mátyás elnevette magát Ildi te vagy az semmit nem változtál. A hangismerős volt csak a külső nem. Mátyás?
• Igen Lakatos Mátyás kit egy félreértésért elhagytál.
• Tessék?
• Igen egy félreértésvéget s meg ragadta Ildi kezét és szembe fordította magával. Most perig meg hallgatsz, elég volt vissza akarlak kapni benneteket és vissza is foglak kapni, ha leszakad az ég, akkor is. .A gyerek pityergett. Enged el a kezem te vadállat, mert rendőrt hívok!
• Egész nyugodtan most jön éppen egy. Egy rendőr lépet oda. Jó napot baj van segíthetek?
• Nem meg beszélni valóm van a nejemmel még nem váltam el tőle és nem is fogok, de most ö fog meg hallgatni.
• Ki ön, hogy zaklassa ezt az asszonyt és a gyereket.
• Én Lakatos Mátyás vagyok ö a nejem és Matyi a fiam.
• Elnézést ismer maga valami dr.
• Igen Fekete Péter a barátom mért baj van?
• Nem ö is magukat keresteti. ma reggel adta be. Enged, el a kezem kélek.
• Nem meg hallgatsz s majd utána, de az hosszadalmas.
• Az idő sebesen száguldót hagyva maga után az emlékeket. Péterék már csak azt vették észre, hogy bekel íratni a gyerekeket az óvodába.

Petike és Klárika oviba kerültek boldog egyszerű gyermekvolt. Mindenkihez közvetlen. Szülei elé repült mikor mentek érte. Klára és családja egyszerűen éltek mind a többi itt élő ember a faluban. Nem adva hangot a jómódnak. Egyedül csak a Gyűrűt hordta. Nagyon szerették őket az itt élők a közvetlenségük s az emberek iránti tisztelet és szeretettük által. Mikor csak tehették a természetben kirándultak. Egy szép őszi napon a múlt homályának ezer arcával ezüst fátyolt húz a tájra. Hideg remegő keze érinti, a fák színes ruháját. Mi érzéki romantikával vetkőzteti őket. Ott állva szemérmetlen pucérságban kínálva bájukat. Az erdők az állatok himnuszától zengő dallam járja át. Mint üstdob csattanó agancsok erejét mérve. Lassan egy madár csendet intett. A néma magányba mindenki vackolja magát a télre. Hisz az eső csepp kíséri, a szeptember érzelmi szállat végig. Hulló könnyek avar szőnyegkopogás, puccéra vetkőzött végleg a táj.  Itt-ott egy zöld ruhás sudárfa nyújtózkodik az égig mutatva ruháját. Dicsekedve valójában mindenek ellenére milyen szép is. Ahol többen vannak ott a szarvasok s őzek pihenek meg. Péterkének és Klárikának nagyon tetszenek a természet színes világa. A hogy a távolba hallatszót egy érdekes csörtető hang. Sietősen felmentek a magaslesre és önét figyeltek. Péter rámutatót újával a közeledő anyadisznóra s utána a csíkos pizsamát viselő malacokra kik olyan lármával rohantak köröstül az erdőn, hogy még a föld is remeget félelmébe. Egy kirándulás után az őnekik nagyon tetsző jeleneteket mindig lerajzolták órákig ültek s alkotottak, de szüleik soha nem maradtak le a rajzról, vagy a gyurmával megformált eseményekről. Meg csörrent a telefon. Klára felvette s ellát a lélegzete Anya! Kedves létszíves anya téged keres. Másnap Péter elment anyósáért és elhozta Istvánnéktól. Ne haragudjatok, de nem bírtam tovább most nem voltak ott hon csak így tudtam el jönni és hullót a könnye, mint a záporeső. Mama mért sír? Semmi baj mennyetek játszani!

Semmi baj anyuka itt van, a lakása nem mesze tőlünk akkor jön, át mikor szeretne. Ha akar itt is itt maradhat. Két nap múlva Japánba utazok, legalább nem lesznek egyedül s nővérem is át jön. Egy szomorkásan induló őszi nap Péterke visszahúzódottan ült s csak a kicsi kezét nézegette. Étvágytalan fáradtnak tűnt. Klárika bújt hozzá s csak mondogatta testvérkém. Péter elutazót üzleti útra. Klára elvitte a kicsiket az oviba. Majd haza fele bevásárolt s tette vette otthon dolgát. Míg az oviban kisfia csak ült s pityergett. De a kisfiú nem szólt csak potyogtak a könnyei. Kicsi lány megcsókolta bátya arcocskáját s vigasztalva mondta a magáét. Ne sírj, anya jön, értük nem sokára fáj valamid meg ütötted lábadat. Mia baj s újacskájával letörölte a hatalmas könnycseppet testvére arcáról. Óvó nénik lefektették, hogy had pihenjen, de későben sem volt jobban. Klárika ott ült mellette s nézte testvérkéjét. Az óvó nénik próbálták elhívni de ö makacsul ott ült s fogta a beteg Petike kezét. nagyon jó testvérek látszik, nagyon szeretik egy mást.

• Igen perig semmi közös szülői vér nincs benne

Az lehet, de látod a nevelés mindent elárul, a szerettet, mi át öleli őket.

• Hát igen, de értesítem a szülőket, mert ez így nem maradhat. Rendben s a dadus elment telefonálni az óvó néni meg tovább foglakozót a kicsikkel. A szülök értesítése után Klára meg érkezet meg csókolgatta gyerekeit. Klárika érdeklődve nézet anyára.
• Ne félj kicsim nincs, baj csak biztos megfázott gyere, elvisszük, a doktor nénihez készüljél ügyesen én meg segítek neki.
• Rendben s öltözködőt, de szeme sarkából anyát figyelte. Elvitték az orvoshoz ki enyhe megfázásra utaló jelet fedezet fel. Gyógyszereket kapót. Klára haza sétált gyerekeivel. Petike otthon bevackolta magát az ágyba. Klárika mellette játszót. Édesanya teát főzőt neki és figyelte fiát mikor meg érkezet édesanya Mia baj lányom?
• Nem tudom anyuka olyan furcsa ez a gyerek s most a kedves sincs, itthon üzleti úton van. De majd este beszélek, vele mondom, jöjjön haza.
• Ugyan had nézem én tíz gyereket neveltem. Juliska mama szemügyre vette a pihegő gyereket. Nem komoly majd ki alussza magát biztos nagyon elfáradt Szombaton mikor kirándultatok abban a szép napos időben az erdő gyönyörűséges arcát nézve.
• Igen ez lehetséges, de jöjjön, Édes főzök, teát gondolom, nem akarsz elmenni többet Istvánnékhoz? Itt hol maradsz velünk?
• Nem elég volt, hisz mondtam, de remélem, ők sem jönnek fel. Hát, ha nem zavarok este majd haza megyek, de reggel majd újra át jövök
• A jó ennek örülök. S a kis fehérkontyos nagyi ki lépegettet a konyhában. Már délután volt, de Petike nem jött ki. Klárika ott sertepert testvére és mama közelébe. Nekem ez a gyerek nem tetszik szólt a mama ö nem ilyen. Én mondtam szólt közbe a kishúg.
• Tudom te kis tudós s felnyomta szemén az ókulát s meg csókolgatta.
• Igen, de az orvos megfázásra adót, gyógyszert
• Értem szóval orvosnál is voltatok perig az öt év alatt nem volt még beteg egyik gyerek sem. Bementek a szobába Petike csak feküt az ágyon. Mi a baj kicsi szívem?
• Apa hol van?
• Nagyon messze dolgozik hisz tudod a nagy gép elrepítette a ki tengerentúlra.
• Igen s mikor jön haza?
• Még két hét kincsem, de mit fáj drága kisfiam?
• Anyukám a lábam a kezem s itt mutatót a mellkasára itt bent fáj nagyon.
• Édesem nézd, itt a mami most mi vigyázunk, s itt a kishúgod is. Mi vigyázzunk, rád majd jön apa is, de most kellj s gyere eszük valamit.
• Jó és csetlett botlott ki.
• Mama nézte, de sehogy nem tetszet neki. Petike gyenge volt a kanalat se úgy fogta, ahogy kellet. Klári meg mosdassuk pizsire öltöztessük s be a saját helyére ne a játék szobába fektessük vissza.
• Rendben anyuka, ha ön így lássa.
• Igen ö nem fog ma se festeni se játszani. De én igen!
• Jó te maradhatsz a szobába.
• Nem én is megyek fel. Petike meg ette a finom ételt s be kisérték a fürdőbe. Át öltözve bujt elő.
• Anya hasonlítok apára.
• Igen kicsi fiam persze imádunk drága gyermekem akárcsak Klárikát. s meg csókolta anya. Bekísérte a gyereket betakargatta s hagyta piheni. Petike utána szólt anya kérdezhetek valamit?
• Mit kicsim,
• Elég nagy vagyok, elmondod nekem hugi mért olyan másabb mind én és mért más a neve? Azt mondák az oviba nem vagyunk testvérek, de még is úgy szeresük egymást.
• Igen kicsi fiam elmondom, de ezzel meg várjuk apát. hisz jogotok van, tudni s erre vártunk mikor érdeklődsz felőle. de most pihenj erre meg most ne gondolj. Meg csókolta fiát s kijött. Hol van ez a ki huncut. Nem látta anyuka.
• De bement a kicsi szobájába. Klára felment ki nyitotta az ajtót s majd elsírta magát mikor látta a két kócos fejet összebújva. Klárika mesélt bátyusának. Csendbe visszacsukta az ajtót Többször ránéztek, de a gyereknek semmi hangja nem volt. Telt múlt az idő Péter minden nap hívta nejét, hogy kis fia után érdeklődjön, de semmi változás nem történt. Már két hete volt távol a családjától mikor vége tért az üzleti meg beszélés és haza repült. Siette családjához. Petikém drága nagyfiam, hát mi a baj már kéthete alig eszel s egy halom gyógyszert meg ettél s nem javulsz, aggódom érted. és értem nem aggódtál apa?
• De érted is te kis hercegnőm. Mikor viszed az orvoshoz?
• Holnap reggel
• Jó akkor együtt visszük vissza. Ö meg megy az oviba mind eddig igaz. Igen mert én elmesélem a bátyusnak mi volt és mit tanultuk. Ez így van.
• Apa kérdezhetek valamit?
• Mondjad kicsim?
• Már anyától kérdeztem, de azt mondta várjalak, meg vele most itt vagytok és a nagyi is, hogy vagyunk testvérek, ha nem is vagyunk testvérek mért másabb ö mind én.
• Ez olyan fontos neked, na, gyere, ide te kis hercegnőm elég nagyok vagytok, hogy tudjátok le ültek körbe az ágyra és a szülök mindent elmondtak a gyereknek Klára behozta a láncot s beletette a kicsi nyakába. Tessék ezt édesanyád hagyta rád. Mostantól ha akarsz továbbra is hívhatsz anyának és apának, de ha Kárinak vagy Péternek szólítasz bennünket az sem probléma meg értjük. Na, ehhez mit szóltok gyerekek hisz tudtok mindent. Anya köszönöm a válaszotokat. Mond, Klárika akarsz továbbra is a hugicám lenni?
• Igen bátyus és át ölelte Petikét. Majd bele mászót Péter ölébe apa kélek, ezt vedd ki és tedd el mutatót a láncra. Klára könnyezve vette ki a nyakából. Majd én meg mondom a sok buta gyereknek holnap, hogy ti vagytok az apukám s az anyukám így jó lesz s meg puszilta Klárit és a nagymamit. Boldogságban telet az este. Másnap reggel felöltözették és elmentek. Klárikát betették az oviba. Petikét meg szülei az orvoshoz vitték. De semmit nem értet. Több vizsgálatra írta ki. Petike csak lassan lábadozót és sokkal kevesebbet bírt mind a többi gyerek. Péter sokszor az ölébe vitte fiát hamar elfáradt. Péter nem nagyon szerette kihasználni ismeretségét, de most minden ismerősét felhívta s érdeklődve olvasta be a papírokon álló diagnózist, s eredményeket. De a válasz nem adót, nyugalmat. Japán orvos barátja nyugalomra intette és kitartásra. Kérve akár mi is, amit szeretne meg kapni adják meg neki. Ezek súlyos problémák az elhangoztak, alapján. De így távolból nem mondhat konkrétumot.
• De ugye nem azt akarod mondani, hogy
• De sajnálom, készüljetek mindenre fel én így látom innen a távolból, de ha kellek, azonnal megyek, csak telefonálj és segítek akár csak a többi orvoskolléga. Kélek, várd, meg a vizsgálatok eredményét s utána hívj, visszaremélem tévedtem. Kicsi lány hogy van?
• Jól köszönöm most veszek neki egy zongorát s jön, a tanár ki tanítani fogja. Ez a vágya hát meg kapja. De nem tudom nagyon sokszor látok rajta furcsa dolgokat.
• Mit vetél észre rajta?
• Esik, kell, megy mindenek neki. És sokszor minden színben pompázó foltok jelenek meg rajta.
• Értem kérj neki egy nagy ki vizsgálást és a szemét is nézesd meg. Tudod, mennyi minden szövődménye lehet ennek a szindrómának.
• Rendben köszönöm elrendezem. Klára és Judit mama mindent meg tettek, amit a kicsi kért. Peti nem sokára jobban lett. Újra járhatót oviba. Már nem sokára elsősök lesznek. Ez az év fontos szerepet játszót életükben. Klárika mire haza ért ott volt a zongora a sarokba. Csillogó szemmel ment meg nézni. Apa ez az enyém?
• Igen kicsim és nem sokára jön a tanító is ki segít játszani rajta.
• Petike is oda ment meg csodálni. Gyere, tanuljunk ketten.
• Nem engem nem érdekel én inkább s leütötte fejét és kiment az udvara. Péter utána ment mit te mit szeretnél elmenni a barátokhoz vagy mond?
• Tényleg kaphatok egy biciklit?
• Persze kicsim holnap elmegyünk s meg vesszük, sőt gyere, ülj be az autóba s indulunk csak szolok anyának.
• Rendben s boldogan ült az autóba.
• Péter bement Klárinak szólni.
• Apa tényleg veszel biciklit bátyusnak,
• Igen ezt szeretne te is kérsz egyet?
• Nem köszönöm s leült a szőnyegre és elmélyülve hallgatta a fülhallgatón keresztül kedvenc komoly zenéjét. Klára oda ment s meg fogta vállát te zene pacsirta gyere, segíts egy kicsit.
• Rendben adogasd, fel azokat a tányérokat én meg felrakom.
• Ne anya majd én s már mászót a székre onnét a pultra, hogy elérje. Hisz korához képest igen aprócska volt, de jó húsban lévő. Nagyon tetszet neki, hogy segíthette anyának. Lesegítette anya. Mit csinálhatok még?
• Nem is tudom, talán porszívózhatsz, a van kedved.
• Rendben s már tette is.
• Lányom milyen szófogadó.
• Igen az nem tudod, mi van Gyöngyivel,
• Nem már kerestem kopogtam nála, de nem jelentkezik.
• A kisházba nincsen kin?
• Á nem gondolom, de meg nézem. S indult ki mikor meg jött férje.
• Mi a baj kedve?
• Tudod mit láttam?
• Mit mi az miért ennyire feldúlt vagy?
• Nézd, a Nővérem árulja a lakást.
• Nem mondod?
• De igen, de nekünk mért nem szólt most hol van?
• Nem tudom haza jött már egyáltalán a fiákétól?
• Nem tudom, de felhívjuk őket s meg nézzük mindjárt Mátyásokat is.
• Igen igazad van a falu múzeummal mi lesz kicsim beszéltél róla valakivel?
• Nem senkivel.
• Én azt gondolom, hogy majd valamelyik gyerekünknek jó lesz kuckónak, a másiknak meg csinálunk, ide bent egyet van, itt alul két szoba át építem. Na, mit szólsz hozzá.
• Nem rossz s mért döntöttél így?
• Hát nézd, akik ide jártak mind felnőttek máshol nyaralnak, máshol töltik az időt. Nem nagyon jön, hoznák senki. Petihez az a kevés barát jár ép úgy mind Klárikához. Mátyásék is, talán ha egy évben ötször itt vannak. Én sokat utazok annak Elenére, hogy próbálok itthonról elrendezni mindent. Jut eszembe nem sokára meg vesszük a táskákat s a füzeteket. meg ruhákat is kell vennünk mi előtt el utazom .Mindent alá írok most több országba kell mennem olyan lesz mind egy körutazás. De megpróbálok hamar visszajönni. Meg nézem, Petit mit csinál. Apa kilépve látta fia boldog kacagással tekeri új biciklijét. Mikor oda ért apához épp, hogy elkapta a vágódó gyereket. Eszméletlenül eset le a bicikliről. Mi van, nem tudom le tette fiát a földre s elkezdte pacskolni az arcát. Petike kinyitotta szemét jól vagyok! Apa felfogta s bevitte a lakásba és lefektette. Kicsim ez így nem lesz jó csak finoman szabad. Most hogy érzed magad?
• Nagyon jól egy kicsit szédülök,és gyengének érzem
• Semmi baj pihenjél nyugodtan. Majd vacsorázunk, s aztán pihensz, holnap majd újra tekerhetsz addig is erősödsz.
• Rendben én most elmegyek fürödni s felállt s elindult az emeletre, de a lépcsőről visszavágódót hanyatt. Hívd a mentőket hamar ez már nem játék. Szed össze a pírokat s a holmiját. a korházhoz. Péter könnyek között térdelt a fia mellett s vádolva nézte a biciklit, mit fiának vett. Petike nem mozdult. Péter pulzusát nézte, de nem érezte hiába tett akár mit nem mozdult. A szívét nyomta mikor meg érkezet a mentő be érve látták mekkora baj van. Péter könnyek között kétségbe eseten próbálta gyermekét meg menteni mikor át vették tőle a mentősök. Klári sírva összerogyott. Húga csak zokogót, s azt hajtogatva bátyus ne hagy itt! Kélek, ne hagy itt halod s oda rohant, de a mentő orvos megfogta most ne kicsim meg mentsük, ne aggódj.

Egy óra küzdelem után szálit ható állapotba került. Péter végig fogta a kicsi kezét, míg a klinika intenzív osztályán elszakítódták tőle. Az idő és a fájdalom megtoppantotta őket. Az orvos rohanva futót ki. A szülök csak nézték a távozó orvost. Vissza fele már hárman szaladtak Ne haragudjanak, de most Próbáljuk, stabil állapotba tartani az első negyven nyolc órán múlik minden. Bemehetek hozzá?

• Sajnos senki nem, de itt majd meg nézhetik az ablaknál, de most ne haragudjanak s elviharzót. Megérkezet Klára és lánya. Odaléptek a megtört apához ki tenyerébe fektette arcát, hogy ne halják a fájdalmas zokogást. Klára próbálta visszatartani, de nála is kitört a fájdalmas könny.
• A szülök az ablakhoz álltak zokogva. Egy pillanatra elhúzták a függönyt, hogy a szülök, láthassák a gyermeküket. Petike csövek és gépek társaságában feküt. A nővérek orvosok szájmaszkban s kesztyűsen jelentek meg. Mikor a fő orvos bólintót s erre behúzták a függönyt Mikor kijött az egyik orvos. Akit Péter még nem ismert. Önök Fekete Péter szülei?
• Igen dr. úr, de mi van a fiúnkkal?
• Kérem, jöjjenek, be az irodában itt úgysem csinálhatnak most semmit esetleg csak annyit, hogy imádkoznak. Péter és Klára bement az irodába.
• Nagyon sajnálom, de a fiuk haldoklik, ezt Péternek mondtam, de most újra meg erősítem. Nagyon sajnálom. De mindent megtesszük, hogy meg meccsük. Éppen vért adunk neki és oxigént kap. De szeretném meg kérdezni milyen a vért csoportjuk? Az Péter enyém 0Rh pozitív az öné asszonyom A pozitív. Nincs a vérünkkel semmi gond hisz véradók, vagyunk már évek óta.
• Elhiszem, de sajnos itt valami probléma van.
• Hogyan érti ezt?
• Úgy hogy a gyermek az AB –negatívvér csoportú. Fel tetűk várólistára. Ahogyan lesz ö neki meg felelő szív azonnal át ültetést kell végre hajtanuk. Mellette sok vére lesz szükségünk, de ez nagyon ritka vércsoport.
• Ez, hogyan lehet?
• Sajnos örökölte!
• Örökölte, de hogyan hisz nálunk nincs, egyik ágon sem szívbeteg akkor ez hogyan lehet?
• Ez egy nagyon érdekes kérdés?
• A kislány, hogy van érdeklődőt Dr.Bajonedzki László gyermek Down-és kardbiológus specialista.
• Köszönjük, jól igaz sokszor hamar elfárad s foltok jelenek meg rajta. Gondoljuk meg üti magát. Most hol van nincs magukkal?
• De igen ott ül kín a padon. Kérem, hívják be egy kicsit.
• Péter ki ment érte s be kis érte a kis tömzsi leányát.
• A dr. bácsi most meg vizsgál, válaszoljál neki.
• Rendben apa s utána haza jön a bátyus velünk?
• Nem ö még egy kicsit itt lesz vendégségbe nálunk. De kélek, kövesd az újamat a szemeddel. Klárika tette, amit az orvos mondót a szülök némán hallgatták s nézték a történéseket. Majd meg fogta a tömzsi kis újait s meg Csikizte a markát. A kicsi nevetet.
• Köszönöm kimehetsz, míg apával beszélek s meg simogatta derékig érő gabona szőke haját. Klára ki kísérte és leültette a padra. Visszatérve az orvos folytatta észre vételét. s egy beutalót adót a szülőknek.
• Majd legyenek szívesek egy kivizsgálásra elvinni, mert sajnos az ö állapotában nagyon sok veszély áll fen.
• Tehetünk a kisfiamért valamit?
• Igen egyelőre imádkozzanak és várunk a csodára. Ha a számításunk be jön, akkor egy pár hét múlva haza mehet, De ahogyan mondtam súlyos szívbeteg semmi meg erőltető mozgás. Csak séta és kímélt étrend.
• Értem s most hogyan tovább?
• Kérem ezeket a vizsgálatokat meg kéne csináltatniuk és leadni a nővérpultnál az eredményeket. Ha hirtelen beavatkozásra lenne szükségünk, akkor már kész adatok legyenek előttünk hisz minden másodperc számit.
• Az én hibám, mert megvetem a biciklit.
• Dehogy ne vádold magad.
• Mért mondasz, ilyent ez nagyon fáj!
• Tudom nekem is széttépi a testem a fájdalom.

Nem ez nem igaz! Olyan fiatal még. Nem is élt s iskolába is csak most menne. Ez nem lehet ez nem igaz. Nagyon köszönjük s ki lépve csak néztek egy másra.

Híd el kedves én nem tetem azt, amire gondolsz, igaz szível, szeretlek és hűséges vagyok. Kérdezd, meg Gyöngyit hisz sokat van nálunk.

• Felesleges meg bízom benned s én is szeretlek.

Oda lépet Klárikához ki az ablaknak támasztót arcát és pityerged.

Ne sírj nincsen, semmi baj csak egy kicsit pihen a bátyus.

• De apa otthon is pihenhetne, nekem annyira hiányzik?
• Elhiszem majd meg gyógyul s jön haza és együtt megyünk az isibe.
• A jó már nagyon várom.

Meg csörrent a telefon a zsebébe az iskolából keresték. Az igazgató asszony volt s közölte Péterrel legyen szíves holnap befáradni az iskolába Klárika ügyében.

Péter felhívta a külföldi orvos ismerőseit, hogy keressenek a kicsinek szívet. Ezen felül nagyon sok vér kel a leg ritkább vércsoportból AB negatív. Ezen múlik az élete. Mindenki a kórház Igazgatójához irányítottak és Dr. Bajonedzki László gyermek Down-és kardbiológus specialista Az ismerősök futó tűzként adták át egymásnak a szörnyű hírt. Péter reménykedet, hogy most a sok barát, ismerős, üzleti partner segítségével hamar meg tudják oldani e súlyos életveszélyes állapotot. A kislány semmit nem értet hiába kémlelte anya agyon sírt szemét vagy apaaggódó tekintetét csak egyet tudót haza akarja hívni a bátyát. Gyöngyi rohant be az ajtón elsodorva a nővérkét a folyóson. Jöttem, ahogy meg tudtam mi van a kicsivel öcsém?-         Ne most ne itt a kicsi előtt.-         Mit ne előttem nézet apjára,-         Semmi gyere s felvet ölébe és meg ölelgette.Gyertek, mennyünk haza most nem tudunk mit tenni.Klára férjére támaszkodót s úgy érezve, hogy lelke és szíve ki szakad. Otthon Péter mindent elmondót Gyöngyinek. Bement a szobába s hívta Mátyásékat kik újra boldogan éltek. Elmondta, hogy nagy segítségre volna szüksége. Mátyás egy értelmű válaszával természetesen ott állunk mellettetek. Megyek és segítek.-         Nagyon köszönöm barátom.Ne viccelj te is ezt tennéd a helyünk be.Péter egy újabb hívást indítót építész barátjának.Mond, miben segíthetek? Péter nehéz szível elmondta a történetet-         Rendben holnap ott vagyok s meg nézem. Klára csak zokogót Gyöngyi próbálta vigasztalni. Öcsém szólt az ajtóban előbukkanó Péterre én mondom, neked ebben a nehéz percben nehogy vádaskodj Klárin, mert ö mindig hűségesen várt rád. Ide sem jött senki és öcsém járt el itthonról ezt Édesanyánk emlékére mondom meg érteted!-         Igen eszembe se jutót védekezet. Ilyen csak azt nem értem akkor hogyan történhet meg ilyen dolog. Ha csak-         Mi mond, ki kélek?-         Mondjad, kélek-         Most nem és sarkon fordulva vissza ment a dolgozó szobába felvette a fia kis pizsamáját s bevackolta magát az ágyra. A kicsi lány egyedül érezte magát most először egyikszülő sem foglalkozót vele hiába ment oda és hiába bújt. Egyet gondolva sarkon fordult s ki ment a házból a kertbe és bele vackolta magát a nyugágyba. A cica mellé ki békésen szunyókált. Már nem szeretnek, már nem akarnak engemet? Mért ilyenek? Nem értem s pityergett. Mond, Pamacs mit rontottam el mért van ez?Jó idő múlva Apa jelent meg s ült mellé felvette ölébe s át ölelte. Klárika könnyes szemel nézet rá s kérdőn suttogta már nem szeretek? Már nem kellek nektek? Én is megyek az árvaházba, mint Misi kinek nincsen szülei?De hogy is ne beszélj csacsiságot ugyan úgy szerettük mind eddig s ugyan úgy a mi kis leányuk vagy. Érted te kis tudós nem erről van szó.Akkor miről nem értek semmit?Tudom azért is jöttem ki, hogy ezt meg beszéljük. Mert láttam, hogy itt a kicsi lelkedben baj van? Figyelj rám s zavarjuk el a kétséget keltő kis ördögöt onnét bentről. Rendbe-         Igen hallgatlak s meredten figyelt apjára. Péter elmondta mi is zajlik most valójába itthon és mért nem jöhet haza a bátya. Klárika még erősebben bújt apjához. Pamacs ki szökkent az erős ölelésből. Hisz a kislány mellett pihent. Értem apa köszönöm.-         Na, akkor gyere s az ölébe vitte be. Huhú meg jöttünk anya! A kicsi nevettet. Anya erőltettet, mosollyal nevetet vissza. Másnap apa elment az iskolába hol az igazgató asszony egy szomorú hírt közlött Péterrel. Péter nem hit a fülének és kikérte magának. Majd elment az építő ipari szaküzletbe s meg rendelte az anya hot mit du-dánra ígérték a szállítást. Péter feldúlva ment haza. Klára csak nézte férjét kinek arcán ült a düh s a méreg. Meg lepődőt Gyöngyi is rajta. Péter dühösen ki ment először édesanya házába mióta meg halt. Talán vigaszt várt vagy lelki nyugalmat a háztól. De az ajtó elnyelte. Gyöngyi csak nézte, de nem értet semmit. Közben mindig a kicsit nézték, hogy merre van s próbáltak mosolyogni úgy tenni mintha semmi baj nem lenne. Klárika a tükör előtt állt s nézegette magát. Majd elkiáltotta magát anya én olyan csúnya vagyok.-         – Tessék kicsim mit mondtál?-         Azt hogy csúnya vagyok, hisz a többiek se játszanak már velem azt mondták, hogy ronda vagyok olyan mit egy malac. Anya én mért vagyok csúnya? s mért vagyok, malac? mért nem vagyok olyan, mint a többi gyerek? Klári nem tudót szóhoz jutni még a levegő is meg fagyot körülötte. Mért nem szólsz te is úgy gondolod, hogy malacka hercegnő vagyok?-         De hogy is vágót közbe Gyöngyi. Gyere, elmondunk valamit anyával.-         Apa hol van? ő is jöjjön.-         Ö nem ér rá dolga van.-         Mi dolga van, s hol van?-         A kisházba értem sarkon fordult s elindult ki.-         Apa hol vagy apa hallod? Apuci s betörtetet. Péter keservesen sírt egyik sarokban. Klárika letérdelt s bekukucskált a keze kőzőt. Nézzétek az én erős apukám sír! Mi a baj apuci?-         – Semmi kicsim s át ölelte lányát. szeretlek apa.-         Én is kincsem apa kicsi lánya.-         Gyere be, mert Gyöngyi és anya meg akarják nekem mondani mért hívnak malacka hercegnőnek a többiek és mért nem játszanak velem? Péter felállt s bement a kicsivel.-         Baj van?-         Igen, de nem a kicsi ellőt kéne meg beszélnünk.-         Igazad van, de szegényke úgy is zaklatott.-         Mért mi történt vele?-         Már napok óta furcsa volt, de ma meg kérdezte mért másabb, mint a többi gyerek?-         Gyere, ide kincsem elmagyarázom, neked tudom, most mit érzel. Nekünk sem könnyű híd el, de sajnos nem mehetsz a bátyussal egy iskolába, mert emlékszel mit mondtunk akkor a bátyusnak mikor meg kérdezte, hogy a testvére vagy?-         Igen, de nekem ti vagytok a szüleim.-         Igen tudom, tudjuk, de kicsim mi így vállaltunk így szerettük, ahogy vagy ne hallgass másra.-         De apa én nem akarok más lenni, mint a többi gyerek.-         Ez a másik dolog kincsem neked van, egy olyan furcsa betegséged mit más ember nem tud el viselni így megbántó sértő jelzőket tesznek rátok. S neked e fura betegség véget vagy más. Nem érdekes, mert nem tudod még értelmezni. De ha szeretnéd, elmegyünk, egy olyan iskolába ahol az ilyen gyerekek vannak csak az a baj bent lakásos és csak Pénteken jöhetnél haza.-         Értem. Rendben ezen ne keseregjetek. Gyöngyi Klárira nézet szép munkát végeztetek.-         Igen nehéz volt, de meg érte, hogy idáig elérjük. A logopédus ki foglalkozót vele s én, mint anya te, mint a nénje s Péter, mint apa. Ez, a közös munkák eredménye. hogy Klárika ilyen.-         Rendben akkor hónap elmegyünk oda s meg nézheted. Kérünk, papírokat s elmegyünk az Orosokhoz vizsgálatra és beiratkozunk.-         Rendben s meg csörrent a telefon Gyöngyi felvette a telefont gyere Péter nem értem.-         Péter át vette Indiából volt az orvos közölte van szív indul a repülő. Péter felkiáltva köszönte. Gyertek, hamar megyünk a korházba. Mindenki autóba ült s Péter hajtott a kórházba. Már vártuk önöket a fia elő van készítve a műtétre. Bemehetnek hozzá, ha szeretnének, de bekel öltözni ük.-         Rendben Péterék az elő írásnak meg felelően be öltöztek s bementek Petikéhez ki nyitogatta szemét. Ne erőltesd, kincsem itt vagyunk. Péternek csörgőt a telefon ki lépve halotta Yung doktor szavait. Majd visszament a kicsihez. Ki volt az Yung doktor japán szívspecialista csak kritikus műtéteket csinál mit más nem válla. Szólók az igazgató profnak itt vannak a műtőnél készen létben. Felvette a fali telefont s az igazgató profot kérte. Igen mond, hallgatlak. Nem sokára meg érkezik a specialista japánból, ha szükség lenne rá. Ö csak kritikus műtéteket vállal mit más nem.-         Ez jó egyedül jön?-         Nem harmad magával.-         Az remek örülök a hírnek legalább mi is tanulunk valamit.-         Ugyan ti vagytok a legjobbak hisz ti vigyázzátok a gyerekem. Bízom bennetek és ezért ti műtitek, ők csak itt lesznek, ha szükség lenne rájuk. Mindenki várt Péter fia kezét fogta anya a másikat a kicsi lány csak nézte a testvérét s nem értet semmit. Gyöngyi felemelte a súlyos gyereket meg puszilta bátya arcát majd Gyöngyi ki vezette. Teltek a súlyos percek már ép, hogy csak vánszorgót, de a helikopter nem jött. Péter idegesen nézet a fali órára. Mikor a gép fütyülni kezdet. Egy csapat fehér ruhás orvos lepte el a szobát. Ki küldve a szülőket.

• Behúzták a függönyt és csak a géptotyogó csattogó hangja szűrődőt ki. A folyosón álló hozzá tartozok aggódó szível vigasztalták egymást. És csak csatlakoztak a hozzá tartózók a fehér meg tisztult lélektükröző kórteremből ahol sokan elmosódó üveges nézetek a körülöttük állókra. Majd egy újabb és újabb sípoló fütyülő hang hasítót bele a fájdalmat hozó levegőbe. Újabb rohanó orvosok és nővérek jelentek meg. Hisz senki nem tudta, hogy épp ki hozzátartozója járja az utolsó táncot. Péter és Klára is egymásra támaszkodva fájdalmas zokogása töltötte meg az intenzív fájdalmat tükröző folyósólyát. Egy orvos meg jelenésénél mindenki szíve egy pillanatra meg állva kémlelték az orvos arcát. Minek tekintete elrejtette az érzelmet, a fájdalmat az együtt érzést. Vajon kinek fog szólni az a bölcs ajak. Kinek fogja az életét meg változtatni? A lélek járta szobákban mindennapos vendégvolt a sötét álarcot viselő fájdalmon élő halál ki táncba vitte kortól s nemtől függő nemes lelket. A dolgozókat is mélyen meg viselte az ápoltak elvesztése, de hívatásukat véve nem roppanhattak bele. Vitték vállukon a súlyos terhet az orvossal együtt, míg lennem ültek kibeszélni s letenni magukról. Hisz lelkileg napjában több ápolt elvesztése is súlyos traumát okozót a személyzetnek s még is angyalok módjára szívüket és lelküket adták a távozónak és a hozzá tartozóknak. Péterék egymás kezét szorítva vártak. Mire Dr. Bajoneczki László is meg jelent a prof háta mögött. A gyermekes szülök tudták, hogy valamelyik kis angyal tért vissza a teremtő úr országába s most kapta meg angyali szárnyát. Mikor elő lépet kimondta a nevet éles síitás és egy nagycsattanás kísérő hanggal Péterék mellet álló anya eszméletlenül zuhant a földre. Péter felemelte a nővérek injekciót hoztak neki. Péter bevitte ölébe a vizsgálóba majd visszament nejéhez. Ekkor szembesült, hogy ez az anya özvegyen már a harmadik gyermekét vesztette el a két év alatt. Még egy várja otthon. De ö is beteg. Down szindromás. Még kegyetlenebb fájdalom lépet lelkébe. Akarata ellenére megjegyezte, hogy bír ennyi fájdalommal ennyi mindennel el ez a törékeny ember s ezt önök honét tudják, Igaz nem érdekes.
• Kedves uram már mink majd nem családtagok vagyunk, szólt egy öblös hang már hónapok óta álunk harcban a szörnnyel ki elragadja a lelkeket. De ön még csak most csatlakozót ugyan mit tudhat maga erről. Ez csak egy ízelítő volt magának. De nem kívánom, hogy személyesen sokáig átkeljen ilyen eseteket élnie.
• Péter elszégyellte magát s mélyen meg alázkodva húzódót vissza. Érezve, hogy most nem volt okos döntés szólni. Mikor meg jelent az orvos ebben a feszült hangulatban s engedélyt adót a hozzátartozóknak a látogatásra. A távolban egy pap jelent meg talpig feketébe. Klárin még a borsó is futkosót nem csak a hideg. Péter vállát egy csontos erős kéz fogta meg egy kicsit kérem beszélnünk, kell sürgősen.
• Igen s fordult meg akkor látta meg a fia kezelő orvost.
• Mi a baj?
• Sajnálom, de nem régen jött a hír, hogy a gép mi a szívet hozta el tűnt a radarról. Értesítet bennünket a rendőrség. De kérem, őrizze meg a nyugalmát s hideg vérét gondoljon a családjára nem akartam a nejének szólni e nehéz percben. Péter lerogyót a padra és vádlón magát hibáztatva kérdezte, de miért? Miért történik pont velük s a hulló súlyos könnyek a járólapon koppanta. Mikor szólt a csengő s ki nyílt az ajtó. Péter felemelte a fejét. Yung és Péter s baráti öleléssel üdvözölték egymást. Majd a többiekkel is. A prof örömmel csatlakozott. Majd az orvosi szobába invitálta őket. Mi a baj kérdezte Yung?

Péter csak nézet egy darabig majd zokogva elmondta. Az orvosok semmit nem értetek a beszélgetésből. Majd Péter fordítót, hogy mindenki tudja mi is kapcsolja össze őket a bajon kívül s ez nem más, mint egy őszinte tiszta barátság. Yung nyugtatta Pétert nem lesz, semmi baj ne aggódjon meg oldódik, ez az életveszélyes kritikus állapot csak támaszkodjon hitére, családjára s minden olyan tényre mi fontos szerepet töltve életébe. Péter nyelte könnyeit majd kérte, hogy a vendégek had öltözhessenek át, a megfelelő öltözékbe.  Hogyha a beavatkozásra véletlenül valami csoda folytán sor kerülne, akkor részt tudjanak venni. Bízva hogy nem sokára meg történik. Bevezette őket egy szobába ahol alkalomhoz illő ruhában és sapkában jöttek ki. Öltözékükön aranybetűvel hímzett név és státuszuk szerepelt. Péter telefonált Mátyáséknak kik nem vették fel a telefont. Perig reménykedet benne. Dr. Bajonedzki László orvosi nyelven konzíliumot tartott. Péter visszament a szobába ahol a kisfia küzdelmes perceit vívta. Jó egy óra múlva meg jelent az orvos csoport. Yunk kérte várakozzanak a folyosón. Kláriék ki mentek Gyöngyinek szólni, de már nem voltak az elő térben. Visszamentek a folyosóra s kémlelték az ajtókat. Egy idő múlva ki jöttek. Péter érdeklődve nézet a csoportra. Ne aggódjon stabil az állapota egy kisebb roham volt.

• Van elég vér?
• Hát nagyon sokan voltak itt, hogy segítsenek a fián, de igen kevés az, ami az ön fiának kell. Sajnálom.
• És lehet, vele beszélni magánál van?
• Sajnos még nem, de érti, mit mondanak s érzi, hogy itt vannak. Sajnálom, ha nem javul holnapig lélegeztető gépre kell tennünk. Már így is túl sokáig volt a maszk az arcán.

Értem. Visszamentek a szobába a kicsi kinyitotta szemét s anyát hívta. Péter boldogan csengetett az orvosnak. Yung s a többiek sietősen szaladtak be. Ez csoda kijött a komából. Levették a levegőt adó maszkot. Petike csak nézet körbe a sok furcsa kinézetű ember felé. Hol vagyok? Mi történt velem?

• Csitt, csak pihenj, erősödj nem lesz baj meg lásd.
• Ez nagyon jó s bele világított Yung a szemébe. Majd egy tű szerűséggel megbökte a nyakát. Hű és meg veregette Péter vállát. Igen. Péter örömmel vette a hírt. Majd az ajtóba váratlan meg lepetés jelent meg. Egy hatalmas Maci. bejöhetünk? Petike elmosolyodót. S ezt Yung látta
• Mindenki meg lepetten nézet oda. Szerbusztok, szép napot!
• Mátyásékat rejtette a nagy Maci. Keresztfiam mi történt veled? Jöttünk, ahogy tudtuk. Segíthetünk valahogyan azon felül, hogy a lakást át építsük?
• Igen szólt az orvos van egy súlyos probléma kéne pár vizsgálat nekünk, mert kevés a vér mi e legénynek kellene, ha meg indul a műtét, de akadtak problémák miért elhalasztottuk most egy másikra várunk.
• Természetesen segítek, ha tudunk. Klári vigyáznál Matyira addig.
• Persze természetesen. Mátyás és Ildi elmentek meg csináltatni a vizsgáltatott. Majd visszatértek. jó idő elteltével az orvosi szobába hívatták mindnyájukat. Mátyásék arra gondoltak meg jött a szív. De más meg lepetés került napvilágra.

Az adót minták egyezést mutatnak Mátyással. Matyi nem kapót levegő hogyan nem értem? Hát a vér és más eredmény annyit mutat, hogy van önök között valami, ami meg egyezik. Mátyás vér csoportja az mind Péter fiáé. Hajlandó segíteni. ha eljön az idő?

Természetesen. Az óra mutatói csak vánszorogtak egyre súlyosabb léptekkel.  A folyosón egyre többször hangzót fel a fájdalmas hang himnusza. Péter nem mozdult az ágytól csak várt. Yung hagyományához híven szőnyeget terítet a korterem közepébe s társaival imádkozót. A szülök mikor ki kelet, hogy menjenek a szobából találkoztak az aggódó szülök s hozzátartozok tekintetével. Meg jegyzéssel perig nem szóltak semmit. Péter körülpásztázta a jelenlévőket és sok hiányzó arc tűnt fel neki. Az öblös hang újra meg szólalt, na, mi újság bírja még a kislegény? Találtak neki szívet? A mienkének még nincs donor perig már több mind fél éve várunk, Minden nap jobban és jobban van. Ma egészen jól van mosolygót s beszélgetet velünk. Olyan boldogok vagyunk, de kívánjuk mindenkinek, hogy érezze ezt a boldogságot még azok is, aki már tíz éve jár be a gyerekéhez. De olyan is van ki már több éve komába fekszik, de nem engedik le kapcsolni a gépet, mert bíznak a csodába. Hát akkor maga is imádkozzon ne keljen át élni ezt a szörényiséget. A beszélgetést egy újabb fütyülő hang zavarta meg s az orvos jelenlétével az öblös hang egy egész kórházmegrázó vihart utánzó hanggá tört át.  Mi egy nagy nemmel zárult. A nővér előlépve vizesen és csapzottan jött elő. Az orvos utána arca s homloka gyöngyöző verejtékben úszót. Jöttek a többiek csak 4 év volt neki meg írva hangzott perig igen nehezen jött össze és nagyon késői gyerek volt. Ez nem sikerült. Nem sajnos. Uraim ne itt kérem tessék jönni velem, míg a fő orvos meg nem halja, mert abból gondok lesznek hisz tudják. S szótlanul mentek a nővér után. Klári fáradtan rogyót az ágymellé s aludta éber álmát miközben gyermeke kezét fogta. Meghűlt a szobában a levegő hideg és dermesztőnek tűnt mindenden perc. És csak a magasságos úr tudta mikor és milyen formába lesz vége. A folyosó sokáig a kín és a csatatér színterét adták. Nagy gumikerekű kocsik jöttek mentek rajta. A lépések külön hangja kísérte. Gyöngyi közben a kicsi lányt rendezte az iskolába. Elvitte minden olyan elő írt rendelésre, ami ki volt írva s nem kellet, a szülök. Már túl a negyedik napon még mindig nem mozdultak csak nagyon szükséges pillanatba léptek ki onnét. Minden percet az ágy mellette volt. Megtörve álltak s vártat a csodára. Mint suhogó szél szaladt az idő egyre sebesebben Petike egészen jól érezte magát az eredményei is egész jók mikor közölték holnap kikerülhet az intenzívről. Kláriék nagyon boldogan vették a hírt. Yung barátjának oda nyújtotta a kulcsot mennyetek piheni s rakd, magad rendbe én vigyázok fiadra. Péterék hazamentek. Még ilyet magától mikor tükörbe nézet. Valami kicsi kéz fogta meg a lábát. Apuci itt hol vagytok? Olyan nagyon jó. Bátyus?

• Ha minden igaz nem sokára haza jön és tudsz vele játszani.
• Az nagyon jó anyu anyukám képzeld, haza jön a bátyus és nézd apa levágta a bajszát.
• Tessék?

Előbújt Péter Klára meglepetten látta férje arcát. Mátyásék is az ajtóban álltak. Bejöhetünk.

• Persze gyertek hisz a szobátok mindig kész van Matyika felugrót Péter ölébe. Péter ismét érezte azt a furcsa érzést a szívébe. Jössz velem játszani Matyi?

Igen megyek. Keresztapa én annyira szeretlek már nagyon akartam jönni hozzátok. Mikor lehetek itt sokáig?

• Bár mikor, amikor csak s elcsukló hangon folyatta apádék meg engedik.
• Köszönöm apa akkor itt maradhatok.
• Igen, hisz ha nem zavarunk, míg nem végzünk a munkákkal mi is itt leszünk. Mátyás gondolata a fia és Péter felé merenget. Úgy érezte valami különös kötelék van közöttük. Barátom nagyon jól áll, hogy nincs bajszod.
• Elhiszem, de most ezt kellet tennem ronda volt így kapót életem párja egy új férjet.

Megmutatom neked, bátyusnak a játékát, mit együtt játszottunk. S bevezette a dolgozó szobába ahol a festékek rajzlapok s minden féle alkotás rajz hevert az asztalon. Péter és Mátyás át beszélték a tervrajzot, mit az építész barátja hagyót itt. Korán lefeküdtek piheni, mert nehéz napnak néznek eléje. Másnap reggel a barátok át pakolták a lakást és neki álltak bontani. Klára és Ildi meg a kicsik sétálni indultak. Péterkének vetek szép pizsamát és egy nagyon szép antik sakk készletet hisz nagyon fájt a szíve érte. Épp alkalmas volt hisz újra születet a gyermek. Nagyon sokat beszélgetek hazafelé a kicsi állapotáról s a közös barátságról. Mellette mindenki kapót, valami csekélységet. Mire haza értek egy háborús övezet nézet velük szembe. Két emberhelyet egy egész sereg forgolódót. Gyöngyi fogata őket üdv a háborús övezetben és nagyot nevetett. Gyertek, itt az ebéd, s ha gondoljátok, itt aludhatok nálam. Úgy gondolom, hogy most nálatok nem nagyon lehet.

– Igen Nagy szeretettel megosztom veletek szerény hajlékomat.

– Köszönjük nagyon kedves vagy.

– Tudom mondta szerényen. Klára bement a kórházba.

Ebéd után, elkezdték a falakat s a vezetékeket átköti külön zuhanyzót, szobát alakítottak ki. Yung megnézve a munkákat s ötleteivel támogatta őket. Péter beült Yungal s elmentek a város legnagyobb lakás centrumába. Meg rendelték a berendezést a kicsinek. Haza érve lezuhanyoztak s elmentek a helyi templomba imádkozni. Mise után a helyiekkel beszélgetek. Péter meg bőgte Yungot s Mariska nénire mutatót ki nem olyan mesze állt tőlük. Látom barátom s érzem, az erőt-mit kisugároz. Kélek, vigyázzatok vele nagyon. Petike jól van, már kórteremben van. Ez nagyon jó szerintem.

• Így gondolod kedves barátom?
• Igen így gondolom, de nagyon kell rá vigyázni semmi stressz se meg erőltetés.
• Igen tudom már elraktam a biciklit.
• Ez jó sétáljatok, a természetben sok frisslevegő kell neki. Mert máskülönben nem tudjuk, ki húzni az időt remélem nem sokára lesz, szív a kicsinek s csak ezért kell majd visszavinni. Még két napot itt leszek, s visszarepülök, de tudod barátom, ha kellek, csak szólj nekünk.
• Tudom s köszönöm a szobátok mindig vár benneteket itt nálam akár családosan akár barátilag jöttök.
• Rendben, de nálunk is.
• Igen tudom majd a fiam jóban lesz, elmegyünk hozzád, Japánba kedves barátom.
• Igen várni foglak benneteket s majd meg mutatom nektek az én országom gyöngy szemeit. Gyöngyi már várta őket. Klára is haza ért. Képzed azt mondta az orvos, hogy a jövő hét hétfőn haza engedik.
• Ez jó akkor hamar bekel fejezni mindent, van rá két-három nap.
• Igen s ne felejtsétek a kicsi lányt elvinni az iskolába s a tesztet is meg kell csinálnia szólt a konyhából Gyöngyi. Péter belépve látta, ahogy Klárika a széken állva mosogat.
• Aranyom mit csinálsz?
• Segítek a nénjének.
• Nagyon ügyes vagy.
• Köszönöm bátyus mikor jön, haza már nagyon hiányzik?
• Nem sokára megyünk érte, de most gyertek egy kicsit. Gyöngyiék ki mentek s hallgatták, amit Péter fordítót!Yung elmondta a Sterilszoba s körülménynek a részleteit. Attól a perctől a maszkot is hordani kell. Ha meg jön a várt szív telefonálnak, s azonnal menetek kell. Ha gondolod, szólj s jövünk.
• Köszönjük.
• Van e valakinek kérdése?
• Nem nincs még.
• És én játszhatok vele?
• Igen, de nem szabad szaladgálnia se bicikliznie semmi olyant mibe kifáradna.
• Akkor festünk. Állapította meg Klárika.
• Neked lassan alvás Kishercegnő!
• Igen apa, de nem tudok aludni.
• Mik ezek a foltok rajtad megint?
• Nem tudom nem estem el.
• Értem meg nézhetem Kérte Yung?
• Igen Yung meg nézte s egy értelmű volt a mit lát.
• Meg vannak a labor eredmények,
• Nem majd holnap mindent elrendez Klára és a kicsi.
• Nem barátom te mész velük, autóval s meny a fiadhoz mi befejezzük a munkát.
• Rendbe, ha így gondolod.
• Másnap korán útnak indultak. A teszt hetven százalékos lett. s az IQ is sokkal magasabb az ilyen betegségeknél meg szokót. Majd bementek az orvoshoz a kórházba. Majd egy óra elteltével végeztek. Innen Petike szobájához mentek ki a macival játszót. Otthon már javában festetek vizet szereltek és amit Yung rendelt az is meg érkezet. Meglepetésnek szánta így nem szólt senkinek. Haza érve nagyon meglepődtek a látottakon. Klári nem hit a szemének. Yung mosolygót tetszik kész a szoba.
• Ez nem igaz ezek a pálmák ez az ágy vízi matracos érzékelős villany. S nézd egy oxigénpalack maszkkal s mellette egy asztal. Ezt álmodjuk?
• Nem gyertek a fürdő is kész ülőkád a villany itt is érzékelős. A WC meg lábkara van meg csinálva. Itt a fertőtlenítők s más eszköz mi kell nektek. A lakásba csak papucsba közlekedjetek, s a port ezzel szívjátok fel s kezükbe adót egy kis porszívót.
• Köszönjük, de hogy háláljuk meg,
• Már meg háláltad a sok üzlettel mit kötöttünk. De holnap korán bemegyek a kórházba a társaimmal s meg nézzük, a fiadat aztán indulunk tovább. Most elmegyünk imádkozni s pihenni.
• Rendben köszönök mindent.
• Ugyan barátom, hisz tudom, ha baj van te ott vagy segítesz. Apa mos, már haza jön?
• Igen kicsim holnap után még holnap kifestünk, aztán haza hozzuk.
• Már jó lesz, mert olyan régen elvitték itthonról. S elszaladt s beült a sarokba a zongorához s játszót. Péter lemerevedetten hallgatta Klára annyira meg hatodot, mint Gyöngyi arcuk könnybe ázót. Yung és társai visszalépve nézték a reppenő hangjegyek keringőjét. Klárika oly hatalmas eleganciával játszotta a műt, hogy meglepetésükben csak meredten éltek át s hallgatók. Az apró emberek egyszer csak tapsolni kezdtek remek, bravó, hangzót. Ki írta?
• Én apa nézd itt a kottám s fel ált s meghajolt.
• Még egyszer, ha lehet szólt Yung.
• A kislány csak nézte a sárga érdekesen ferde szempárt.
• Péter Fordította. Klárika visszament s egy újabb lassú számot játszót.
• Ez nem igaz micsoda muzikalitás. És csak hallaták az egymást követő alkotásokat. Ez meg érne egy szép fellépést a nagy terembe.
• Mire gondolsz?
• A kórházba meg szervezem szólt Yung s nincs mellé beszéd. Ez lesz a hála s köszönet és a bizonyítás, hogy az ilyen emberek ezzel a betegséggel nem csak hősök, hanem egy hatalmas csoda.
• Nem értem mire gondolsz?
• Arra kedves barát, hogy amennyi atrocitás éri őket a külsejük véget a szellemi állapotuk véget hisz a súlyostól a középsúlyos értelmi fogyaték van náluk ezzel meg tanulnak együtt élni s még ekkora érzékel, rendelkezzenek hát barátom ők, azok kik mindent meg érdemelnek. Yung nagyot nyelt s elhallgatva azt, hogy ők, azok kik fiatal korúban visszatérnek a teremtőhöz s a kicsin ennek a jelei a nagy minden színű foltok. Sajnos csak kevés az ki meg éri a felnőtt kort.
• Baj van?
• Nem semmi, de ha kérdésed van, hívj s meg beszéljük. Majd holnap elrendezem a koncertet.
• Ha úgy gondolod, ám legyen, de most tényleg aludjunk hisz ám hajnali kettő van. Elköszöntek s mindenki piheni tért. Klárika nem aludt egész éjjel csak bátya pizsamáját ölelgette s a képet nézte. Apa észre véve mentbe a szobába nem alszol mi a baj mi ez a könny a szemedben?
• Apa félek!
• Mitől?
• Hogy a bátyus
• Ne félj nem lesz, semmi baj már nem sok idő s haza hozom.
• Biztos
• Igen édesem ez biztos.
• Apa nézd
• Mit kicsim?
• Felhúzta a háló ingjét a kezén.
• Atya ég mi csináltál?
• Semmit csak úgy van nem estem el.
• És fáj?
• Nem apa semmi baj.
• A jó majd meg nézzük, a véred mit mutat.
• De most aludj, egy kicsit fáradt leszel. Meg puszilgatta s visszament nejéhez. Ki még békésen szunyókált. Péter meg csókolta kívánatos ajkát majd bele csókolt a nyakába, s mint tavaszi szellő simította meg a mezítelen vállát. Neje megfordulva bújt férjéhez, míg nem érezte párja meleg izmos testét. Már a nap lesettbe, s lábát dugta az ablakon mikor Kláráék felébredtek. Yungék sehol nem voltak. A kicsi lány Gyöngyinél volt. Szülök álmosan bújtak elő, de sehol senkit nem találtak. Megreggeliztek s Péter neki állt kifesteni a maradék helységeket. Meg érkezet a Tűzoltó barátja s neki álltak mindent letapétázni. Felették a parkettákat s a maradék járólapot. Du-ra már az egész lakás készen volt a kicsi fogadására. Klára friss ágyneműbe öltöztette az ágyat. Petinek a kedvenc ételét főzte meg mire haza jön. A kis tesó már az ajtóban tipródódva várta apát. Ki nem sokára befordult. A kocsiból Petike szállt ki. Apán és Petikén is maszk volt. Klárika meg szeppenve nyújtotta kezét.
• Megölelheted, ha tiszta a kezed?
• Igen s mutatta apának.
• Néz ide és apa felette a maszkot. Így ni, mos, már lehet, S a testvérek boldogan ölelték egy mást. Be léve mindenki átcserélte a papucsát. s át vették, mint Yung ahogy meghagyta. Mindenre oda figyeltek. Nem sokára csengetek a nagyi egy nagy adag kaláccsal állt az ajtó előtt. mami és már repült Petike. Lassan nehogy bajod legyen.
• Nem vigyázok, apa mért vagyok fáradt?
• Mert beteg vagy kicsim tudod, hogy itt bent a motor nem rendesen működik.
• Értem. Gyere, lepihenünk. Az én szobám odafen, van.
• Nem kicsim ez itt a te saját szobád és a fürdöd. Aszta milyen gyönyörű köszönöm mindenkinek. Klárika csak állt s várt. Mire a mama hol van a kishercegnők? A kicsi elődugta nagy szőkehaját viselő buksit. Itt vagyok szolalt meg a kanapé mellől ahol egy nagy pálma volt. Nem sokára Gyöngyi is meg jelent egy hatalmas tortával. Én olyan boldog vagyok s egyen két mindenkit meg ölelgetet. Mikor felcsillant a szeme Pamacs.
• Nem kicsim öt nem szabad be hoznod.
• Mért apa?
• Mert meg betegszel tőle s tudod, ezeket a maszkokat két hétig viselünk, kell.
• Értem s leült a kanapéra. Akkor iskolába se mehetek? Biciklizni se biciklizhetek? És a Barátaim?
• Ne aggódj minden olyan lesz mind régen. Nem sokára csak egy kicsit légy türelemmel.

Az idő mind táltos szél seperte a napokat mire anyaünneplő ruhát hozót előre. A gyerekek nézték egy mást milyen szépek. Petike meg igazította húga blúzocskáját s becsatolta a cipőjét. Így ni, csini vagy s meg puszilta. Mi kész vagyunk s fogta a húga kezét. Péterék a korlátol nézték a gyerekeket. Már nyoma se volt annak az ijesztő félelemnek mi párhónapja járta át az életüket. Fennhagytam a zsepimet mit mama hímzett nekem.

• Semmi baj hugi lehozom hisz a bátyusod vagyok s a lovagod ki mindet meg tesz érted és én mindig meg védelek. Arcára nyomot, egy puszit s felment az emeletre a húga szobájába. Majd bement a sajátjába elő vett egy kicsi szívet a szekrényből s levitte.
• Tessék itt a zsepid és hoztam egy kis csekélységet.
• Mit?
• Petike oda nyújtotta húgának.
• Apa nézd mit kaptam egy szívet! A szülök repültek a boldogságtól habár csak Péterbe élt a gyanú az igazságról. Elmentek Petike évnyitójára a kicsi fiú büszke boldogsággal húzta ki magát a többiek között. Ki korához képest igen magas volt így könnyen meglehetet látni. Klárika szülei között állt s csodálta bátyát és az ünnepséget. Befejezve elindultak Bánhalmazuj város fele. Petikém most elmegyünk a húgod iskolájába sok hasonló gyermeket és felnőttet fogsz látni. Sajnos a kishúgod bentlakásos iskolába lesz nem lesz otthon velünk. De minden Pénteken elmegyünk együtt érte. Rendben
• Igen apa meg érettem és te húgi?
• Én is igaz nagyon vártam, már mert azt mondák olyan vagyok, mint egy koca hercegnő.
• Kimondta ezt?
• A volt ovis társak és nem is játszottak velem és nem mehetek oda suliba ahova te, mert más vagyok. De jó, ha elkel mennem, elmegyek. A könnycseppek az arcon gördültek.
• Ne szomorkodj így szerettük, ahogyan vagy te akkor is az én egyetlen drága húgocskám vagy mondhat bár ki bár mit.
• Köszi, bátyus és át ölelték egymást. Elérték az iskolát. Klári és Péter meglepetten néztek ki az autóból.
• Mi a baj nem szálunk ki s már Petike szállt is ki. Mindenki a maga esélyének kovácsolt kapuja alatt sétál át volt olvasható a hatalmas kapu felet. Mi körbe fenyőkel és virágokkal volt díszítve. Ki szálltak s az érkezőket nézték. anya ök. olyanok, mint Én csattant fel a kicsi!
• Igen szólalt meg nehezen apa, de menyünk be akkor. Izgatottak voltak és kíváncsiak hisz tolókocsi és botokra támaszkodót gyerekek és hozzátartozok jelentek meg. Belépve egy hatalmas kastéllyal álltak szembe. Az udvar tele fával, virággal. Jobra hatalmas játszótér mellette sportpálya. Nocsak, menjük arra!
• Rendbe kövesük a többieket. S haladtak egyre csak előre. Elhaladva a játszótér mellet és a sportpálya mellet egy hatalmas medence bújt meg fák árnyas részébe. Egy kicsit arrébb volt egy nagy tér min egy színpad állt. Előtte sok asztal és szék a teret körbe dúcok álltak valami hatalmas gurigákkal. Már sokan voltak kik izgatottan foglalták el helyüket. Péter és családja csak állt s nézet nem jutót szóhoz. A színpad mellet a jobboldalon, az árbocon az intézményzászlója lobogót min egy anyai kéz, ami védőn tartja gyermekét. Mellette egy másik lobogó min egy szent keresztvolt hímezve. A színpad bal oldalán az ország zászló. Lassan meg töltődőt a tér. Gyermek zsibaj töltöttbe mindent. Péterék csodálták az egyforma ruhába öltözőt, gyerekeket. Apa ez olyan érdekes.
• Igen ez az, de majd biztos jó helyed lesz. Most figyelj meg jöttek a tanár bácsik és nénik. A tér néma csendé változott. Felcsendültek a himnuszok mire mindenki a szívére rakta a kezét és egy szólamban énekelték. Péterék felállva látták a sok boldogságban úszó szempárt. Majd az utolsó sort az ünnepeltek énekelték. Tiszta lélekkel s oda adással. Majd az ünnepi beszédek után az újonnan érkező kisdiákokat hívták a színpadra hol a nyakukba kötötték a nyakkendőt, mit minden alkalomkor hordtak. Fekete Király Klára. Péter kézen fogta lányát s kisétált vele majd menny csillagom itt meg várlak. A kicsi meg puszilta apját. Köszönöm, hogy az apukám vagy, s elindult a színpadra, hogy átvegye az ajándékot. Felették a nyakkendőt majd egy könyv csomagot kapót. Klára megköszönte kezet fogót az átadóval s beállt a többiekhez kik felsorakoztak a színpadon. Az ünnepély után az elsős őket s a nagycsoportos előkészítősöket bevezették a hatalmas kastélyba. A szülök követék őket. A pedagógus bemutatta az intézményt. A háló termet hol emeletes ágyak sorakoztak, Mellette egy nagy beteg szoba, innen nyílót orvosi szoba. A folyosóról nyílót a nővérek szobája. egy másik folyoson könyvtár szobát hova tanulni vonultak vissza. Az étkezőt a konyhával. Mellette hatalmas világos termek. Egy nagy ünneplő terem talpig díszben. A sarokban egy magányosan álló poros zongora. Klárikának felcsillant a szeme s ki vált a sorból. Senki nem értette hová megy. Mint aki jól végezte dolgát oda sietet s leült eléje. A meg lepetés döbbenetcsendjét a zongora csodás hangja törte meg.
• S elkezdet játszani. Péter oda szeretet volna menni, hogy lányát meg szólja, de a pedagógus meg fogta. Talán ön ennek a zseninek az édesapja,
• Igen kérem s elnézést érte?
• Ugyan kérem, akkor hallgassuk.
• Majd fel ált s akkor látta mennyien vannak körülötte s kitört a tapsvihar s a húrrá! A kislány pironkodva állt s nézet körbe. Édesapja odalépet át ölelte ügyes, vagy de nem szabad ilyent csinálni. Ez nem a tiéd?
• De a mai naptól az övé hisz senki nem használja évek óta. Nincs ki játszón rajta. Úgyhogy míg itt vagy addig járhatsz,és minden ünnepélyen felléphetsz, ha lesz kedved. Rajta rajtad áll, de csak a lecke elkészülése után meg érettük?
• Igen köszönöm.
• Gratulálok kedves apuka!
• Köszönöm, de a dicséret az anyáé ki itt áll mellettem. Dr. Fekete Péterné Klára ö a fiúnk Péter
• Kezét csókolom.
• Steinehcer Katalin Pszichológus. De haladjunk, tovább utána szeretnék önökkel meg ismerkedni.
• S az alak sorban műhelyek. kézműves kosár és szőnyegfonásig készülhetek. A sarokban egy alkotói szoba ide mindenki bejött ki rajzolt festet vagy agyagozott. Egy kemence volt a sarokba a ki égetéshez. Apa ez érdekes és el is adják őket?
• Igen Péter, ha jól emlékszem és kiáltás is nyílik belőle. Du tea és sütemény várta az itt tanulókat. Utána mindenkit bekísértek az osztályterembe. Ahol hiányosak voltak a székek. Majd este indultak haza.
• Na, hogy éreztet magad?
• Tetszet jó lesz csak ti fogtok hiányozni?
• Semmi baj mi viszünk s hozunk. Ha valami van, telefonálnak, akkor megyünk érted s telefonálunk.
• És ha nem leszel, itthon akkor hogyan jövök haza?
• Hát mondta az Igazgató néni, hogy van kisbuszuk s autójuk az intézménynek. Hát tudod Gyöngyi ilyen felszerelt speciális iskolát nem láttál. A liftek
• mozgáskorlátozódóaknak, a gyalogosoknak szóvá nem tudom elmondani, hogy mennyire szép minden. De majd meg nézem magamnak és meg próbálok segíteni nekik olyannal ami, nincs ennyi csodás ember mellet.
• Péter te annyira jó ember vagy.
• Ó nem ne dicsérj inkább szegyük össze a táskákat és csomagoljuk be ennek a királylánynak.
• Olyan furcsa lesz, hogy nem leszel itthon hugicám.
• De pénteken egy órakor jövök haza igaz apa.
• Igen megyünk Petikével meg anyával.
• Na, tessék, itt vannak a táskák. gyere kicsim. Ha van, kedved Segíthetsz. Az a táska minek?
• Pamacsnak
• Pamacsnak?
• Igen Pamacsnak mért ő is jön velem?
• Nem öt nem viheted, ő itthon vár majd téged.
• Kincsem, ha jól viseled magad és szót fogadsz lesz egy hatalmas meg lepetésünk részedre, de egyelőre ne képedezd, mert nem mondjuk el hogy mi.
• Érdekes és mi lesz az?
• Mondtam nem áruljuk el, de azt idén sűrűn telefonálunk neked. Meg beszéltem az igazgató nénivel minden este pont hétórakor az irodába hívna. Ezt azért mondom, hogy ne ijedj meg.
• Rendben meg értetem. Bátyus mi a baj annyira csendes vagy csak nem fáj?
• Nem hugica nincs, baj csak elmegyek, lefekszek, mert nagyon fáradt vagyok.
• Gyere, fiam segítek.
• Köszönöm, de nem kell, már nagyfiú vagyok meg puszilta húgát elköszönt szüleitől s felment az emeletre lepiheni.
• Kedvesem nem tetszik, ez a gyere nem vacsorázót és semmi csak, mint a túzok gubbaszt.
• Nem lesz baja csak még gyenge a sok kórház után. Értem. Klára elővette a nyakláncot min egy medáliám volt fény képel s a kicsi nyakába tette. Tessék, ez a tiéd engedélyed van, hogy hordjad.
• De anya nem szeretném majd talán később majd akkor szólók, kérlek, tedd el. Köszönöm. Kláráék elmentek a holmit összerakni hisz holnap indulnak az új élet felé. Milyen nehéz is lesz, ha nem lesz itthon gondolata. Péter Mátyáséknak telefonált érdeklődve, hogy nem e kell segítség vagy nincs e szüksége valamire? Éreztetve, hogy itt van, ha szükség lenne. Majd egy újabb hívás. és ez így ment. Félóra alatt annyi ügy feküt az asztalon, hogy az valami elképesztő. Már elég késő volt mikor piheni tért.

Másnap korán elindultak a biztos otthont jelentő messzeségbe, hol Klárika éli majd minden napját. Petike az édesanyával sétált az iskolába. Klára az iskola igazgatóhoz lépet s meg mutatta fia papírjait.

• Értem rendben megpróbálunk vigyázni rá.

Az idő szarvasként szökkent. Megváltoztatva a természet adta szépséget. Klárika jól érezte magát a kollégiumba. Nagyon sok dicséret s oklevélnek lett tulajdonosa. Egyik este megcsörrent Péterék telefonja. Mindenki meg megrezdült arccal kapta fel fejét. Elérkezet az idő,

Mindjárt odalépet a telefonhoz s az iskola volt ahova Klárika járt. Az igazgató jelentkezet be. Péter megkönnyebbült arccal hallgatta. Értem semmi akadályát nem látom, de hétvégén mikor megyek a kicsiért meg keresném és akkor meg írhassuk a papírokat.

• Rendben s elköszönt majd letette a telefont. Visszatérve Gyöngyi kíváncsi tekintete elárulta öcsének, hogy nővére oldalát majd kiböki a kíváncsiság.
• Nincs semmi baj, de annál nagyobb örömhírem van
• És mi?
• Mi a lányunk hangversenyt ad az Operában.
• Hol mit ad elő?
• A Béretesde Operaházban az operaesten nagy operaénekesek társságában.
• Ne akkor kell venni ruhát neki.
• Nem ö ragaszkodik a kosztüméhez mit az iskola adót neki a nyakkendővel.
• De hogyan került oda?
• Egyszerű az iskola igazgatójának sógora is ott volt az évnyitón mikor lányunk játszót. Meg tetszet neki nem csak a játék, hanem a lányunk is és felkérte.
• Atyaisten ez nagyon meg lepet.
• Elfogyasztották az italokat s mindenki piheni tért.
• Másnap Péter kora reggel elment otthonról Klári csak egy cédulát talált az asztalon. Mátyásékhoz mentem s az iskolába. Sietek haza. Vigyázzatok, magatokra nem sokára jövök, csókollak benneteket. Klára ébresztette fiát ki nem akart az ágyból felkelni. Meg fogva homlokát melegnek érezte. Lement kihívta az orvost kinek javaslatára otthon maradhatót. Kapót, gyógyszereket s egy injekciót. Holnap újra jövök.
• meg szeretném mutatni a steril szobát, amit javasoltak minden meg van, van e még valami, amit meg kell vennünk?

Klára ki nyitotta az ajtót s beinvitálta az orvost ki meg lepetten látta s tapasztalta a kényelmet mi mindenből kettőt takart. Már elnézést miért van mindenből kettő?

• A lányunk véget hisz mindenre felkészttettek bennünket a kórházba. De ez már így sok és nagyon súlyos, de szível és lélekkel harcolunk a baj ellen, igaz nem tudjuk meg érteni, hogy a fiunk hogy lehet ennyire beteg ráadásul a szívével mikor mind ketten egészségesek vagyunk véradók, és rá adásul minden vizsgálaton részt vetünk s végig azt mondták,hogy egészséges.
• Ez érdekes mert ez a betegség sajnos örökölhető.
• Azt elhiszem, de egyikünk ágán semmi volt probléma a szível. Jó napot dr. úr köszöntötte Gyöngyi. Baj van
• Igen Petike egy kicsit gyenge és épp a szívbetegségről beszéltünk.
• Igen dr. úr ez érdekes, mert az egész rokonságban nincs szívbeteg se érrendszeri beteg.
• Akkor ez tényleg roppant érdekes. de most mennem kell, kérem, értesítsenek, ha van valami. Holnap újra eljövök. Meglepet fejtöréssel távozott az orvos. Klári sűrűn nézet a kicsire. Gyöngyi az ágya mellet ült és mesét neki. Bekapcsolta a tv mikor azt szerette volna a kicsi. Nem sokára mély álomba meredt. Gyöngyi halkan ki osont a szobából. Már késő durajárt mikor Péter hazajött. Mi a helyzet csak nem baj van?
• Miből gondolod s meg csókolta férjét.
• Olyan ilyességtől rémült arccal álltok itt csak nem a fiammal van valami.
• Sajnos igen nagyon gyenge volt kikelet az orvost hívni hozzá. Holnap újra jön és veled mi a helyzet sikerült elrendezni miért mentél?
• Igen tessék neked és neked is egy ez a mamáé ez meg az enyém Petikének meg nem kell.
• Mi ez?
• Ez egy belépő Klárika koncertjére mi kéthét múlva lesz. Ott a helyszín.
• Ezt nem hiszem el ez tényleg ez valós?
• Igen alá írtam a papírt az iskolába hogy bele egyezünk minden olyan fellépésbe, szereplésbe, amiben a lányunk zongora játéka fontos és ö is szívesen csinálja.
• Ez fantasztikus. Gratulálok nektek. Péter levetette cipőjét s felosont az emeletre fiához. Ki mélyen alut s egyenletesen vette a levegőt. Visszajött a többiekhez szerintem lehet, hogy nem sokára lekel hozniuk ide a szobába hol a levegő is másabb. Elindítom a gépet.
• Rendben s az ágyat is nyomasd meg egy kicsit.
• Igen remélem nem lesz ezekre szükség. Majd elindította a keverőt, ahogyan Yung mutatta. Ki érve Klára már a terítet asztalnál várta kedvesét. Gyöngyi át ment a mamáért. De csak Gyöngyi tért vissza. Nincs, otthon talán misén van.
• Egyedül megáll az eszem, de rögtön.
• Jó ne idegeskedj, elmegyek, ha szeretnéd elé, de lehet, hogy valamelyik ismerőshöz közbe beül.
• Igen igazad lehet. Klárika nem jött haza izgalommal készült a fellépésre. Petike változó állapotban töltötte napjait, míg ide ért a nagy nap. Péter egy kisbuszt kért kölcsön s elindult a nagy fellépésre. Hétóra múlva meg érkeztek Béretesde Operaházban. Kláriék nem hitek a szemüknek s még a lélegzetük is elállt. Anya mit keresünk itt?
• Itt a testvéred fog fel lépni.
• Itt hisz ez nem a mi környezetünk.
• Nem ám ma nagy emberekkel fog fel lépni kik operaénekesek.
• Ez komoly?
• Igen, de ne izgasd fel magad, mert
• Tudom apa, de mennyük had lásam a húgocskámat. Péterék elindultak be a nagy terembe. Minden vörös bársonyba volt beöltöztetve a páholyok aranykarzata mosolyogta be a terem vöröslő arcát. Ez bámulatos nem tévedtünk el.
• Nem szép napot!
• Kezet csókolt!
• Tessék jönni s az első sorba vezette őket. Petike nem győzőt körülnézni. Frakkos cilinderes urak s nagyestélis hölgyek sorakoztak az ajtón és foglalták el helyüket. Hol van a húgom?
• Szerintem a függöny mögött.
• Aszta már értem mért vagyunk ennyire kiöltözve. De anyánál senki sem szebb! És csak csodálkozót s nézet körbe. Mikor megjelent egy nagyon csinos hölgy s felkonferálta a fellépőket. A terem fényben úszó ragyogása elveszet a szülök meglepetésük mellet. Mikor elgördült a függöny s a lányuk a zongora mellet ült sok más nagy ember társaságával. Az operaház zenekarával. Majd elkezdődőt, a műsor mit mindenki nagyon élvezet. A műsor végén Klárika felállt meg hajolt s a mikrofonba beszélt. Mi a szülőket váratlanul érte.
• Köszönőnetem fejezem ki Édesanyának, s édesapámnak a fáradságos munkájukéért s kérem, fogadják el e virágot majd az ők és a többi barátnak ismerősnek is köszönet képen e saját zeneszámot nyújtom át sok szeretettel .A műsor elején konferáló hölgy átvette a mikrofont s meghatottan könnyes szemel szólt bele. Kérem, fáradjanak fel Dr. Fekete Péter és neje Dr. Fekete Péterné. Péter meglepetten halotta a nevűket. Péteren a fekete frakk oly elegánsan ált nyakában fehér nyaksállal, mint egy herceg. Klárin tűzvörös strasszkőves földig érő oldalt combig felhasítót egész ruha volt hozzá könnyékig érő kesztyűvel. A terem minden tagja felállva tapsolta a szülőket, s lányukat, ahogy át vették a hála virágát. Majd Péter elegáns mozdulattal visszakísérte nejét kiből kitört a sírás. Klárika elkezdte a darabot az énekesek egyenként csatlakoztak a zongoristához. Már az elő adást hallgatok felállva tapsoltak. Majd kitört az ováció. Fergeteges koncertet adtak elő. A bevételt az intézménynek ajánlotta fel Klárika. Klári nagyon büszke volt. Petike kibujt a tömeg közül s szaladt a színpadra hugicám, édes testvérkém. s a hangra mindenki felkapta a fejét. Peti ne szaladj nem szabad a szíved tört ki anyából, de már késő volt. a testvérek boldogan ölelték át egymást. Olyan boldog vagyok én is. És senki nem értet semmit. Peti elnézést kérve szaladt a színpadra rendbe vagytok. Igen szólt Klárika és te Én i s már vágódót bele Péter kezébe. Péter pacskolta a kicsi arcát mire kinyitotta a szemét. Termet csend és félelem töltötte meg. Péter ölébe vette a fiát s kivitte a levegőre. Klára nem győzőt elnézést kérni s ö is távozót férje után. Péter visszarohant van, maguk között egy orvos kérem, segítsen. A vendégekből többen is ki válva sietek ki a fiúhoz. Nem sokára már saját lábán tért vissza.
• Mindenkitől elnézést kérünk, hogy meg zavarták az estélyüket. Mindenkinek köszönjük a meg értését s távoztak egy helyi vendégel. Petike nem jól érezte magát. Péter siettet amennyire lehetett egyenesen a városi nagykórházba és szív centrumba. Szelte a km szürke foltját óráknak tűnő szökő percek társaságába. Egyenesen be a Béretesde nagy korházba. Ahol már várták őket. Először Dr Lazokovics Ignác ugrót ki a kocsiból s mire Péter ki szállt már a beteg szálitok egy kocsival ott álltak s már vitték is a kicsit. Itt várjanak, kérem. Péter idegesen járkált a folyóson. Klári sírdogált a Nagymama imádkozni kezdet. Gyöngyi sógornőjét vigasztalta. Egy kemény óra elteltével jött ki az orvos. Kérem, itt a kórházmellet van, egy szálló ott megtudnak szállni de sajnos a fiuknak itt bennkel ma maradni. Lejelentsük az állapotát a Szent Anna kórház felé s felvesszük a kapcsolatot a kezelő orvossal. Igen tudjuk s hozzánk is elért a váró lista, de egyelőre infúziót kap és gyógyszert. ha minden jól megy, holnap haza mehetnek. Egy mentők elviszi majd a kicsit.
• De ez most mi volt ismét?
• Ez az állapot másodpercek alatt rohamot okoz. Most szerencséjük volt.
• Értem és az iskola?

Ha meg oldható, akkor otthonról tanuljon minden mozgás mi erőltette és ki fárassza újabb s újabb rohamot idéz elő. És ez az önök esetébe tragikussá válhat. „Ha az eszméletvesztés időtartama elhúzódik, vagyis meghaladja a 30 másodpercet, az orvos külső szívmasszázst alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy tenyerével erős nyomást gyakorol a szegycsontra, mely rugalmassága révén tovább vezeti az ingerületet az alatta elhelyezkedő szív felé, s ezzel közvetett módon működésre serkenti a szívet. Ez a művelet általában megszünteti a szívműködési zavart, és a beteg visszanyeri eszméletét. Ezután EKG-t készítenek. A betegség oka nem tisztázott. Lehet veleszületett vagy egy előzetesen lezajlott heveny izületi gyulladás következménye. Végül pedig okozhatja a szívkoszorúér elégtelensége, a szívizom infarktusa vagy az ezt követő szívizom-hegesedés.

Amennyiben szívmegállás következik be, mindig lehetőség van szívmasszázs alkalmazására és pacemaker (szívritmus-szabályozó készülék) beültetésére, hogy elkerülhetők legyenek a működészavarok” oda szeretném adni ezt a tájékoztató fűzettet eben meg találnak, mindent mit tudni lehet a transzplantációról.

 

• Alapítványunk
• Hirtelen szívhalál
• Elhízás
• Szívbetegségek, kezelésük
• Hírek

Szívátültetés

A szívelégtelenség legvégső stádiumában szenvedő betegeken segíthet a szívátültetés (szívtranszplantáció). Magyarország csatlakozása az Eurotransplant nemzetközi hálózathoz új lendületet adhat a hazai szívátültetéseknek.

Kik szorulnak szívátültetésre?

A legtöbb szívtranszplantációt a szívelégtelenség legsúlyosabb, ún. végstádiumában szenvedőkön végzik.

Az alábbi betegségek végállapotai vezethetnek szívátültetéshez:

• Szívizombetegség (Kardiomiopátia)
• Koszorúér-betegség
• Szívbillentyű betegség
• Veleszületett szívrendellenesség
• Életveszélyes szívritmuszavar

A műtéti javallat megállapítása előtt a rendelkezésre álló gyógyszeres és eszközös kezelési lehetőségeket ki kell meríteni

A szívátültetés folyamata

Manapság a legtöbb szívátültetést ún. allografttal, orthotopikus elárással végzik, azaz emberből származó donor szívet használnak fel, amit a beteg szív eltávolítása után, annak helyére ültetnek be. Donor általában balesetben vagy agyi érkatasztrófában bizonyítottan agyhalottá vált személy lehet. Kulcsfontosságú, hogy a donorszív kivétele és a beültetés között legfeljebb 4 óra telhet el, ami rendkívüli szervezettséget igényel.

A műtétet követően az első időszakban a szokásos műtéti szövődmények (fertőzés, vérzés) jelentenek veszélyt. Hosszabb távon is a legsúlyosabb komplikáció a kilökődés(rejekció). A műtéten átesett betegek élethossziglan immunreakciót csökkentő (immunszupresszív) kezelést kapnak a kilökődés megakadályozására. Fokozódó problémát jelent az elhúzódó, agresszív gyógyszeres kezelés mellékhatásainak leküzdése.

A szívátültetés története

Az első emberen végzett szívtranszplantációt Christian Barnard végezte el 1967. december 3.-án a dél-afrikai Fokvárosban. Az első beteg 18 nappal élte túl a műtétet. Az első néhány évben világszerte gyors felfutás történt a műtétek számában. A hetvenes évek elejére a kezdeti lelkesedés megtorpant, mert az akkor még nem megfelelő immunkezelés miatt sok volt a kilökődés (rejekció).

A kilökődés problémáját a 80-as évektől tudták egyre jobban uralni. A ciklosporin felfedezése és más korszerű eljárások bevezetése óta a túlélés rengeteget javult. A 3-5 éves túlélés eléri a 75-80 százalékot.

Az utóbbi években világszerte kb. 3500 szívátültetést végeznek. Ebből messze a legtöbb szívátültetés az Egyesült Államokban történik, ahol az elvégzett műtétek száma meghaladja a 2000-t évente.

Szívátültetés Magyarországon

Az első itthoni szívátültetést Szabó Zoltán professzor végezte el a városmajori klinikán 1992. január 3.-án. Több, mint 20 évvel a sikeres műtét után az újszíves beteg jelenleg is jó egészségi állapotnak örvend. Magyarország 2012 elejétől csatlakozott az Eurotransplant hálózathoz. Az Eurotransplant nyolc ország (Ausztia, Belgium, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Németország és Szlovénia) transzplantációs központjait és donorkórházait tömörítő kiszolgáló szervezet. Már a csatlakozás első évében 70 százalékkal több szívátültetést végeztek, mint a megelőző 3 év átlagában.

 

Év	Szívátültetések száma
2012	33
2011	14
2010	20
2009	24

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Eurotransplant oldala naprakész adatokat mutat a Magyarországon elvégzett szívátültetésekről. Szintén az OVSZ tartja nyilván a szívátültetési várólistára felvett betegek számát.

Ma rendszeres szívátültetéseket csak Budapesten végeznek. Felnőttekkel foglalkoznak a Semmelweis Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikáján a Városmajorban, míg a gyermek szívátültetéseket az Országos Kardiológiai Intézetben végzik. A műtétek bővülését ma elsősorban az akadályozza, hogy kevés a várólistára kerülő beteg. A szivátültetés előtti kivizsgálást Magyarországon több egyetemi központban is elvégzik, ezután kerülhet a beteg a várólistára. Bővülhet a szívátültetések száma, ha országszerte kiépül az ún. Szívelégtelenség Ambulanciák hálózata, ahol a szívelégtelenségben szenvedők rendszeres gondozása történik.

Hirtelen szívhalál – Leírás

2003 tavaszán indítottuk el a “Minden perc számít…” elnevezésű akcióprogramot.

Amikor valaki összeesik, nincs pulzusa és légzése, még lehet esélye a túlélésre. A szíve olyan gyorsan ver, hogy nem képes vért pumpálni. Ez a szívet működtető elektromos hálózat kaotikus működésének eredménye (kamrafibrilláció). A túléléshez ezt a hálózatot kell helyreállítani egy szintén elektromos (defibrillátor) sokk segítségével. Minél gyorsabban próbáljuk meg az elektromos működést helyreállítani, annál nagyobb az esélyünk.

A szindrómát hirtelen keringésleállásnak nevezzük, mely évente 26.000, tehát naponta 70 (!) honfitársunk életét követeli, és vezeti a halálozási okok statisztikáját. Minden segítség nélkül eltelt perccel 10%-al csökken az életesély (“Minden perc számít”), 3-5 percen belül pedig megindul az agykárosodás.

Hirtelen szívhalálnak nevezzük azt a szíveredetű halált, ahol a tünetek fellépése és a halál bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el. A hirtelen szívhalál hátterében mindig szívritmuszavar áll. A kórházon kívül bekövetkező esetek nagy részében ez kizárólag elektromos úton kezelhető ritmuszavar, leggyakrabban kamrafibrilláció.

A kamrafibrilláció a szívizomzat kaotikus elektromos tevékenysége, mely a szívnek, mint pumpának a mechanikai működését – normális összehúzódását – teszi lehetetlenné. Ennek következtében a szív pumpáló teljesítménye megszűnik, a keringés leállásával a szervek (az

agy és maga a szívizomzat is) vérellátás nélkül maradnak. Okként leggyakrabban akut oxigénhiányos állapot jelölhető meg, de felléphet baleset, az ionháztartás-zavara, megerőltetés vagy erős mellkasi ütés következtében is. Tünete az eszmélet elvesztése, a pulzus, illetve a légzés azonnali leállása. A 30-40 év alatti korosztálynál a hirtelen szívhalál egyik leggyakoribb oka egy speciális szívizom elfajulás, mely során a szívkamrák izomzata kórosan megvastagszik. Illetve a jobb kamrai szívizom elfajulása, azaz a szív egy részének foltos zsírosodása, satnyulása is komoly problémát jelent. Ismertek olyan kórképek, melyek során elsődlegesen a szívizom elektromos működése károsodott, csupán egy speciális EKG-jel hívhatja fel a figyelmet a hirtelen szívhalál valószínűségére. A szívbillentyű hibás működése és a fokozott terhelés esetén fellépő koszorúérgörcs szintén magában hordozza a hirtelen szívhalál lehetőségét, valamint sajnos személyes rizikófaktorai is vannak kialakulásának.

Elektromos sokkolótól az automata defibrillátorig – rövid történelem

1947-ben alkalmaztak először sikerrel elektromos áramütést kamrafibrilláció megszüntetésére. Szívműtét közben került erre sor. Kilenc évvel később már rendelkezésre állt az a készülék, a külső defibrillátor, amely, ha a szív elektrokardiográfiás (EKG) görbéjén mutatkozó ritmuszavar ezt indokolta, a mellkas megnyitása nélkül is hatásos áramütést volt képes leadni. Újabb tíz év múltán az angliai Belfastban megjelentek a mobil defibrillátorral felszerelt mentőautók.

1966 – a hőskor

Észak-Írországban, a belfasti Royal Victoria kórház két orvosa, Dr. Pantridge és Dr. Geddes készítette az első hordozható defibrillátort. A mentőautóba telepített készülék súlya meghaladta az 50 (!) kilogrammot, így kezelése nem volt egyszerű.

Segítségével mégis először tudtak halálosnak induló ritmuszavarokat megszüntetni a kórház kapuin kívül. Hamarosan a hirtelen szívhalálozás jelentős csökkenését észlelték, így a készülék továbbfejlesztése hamarosan megindult.

A ritmuszavar analízisének az automatizálása és az analízis által vezérelt sokkoló kifejlesztése tette végül lehetővé a 80-as évek végén, hogy a korlátozottan elérhető szakképzett orvos, majd a szélesebb kört jelentő, de a szükséges létszámhoz képest még mindig nem elegendő, megfelelően kiképzett szakszemélyzet után, az éppen elérhető laikusok is bekapcsolódhassanak az életmentésbe. A mai készülékek lépésről-lépésre hangutasítással irányítják a mentő tevékenységet, figyelmeztetnek az esetleges hibákra, zavaró körülményekre, és arra is, ha az áramütés esetleg szükségtelen, netán ártalmas lenne.

Az 1989-ben San Franciscoban indult programban a nyilvános, közterületi helyen kihelyezett defibrillátorok kezelőit alapos életmentő képzésben is részesítették. 2003 novemberében zárult le a Közterületi Defibrillátor Vizsgálat (Public Access Defibrillation Trial) elnevezésű 3 éves kutatási program az Egyesült Államokban, mely 19 000 önkéntes életmentő bevonásával tudományosan igazolta a közterületi defibrillátorok életmentő szerepét.

A látványos eredmények – az utcai szívmegállások túlélőinek száma megduplázódott – hatására a következő években a kihelyezett készülékek széles körben elterjedtek az USA-ban, mára a számuk meghaladja az 50 ezret.

A mai masinák ráadásul, amellett, hogy a kezelésük egyszerű, nem kell hozzá feltétlenül alapképzettség, a programjuk a ritmuszavar és a szívműködés egészen finom analízisét végzi el, önkontrollra is képesek: jelzik a meghibásodásukat, vagy ha az áramforrásuk cserére szorul.

Las Vegas szindóma

Az, hogy a rosszullét hol következik be, nem csupán a véletlen műve. A szerencsejátékosok Mekkájának számító Las Vegas hoteljeiben, kaszinóiban a hirtelen szívhalál gyakorisága két-háromszorosa az átlagos amerikaiénak. Az odazarándokoló tömegek számára a megszokottól eltérő életmód, a zaklatott, felfokozott életritmus, és nem utolsó sorban a játékkal járó lelki-érzelmi megpróbáltatások megnövekedett kockázati tényezőt jelentenek. Nem is véletlen hát, hogy az itteni kaszinók élen jártak a 90-es évek közepétől, a laikusok által kezelhető automata defibrillátorok (AED) elterjesztésében. Az eredetileg biztonsági célokat szolgáló kamerákkal azonnal észlelik a rosszullétet, és a 1-2 percen belül a helyszínen terem az illetékes személyzet a legközelebbi hordozható defibrillátorral. A felszerelésük utáni első három évben 148 újjáélesztést végeztek AED-vel, 53%-ban sikerrel. Az esetek háromnegyed részében 3 percnél rövidebb idő alatt került sor a defibrillációra.

Hasonló sikertörténet a chicagoi O’Hare repülőtéré. Az évi 100 milliós utasforgalmat bonyolító komplexumot 1999-ben kezdetnek 33, majd a következő években további 26 nyilvános, és 450 db. az újjáélesztésre kiképzett rendőr, biztonsági ember, utaskísérő által kezelt készülékkel szerelték fel.

A gondosan megtervezett elhelyezésnek hála, gyakorlatilag a repülőtér bármelyik pontjáról 1-1.5 perc alatt hozzáférhető volt valamelyik készülék, amelyeknek a hozzáférhetőségéről, és a használatáról az utazóközönség szórólapokon, feltűnő útmutató táblákon, és a hangosbeszélőn is folyamatos tájékoztatást kapott. Az első három évben 18 szívmegállás fordult elő. Négyüknél nem sikerült időben előkeríteni a defibrillátort, másik háromnál nem járt eredménnyel az elektromos áramütés, a többiek (56%) életben maradtak, tízen közülük egy évvel a történtek után is jó egészségnek örvendtek. Az életmentő kezelést tizenegyből hatan laikus, mentésben járatlan önkéntestől kapták. Ha a szívmegállás kórházon kívül következik be, és a defibrillációt, a hagyományoknak megfelelően, azonnal hívott, és a lehető leggyorsabban érkező mentő-személyzet végzi el, a túlélés esélye alig haladja meg az öt százalékot.

Hazánkban, hasonlóan a nyugati világ országaihoz, a halálokok között első helyen álló szív-érrendszeri betegségek az évi összes halálozás több mint a felét teszik ki. A lakosságra vetített arányszám azonban a háromszorosa a bővítés előtti EU átlagának. Ami a hirtelen szívhalál gyakoriságát illeti, ez az USA-ban és az EU-ban közel azonos, a lakosság mintegy tized százalékát teszi ki évente. A magyarországi gyászos, hármas szorzószám itt is érvényesül: a megfelelő érték nálunk a három tized százalékot közelíti. A magyar lakosságnak a hirtelen szívhalálra vonatkozó mindennapi veszélyeztetettsége hozzávetőleg olyan, mint a las-vegasi kaszinók felajzott, frusztrált közönségéé.

Gábor Zsuzsanna írásának felhasználásával

AED – TANÁCSOK

Elhelyezés

1. Hány defibrillátor készülék szükséges?

Optimálisan a beteg eszméletvesztését követően 3-5 percen belül a helyszínen kell lennie az AED készüléknek. Ennek az időtartamnak a figyelembe vételével határozható meg, hogy hány készülék elhelyezése indokolt.

2. Hol legyen az AED?

Határozza meg, hol van nagyobb kockázat (pl. esetleges korábbi szívhalál helyszíne, sportlétesítmény). Hol fordul meg rendszeresen sok ember? (pl. étkező, ügyfélszolgálat). Milyen messze lehet az áldozat a bejárattól? Bonyolult épület struktúra meghosszabbítja a mentő kiérkezési idejét. Ezek figyelembe vételével választható ki az optimális tárolási helyszín. Az automata defibrillátort jól látható, könnyen hozzáférhető helyre tegye.

Optimális a nagy ablakkal rendelkező, falra szerelhető doboz, mely kinyitáskor hang és fényjelzést ad, esetleg távoli riasztást is indít.

3. Regisztrálja az elhelyezett készüléket az Országos Automata Életmentő Defibrillátor Adatbázisba

Személyzet és rendszer

Jelöljön ki a munkatársak közül egy személyt, aki a “gazdája” lesz a készüléknek a helyszínen. Ő felügyeli az elhelyezést, az ellenőrzéseket, a kellékek utánrendelését, tartja a kapcsolatot a “felügyelő” orvossal.

Kérjen fel egy orvost, legyen egy orvos “felügyelője” a kialakított életmentő rendszernek. A szakember segíti és irányítja a helyszíni “gazdát”. Segíthet az üzemorvos, a sportorvos, a helyi háziorvos. Szerepe a telepítés elején a legfontosabb.

Határozza meg, kiknek célszerű alapszintű újraélesztési tanfolyamon résztvenni. Pl. biztonsági őrök, ügyfélszolgálati dolgozók, munkavédelmisek, portaszolgálatosok, érdeklődő munkatársak. Biztosítsa a tanfolyamon tanultak időnkénti felfrissítését.

Valamennyi munkatárs kapjon tájékoztatást a defibrillátor elhelyezéséről, a vészhelyzet esetén szükséges teendőkről:

1. Életfunkciók (légzés, keringés, tudat) ellenőrzése
2. Riasztás: helyi elsősegélynyújtók, mentők
3. AED-t a helyszínre
4. Szükség esetén újraélesztést megkezdeni – optimálisan 3 percen belül
5. AED-t felhelyezni, bekapcsolni, az utasításokat követni

Ellenőrzés

Időszakosan szükséges az alábbiakat ellenőrizni:

• Telepfeszültség – a legtöbb készülék rendszeres feszültség vizsgálatot végez és jelez, ha a telep kimerült
• Elektróda tapasz lejárata
• Külső borítás és csatlakozók épsége
• Hibajelző állapota – a legtöbb készülék rendszeres önellenőrzést végez

Kellékek

• Két csomag AED elektróda tapasz sértetlen csomagolásban – csak így védhető az elektromos jelátvitelt biztosító gél állaga
• Vizsgáló kesztyű
• Borotva – esetlegesen akadályozó testszőrzet eltávolítására
• Kéztörlő – száraz mellkas szükséges a tökéletes elektromos jelátvitelhez

 

Nagyon sajnálom, hogy ez a csodás este majdnem tragédiába torkolót. Itt a telefonszámom, ha tudok segíteni szívesen álokrendelkezésükre. Igaz nagyon messze vagyunk önökhöz, de ha gondolják, várjuk gyermeküket az osztályunkra.

• Nem is tudom, hogyan köszönhetnék meg. Ugyan nincs mit meg köszöni ez természetes nekem is van egy gyermekem kit hasonló problémával fogadtam örökbe. Tudják, lemondtak a szülök róla mikor meg született, mert már akkor is betegvolt a szíve. Itt nőt fel ebben a kórházban. S tudja sokat imádkoztam, hogy legyen szív. Igaz közel öt év telet el, míg kapót többet volt a kórházban mit otthon. Így át tudom érezni a helyzetüket. Péter is adót, egy Névjegykártyát.
• Ön kollega?
• Nem én a jogok orvosa és kapcsolatteremtő vagyok.
• Értem, de talán tessék, jönni körbe vezetem önöket egy kis ízelítőt adva, hogy valójában mit is takar a Szív centrum elnevezésünk. Péterék követék. A zajos folyosóról egy csendes nyugodt folyosóra léptek. Ahol egy elrejtet zugban minden féle játék megvolt található. Ez a játszó sarok ide jönnek ki játszani, ahogyan látják. Mellettük infúziós állványt toló gyerekek haladtak el. Péterék könnyes szemel nézték a súlyos beteg, de élni akaró harcosokat. A hősök kik vívják csatájukat a zord arcú hideg lelkű bestiával. .Ki táncba hívja őket, de ők legyőzve ellenszegülnek, és mégis mosolyognak. Majd a szoba mi minden extra eszközzel fel van szerelve. Ezt az üvegfalat a hozzátartozok véget tettük ide ez egy úgy mondva elő írásként ez a steril szoba. Nézzék a kollektíva is így dolgozik. Péter meglepve nézte a színes egybe vart, ruhákat. Mi színes bohócot tükrözőt volt melyik egy kutyust formált. S voltak fehér egybe szabót ruhák maszk kesztyű s a sapka mi hozzá volt varrva. Vannak, önkéntesek kik el jönnek játszani bábozni felolvasni. Fürdetni vagy bármi olyan dolgot meg tenni mivel boldogabbá tehetik a perceket. Kollegákból is sokan vagyunk, kik részesei vagyunk ennek a csoportnak. Feledtetve az a súlyos állapotot, amit át élnek.
• Ez érdekes, és ha a szülő itt szeretne maradni?
• Tessék ez az elő készítő szoba itt lehetőség nyílik a szülő s a gyermek elhelyezésére. Ha úgy vesszük észre sajnos a percek nehéz s kegyetlen állapotba vált ere jöjjenek ide az ablakhoz. Péter oda lépet fa barakkok voltak az udvaron. Itt szállásoljuk el őket. majd meg mutatom önöknek. Ez a helység a szíve a kórházunknak. A folyosó végében egy különös iroda ahol a Vér mindennapos útját számon tartva segítik a sikeres műtétet. Ez a vérellátó központunk. Péter csak nézte a tiszta ragyogó tekinteteket mi rá meredt. A gép mi a szívet pótolta. Az aprótest mi minden másodpercben harcol. Csak álltak az üvegfalak mögött és csodálták a bent lévő ápolok oda adó munkáját.
• Nagyon köszönjük dr. úr s Péter Kezet fogót s elköszönve visszatértek Gyöngyiéhez. Gyertek, menjük.
• Ne feledjék holnap a mi mentők felviszi, a gyermeküket a kórházba, nem javaslom a személyautót, és ha kérhetném, csak egyikük üljön a mentőbe, ha itt maradna. Igaz a szobába most nem lehet, bemenni. Az úr áldja meg magukat. S eltűnt az orvos a folyóson a sok lábadozó között. Péterék nem vártak autóba ültek. Én is megyek szólalt meg anya. Nehéz a szívem, de ezek után inkább mennyünk haza ott más.
• Igen menjük s várjuk meg a fiúnkat. Már kora reggel a kórházfolyosóján ültek s vártak. Majd begördült az autó rajta a kékfény cikázó tánca. Ki véve a kicsit az intenzívre vitték mi sokkal szerényebb volt. Péterék izgatottan várták a fejleményeket. Mikor meg csörrent a telefonja. Idegesen remegő kézzel vette fel. Tokióból keresték, hogy sürgősen ki kell utaznia üzleti ügybe. Klári nézte férje összetört arcát. Péter csak hajtogatta nem tud menni a fia. Majd csak egy sípoló kattogó hang hallatszót.
• Mi a baj?
• Küldik, a jegyet el kell mennem Tokióba valami üzleti ügy véget. De nem szeretnélek itthon hagyni benneteket.
• Semmi gond vigyázunk, a gyerekére menyen nyugodtan egyelőre úgysem mehet haza még legalább kéthétig. Anyuka meg akkor jön, be s addig marad, amíg szeretne. Péter megfordulva látja Ferenczi Kázmér, és Dr. Bajonedzki László. Péter megköszönte s elindult haza nehéz szível csomagolni. Odakinn a szél füttyülte dalát az erőlködő napnak. Ki próbálta át melengeti a földet. Hol az angyaloknak könnye perget hol a napragyogó arca nézet a földre. Miután összerakodót visszament a kórházba elköszönt családjától s kiment a reptérre nehéz szível. Lelke furcsa fájdalmas arcát érezte. Nem tudót másra gondolni csak a fiára. A jegy el volt már készítve. Felült a repülőre s csak gondolatai hazafelé reppentek. Már azon gondolkodót hogyan tudna mi előbb visszajönni. Estére kiért Tokióba felkereste a TOELK-t: Tudományos Orvosi Egyetem Lélek Kutatási Központ. Dr. Husyt  Katsumi és Fakaymata Akimitsum profeszor. Péter izgatottan közölte, hogy a fia haldoklik, szeretne mi előbb haza menni.
• Katsumi csóválta fejét még ilyenek nem látták Pétert.
• Kis idő elteltével teát hoztak s az aszatra kávét s egyéb harapni való is került. Majd meg érkezet az akták tömb elege. Akimitsum professzor elmondta mi ért is kérették sürgősen s bele mutatót a dossziékba hol több millió tűnt el Péter alá írása alatt. magyarázatot követelve. Péter tagadta a vádakat. S ki tette a saját aktáját bizonyítva a helyes eljárást. A bizottság szemügyre vételezte majd lefoglalta Pétert is csalás és üzleti kéjelgés véget. Pétert kis híján el vezeték. S őrizetbe helyezték ne, hogy meg szökjön. Péter nem értet semmit. Nem telefonálhatót hiába kérte. Így csak idegesen sétált fel s alá. Már egy hete volt vizsgálati fogságában mikor kiderült ártatlansága. Kiderült, hogy az egyik kollega Yasnko Mikomonilo lopta el a címeket az üzletfelekről s terítette széjjel, mint egy pletykát nyereségvágyból. Miből nagyon sok partnercégnek is kára számozott Azonnal ki hallgatták s kivégzésre itt élték. Péter csak hallgatót s lelke imádkozott, hogy fiát életbe találja. Miután meg kapta a papírokat máris indult haza. Nagyon rossz közérzete volt, s ahogy emelkedet a gép a magasba. Már félúton jártak mikor a kapitány közölte, hogy Rio de Janeiro le szálnak majd utána repülnek tovább Budapestre. Ez nem igaz hökkent fel Péter. Mikor egy japán ismerőse ült mellé. Leszállásig beszélgetek. Klára az orvossal beszélt ki kérte, hogy még legalább egy napot maradjanak bent a biztos stabil állapotért.
• Értem rendben úgy sincs, itthon Péter majd holnap haza megyünk. Petike olvasott s anyukájával beszélgetett. Mikor behozták a vacsorát Klára segítet fiának. Majd kiment a társalkodóba a híradót meg nézni. Mikor bekonferálták, hogy a Tokióból indult háromszázötvenkettes járat tisztázatlan körülmények között lezuhant. Klára összeeset a rosszul létől s csak férjét emlegette Péter nem hallhatót meg! Erre orvosok jöttek s vezeték ki. Nővér szobában is a tv szólt a hidadon mindenki folyamatosan várta a híreket. Egy óraelteltével újra bejelentkeztek. Leközölték Dr. Fekete Péter képét Zakoveczki József üzletember és Karivshu Ajasi Japán üzletasszony képét. Ezen felül bemondták, hogy eddig közel négyszáz halottat találtak. Továbbkutatnak túlélők után hisz a többi ötven utasról nincs hír. A kórházdolgozói is egyhangúan felsírtak. Prof s az igazgató meghalva a hírt azonnal a kórházba mentek Klárához, hogy támaszt nyújtsanak e nehéz percbe. Oda érve az igazgató. Prof. Zabó Károly saját halottjának ismerte el Pétert a temetését s az árván maradt családját támogatják, amiben csak lehet. A telefon folyamatosam csörgőt a kórházban. Orvosok üzletemberek s mindenki más innét érdeklődőt Információ után. Klára eszméletlenül vágódót el. Mindenki nézte a tv s várták a jelentkezéseket. Újra elő került harminc áldozat. Már nem találtak reményt arra, hogy valaki is túlélte mikor a nyílt adást közvetítet kamerában meg jelent egy túlélő ki azt sem tudta, hogy mi van körülötte. Légnyomást kapót a gép robbanásánál miben leszakadtak a szárnyak s a földbe csapódtak már majd éjfél volt mikor újra jelentkeztek s közölték a szomorú hírt a gépen utazó négyszázötven utas közül sajnos egy túlélő van kit súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel a kórházba szállítottak. Klára teljesen beleroppant a hírbe azt sem tudta mitévő legyen. A kórház igazgatója kitetette a fekete zászlót. Klára tétova gondolatai azon volt, hogy mondja el a fiának. De a prof hamar meg oldotta. Nem szólunk Petikének egyelőre itt ö ráér meg tudni az igazat. Magának meg hívunk egy taxit s nyugodtan menjen haza felírók valami enyhe nyugtatót. De ha úgy érzi, egy hétig befeküdhet az osztályra.
• Nem köszönöm inkább haza megyek s elindult haza nem várva se taxira se másra csak sírt és kesergett, csak kedvese képe merenget előtte. A szél lázasan túrt bele hatalmas hajába s bújt bele a drapp blúz alá átjárva Klára testét és lelkét a borzongás határában. Az utcát elérve az itt lakok szavára sem válaszolt senki nem értette, hogy mi történt Klárával. Megtört zihált külseje rémületet okozót az itt lakoknak. Gyöngyi éppen Pamacsot etette mikor a telefon meg csörrent. Igen tessék Dr. Fekete Péter lakása.
• Elnézést kérek, de szeretnénk kifejezni részvétünket!
• Tessék ez valami fér e értés nem jó számot hívtak
• De igen Péter tegnap elhunyt szólalt meg Klára az ajtóban. Gyöngyi összeeset rá a székre. Hogy mondod?
• Tegnap a késői hírekben számoltak be a róla. De ha nem hiszed, kapcsold be a tv én elmentem az emeletre. Klára felment magához ölelte férje ingjét mi legutóbb volt rajta s még intenzíven lehetet érezni kedvese illatát s melegségét csak ült és sírva csókolgatta a ruhaneműt. Gyöngyi zokogó hangja töltötte be a nappalit. Mikor meg látta fivére képét s hallotta a szörnyű hírt. A helyi plébános kopogtatót s lépet be, hogy az egyházközség nevében minden féle segítséget felajánljon a gyászoló családnak. Már a temetés került szoba, de Klári még mindig ölelte az inget és csak nézet ki fején üres tekintettel. Gyöngyi sem akart róla hallani. Az atya meg értette a fájdalmat s a zavarodottságot. Gyöngyi felvette a telefont s a repteret hívta minek le volt terhelve a vonala nehezen elérte és kérdéseire egyértelmű választ kapót. A tévé egész nap szólt. A hírekből újra kiderült, hogy e szörnyű tragédiának egy túlélője van akit Denmáriói Kórházban ápolnak. Karneválról haza térő családok voltak nagyrészt az utasok. A szőrnyi az egészben, hogy sok volt a gyerek. Nem akarom hallani, kapcsold, lekélek s csak hullott a könnye. Meg érkezet a nagyi a szomszédból. De lányom ne keseredj, ennyire el tudom, nagyon fáj, de nézd, a gyerekeket kelessz még te vagy a támaszuk. Olyan fiatal vagy még!
• Tudom Péter is az volt. Ha nem erősködnek, akkor most itt lenne velük. Már két napja, hogy ez történt, de az én Péterem az Én életem nem halt meg érzem, itt Hazajön, én tudom!
• Ugyan gyermekem ó már sajnos nem jön haza hisz be mutatták a tv-ben a képét. Igaz Gyöngyi
• Igen s elment majd talpig hollófeketébe tért vissza.
• Nem- Nem –Nem halt meg s csak sírt és kiabált az inget magához szorítva. Édesanya próbálta vigasztalni, de nem tudta így felszólt az orvosnak, hogy legyen szíves lejönni, mert, mert Klárával baj van. Nem sokára majd megyek, most betegnél vagyok.
• Meg szólalt a csengő Gyöngyi indult ki nyitni biztos az orvos!
• Az lehetetlen.
• Akkor ki?
• Nem tudom.
• De én nem akarok senkit se látni meg értetettek senkit, hagyjanak békén.
• Gyöngyi kinyitotta az ajtót Klárika állt az ajtóba nevelőjével arca csupa folt keze csupa véraláfutás.
• Veled mi történ csillagom elestél bántottak.
• Nem kedves nagymama tegnap és tegnap ellőt nagyon magas láza volt így úgy döntöttünk haza hozzuk.
• Nagyon szépen köszönjük.
• Mindjárt engedje meg, hogy részvétünket fejezzük ki.
• Nagyon köszönöm. Klárika sebesen rohant vissza Hol van apa? Hol van az én apukám és az én testvérem?
• Hol vannak? Anya kélek? Mi történt ugye nem igaz, amit nekem mondtak igaz! Anya kérlek, mond meg az igazat. Az én apukám nem halhatót meg s a bátyus hol van?
• Igen csillagom apa nem sokára meg jön el kelet utaznia s úgy érezte kiszakad a lelke szívével együtt. Ráfeküdt anyára s mos már ketten sírtak. Gyöngyi csak nyelte a könnyeit ne lássa, hogy mennyire érzéki a lelke. Majd újra meg szólalt a csengő Kinyitva az aktot Yung állt az ajtóba mögötte Mátyásék és a helyi plébános. Gyöngyi betessékelte vendégeit majd befutót az orvos ki nyugtató injekciót adott Kláriéknak. Majd sorba érkeztek a rokonok testvérek. Már majd meg telet a nappali a gyászoló ismerősökkel, s rokonokkal mikor újra meg szólalt a csengő. Mátyás ment kinyitni az ajtót s mikor meg látta az ajtóban álló Pétert majd elájul nehezen jött ki a szó a száján. Mikor Matyi szaladt kereszt apa, de jó, hogy itt vagy s már ugrott az ölibe keresztapa hol voltál? Azt mondák meg haltál? és apró kezével ölelgette puszilgatta. Annyira jó olyan boldog vagyok.
• Tessék szólt Péter döbbenten?
• Szerbusz, üdvözölte Mátyás, de talán kerülj beljebb,
• Mindenki döbbenten állt s nézte Pétert. Te élsz?
• Igen mert mi folyik itt? Itt lakok, ha jól tudom vagy meg kellet volna halnom, hogy ilyen gyászos képet vágtok? Matyika csak logót keresztapján. Nem értek semmit?
• Mink sem híd el a tv bemutatta már két napja a képedet, hogy egy nagyszerű üzletember Dr. Fekete Péter is a halálos áldozatok között van. Tokióból- Rio De Janeiro érintésével jött a nagy sas Magyarországra négyszáz ötven utasa volt egy túlélővel Ahogy tudtunk jöttünk, hogy nejed mellet és családod mellett legyünk e nehéz percekbe. De te mond, hogyan van ez az egész?
• Rögtön egy picit mindjárt visszaveszlek jó?
• Rendben s leszállt Matyi keresztapjáról. Péter felment az emeletre nejéhez ki ingjét szorítva aludt az ágyon mellette leányuk minden színben pompázó arccal. Péter meg csókolgatta családját. Klári nyitotta szemét s a boldogság könnye csurgót életem te itt én tudtam éreztem én meg mondtam.
• Jó semmi baj nem megyek, többet külföldre végleg itt hol maradok veletek ez már biztos.
• Az jó kicsim Klárika is ki nyitotta szemét S majd fellökte Pétert a boldogságtól. Kishercegnőm-gyönyörűségem mi lett veled.
• Nem tudom, de boldog vagyok, hogy itthon van az én apukám. s már ketten ölelték. Valaki furakodót én is Gyere te kicsi legény s magához ölelte Matyit. Majd jó idővel lejöttek a földszintre a többiekhez, akik még mindig nem hitek a szemüknek. S majd leült és elmondta nekik, hogy épp haza tartót mikor egy japán üzletember jött Magyarországra a Szent Anna klinikára s hozzám. Ő lesz az én helyettesem ö rendezi a külügyet. Beköltözik családjával ide a mi országunkba. És jött volna hozzánk. Mondta majd elhozza a csomagokat. Én nekem meg annyira rossz közérzetem volt, hogy leszálltam Rióba s át ültem a gyorsvonatra azzal jöttem előbb akartam érni, mint másfél nap s későbben értem.
• De legalább túlélted.
• Túl, de most majd kereshetnek, mást csak a családját sajnálom.
• Elhiszem, de most nagyon örülök s Matyi már kapaszkodót. Péter felvette az ölébe.
• Hagyod, már keresztapádat úgy lógsz, rajt mintha az édesapád lenne!
• De én annyira szeretem.
• Jobban, mint minket? Matyi nem szólt semmit csak nézet előre s még jobban bújt Péterhez. Egyértelművé vált az érzése Mátyásnak. Péter gyanúsan nézegette a barátot, de nem szólt hisz élt bene a gyanú s eszébe jutót milyen felfordulás volt a szülőszobába meg a csecsemősöknél mikor jöhetek haza. A vendégek lassan elköszöntek s elindultak a messze távolba. Holnap elmegyünk az orvoshoz és haza hozzuk a testvéredet.
• Az jó lesz apuci!
• És most hogyan tovább édes. Magántanulók lesznek, ha másként nem megy. Nem vállalok, több külföldi utat veletek szeretnék élni különben is már csak pár év s nyugdíjba megyek.
• Még mindig hihetetlen had öleljelek át. Gyöngyi boldogan nevetet s haza indult. Péter és Klára át beszélgették az éjszakát. Hajnalban már az aktákat rendezgette Péter. Majd elejtet pár hívást. Felment lányát kelteni ki nagyon fáradt s levertnek érezte magát.
• Kicsim csak nem te is beteg leszel?
• Nem tudom apa, de minden olyan nehéz és furcsa.
• Gyere, elmegyünk, a kórházba haza hozzuk bátyádat s meg keressük az orvost és meg csináltatjuk a vizsgálatot miből majd meg tudjuk mi ez a titokzatos betegség.
• Apa ugye nem hagytok magamra, ha beteg leszek? Nem kell intézetbe mennem, és ha meg halok nekem is lesz angyal szárnyam?
• Nem mért kéne ez az otthonod. Itt maradsz, velünk ameddig szeretnéd. Bármikor vehetek neked házat, de ha szeretnéd a mama házát is meg csináltathatom neked, akkor itt leszel velünk, de mégsem. A másik igen majd sok év múlva, ha eljön az időd, akkor angyal szárnyad lesz. Gyere, segítek.
• Apuci ne keljen felkelnem olyan mintha nem lenne se kezem se lábam.
• Rendben akkor pihenj. Péter elment a konyhába főzőt, teát lányának s kévét nejének. Felvitte a szobába. Klára boldogan nyitotta ki szemét. Az mi őrző angyalunk. Meg csókolta épp oly szenvedéllyel kedvesét, mit mikor házasságot kötöttek. valami nem jó a lányunknál.
• Mért drágám?
• Nem tud felkelni s olyan fura dolgokat mond, hogy én ilyent se őnála se máshol nem pipáltam.
• Ez érdekes jegyezte meg Klára. Majd Péter szenvedélyes ölelésében mélyen átadták magukat a szenvedélynek. Jó idő múlva elmentek együtt tusolni. Klára fehér fürdő köntösbe bujt s át ment a kicsi szobájába. Klárika piheget az ágyban.
• Mi a baj édes kicsi virágszálam? Hozzak valamit? Kérsz valamit, hogy érzed magad?
• A kicsi csak válaszolgatót egyre halkabban s érthetetlenül. Nem sokára hirtelen mély álomba szenderült. Klára meg fogta fejét, de nem érezte melegnek, de aggodat érte. Kedvesem ez a gyerek tényleg nincs jól, de mi lehet vele? Minden kontrolon minden vizsgálaton ott voltunk és nem találtak semmit.
• Igen, de ezek hematomák egy kisé aggasztanak az ő esetében meg pláne hisz tudod, mennyi utóbetegség csatlakozhat, hozzá s milyenek a tüntetek?
• Igazad van ezt elmondták nekünk mikor örökbe fogatuk. Hozzá téve, hogy akkor, amit ebben az esetben kap az élétől.
• Jaj, Istenem ne is mondj ilyeneket.
• Megértelek, mert én is féltem igaz nem az én vérem, de úgy szeretem, mint a saját gyermekemet hisz ezért neveltük s így dédelgettük.
• Ebben igazad van, ha nem lesz, holnapig jól lehívom az orvost.
• Igen az jó de mától minden percet veletek töltök és nem tudom mért pityeregsz és sírsz titokba de majd ez is ki derül ha nem mondod el majd ki derítem. Valahogy nagyon fura vagy mikor itt vannak Mátyásék.
• Hü ha te az tudnád, amit érzek nem így beszélnél sarkon fordult s elment újra a vánkosba sírni bánatát. Péter elment fiáért a kórházba. maga itt nem halt meg?
• Tessék már maguk is! Megáll az eszem, de rögtön. Kázmér törtetet elő nagy léptekkel. Péter, de örülök a szerencsének, hogy újra itt van vagy talán ez valami trükk valaki maga helyet jött vagy mi?
• Nem én vagyok s a fiamért jöttem szeretném haza vinni. Tessék, ott van a játék sarokba. Petike meg fordult s lelkesen kiabálta Apa, apuci s fel szeretett volna ugrani, de nem tudót, az Infúzió véget. Egy erős zömök testalkatú erős járású nővér jelent meg. A fehér egyenruha csak úgy feszült erős idomain. Hangja erős és határozót volt. Magas hangszintje véget olyan volt, mint aki sokszor kiabál perig ő nem s nem is vette észre. Ilyenkor a környezete meg lepődve nézte, hogy mi lehet a baja. Ennek Elenére az ápoltak és kollegái nagyon szerették. Most Péter is így járt s csak nézte s hallgatta, ahogy Petikének szólt. Érintése s közelsége hatalmas szeretettet rejtet eben a nagydarab emberben. Nem kell meg ijednie elő vigyázatosságból mivel semmi hír nincs a szív és vér felől.
• Értem s a nővér elkísérte a szobába ahol levette az infúziót s kihúzta a kanült. Petike át ölelte s meg köszönte. A nővér körbe nézet s hamar visszaölelte s meg puszilta. Aztán jó légy tudod semmi hirtelen mozgás, mert vissza kerülsz hozzánk s elcsuklót a hangja.
• Igen ígérem, jó leszek, köszi, mindent. Erre belépet Apa a nővér sietve távozót hisz nem tudta mit hallót vagy mit látott a kedves szülő. Péter segítet fel öltözni fiát, s míg öltöztette a gondolata Matyinál járt. Milyen érdekes szökkent ki belőle.
• Mi apa elmondod.
• Nincs jentősége egy fér e érhető szituáció úgysem érted ez olyan ügyvédi beszéd válaszolta sietősen.
• Te tudod.
• Menetűk?
• Igen mennyük hiányzik anya s a húgom.
• Haza érve kereste Klárikát ki épp jött lefele öcsi s mire Péter kiáltót volna már a nappali közepén feküt nincs baj esetleg lesz még egy foltom.
• Ne viccelj ezzel.
• Én nem felállt s át ölelte a testvérét. Petike csak nézte milyen érdekes vagy húgocskám. A szülök vártak, de nem ölelte át Klárika elsírta magát leengedte kezét s bement a szobába hol annyi boldog percet játszottak. Péter és Klári kérdőn nézet rá. Mi a baj anya,
• Nem felejtettél el valamit?
• Mit apának köszöntem a kórházba neked mikor haza jöttem. A húgom meg csupa folt nem akarok elkapni semmit válaszolta jó hangosan. Elég a bajom.
• Értem, de ez nem ragályos hisz jól tudod. Együtt nőttetek fel s tudod, hogy ő testileg olyan, mint mi lelkileg érzékenyebb, de hatalmas szíve van. És azt is tudod, hogy a betegsége véget á hagyjuk úgysem érted. Különben is nagyon meg vagy változva mintha nem is az lennél, akit a kórházba vittünk. Klári bement a pityergő kicsihez. Tudom, gyere, búj ide hozzám. Nem! Ő az én anyukám s nem az övé s ellökte húgát. Te hűje a tied halott ölelgesd azt ne az én anyukámat!
• De fiam mi történt veled ne viselkedj így. Na, gyere csak velem ezt meg beszéljük most meg sérteted, miért beszélsz így mi a bajod? és Péter megragadta kezét s elvitte a külön helységbe. Péter elmondta fiának, amit gondolt, de a fiát nem érdekelte nem is szólt csak hallgatót. Rendben akkor gondolkodj magadba, s ha úgy gondolod kin az étkezőbe meg találsz bennünket. Inkább haltam volna meg csattant ki a kicsiből akkor most mindenkinek jobb lenne. Majd becsapta az ajtót Kláriék meg döbbenve néztek össze. Klárika meg behúzódót a sarokba pamaccsal. Anyuci ugye te szeretsz, ha még ilyen csúnya is vagyok.
• Igen meg apa is és meg ölelgették Péter ölébe vette s meg puszilgatta. Majd meg igazította a szemüvegét. Anya fésülte nagy szőke haját. Teltek a nehéz órák mire ki jött Petike nem szólt semmit csak leült az asztalhoz. Mindenki némán rezzenéstelen arccal ültek s vártak. Klárika pamaccsal játszót a sarokba. Gyere ide kicsim szólt apa!
• Nem szeretnék s gondolkodót majd tovább fojtatta zavarni. De apa múltkor azt mondtad, hogy meg csinálod a mama házát nekem.
• Igen szeretnéd?
• Nem én most szeretnék ki menni oda hisz már nem szeret a testvérem. Nem elég, hogy hűje még különc dünnyögte Petike. Klárika felállt s elment a szobájába. Ledőlt az ágyra s elaludt.
• Mit mondtál?
• Azt, hogy különc őt jobban szeretitek mind engem, ő mindent meg kap, amit én nem ő a mindenetek mert torzszülött nem is olyan, mint mi és még hűje is. De, hogy! De igen senkit nem érdekel, hogy az én szívem beteg. Nem is szeretek csak ezt a hűjét meg Matyit szeretitek, többet ne is jöjjenek ide ez meg jó lenne, ha elmenne. Elég legyen kiáltót rá apja és felemelte a kezét.
• Üss, meg egész nyugodtan tudom nem szeretek hisz ő megkap mindent. Ő a sikeres ö a mindenetek s én csak egy nyomorék vagyok, csak halnák, meg akkor boldogok lehetnétek. Zongora meg ház meg siker meg. Most fejedbe, mert kinadrágollak szólt Klára. Elment az eszed itt a gyógyszered s meny a szobába ne is lássalak. Majd viszek vacsorát. Nem kell, semmi ne fáradozatok, adjátok annak és felugrót s felszaladt a lépcsőt. Be a szobájába Péter utána indult, de neje megfogta a kezét. Ne menj kedves túl ideges vagy. Kit hoztál haza mi történt ezzel a gyerekkel?
• Nem tudom, hidd el. Klára felment meg nézte lányát ki nehezen vette a levegőt lement szólni Péternek nézze meg ő is. Nehéz éjszaka köszöntőt rájuk, Másnap Klárika jobban volt, de csak gubbasztót alig evet valamit. Nem szólt semmit csak ült s pityergett. Petike próbált közeledni hozzá, de a húga elhúzódót. Mi a bajod?
• Klárika nem felelt Pamacs oda dörgölődzőt lábához. Felvette s ő lett a játszó pajtás. Gyöngyi jött be az ajtón. Peti szaladt, de a kicsi nem. Mi történt vele?
• Nem tudom, mi van vele próbáltunk mindent, de elhúzódik. Engem sem ölel meg. Pétert sem és a zongorához sem ül oda.
• Ez érdekes nem veszekedtetek előtte?
• Nem Klárika csak hallgatót s nem szólt. Értem kincsem gyere, búj, a kabátba ki megyünk egy kicsit meg nézzük a mama házát.
• Köszönöm, de van, pénzem csak kicsi vagyok, majd vesznek nekem egyet s az a sajátom lesz. Nem leszek teher többet és csak sírt.
• Miért mondasz ilyent hisz itt mindenki szeret. Petike állt s vigyorogót mondtam, hogy hűje! Peti menj innen addig, amíg lehet. Mert mi lesz, most legalább velem foglalkoztok s nem ezzel a gyagyással s rohanni kezdet zihálva szedte lábait a lépcsőn. Péter utána szaladt s meg ragadta a kezét. De indulata alább hagyót mikor meglátta fia torz arcát. Felvette s levitte a szobába rá tette az oxigént.
• Lehet, de hogyan mondják s dadogni és remegni kezdet a könnyei záporként perget. Péter látta lánya rosszul létét. Mindjárt mentőt hívót mi pillanatok alatt meg érkezet. A mentő orvos gyanúsan nézte a foltokkal teli vergődő gyermeket.
• Mi előtt azt gondolják nem bántottuk a gyermeket.
• Rendben majd a kórház eldönti, tesznek e feljelentést. Ellátva betették a mentőbe. S már riasztották a városi nagykórházat, hogy egy epilepszia rohamos Dow szindrómás gyereket visznek tele színes foltokkal. Kísérő az apa.
• Várjuk. Mint a madár repültek a kórházhoz hol már várták őket. Meg lepődve nézték, hogy Péter ugrik ki a kocsiból. A mentősök rohantak a vizsgálóhoz ahova Péter nem mehetett be. Otthon Gyöngyi és Klára keserged. Most lehet, hogy meg hal.
• Ki szólt Peti?
• A húgod mért nem azt akartad.
• Peti bement a szobába s szomorúan ült az ágyon szájához tartotta a maszkot s könnyei hullottak. Dr. Bajoneczki László is rohant majd letépve a vizsgáló ajtóját. Meg jelentek a rendőrök a folyóson. Elhaladva Péter előtt. Majd ki jött az orvos sajnálom, de el kell, beszélgetünk, nagyon komolyan holnap legyenek itt nagyon, korán mert kilenc környékén elutazom.
• Igen most bemehetek.
• Sajnos nem nincs eszméleténél, de levettük a vért most az akták kellenek nekem,
• Mikor lesz kész az eredmény?
• Legkésőbb két óra múlva. Végeztünk nála lumbálást vért vetünk Ctr visszük. Így kár itt lennie.
• Péter meglepődőt a nyers modoron nem értet semmit. Másnap kora reggel már ott volt Gyöngyi Péteréknél, hogy vigyázzon Petire. Szülök be érve a klinikára megkeresve Dr. Bajoneczki László. Dr. úr komoly meredt tekintete kedves és barátságos volt. Péter nem érezte azt a nyers modort, mint előző este tapasztalt. Behívta a szobába őket s mély együtt érzésről adott tanúbizonyságot. Kérem, amit mondok az egy kicsit sokkoló és nagyon fájdalmas. Nem tudom mennyit is tudnak a kicsi állapotáról a betegségeiről kaptak elég információt. De sajnos, ahogyan az aktákat néztem s az adatokat, mit innen nyertem igen csak elgondolkodtatót. Az édesanya betegségéről és az egyéb dokumentumok összevetése a vizsgálati eredményeket szemügyre vételezve át tanulmányoztam s meg vitattuk még hajnalban egy konzílium alapján kikel mondanom, hogy a lányuk egy nagyon súlyos genetikai betegség áldozata mi eddig stabilvolt, de most valami súlyos kiváltó ok véget hanyatlani kezdet. Sajnos elkel gondolkodniuk azonban a tényen, hogy egy speciális intézetbe be e adják vagy továbbra is vállalják. De azt tudniuk kell, hogy már nem lesz olyan mind rég. Sajnos vannak, gyógyszerek mik csillapítják de nem múlassák el e betegséget. A kicsi egy úgy nevezet ITP betegségben szenved az alap betegsége mellet. Most meg szeretném kérdezni önöket, hogy mondják el nekem részletesen mit is tapasztaltak amióta magukkal van az a hét év. S ha nem probléma felírnám magamnak. Tudják, nem sokára itt hagyom, a klinikát tovább tanulni megyek Távol-Keletre, hogy még többet tudjak, a betegségről még több gyereket menthessek hisz ez az életem a hívatásom. De azt tudom, hogy csodás szülök, az egyik legnagyobb gyógyszer van magukban erre a betegségre és ez nem más, mint a szeretet. Péternek könnybe lábat a szeme. Majd elmondta többször észrevette, hogy lánya nagyon furcsa gyakran elfáradt, bágyadt lett, amire korábban sohasem volt példa. Meg aztán kisebb-nagyobb, kék és sárga színű foltokat is látott rajta, ezt sem tudta, hogy azok mitől alakultak ki rajta. Hisz, a Down szindróma nem tesz ilyen tüneteket erről senki nem tett neki említést. Így amikor hazaérkeztek, apa azonnal eldöntötte, indulnak az orvosi ügyeletre.
• De akkor még semmi nem derült ki. Most elmondaná mi is ez a betegség mi e foltokat okozza? Mert tettlegesség nálunk nem történt.
• Mos, már tudom és megértem önöket természetesen. Péter ebből tudta, hogy a tegnapi nyers modor a bántalmazást okozó szülőnek szólt. Hisz azt gondolhatta, hogy ők bántalmazzák a betegsége véget mi középsúlyos kategóriába sorolható értelmi fogyatékosával jár.
• Majd Dr. úr folyatta Klárikánál a vizsgálata kiderítette: a vérlemezkék száma 4000-es értéket mutatott, ami már komoly problémára. ? Az immuntrombocitopénia, rövidítve ITP egy olyan megbetegedés, amelynél a vérlemezkeszám immunológiai okok miatt alacsony. Ilyenkor a vér azért nem tud megalvadni, mert abban nagyon fontos szerepet játszanak azok a vérlemezkék, a trombociták, amelyek e betegségnél nincsenek meg kellő mennyiségben. Normális esetben az emberek vérében mikroliterenként 150-300 ezer vérlemezke található. Ha szintje 30 ezer alá csökken, az már gondot jelent.
• Értjük s most láthatnák?
• Sajnos nem mert tegnap át szállítódtuk még éjjel a Simrituszi kórházba ahol ilyen betegek vannak. S ha ezek a tények ott is igazolódnak, akkor Kővesdfeleki egészségügyi központi intenzív osztályára kerül. Ha nem akkor három nap múlva vissza hozzák, hozzánk sajnálom, de mi nem vagyunk se gépileg se orvosilag az ilyen esetekre felkészülve.
• Péter ránézet az orvosra
• Igen tudom, mit éreznek ezért mondtam el önöknek. Sajnos nem ide tartozik, de elmondom maguknak, ha meg engedik az én kicsi fiam hasonló problémába halt bele. A nejem a szülésnél halt meg egyedül maradtam a kicsivel. Egy éves volt mikor kiderült a betegsége és nem egészen három volt mikor a teremtőnek vissza adta lelkét. Nézzék ő volt az. Megfordította a képet az asztalán min egy csoda szép feketehajú kékszemű kisfiú mosolygót a pirospozsgás arcával. Ez az utolsó pillanatban készült még megfogtam a kiskezét rám mosolyodót s elment.
• Elnézésest kérünk, hogy ily mély sebet téptünk fel.
• Á nem tudják ezért lettem orvos és ezért harcolok, hogy ne keljen sok szülőnek át élni ezt a borzalmat. Ezért döntődtem így ez a legbiztosabb mit tehetek.
• Nagyon köszönjük, ön egy rendkívüli csodás ember. ha gondolja, itt a cím kérem, jöjjön, el hozzánk bár mikor úgyis majdnem családtagok vagyunk a kórházban.
• Igen apropó a fiuk jól van?
• Sajnos nem tegnap volt egy rohama oxigénre tetem.
• Ez jó remélem, hamar találunk neki szívet.
• Nagyon köszönjük minden jót dr. úr, s ahogy mondtam szeretettel várjuk önt egy teára vagy kávéra. Klára még mindig nem tért magához. Férjére támaszkodót s haza mentek. Otthon kitört rajta a feszültség. Hulló záporként potyogtak a könnyei mi jöhet még? Mond?
• Nem tudom kincsem! Klári csomagolt Péternek és Klárikának ruhát, játékot. Petike csak nézte a szülök rakodását s apja ki bejárkálását. Gyöngyi aggodva kérdezte már egy félórája, hogy itthon vagytok, meg mondanátok, mi van hova készültök? hova viszitek Klárika holmiját?
• Igen a lányunk innen kilencszáz kilométere fekszik,
• Hol Simrtuszi kórház kilencszáz kilométer, mert csak itt van, az a felszereltség állapot mi neki kell, ha majd jól lesz, akkor visszahozzák Kővesdfeleki egészségügyi intézménybe, de az is a világ végén van.
• Tudom, de én megyek, utána Klárinak itt van Péter. Majd ha olyan állapotba kerül, akkor hozzák vissza ide a Szent Annába.
• Értem s hol alszol?
• Más nem az autóba, de nekem mennem kell most telefonálok. S elviharzó be a dolgozó szobába, míg Klára pakolt. Felhívta a klinikát hol annyit tettek hozzá a gyermek stabil.
• Két nap múlva átszállítják Kővesfeleki egészségügyi intézménybe. Sok mindent nem kell vinnie tisztálkodási egy melegítő egy cipő s egy kedvenc játék. Ez, ha kikerül a rehabilitációs osztályra. Kérem, vegye fel velük a kapcsolatot és érdeklődjön, ott ők több mindent tudnak mondani önnek. S letette a telefont.
• Merre mész kedves?
• Kővesfeleki egészségügyi központba mire oda érek a lányunk is ott lesz. De most megérdeklődőm, hogy mit is vigyek. Klári várt, hogy férje mit tud rendezni. Gyöngyi megfogta Peti kezét gyere elegyük sétálni.
• Nem én maradok tudni, akarom, mi van.
• Semmi a testvéred a kórházba és nem most tanába jön haza.
• Az jó.
• Elég elegem van, nem tudom, mért csinálod, de azt igen, hogy
• Ugyan hagyd, féltékeny perig ő sem kap kevesebbet, mint a kicsi lány. Majd meg nyugszik.
• Hahaha! nevetet Petike.
• Gyöngyise értette ezt a viselkedést. Na, gyere, mond el mi a baj és megoldjuk.
• Biztos?
• Igen hihetsz nekem hisz tudod?
• Igen először is költözőn el az a csúf béka.
• Ki és már durrant is egy füles, hogy beszélhetsz így elegem van belőled mordult fel Klára.
• Szívem ne nem csinálunk ilyent s megragadta a fülit s bekísérte a dolgozó szobába Peti üvöltőt ordítót, ahogy apja bekísérte, de oda bent is csak sivított. Péter a sok év elteltével először fektette térdére és nadrágolta el becsületesen. Péternek minden egyes ütés jobban fájt, mint fiának. Úgy érezte mintha a szívét tépnék, de nem tudót-mást csinálni. na, majd most eszedhez térsz. Oda letérdelsz s gondolkodj. Mit képzelsz magadról? Nem tudsz gondolkodni. Nem a fejed, hanem a szíved beteg. Tudod hány éjszakát ültük az ágyadnál, míg kórházba voltál tudsz te egyáltalán valamit arról mi történt, míg nem voltál itthon á hagyjuk, nem tudsz semmit, de ezt meg érdemelted. Petike megszeppenve látta dühös apját egy csepp könny se folyt ki szemén se egy hang nem hagyta el száját. Mint aki szoborrá vált úgy térdelt a sarokba. A nagy tölgyfaajtó először az évek során rá Csapodot s egyedül maradt a szobába. Peti megrázkódót s félelmet érzet. Úgy érezte, hogy egyedül maradt. A lelke háborgót nehéz s gondterhelt lett Sebzettnek érezte magát. Csengetek.
• Péter tajtékzón nyitót, ajtót. Bocsánat rosszkor jöttem?
• Nem tanárnő tessék, befáradni ismeri a járást!
• A tanárnő csak nézet a dühös apára s a bánatos sarokban sírdogáló anyára. Gyöngyi az emeltről jött le. A tanárnő észrevette a csomagokat utazó táskát. Mind jár felette magának a kérdést mi történhetett eben a családcentrikus szeretet méltó családban? És már ki is találta a maga történetét. Mire azt gondolom jobb, ha elmegyek, majd holnap jövök Petihez.
• Nem kell elmennie a dolgozószobában, van büntetésben. Tessék, befáradni mielőtt még azt gondolná, hogy baj van nem is gondolta Péter ezzel elkéset, mert már a tanárnő lefestette magának a történetet, mit most Péter lerombol az igazsággal. Nem nincs semmi olyan, hogy elköltöznék vagy szétmennék, mert erre tetszik gondolni. Hanem ennél sokkal súlyosabb probléma van, sajnos a lányuk kórházban van a Kővesfeleki egészségügyi központba gyógyul, és most utazom utána. Péter érezte szíve a torkába dobog a feje zug hirtelen fázni kezdet mellkasába szúrást érzet s verejtéke hidegé vált mi át járta testét. A tanárnő állt s nézte a szülőket s újabb elméleteket gyártót, történetet talált ki magának miből Gyöngyi meresztette fel tessék jönni s a dolgozó szobába hívta. Peti már az asztalnál ült s merenget. Tessék itt a diákja. Mi történt veled fiam? Meséld el nekem?
• Nem azért jött, hogy a gyereket fogasa, hanem azért, hogy tanítsa nem! szólt Gyöngyi, ha nem tud ennek eleget tenni jobb lesz, ha elmegy! A tanárnő érezte, hogy jobb, ha távozik elég feszült volt a légkör. Elköszönt s elviharzót. Péter már jobban érezte magát meg csókolta nejét s elindult lánya után. Klári lement a kisboltba kenyérért ahol már róluk sutyorogtak észre se véve, hogy ott van. Valami gondjuk van velük szólt ki a polc mögül.
• A két idősebb nő hamar elhallgatót. Klári megvette a kenyeret és haza sietet otthon elmondta a Gyöngyinek mit hallót. Istenem csak Péter meg ne tudja, mert ebből még cirkusz lesz.
• Az biztos feljelenti becsületsértésért. Petike lehajtott fejeljött ki édesanyához.
• Mond, mit szeretnél?
• Bocsánatot kérni, de én azt hitem s gondoltam, hogy engem már nem szeretek hisz minden időt a Húgival töltöttetek ne haragudj, kélek.
• És ezt apádnak is elmondhatod?
• Igen igazad van, de ugye a húgi nem azért van ott a kórházba, amit mondtam, de tudod bent is azt mondták, hogy félkegyelműek az ilyenek. S el is vitték a szobánkból azt a srácot ki olyan volt s úgy nézet ki, mint a húgom. S azt is mondták, hogy az ilyen emberel nem szabad barátkozni, mert kikapcsol az agya, ami ritkán van neki ezért félkegyelmű. Elkel kerülni.
• És te nem mondtad meg, hogy van egy húgod nem álltál ki mellette inkább letagadtad, azért hogy olyan légy, mint ők?
• Igen
• Szóval szégyellted a húgod féltékeny vagy rá s azzal bántottad, ami a legjobban fáj neki. Hát így neveltük benneteket, így tetűnk különbséget közöttetek. Ezt tanultad itthon. Mond, miért tetet, miért teszed?
• Mert szégyellem, hogy ő és hogy elköltözőn
• Na, fejedbe most azonnal! Gyöngyi csak hallgatót meglepődötten ilyenek még nem látta a békés természetű sógornőjét. Ki mindenét oda adta volna a családjáért, mert azt tartotta családja szent és sérthetetlen. Aki ismerte mindenki angyalként emleget. meglátták már távolról kiabálva köszöntek neki.
• A testvéred hisz itt nőt fel melletted.
• Igen és tudom, hogy nincs senki e  ezért árva
• Tévedsz mivel örökbe fogatuk így apád nekiadta az első vezeték nevét a másik az édesanya neve. De, hogy meg nyugodj az iskolát sem mi füzetük, ha nem ö maga tudod, neki van saját pénze. A saját életével, a saját lényével. Harcol és küzd azért, hogy elfogadja magát s így elfogadtassa magát mással. Szerettétek egymást és egy pillanat alatt kifordultál magadból sértegeted bántottad s ez nekünk ugyan úgy fájt, mint neki. De ne mond, hogy nem tudtad hisz már ezt rég meg beszéltük, de tudod, mit menjél a szobádba én meg bocsájtok, de nem nekem kell elmondanod s nem is apádnak, hanem a húgodnak.
• A húgomnak ne má?
• De ha még egyáltalán haza jön. Tudod fiam csalódtam benned. Majd az orvosságod vedd be!
• Akkor még is csak végettem van minden vádolta ön magát
• Klári nagyot nyelt s nyugodtan próbált ki nyögni egy határozót, nemet. Petike érezte, hogy ez nem így van leütötte fejét s elment a szobába elő vette irkáját s próbálgatta a betűk rajzolását, de gondolatai máshol jártak. Péter felért a klinikára folyóson haladva mindenki felfigyelt a sármos kinézetére. Fekete pantalló világoskéking nyakkendő s egy nagyon elegáns sötét zakót viselt. A nővér kétségesen állt meg s kérdezte segíthetek valamit. Kézcsókom Dr. Fekete Péter s a lányom után érdeklődnék, úgy tudom, hogy ide szállították. Simrtuszi klinikáról
• Ön talán az édesapa?
• Igen az Édesapja vagyok.
• Ere kérem s meg indult a nővér után. Az ajtón a névtábla Különleges speciális csoport. De név sehol.
• Tessék parancsolni s kinyitotta az ajtót.
• Jó napot érdeklődni szeretnék, a lányom felöl?
• Igen tudjuk, foglaljon helyet s lekapcsolták a falon a kivilágított táblát min éppen egy koponya le letet tanulmányozták. Akkor kérem egyenként Dr.Kovács Ferenc Szívspecialista. Professzor Kornotovics Yogkomo Belgyógyász és Szemész Dr. Sárosdi Herman Agy specialista és Neurológus . Dr.Kizantomovics Szergelyevics Sejtkutató és Biológus. Yugivich Chuncz Plasztikasebész és Bőrgyógyász. S jó magam Dr. Fekete Zsolt gyermek Pszichológus és gyermekgyógyász. És ő a mi kincsünk, ki most gurult be Kérlek Dr. Vlagyimir Jugorovics. Érspecialista és transzplantációt vezető Fő orvos és elő gurult tolókocsijával. Péternek Kezet nyújtva. Péter próbált nem meglepetést mutatni. De ő mindjárt észrevette. semmi gond legyen nyugodt engem nem zavar s visszagurult az asztal végére. Nagyon köszönöm Én Dr. Fekete Péter vagyok.
• Nézzétek egy kollega!
• Nem tévednek, én a jogok orvosa vagyok.
• Értjük gondolom, a lánya felől érdeklődne Fekete Király Klára Hétéves betegünkről.
• Igen szeretnék mindent megtudni állapotáról, s arról, hogy

mire kel még számítanunk.

• Igen arról van szó, hogy először is gondolkodtak e benn lakásos iskolán?
• Nem úgy véglegesen csak át meneti állapotban járt a Béresdre az bentlakásos Iskola.
• Igen ö a mi intézményünk. Egy pillanat igen.

O pont jókor engedje, meg hogy bemutassam Dr. Adams Alla Nyikolajevna

• Down szindróma specialista. kezét csókólom Dr. Fekete Péter Ügyvéd. Kölcsönös szemkontaktusuk felmérték egymás külsejét. Péter csodálatát mutatta a hölgy felé. Kinek combig érő fürtökben álló göndörhaja kiemelte karcsúderekát, s hosszúcombjait. Óceán kék szeme piros pozsgás arca s gyönyörű piros ajka. Péter akár hogyan nézte sehogy nem látót rajta festéket minden eredetinek tűnt. A feleségem szólt büszkén Dr. Vlagyimir Jugorovics
• Folytathassuk?
• Igen természetesen s meg igazította karóráját, mit nejétől kapót. Klárika betegségét már az Simrtuszi kórház gyermekosztályán vérvétellel megállapították, azonnal küldték is ide hozzánk. Mentő hózta megkülönböztető jelzéssel, és egyből az intenzív osztályra került jelenleg is gépeken van. Majd kezelések, és kontrollok következek, addig, amíg ki nem derül mitől alakult ki Klárika betegsége.
• Nem lehet tudni. Noha örökmozgó volt,
• Értjük, de azt tudja, hogy az ITP betegségben szenvedők– Ha esetleg megüti magát, és lesz egy bevérzése, az végzetes lehet számára. Klárikának a sok betegség s szívproblémája véget nehéz a gyógyszereket összealítani. Nagyon erős gyógyszereket szed, szteroidot is, amitől felpuffadt az arca, s most próbáljuk be állítani neki. Előre láthatóan egy hónap, de ha hamarabb látunk javulást, akkor visszaküldjük a Szent Annába. Addig nyugodtan haza mehet hisz nagyon jó kezekben van. Az otthonról meg gondolkodjanak el. Nagyon sajnálom.
• Láthatnám?
• Igen természetesen, de nem kell meg ijednie próbálja megtartani nyugodtságát és kérem, ahogy elhagyjuk a szobát tessék mosolyogni ez nálunk alapszabály. Akkor induljunk. A folyóson kopasz és bekötözőt lefogyót gyerekek kik az infúziós állvánnyal sétáltak. A levegő olyan volt mind egy szellősimogató keze. Volt ki énekelt az orvosok közül nevetek a beteg gyerekek. Boldogok voltak perig harcoltak a betegség ellen. De volt kit a mozgásában korlátozott orvos ölébe ültetet s vitte. Péter mosolygót nyelte a könnyeket, hogy ennyi csodás ember veszi körbe ezeket a súlyos beteg gyerekeket. Ez itt mi a sok telefonnal?
• Ez a kapcsolattáró helység. Mivel a szülök, nem maradhatnak itt gyermekükkel, de akkor jönnek, mikor tudnak nincs látogatási idő. Ide jöhetnek találkozóra beszélgethetnek, de meg is simíthassák őket atoll függően, hogy nem érintkeznek, jöjjön, ide kérem, tegye bele a kezét s nyújtsa ki Péter tette egy nagy kesztyű volt mi fújta a levegőt a másik felén is ez van a kicsik számára. Akkor most kérem, vegye fel a sapkát, maszkot, s ezt a köpenyt lábára a cipőt, s kesztyűt. Ott van elkészítve a csomag. Kérem, hozhatok be valamit a kicsinek. nem itt nem lesz, rá szükség mindet kap, s mint ahogyan mondtam mikor jobban lesz vissza szálijuk a Szent Annába. Kész van?
• Igen
• Akkor menjük és egy zsilipajtón mentek át mi valami érdekes levegőt árasztót. Belépve lánya minden gép rá volt csatolva különféle monitorok figyelték. Ez az agyműködést ez a szív. Ezzel az ultrahanggal óránkét nézzük a vese és más szervek működését és csak sorolta. Péter csak nézte eszméletlen lányát.
• Ne aggódjon altatás alatt van, még két napig utána ébresszük aztán meg látjuk hogyan tovább. Előre láthatólag sajnálom, de úgy néz ki,hogy a rohamtól olyan súlyos állapotba eset,hogy nem lesz olyan, mint rég.
• Ezt hogyan érti.
• Sajnos beszédhiba és gondolkodás probléma léphet fel
• Egyszóval mit ért alatta?
• Megmondom úgy, ahogyan van, nagyon sajnálom, de agy károsodása lett az eszmélet vesztés során.
• Az a fülhallgató mért van, rajta ha alszik?
• Azért mert ebben zenék szólnak tartva, hogy a zene terápia az agy egyes érzékszerveit stimulálja. Ingerli
• Értem köszönöm. Meg foghatom a kezét?
• Igen s beszélhet is hozzá most itt hagyjuk önöket, de itt leszünk, ha kellene valami. S levették a fülhallgatót a fejéről felírták az adatokat, amit a monitorok mutattak. majd ki jöttek apa és lánya most együtt töltethették az időt. A szoba végén egy üveges iroda tele monitorral húzta meg magát ahonnét az ügyeletes nővér szemmel kísérte a szobában elhelyezkedő tíz kisbeteg állapotát. Péter csak mondta és simogatta lányát kinek keze néha erős mozgást mutatót, mit a gép jelzet és rögzítet. A nővér sietve ment a szobába elnézést kérve. Megnézte majd a csipogón jelzet. A gyerekgyógyász mindjárt jött.
• Igen baj van?
• Nem nézze Dr. úr!
• Ez érdekes meg kérhetném, hogy a maszkot vegye le s tegye úgy, mint otthon, ha nem zavarnák, itt maradnák.
• Péter erre vágyott, de nem merte kérni hisz szigorú steril légkörvolt minden fele. Így nagy örömmel ölelte s meg puszilgatta. Fülébe súgta mennyire szeretik, és azt szeretnék, hogy minél előbb otthon legyen s játszón a zongorán. Klárika érdekes éber állapotról adót, jelet, míg a másik kimutatta, hogy alszik. Visszavonom ezek alapján egy hét múlva visszaküldjük, Szent Annába felvesszük a kapcsolatot velük. De azért azt gondolják át. Péter könnye kicsordult a kicsi arcára ki próbálta szemét kinyitni. Ébresszük fel most! a nővér meg nyomta a csipogó főgombját mire az összes orvos megjelent. Kérem egy kicsit hagyón magunkra. Pétert kikísérte a nővér az üveg szobába ahol láthatta mit csinálnak a lányával. Klárika egy csendes nyugodt kiegyensúlyozót-agyfunkciót produkáló eredményt mutatót. Az oxigén hiány az nem igazán volt jó. A szív sem. S csak írták mire a kicsi felébredt s nézet körbe. Bejöhet. Klárika van, itt valaki nálad érted mit mondunk?
• Péter belépett s át ölelte a kicsit ki boldogan ölelte Appppa.
• Kicsi kincsem. Klárika dadogva s nem egészen tisztán, de mondta a magáét. Péter felemelte könnyes tekintetét. Mire az orvos a szemével mutatta ez a probléma miről beszéltek. Péter csak nyelte s hallgatta. Nem igazán értette, de próbálta összerakni. Klárika sírva fakadt és számon kérőn dadogta ne-nemm érr-errrttteeedd.
• Péter bevallotta sajnos nem nagyon érti, mit mond, de megtanulja, hogy meg értse, ígéri. Péter meg győzően mondta. Majd elmondta, hogy a kórházba van, még egy hétig s aztán haza hozzák. Addig legyen jó s fogadjon szót és érezte, hogy nem tudja tartani magát. Meg csókolgatta s kiment a folyosóra hol neki támaszkodót a falnak s a sírástól teste remegni kezdet. Mellkasában kegyetlen szúrófájdalom hasítót bele. Hatalmas fájdalom tépte szívét. Jó idő múlva ki lépet a folyosóra erőltetet mosollyal távozót. Beült az autóba, de nem tudót elindulni csak sírt és sírt magához ölelve a Plüsscicát, mi hasonlatot Pamacshoz. Már szürkült mikor ki szállt a kocsiból s visszament a portán meg ismerve engedték be. A folyóson a nővérebe futót bele ki bekísérte Klárikához. Apuka maga itt.
• Igen elnézést szeretném ezt a cicát a lányomnak beküldeni s itt a cipője s melegítő pólóval rajt a tisztálkodási eszköz.
• Mi a baj segíthetek? Hívjak egy orvost?
• Köszönöm nincs szükségem rá. De ezt kérem, adja oda a lányomnak s hangja elcsuklót. Most engedje meg kézcsókom várom a kicsit a Szent Annába. Majd sietősen távozót. A nővér csak állt meglepetten szegény ember mennyire szereti ezt a kicsi lányt ennyire összeomlani sok mindent láttam, de ilyent nem édes Istenem segíts neki bármi is tette ezt vele. Fohászkodót elfeledkezve magáról a folyóson mikor rá szólt Dr. Fekete hogy valami baj van?
• Nem dr. úr semmi.
• Ez mi önnél?
• Ezt az ügyvédúr hagyta itt de …
• Mi de mondja?
• Nem az én posztom s nincs hozzá jogom, de nem tudom megtört zihált volt a külseje.
• Hogyan értsem ezt?
• Elnézést, de a nyakkendősem volt rajta ingje kicsúszva, kigombolva mintha nem kapót volna levegőt, mint ha nem is ő lett volna itt bent. Én meg nyomtam a csipogómat nem tudom kinél jelzet ki.
• És még valami észre vétel?
• Hát még sápadt és nedves gyöngyözött az arca. Kérdeztem kell orvos de ö elutasította s az egyik kezét a mellkasán tartotta, míg ezt oda adta.
• Atya ég most hol van?
• Nem tudom úgy ment ki, mint aki ívót imbolygót. A szíve vagy ideg és elkezdet kifele rohanni Péter után, de sehol nem találta. Perig Péter a nagy szomorúfűz alatt állt kocsijával. Itt vackolta be magát s itt tért pihenőre. Ki hamar elaludt. Arra ébredt, hogy rettentően fázik. Felvette vastag pulóverját mi mindig a kocsiba volt. majd elindult haza. Az autó fűtése mellet is vacogott. Érezte, hogy a feszültség és a stressz áldozata lett. Alig várta, hogy haza érjen. Már az est húzta a sötét takaróját mikor befordult az udvarba. Klári várta, de nem ment be így kiment eléje. Nagyon meg ilyet mikor kinyitotta az ajtót s észrevette, hogy Péter eszméletlenül fekszik a kormánykeréken. Jóska a tűzoltó parancsnok épp hozzájuk jött jogi tanácsért. Igen csak meg lepődve látta. Kisegítette a kocsiból venni s felvitte az emeletre. Klára orvost hívót. ki kiérkezéskor megállapította, hogy volt egy kisebb lefolyású acut myocardialis infarctusnak „infarktusa” és idegi állapot kimerültsége. Injekció és pihenő kúrára fogta. Minden nap kétszer ment. Hamar elszállt egy hét mikor csörrent a telefon. Gyöngyi vette fel. Hogy a szent Annába szállítják lányát. Péter fel akart kelni, de Klára nem engedte. Peti ott játszót a dolgozó szobába, míg nem érkezet meg a tanár úr kit anya vet fel fiának. Szigorú mogorva embervolt. Mindig kalapot hordót takarva kopaszságát. Barna bőrű arca. Sötétszemüveget hordott hatalmas órán. Ma is csikóspantalló fehéringgel rajta csokornyakkendő és fekete zakóvolt rajta. Mi alig ért össze hatalmas hasán. Olyan volt, mint egy óriási gombóc. Szemöldöke fekete mi összeért az orra felet Peti nagyon tartott tőle. Már sokszor próbálta megfejteni milyen lehet a szeme, de nem tudta meg fejteni hisz szemüvegétől egy percre sem vált meg. Öblös mélyhangjára még Péter is felkelt s lement megnézni ki ennek a szörnyű hangnak a tulajdonosa. Klári nevetve fogata ne ijedj meg csak a tanárja a fiunknak.
• De kedves?
• Tudom ö pimaszvolt én meg gonosz ez van, na, sipirc, az ágyba.
• Bemegyek a kicsihez.
• Még nem Gyöngyi ott van vele ő meg jön, én megyek te meg pihensz, addig nem kelsz fel, míg az orvos nem mondja meg érteted vagy….
• Mi lesz?
• Az ápoló nénid
• Mi lesz vele s át ölelve meg csókolta. Mikor elengedte Klára felküldte az emeletre mind jár itt a doki.
• A jó én is ott leszek nincs felkelés, sipirc, nem veszel le a csókoddal. Pihened kel hisz kis híján meg haltál.
• Tessék?
• Igen Infarktusod volt és idegileg kifáradtál. Mi volt Tokióba.
• Semmi s elment az emeletre.
• Ezt ne mond hisz hallottam csak nem értetem.
• Tessék s meg állt egy pillanatra.
• Beszéltél minden félét valami fogság vagy mi az a baj nem értetem.
• Biztos lázam volt s bement a szobába. Meg jött az orvos s meg állt a nappali közepén mi ez a hang?
• Ez a pedagógus a fiamnak ki tanítsa, hisz a szíve véget nem mehet iskolába.
• Hű erre én is kíváncsi vagyok ilyent még nem halottam. Klári felnézet az órára még húsz perc dr. úr. rendbe akkor meg nézem addig Pétert. Én is megyek.
• Köszönöm nem kel ismerem a járást.
• Az lehet, de fel akar kelni.
• Majd azt én meg mondom, hogy mit lehet meg mit nem.
• Felment az emeletre beadta az utolsó injekciót meg vizsgálta Pétert s meg kérdezte tőle szeretné, még a gyerekeit az unokáit látni szeretné a feleségét ölelni.
• Ez milyen kérdés dr. Úr?
• Ez az élet kérdése.
• Hogy értsem ezt?
• Úgy ha nem tartsa be, amit mondok akkor nagy baj lesz.
• Értem, de olvashatok igen pihenés képen, de a lakást elhagyni tilos, nehéz munka tilos, stressz tilos, meg érettük, még egy hét.
• De szigorú.
• Igen mikor félig meg hallt nem is értem hogyan jött haza a világ végéről?
• Haza hozott a családom.
• Na, erről van szó. Most tessék, piheni s tovább tartani a diétát. Egy hét múlva találkozunk. Apropó lánya.
• Már itt van a Szent Annába. Be szeretnék menni.
• Szó se róla. Na, hallom végeztek, mert elhallgatót megyek, megnézem.
• Én is rendbe, de lassan.
• Kinyílót a tölgyfa ajtó és egy majd kététeres ember jött ki rajta ki közel két mázsa volt. Az orvos csak a hona aláért. Mikor oda ért melléje.
• Egy kávét?
• Köszönöm, de nem kérek. Szólt az öblös hang
• Süteményt?
• Azt sem köszönöm, de megkapom a füzetségemet. Majd hónapvégén mikor ki füzetnek akkor megbeszéljük a többit úgy, mint a szerződést, amit még nem kaptam meg.
• Igaza van holnapra meg lesz elnézést a férjem ügyvéd ő meg írja.
• Rendben Kézcsókom s kicammogott Petike megszeppenve kidugta a fejét elment?
• Igen mert?
• Semmi s fogta hona alatt az irkát s bement a szobájába.
• Na, mi történt ezzel a nagyszájú gyerekkel.
• Megváltozót Kedves én mondtam. Elkezdet nevetni Peti, visszalépet nem szép a kicsit kinevetni.
• Ezt te mondod, és mikor te neveted ki a húgod és letagadtad akkor?
• Igaza van s becsukta az ajtót.
• Péter csak nézte fiát és semmit nem értet
• Na, doktor úr mi a vélemény?
• Ehhez nem tudok hozzá szólni.
• Hol találta,
• Egy hirdetőtáblán.
• S mit tud róla?
• Operaénekesnek tanult, de ki eset aztán matrózlett. Majd rövid ideig smasszer. Aztán elvégezte a tanárképzőt.
• Na, ez nem semmi, de én utána nézek ennek az embernek ki ő valójában?
• Orsós Viktor
• Azt Nagyon ismerős a neve. Péter kérem tessék betartani, amit mondtam.
• Igen is dr. és elkezdet nevetni. Klári elment öltözni hisz nem sokára itthon van a sógornője s ő meg megy a kicsihez. Péter a dolgozószobába ment eloldotta selyem köntösén a kötőt s újra beleásta magát az orvostudomány rejtelmeibe. S csak jegyzetelt s írt. Majd telefonált ismerőseinek. Megérkezet Gyöngyi s örömmel számolt be, hogy Klárika már normálkor terembe van és sétál, de nagyon vigyázni kel rá. Holnap haza engedik. Péter nagyon örült a hírnek. Tudta, hogy nem szabad felizgatni magát, de valahogy még is sikerült a hír hallatán ezt meg szegni minek következményeként, fájt és csipkedet a mellkasa. Bocs nővérem, de elmegyek lefeküdni.
• Rendben csinálok, vacsorát mikor belépet a nagyi.
• Mi újság itt hol?
• Megtetszet jönni?
• Hogy érzi magát?
• Milyen volt fen az erdőközepén a többiekkel.
• Nagyon jó csak hamar elreppent az idő. Gyöngyi oda ment az ajtóhoz aszta gondolta, hogy valaki kopogtat perig csak a szél seperte a tájat vitt mindent mi mozdítható volt. Az eső is rázendített, ahogyan csak a mennykapujából lefért zuhatagként ért földet. Atya ég milyen idő van oda kin. Szegény Klári nem sokára haza kéne, érnie hol lehet? Hogy ér haza ebbe az időbe?
• Péter meghalva nővére sajnálatát felöltözőt s indult az autóhoz, hogy megkeresse a drága imádót, nejét. Gyöngyi alig bírta vissza tartani mikor csapódót a kocsiajtó s már ott bent is voltak.
• Atyám Jó estét elhoztam a nejét s gondoltam mind jár meg nézem, önöket egy utal.
• Kérem, foglaljon, helyet hozok egy kávét.
• Köszönöm. Petike sunyin leset az ajtó tövében álló pálmától, hallgatva a felnőtteket. Így mikor meghalta, hogy testvére haza jön elő ugrót a rejtek helyéről.
• Igen valami problémád van szólt anya?
• Semmi
• Azért akkor indulj, vissza a szobádba hagyjad, a felnőtteket nem kell, hallgat oldóznod. Különben meg készülj aludni, mert holnap jön a tanárod.
• Atya ég már megint.
• Igen muszáj hisz tanulnod kell
• Elnézést atyám, de nagyon nehéz dolgunk van vele mióta az utolsó rohama volt.
• Értem s csak beszélgetek mikor Zsolt atya elköszönt s indult meg csörrent a telefon a háta mögött. Igen Szia Klári!
• Ki az?
• Mátyás!
• Mit szeretne?
• Persze természetesen, de Péter nem tud menni beteg.
• Jó várlak benneteket. Szerbusz.
• Mond mit mondót?
• Hogy lehozhassa e Matyit Ildinek a szívproblémája véget be kel feküdni e a kórházba én el vállaltam hisz olyan más az a kicsi.
• Zsolt visszahuppant a székre s érdeklődön nézet Péterre.
• Atyám arról van szó, ahogyan maga is ismeri történetünket, hogy a Fiunk kereszt anya nagyon súlyos szívbetegségben szenved mit állandó gyógyszerel, tartanak féken. Mátyás születése óta egész más kép van, gyes után mindjárt rokkantják. Eddig sikerült neki és gyermeket is világra hozta csak az érdekes, és senki nem érti hogyan a kicsi meg makkegészséges nem örökölte.
• Tessék, hogyan mondja ez nekem nagyon érdekes és nem tiszta.
• Péter újra elmondta a történetet az Atya csak hallgatta s meredten nézet a Pálmára, de most senki nem lapult nőgőte.
• Mire gondol?
• Klári tudta mi jár a fejébe az atyának hisz mióta haza hozták születése óta olyan furcsa érzése volt. Több mint hét éve, de nem szólt csak sírdogált mikor nem látták. A Gyerekorvosnak mondta már többször, hogy mit érez, de mindig elhessegették a gondolatát róla. Kérte a vizsgálatot, de az orvos fellegesnek érezte inkább próbálta e gondolatot kiverni Klári fejéből. De ő titkon akkor is úgy érezte, hogy Péter nem az ő fia. De nevelte dédelgette s szeretgette. Mivel, ha az orvos nem hitt neki, akkor minek is mondja bár kinek nem is gondolva, hogy férje hasonló gondolatokkal küzd. Mindketten nagyon várták minden pillanatban Matyika itt létét ki ragaszkodót értük. Péter többször szólt nejéhez ki gondolataiba volt bele süllyedve. Tessék?
• Hol jártál csak nem?
• De igen Matyikára gondoltam.
• Zsolt atya látta a lélektükrében a kettős érzést a szeretet és a bizonytalanság vetekedését. Csak meg lepődőt gondolom.
• Nem igazán. Hisz a két gyermekkel való első találkozás mély nyomot hagyót a lelkünkben. Mire mindig emlékezni fogunk hisz kemény húsz év kellett, hogy át élhessük az első csodás pillanatot.
• Mikor barátom Mátyás először oda adta nekem a fiát. Ő azzal a fekete hajával s nagy barna szemeivel csak nézet ránk majd lassan lecsukódót a kicsi szeme s aludt a s aludt alig volt fen. Még mondtam is a barátomnak nem beteg ez a kicsi?
• Azt mondta a nővérke ez természetes dolog válaszolta nekem. Petikét az én kicsi fiamat először meg fogtam a kezembe ránk nézet azzal a gyönyörű hatalmas zöld szemével mi nagyon szokatlan s furcsa egy csecsemőnél. Fekete nagy hajával fehér kis bőrével, s ahogy az újam meg fogta hát az valami elmondhatatlan érzés volt. Matyi már olyan mit a családtag az első pillanattól mikor kezükbe vettük. Minden időt itt tölt velünk s ragaszkodik olyan másabb, mint Peti. Ő teljesen ellenkezője lett mindnek. Nem sokára ismét karácsony ezt, hogy tervezik el?
• Mint minden évben csak annyi különbséggel, hogy én maradok itthon a kicsikkel. Klára, Ildi, és Mátyás megy, de minden más marad. Szívesen vesszük a betlehemi játékot a kántálókat. A kertben az idén is csinálhatunk, Adventi koszorúkat mi biztosítjuk a forró teát, süteményt, s mindent mi kell mindent úgy, ahogy már évek óta csináljuk. Felállíthatjuk ismét a Betlehemet s most kivételesen élő állatokat is tehetnék hozzá.
• Ez nagyon jó ötlet. Oda kin egyre hidegebb volt a hideg eső csak verte az ablakot. Klára elnézést kért s elment a tűzet megrakni hisz elégé lehűlt a levegő. Majd a Kislánya szobájába ment s elkészítette holnapra a ruhácskáját mibe haza hozzák. Már nagyon hiányzót itthonról. Át ment a másik szobába ahol Mátyásokat látták vendégségbe behúzta nehéz selyemsötétítő függönyt. Kilépet a folyosóra mikor elcsípte az atya elejtet szavát természetesen Gyónási titok.
• Visszatérve felkínálta a teát. Zsolt felnézet a kakukkos órára s elköszönt megjegyezve s elnézést kérve, hogy ilyen sokáig itt tartózkodót. Péter és neje már nagyon várták Klárikát haza s Matyikát is ki hétvégén érkezik. Gyere, vacsorázunk!
• Rendben, de megnézem, ezt a koppét mit csinál s bement Petikéhez a szóbába. Péter az ágyon ült és az ablakon nézet kifele törve fejét, hogyan szökjön meg, mert ő nem akar ezzel a leánnyal együtt élni hisz megmondták a barátai milyen ciki ez az egész dolog. Mennyi minden másképp lesz majd évek múlva. Hogy majd s csak törtek elő a szavak s az elméletek. Péter hangjára összerezzent.
• Mi helyzet beveted, a gyógyszert gyere, ülj az ölembe s beszélgessünk, mint ahogyan szoktunk. Petike nem szólt s nem ült az apja térdére sem. Na, mond, te koppé min töröd azt a csavaros eszedet?
• Ne mond, túlságosan ismerlek hisz az apád vagyok, bánt valami mond ki hisz mindig mindent meg szoktunk beszélni. Elég idős vagy ahhoz, hogy véleményed s döntésednek a gazdája légy megfontolva. Azt gondolom, hogy te is ezt alkarod mondani vagy legalábbis így érzed. Akkor had haljam

Mi az?

• Hogy nem akarom, hogy ez a hibbant itt lakjon nem a testvérem semmi közöm hozzá. Különben is megmondták a kórházba mire számítsak nem is szeretek.
• Na, jó akkor tisztázzuk a dolgot először s utoljára. S Péter több mint egy órán keresztül mosta a fejét. Ki jőve a szobából visszaszólt rendben akkor elmész, a karácsony után egy hétre kereszt apádhoz megbeszélem, velük aztán visszatérünk erre a tényre. A hülyeségedet meg felejtsed el, de sürgősen.
• Mi a baj megint?
• Semmi jön a marhaságával, meg, hogy meg szökik meg hasonló. Mit rontottunk el mi lett ezzel a gyerekkel nem értem mindene megvan neki éppen úgy, mint Klárikának. Nem értem. De mindegy gyere, vacsorázunk.
• Meg ette a vacsorát.
• Nem ott van az asztalon hozzá se nyúlt. De majd többször ránézek, mert nem tetszik a levegővétele se az arca olyan torznak tűnik.
• Ugyan ne lás már rémeket kedves.
• Jól van, szívem elkészíteted a kicsi ruháját?
• Igen minden kész van neki álltak vacsorázni mikor csengetek. Péter kinyitotta az ajtót Yung állt az ajtóba mellette egy doboz.
• Péter meglepődőt a kedves vendégen. Klári felállt s még egy terítéket rakót az asztalara. Yung levette a ballonkabátját s kibujt fekete félcipőből. Majd Péter az asztalhoz invitálta. Yung mindjárt elmondta, hogy csak ma marad, aztán egy hónapra elmegy a szálódába. Szeretne itt lenni, mert olyan érzése s látomása van, hogy nem sokára lesz szív. Péter csak hallata öreg barátját. Hoztam valamit kiment s behozta a dobozt mi hangot adót.
• Mi van benne? Tied karácsonyra
• Péter kinyitotta s egy falatka Akita volt bent ki mocorgót kereste a helyét. Itt vannak a papírok Péter meglepődőt Klári ujjongót az örömtől. Yung nevetet. Péter nehezen ki nyögte a köszönömöt s hozzá tette szó se róla, hogy szálódába menjen. Itt a vendégszoba ahol nyugodtan lakhat elég nagy ez a ház. Elfogyasztották a vacsorát mikor Peti kilépet az ajtón s szembe találta magát Yungal. Lemerevedve nézet a vendégre mire Péter mondót volna valamit már a gyerek sehol sem volt.
• Yung meg csiszálta ritka haját hátra tette kezét s indult Péter után a szobába. A kutyus kiugrót a dobozból s követe őket. Hófehér kis gombolyag csak úgy gurult. Klárinak nagyon tetszet. Pamacs megszeppenve a korlát tetejéről figyelte a kis jövevényt. Gyere, menjük a szobába s elindultak a lépcsőn csókolva s ölelgetve. Klári kioldotta a selyem kabát kötőjét s bele dugta kezét kedvese ruhája alá és simogatni kezdte. Péter ölébe kapta s az ágyra tette és egyenként lecsókolta a ruhát róla. Klári mezítelen testel nyújtózkodót kínálva báját. Mikor Péter a zuhanyzóba ment letusolni mire Klára utána lépet. Víz lassú csobogó hangja keveredet a pár hangjátékával. Péter lágyan sikló újai simítása alatt Klári csak nyújtózkodva adta át testét s lelkét párjának. Péter egyre hevesebb izgalmi jeleket vet észre nején. Annál nagyobb csábítás és átszellemülő játékba kezdet, míg a tükör maga homályában takarta el az intimitás gyönyörű percét. Ki lépve a kellemes meleg szoba sötétségét megtörő táncot járó gyertyafényben tovább élték percüket. Mire hajnalba-mélyálomba kerültek. Péter ébredt először valami kellemes hangra. Kinyitva szemét neje még mindig ott alut gombolyagként testén. a gyertya elmúlásának csonkja a tálcán hevert. Gondolkodót Péter ki is e hangnak a tulajdonosa mire rájött, hogy Yung biztos a konyhába ügyködik. Nem volt szíve meg mozdulni, de kénytelenvolt, hogy az óráját elérje. Hisz ebben a szobában sem volt óra, mint a többiben sem. A tv is csak dísznek volt hisz soha nem kapcsoltékbe, a szobába. A falon festmények s egy hatalmas faragot szekrénysor állt az ágynál éjjeli szekrények. Péter lelépve az ágyról lába belesüllyedt a hatalmas szőrű szőnyegbe, ami puha volt. Letusolt majd belebujt fekete farmerébe fehér inget és mellé Klári keze által kötőt pulóverba. Meg igazította bajszát majd visszament s szenvedélyes csókjával köszönt jó reggelt kedvesének. Ki nehezen nyitotta ki szemét neked is életem s bele kapaszkodót a nyakába oda húzva maga mellé. Kicsi szívem lassan készülnöd kéne, hisz nem sokára megyünk a lányunkért.
• Igen, de egy kicsit csak, na, kélek.
• Na, jó kibujt a pulóverből s visszadőlt Klári mellé. Olyan finom illatod van, annyira szeretlek. én is édesem s elindult az érzések útján a játék a simogatás. Yung elkészítet kávét s harapni valót. Otthonosan mozgott Pétereknél, hisz sok időt töltöttek együtt s minden harmadik nap keresték egymást telefonon mi nem csak szakmai, hanem magán szférás beszélgetést is takart. A kutyus az asztal lábánál pihent mikor a cica becserkészve közelítette meg. Hó gombóc hirtelenében tappancsa alá gyűrte Pamacsot kinek tetszet a meleg hely így inkább nem mozdult, hanem békésen szunyókált. Petike jött ki a szobájából, de meglátta Yungot hamar visszafordult a szobába. Yung tálcára tette a reggelit s bevitte a szobába letéve a folyóson az asztalra. Petike leste s mikor már nem látta jó ízűen falatozót észre se vette, hogy Yung ott áll a pálmánál s öt nézi. Nem érette mit néz rajta. Péter és Klára boldog nevetéssel jöttek elő az emeltről. Yung mindjárt odalépet s köszöntötte őket, kávét s teát öntőt a poharakba. Klári meglepetten látta, hogy most nem a férje kényezteti, mint egy hercegnőt. Péter mindjárt fordította mit barátja mondandóját. Majd elindultak Klárikáért a kórházba ki már nagyon várta őket. Nem is merték gondolni, hogy mennyi minden vár még rájuk. Semmi nem lesz olyan mit volt. Boldogan ölelte át szüleit végre haz-za-za me-he-he-te tek. Klári meglepetten ölelte magához, hogy a gyerek ne lássa arcán a lehulló könnyeket. Klári úgy érezte mintha szívét tépték volna. Mehettük lányok?
• Igen kedvesem
• An—ya te—sííírrrrsz?
• Nem kicsim ezek a boldogság könnyei, mert haza jöhetsz és nem sokára Karácsony már olyan régen eljöttél otthonról nagyon hiányoztál.
• Tééélllegggg.
• Igen kicsim nagyon szeretlek. Tudta Klári mit szeretne a kicsi hallani, de nem mondta ki hisz a fia nem üzent neki.
• Péter meg kereste az orvost s meg beszélték a teendőket majd átfogta derekát s így mentek egyenesen haza, nem is mondva, hogy hatalmas meglepetés várja. Yung nyitott ajtót s mögötte Hó gombóc ki mindjárt elfogadta a kicsit. Bele kapaszkodót s húzta játszani. Klárika boldogan fetrenget a földön. A kutyus felült a pocakjára s erősen ránézet Klárikára majd meg nyalta pici piros nyelvével az arcát. Naa gyeeerrree s elindult a hűtő fele mindenki csak nézte.  A kicsi ki vette a tejet s melegítet a poharába majd felét a kutyusnak adta s leült újra a földre. Összenéztek s kortyoltak. Yung csak figyelt. Majd meg szólalt Péter mindjárt mondta. A Yamato Japán lélek vagy szelleme.
• Klári nevetet s alig bírta ki mondani olyan mintha beszélgetnének, mintha értené mit is akar.
• Igen ez így van, fojtatta Yung mi ezt soha nem fogjuk meg érteni, míg ő igen. Ez a kutya faj egy erős jelem egyet nem szeretet, ha megsértik a vérvonalát. Japánba az uralkodóktól egész a szamurájokig meg található önéki sok féle akarata van s nehéz meg érteni, de ki meg érti azt hűséggel oda adással védi. Könnyen tanítható. A kicsi egy lett a kutyája lelkével. Innentől elválaszthatatlanok lesznek. Klárika felállt s oda ment Anyához, mert ki csúszott a szalag a hajából. A kutyus követe. Klári meg lepődve látta, hogy csomóba hullik a nagy szőkehaja. Péter észrevette neje komoly arcát ki szemével mutatta. Péter barátjához fordult ki mindjárt mondta, hogy a betegsége véget van, majd lekel vágni kicsire azzal meg menthető, mert a hajhagymák nincsenek ennyire kitéve a súlynak.
• Péter most nem válaszolt. Petike megint csak a pálmától leset s elhatározta a bosszút ma végre hajtsa. De minden napra tartogatni fog valami meg lepetést. A következményekre nem számolt csak az hajtotta mit a fiuk mondtak neki. Akkor lesz igazán férfi, ha az ilye embereket mi szégyen eltaposass. Élt a kép benne, ahogy egy ilyen kinézetű embert bántottak, míg a vér fojt az órából. A nővérek elvitték egy másik szobába, mert nem érették mi is történt vele. Ő nem tudót beszélni, mert nyelve kinőtte a száját. És visszasiettet a szobába. Anya bement szólni fiának. Petikének jöjjön, csinálunk az udvaron Jász ólt. Gondolta így talán újra egymásra találnak s szeretettel s békében fognak élni. Yung boldogan ment vissza nézve a kutyus nem ment utána, hanem a kicsi lábánál ült. Petike szaladt. Ne fuss meg vár a szíved fiam tudod!
• Nem érdekel, újra gyerek akarok, lenni újra élni akarok, újra akarok mindent kezdeni veletek s nem vele. Yung meglepődve nézte a kitörő gyereket majd meg csóválta a fejét. Lépegetet jobbra majd ballra. Nem sokára a kicsi lány is kijött utána kutyája. Tudod óvatosan ne, hogy meg üsd magad.
• A kicsi nem szólt csak bólintót, mert érezte senki nem érti, meg mit mond. A medencét körbe kerítették s csináltak le jár ott majd ponyvába körbe húzták. . Mikor meg érkezet a plébános Zsolt szép munka!
• Köszönöm. Mi járatban,
• Hoztunk szénát meg szalmát Gyurkóval.
• Az jó ide hajtson, be a szánnal a kapuhoz aztán rakja, le majd behordjuk.
• Közben egy aprólegényke szaladt elő a semmiből keresztapa édes keresztapa s már repült Péter nyakába. Az atya csak mosolygót a történteken s elindult kifele.
• Matyikám édes Matyikám s meg csókolgatta Péter. Klári az ablakból látta meg. Szíve majd ki ugrót a boldogságtól érezte valami ott bent a lelkében ismét kiszakadt így ki sietet Ildi Mátyás az ajtóban állt nagy csomagokkal. Ti itt?
• Igen meg jöttünk, mint minden évben, ha nem zavarunk.
• Nagyon őrülök, nektek gyertek be. Oda bent barátságos meleg volt, de most nem maradhatok, sokáig csak pár hétig talán aztán vissza kell mennem kezelésre. De orvosi javaslatra az Adventet és a Karácsonyt nem a kórházba töltöm. Így eljöttünk hozzátok. Ha nem lenne baj meg kérnélek benneteket, hogy Matyi a téli szünetet had töltse, veletek aztán majd Mátyás feljön érte.
• Jó, de gyere be s mond, el mi van veled. Ildi leült s elmondót mindent Klárinak. Klári meglepetten hallgatta Szív beteg vagy kérdezet vissza?
• Igen már gyerekkorom óta gyógyszereket szedek, de senkinek nem mondtuk, mert nem kell a sajnálat. Péter tudja nem szólt róla?
• Nem, nem emlékszem rá.
• Várj s elkezdte Ildi mondani mikor mink találkoztunk ott a tanácsadó terembe.
• Igen emlékszem, s ha ott elmondom, akkor mit-változatot volna?
• Ezt gyógyszerel karban tarható igaz már eddig gyógyszereket szedtem, de már nem fogja a betegségemet. Így ujjbab gyógyszert kapok kezeléssel. Klárinak egyre erősebb volt a gyanúja az érzése, hogy Matyi az ő kisfia. De ezt senki nem vette rajta észre. Péter is hasonlóan érzet. De titkolták szívükbe zárva csak ilyenkor tört ki belőlük a boldogság. Min gondolkodtál el?
• Csak arra gondoltam, hogy mondta zavarába
• Tudom, hogy Matyi, hogy lett egészséges?
• Ezt mink sem értjük. Ebben a pillanatban mit egy kis szellő sepertbe Klárihoz.
• Keresztanya édes drága keresztmama! Lassan nehogy eless. De Matyi csak szaladt. Hát érezzétek, jól magatokat mitha otthon lennétek. Matyi felkísérte Ildit a szobába. Este az asztalnál beszélgettek az ünnepekről s az el telet évekről. A nappalit a boldogság járta át. Kicsi lány nem szólt csak hallgatót majd sarkon fordult s elment a dolgozó szobába hol játszani szoktak még régen Petivel. Matyi utána ment. A kutyus követe őket s leült az ajtóba. Péter elmondta a fia az utolsó roham óta kivan, fordulva magából nem hiszik, el mit művel s nem foglalkozik Klárikával s nem is játszik vele.
• Ezt nem tudom elhinni perig annyira jó testvérek voltak? Péter folyatatta s meg lökte Matyit, hogy nézzen a pálmához Most ez a szokása ott állni s leskelődik s fülel. Ijesztő ez barátom.
• Mi lett ezzel a gyerekkel?
• Fogalmunk sincs, majd ünnepek után visszük a Pszichológushoz talán a kórházban beszélték tele a fejét marhasággal.
• Hát barátom elő fordulhat, mert csak sértegeti a kicsi lányt távol tartó.
• Ez roppant érdekes. Közben Péter Yungnak is fordítót hogy mindent értsen s tudja miről is van szó.
• Későre járt mikor piheni tértek. Mint tarkapillangó színes szárnyával úgy reppent az idő minden perce. Az idő morcos arcát mutatva hullajtotta a fehér takarót s mély levegővételével fújta minden fele. A hideg akaratosan csikorgatta fogát és harapót bele mindenbe. Reggel Péter már a hajnalpirkadó arcával ébret befűtött minden fele, hogy meleg legyen a lakás. Felette az ünnepi terítőket, mit neje elkészítet rá négyágú gyertyatartót gyertyával hisz estére meggyújtsák az eső gyertyát. Közben elkészítette a konyhát a sütéshez s meg csinálta a reggelit. Lassan beosont fia szobájába ki még javába alut. Majd felöltözőt s elment ki befejezni a kisházba a teendőket. Már világosodott mikor baltával az erdőbe ment. Mindenki ébren volt mikor meg érkezet. Hátán hatalmas kupac fenyőfa ágat hozott s letette a jászom elé. Majd leverte a havat magáról s bement át melegedni. Jó reggelt hát te hol jártál?
• Hoztam fenyőágat meg olyant, amit úgy gondoltam jó lesz, koszorúk hoz.
• Drágám, de tudod vigyáznod, kell magadra.
• Igen tudom, de meg ígértem a kicsinek, hogy különös lesz az idei karácsony.
• Tudom édes és szájon csókolta férjét. Matyi és Ildi jöttek le a lépcsőn. Jó reggelt volna, egy kérdésünk nem vinnél el bennünket a városba?
• De hová szeretnétek menni?
• A vásárba körülnézni mérne, mikor menjük, Klári mikor induljunk?
• Nem bánom én nem megyek, ti csak menjetek, a gyerekek maradhatnak, ha akarnak. Matyika jött le a lépcsőn jó reggelt Matyi felvette ölébe hol a papucsod?
• Gombóc alszik rajta.
• Hogy, hogy?
• Úgy, hogy le feküt a lányunk mellé elaludt én vittem a szobájába mondta Péter, de ne haragudjatok érte.
• De hogy, de hogyan került oda?
• Gondolom át ment hozzá olyan aranyosan aludtak egymás mellet a kutya meg az ágylábánál. Felöltöztek a reggelihez. Peti a pálmánál leset majd egyszer csak ki lépet mögüle. Matyi gyere szólt Péter.
• Hová?
• Csak ide fog meg ezt a cserepet s aztán vigyük abba a sarokba az ablakhoz. Yung is segítet a hatalmas pálmát át cipelni a szobaajtóból. Na, most búj meg, ha tudsz, nem ijesztgetsz senkit és nevetet. Mátyás meglepetten látta Peti szikrázó szemét a vörösödő arcát. Öltözz fel s gyerünk ide az asztalhoz nem vagy már kis gyerek, hogy így viselkedj, Péter elkísérte fiát a szobába meg nézte a vérnyomását és a cukrát mindent felírt vezette a dokumentumot, mit Yung adót neki. Majd ki vitte öltözz, öt perc reggeli érteted.
• Péter és Yung elemezték az adatokat. Yungnak nem tetszet a leírt adatokhoz. Meghallgatnám, ha segítenél.
• Persze s elindultak a szobába.
• Peti csak állt.
• Mért tartasz Yungtól ő a te orvosod hangzót Pétertől. Most meghallgat, húzd fel az inged. Peti, nem mert tiltakozni. Yung meg vizsgálta bólintót, hogy készen van majd a palackhoz lépet ellenőrizte, hogy rendbe e van. Majd kijöttek a szobából. Yung éberen figyelt olyan volt mit egy vadászó cica ki be akarja potyázni az egeret. Majd a dolgozó szobába hívta Pétert s elmondta, hogy nagyon lassú a szív mozgás a nem jó ez egy elő jelzés egy újabb rohamnak, de most figyelni kell, nagyon mert csak kevés idő lesz arra, hogy újra levegőt kapjon. Telefonált Yung Cor Péter csak hallgat. S egy más után riasztotta a kórházakat transzplantációs osztályokat hisz már hetek óta semmi jelzés sehonnét. Mátyás nem értette az izgalmát Yungnak. Ki lépve Peti asztalhoz ült Yung a gyógyszert lecsökkentve adta a kezébe. Klári ebből tudta hogy baj van. Ildi Péterhez fordult Péter mindjárt értette mit szeretne. Már mondta is Yungnak. Az orvos behívta s meg nézte Ildit. Majd pár mozzanat meg vizsgálta. Elkérte a gyógyszereket és bólintót. Majd barátjához fordult. Nincs baj jó stabil a szívműködés, ha gyengének érzi magát, akkor egy napig ne vegye be. Ki jőve elmondót Péter Mátyásnak mindent kinek lelkében a nagy titok motoszkált. Reggeli után kimentek az udvarra a leeset friss hóba hancúrozni. Majd jöttek a falusiak és minden féle szalagot s egyéb dolgokat hoztak. Az udvar megtelt élettel. Készültek a kopogtatok a koszorúk s más díszek. Péter elvitte Mátyásnékat a városba egy óra múlva sok csomaggal érkeztek meg. Matyi kíváncsian nézet édesanyára nem most majd meg tudod mit hoztunk s felmentek az emeletre. Klárika beszaladt s leült a zongorához a kutyus felkéredzkedet az ölébe. Klárika karácsonyi és adventi dalokat játszót. Hiába szóltak neki ő nem szólalt meg. csak mosolygót.

Matyi kiszalad a hóba Mátyás utána meg látva Pétert, ahogyan díszítette a jász ólt. Mi lesz ebből barátom?

• Élő jászol.
• Ekkora?
• Igen be kell hordanunk a szalmát meg a szénát ide.
• Biztos jól vagy?
• Igen az idei karácsony más lesz, mind eddig ez egy rendkívüli ünneplesz.
• Az biztos szólt hátulról az atya.
• Gyertek, melegedjetek meg ti is gyertek Klárika lassan balogot a kutyusa meg körbe ugrálta. Majd letérdelt s négykézláb hancúroztak a hóba. Petike szemével ontotta mérgét mérgesen oda vágtázót. Bele markolva a kicsibe nem halod te idióta dűdő ordítót rá mennyükbe te hülye! Anya mondta. Mindenki meglepetten nézte. A kiskutya neki fordult védve Klárikát. Yung észre véve egy pillanat alatt oda ugrót s elkapta a kutyát ki támadó állásában égnek meresztette farkát s fülét. Llie-Lie Péter visszakapta fejét s visszament meg kérdezni mi történt, de fia addigra sietősen lépdelt be fele. Yung Gomen nasai – Sajnálom!
• Állj csak meg azt mondtam állj meg! De Petike befutót a házba elbújva a szekrénybe. Klárika sírt. Ne sírj s ölelte Matyi. Mátyás lehajolt s felvette az ölébe mi a baj, de a kicsi nem szólt Yung elengedte a kutyát ki mérgesen mordult. Yung letérdelt s belenézet Hó gombóc hatalmas barna szemébe. A kutya békésen le feküt. Ildi nevette Klárika csúszott lefele Mátyás elengedte s csodálva nézte, ahogy a kutyus felpattant s Klárikára ugrót, első lábát a gyerek vállára tette.. Klárika nem szólt meg ölelte barátját s egy puszit, nyomot a fekete orrocskájára. Majd elindultak be fele Matyi hoz értek a kicsi kérdőn nézet a lányra ki a kutyája mellet, állt. Hó gombóc oda ment Matyihoz s dörgölődzőt hozzá. A fiúcska boldogan simogatta fehér bundáját. A hópihe lassan keringve táncot járt s csak hullót és hullót. Bementek a jó melegházba. Klárika nem szólt, semmit levetkőzőt s elment festeni. Péter utána ment s becsukta az ajtót. Mi a baj drága kincsem gyere, ülj, ide a térdemre s aztán beszélgessünk. Néz rám, hogy lássam ajkad, ahogyan a betűt mondod így könnyen meg értsük egy mást. Klárika sírt s meg mutatta azt, mit Péter már tudót. A betegsége elleni harcban még a haja is hullik mit úgy szeretet. Péter csak fogta a sapkát s hullót a könnye át érezte a fájdalmat. Mi legyen, levágjuk, s oda adjuk Jézusnak, hogy vigye el az angyaloknak?
• Nee mmméégggg.
• Rendbe gyere, ki Matyi szeretne játszani veled.
• Nemm meeeerrrtt kinevvvet. Dehogy nevet ki eddig sem nevetet rajtad hisz együtt játszottatok, nem na, gyere nyugodtan. S letörölte a piros arcocskáról a hatalmas krokodilkönnyeket majd visszatette a szemüvegét. Ki lépve Klári bólintott Péternek. Ebből tudta, hogy barátjáék már tudják, mi van náluk. De a kicsi nem szólt csak hallgatott, mert szégyellte, hogy dadog. Matyi szó nélkül követe Klárikát mintha csak így is értette volna, mit szeretne. Mikor Péter is bement hozzájuk. meg neszelte Hó gombóc és sietve oda ült Klárika mellé. Yung s Péter észrevette így bementek a gyerekekhez. Mit eszeltél ki Peti?
• Semmit csak játszani akarok velük.
• Rendben akkor társasozzatok, de ne bántsátok egy mást. Meg jött Gyöngyi és Juliska mama. A felnőttek beszélgetek Klári linzert mézes kalács házát hozott ki egy tálcán. Narancsot mi szegfűszeggel volt meg szurkával majd letette a napaliba az ünnepi terítőre. Péter Poharakat üdítőt, röviditalt-sört tett az asztalra. Klárikának meg csinálta a speciálisan elő írt vacsoráját. A többiek meg vajas kenyeret fogyaszthattak. Klára egésznap készült erre a napra. Zsolt már elég későre járt mikor elment. Péter sunyin lépdelt ki az étkezőbe a vacsorájáért Majd Matyi és Klárika is jött. nyakig festékesek voltak. Háti hogy néztek ki? Na, gyertek, mosakodjuk le aztán meg nézzük mit csináltatok. Ne kereszt apa meglepetés. Mikor egy nagy puffanásra lettek figyelmesek. Mi volt ez?
• Yung korát meg hazudtoló fürgeséggel ugrót a szobába. Látván Peti a földön fekszik eszméletlenül a vacsora szerte széjjel. Hamar rátette az oxigént s mérni kezdte az életfunkciókat. De a szív meg állt. Yung szív masszással hozta vissza. Túl vagyunk rajta. Köszönöm Barátom.
• Ugyan ezért vagyok itt egyrészt mondta a saját nyelvén. Hó gombóc is előbujt fehér bundája csupa festéknyom Yung nevetette. Péter ment utánuk egy újabb jelentkező a mosdásra s mutatót a kutyára. Klárika hahotázót csak úgy renget a fürdő. Leérve leült a zongorához s játszót, rajta de nem szólt semmit egész este. Mátyásoknak nagyon tetszet hiába szeretek volna, hogy szólaljon meg ő határozottan hallgatót. Kutyája a zongora lábánál szunyókált első lábai között Pamacs. Majd felállt meghajolt mindenkit meg ölet s csenden visszavonult.
• Péter mért nem beszél, nem tehet erről a problémáról.
• Nem, de sajnos szégyelli Péter meg mintha nem is ő lenne, hanem az ördög nem állja ki az óta, hogy volt a rohama s bent volt a kórházba.
• Ez szörnyű.
• Az barátom. Matyika át ölette Keresztapját s elköszönt. Ildi elkísérte a szobába majd Yung is és sorba mindenki álomra hajtotta fejét. Yung és Mátyás egész éjjel Péter ágyánál ültek virrasztottak. Oda künn a hópihe csak táncolt a szellővel. Hajnalhasadást már minden üt hatalmas hótakaró köszöntötte. Péter ki osont a szobából felette a kávét s a teát s azon tanakodót mi volt éjjel az érdekes hang mit hallott. Mikor kinézet az ablakon látta milyen cudar idő van oda kin rájött, hogy a faág kopogtatót az ablakon. Leöntötte a kávét s bevitte a szobába. Barátja hűséges mosollyal köszönte. Elkortyolgatta majd meg vizsgálta a gyereket. Túl vagyunk, rajta még ennyit se mozoghat ezek szerint.
• Á a gondsága tette mit a kicsi ellen elkövetet.
• Á ez nem attól van s nevetet. Peti kinyitotta szemét. Jó reggelt köszöntötte apja. Peti mérgesen nézet rá. Mi történt?
• Semmi új dolog már régen volt rohamod hát most egy kisebb volt azt mondja Yung most szerencséd volt a következőnél már nem biztos, hogy ekkor mákod lesz. Péter fel akart kelni, de az orvosa nem engedte. Körbe készültek a karácsonyra már csak három hét. Klárikát még vissza kell vinni egy kontrol vizsgálatra karácsony előtt. Yung kiment, de nem látta a kutyust visszaszólt Péternek. Semmi gond gyere barátom s fel kikérte Klárikához ki még édes álmát aludta. Ez jó mondta s meg fogta lába úját ez is majd a talpacskáját ez is. Felért a vállához egy hatalmas fekete folt volt a nyakán az ütőér felett. Ez nem jó.
• Nem lehet, hogy Peti csinálta?
• Előfordulhat. Bejött Klári baj van?
• Semmi sincs csak meg vizsgálta. A kicsi ébredezet Yung várt minden mozzanatát nézte s meg állapította a gond lelki eredetű, de nem lenne gond egy szív rögén vagy ultrahang kérte barátját tegye meg kérje az orvost rá.
• Péter helyeselt. Valaki csattogó lábakkal szaladt Matyi volt s bujt be a takaróba meg puszilgatta Klárikát Klárika kinyitotta a szemét s nevetek. Ki szálltak az ágyból s futottak Mátyásék szobájába s bemásztak közéjük. Mátyás ki nyitotta szemét s látta a kicsi lánymosolygós arcát Ildi meg fiáét. Két kis csintalanság. De hideg a lábatok. Matyika meglapult. Klárika mosolygót. Apja az ágyon meg találta a csomó hajat, de nem szólt semmit. Hisz tudta, hogyha nem vágják le akkor meg kopaszodik s hónapok kellenek meddig re újra lesz haja. Klára át hívta fel öltözette játékosan a kicsi nevetet. Elmegyünk sétálni ti is jöttök. Persze s már öltözőt is Matyi. Én is apa s már öltözködőt is. Na de én is megyek meg a templomba is elmegyünk meg az orvoshoz is.
• Rendben nekünk is jót tesz a friss levegő. Péter és Yung marad itthon és a kutyus. Klárika lehajolt s elmondta a kutyusnak, hogy most nem mehet vele, de siet haza. A kutyus meg értette lement az ajtóhoz s lefeküdt. Kláriék meg reggeliztek s elindultak elrendezni a kontrolt és sétáltak a hideg friss levegőn. Ragyogó nap mutatta arcát, de erő már nem volt rajta vagy csak nagyon kevés. Hamar elment a nap s újra jött az este. Petike rövid időre felkelheted az egyből. Még csak most gyógyul, de már újabb disznóságon törte fejét. Senki nem gondolt rá. Haza érve Klári megfésülte lányát én is szeretném szólt Ildi. Klárika bólintót. Már másfél hete, hogy nem beszél.
• Szegénykém s visszatették a szemüvegjét. Vacsoráig festetek s játszottak. Peti csak állt az ajtóba s várt pörgőt esze a rosszaságon. Hiába hívta Matyi, hogy játszón velük meg sem hallotta. Nem akarta, hogy Klárika itt lakjon s ennek erős szándékról bizonyítást adót mikor váratlanul neki futót s eleset. Klárika sokáig ült a földön s fogta a kezét. Péter oda lépet s felemelte, de a kicsi felszeppent, ahogy a kezéhez ért. Mit csináltál?
• Én semmit és gúnyosan vihogót bement a szobába tetszet neki, hogy a kutya nem volt otthon nem tehetek róla, hogy eleset. Figyelj, rám ki húzod a gyufát mi az ördög történt veled a kórházba?
• Valami van, mert te nem ilyen vagy?
• Peti nem szólt csak visszaballagott vigyorogva. Péter egyre nehezebben tűrte. Klári beborította a lánya kezét mi elégé meg dagadt. Yung is haza ért a sétából. Nem fáztál így barátom hisz kutya hideg van?
• Nem mi helyzet itthon.
• Szörnyű nézd, lányom kezét ott a sarokba ül. Yung oda ment s leguggolt eléje Matyika kémlelte mit csinálhat Klárinak a kezével mi történt vele Péter elmondta. Yung felugrót s berontót a szobába s elkezdet üvölteni Petivel ki nem értette az indulatos Orvos szavait így szemközt nevette. Yung teljesen feladta. Péter hangjára figyeltek fel kinek hangjában a tüzes szikra repdeset. Peti pökhendien kisétált a szobából egyenes a konyhába. Yung egy óvatlan pillanatban Peti elé csapót tenyérrel, hogy Peti meg ijedt. Mit idegeskedsz szólt vissza tudván, hogy úgysem érti téged is eltapossalak, vagy mit akarsz. Mit mondtál s durrant a füles, hogy jöszte, ehhez hogy pimaszlégy? Nem így neveltünk mindent megtettünk s te meg így csinálsz. Kérj bocsánatot, de nagyon gyorsan . Nem számítva ,hogy apja is hallja mos, meg mindegy volt Peti dühe gurult s ordított úgyis eltaposom az ilyen hülye lüke bolond minek él. Akkor majd becsültök engem én is férfi leszek meg mondták a kórházba a srácok mikor elvertük az ilyen alakot.
• Mit csináltál? Sarkon fordult otthagyva tajtékzó apját és elment a szobába Péter tajtékzót a méregtől. Klári alig bírta csitítani Mátyásék meglepetten néztek körbe. Yung csillapította le. Még ilyenek nem látót, barátját. Még ő is meg lepődött rajta. Már mindenki piheni tért csak Péter volt fen fel- alá járkált be ment a dolgozószobába telefonált elrendezte a dolgokat, mik felhalmozottak. Már hajnali kettő volt mikor el feküt a dologszobai ágyon. Sehogy nem jött álom a szemére csak hánykolódót össze vissza felkelt s lefeküdt. Hol olvasott, hol csak tenyerébe fektette arcát és zokogót. Fájt a döntés mit meghozót, de kénytelen volt. Eldöntve, ha csak az orvosi vizsgálat mit beadót a bíróságra, akkor javítóba küldi. Meg rázta fejét ugyan ez nem lehet, aludj parancsolt magára. Valami zajra újra felébredt s hallgatót, de nem hallott, semmit. Így vissza feküt s újra elmondta az ügyeket gyermek elhelyezés javító bontóper üzlet. Felül vizsgálat, de nem jött állom a szemére. Megint felkelt s az aktába vetette magát. javító intézet. Édes Istenem ismét hallott valami hangot ki nézett a szobából, de nem látott semmit. Még három hét a karácsonyig. Visszadőlt az ágyra s keservesen elbólintót háborgó lelkével. Reggel felkelt befűtőt és lefőzte a kávét. Meg itta s korán elment a bíróságra az összes ügyhöz tarozó papírt leadta. Majd sietet vissza, hogy mire a lánya ébred otthon legyen.
• Ki ült a teraszra s bámult bele az csodás adventi hangulatba az ünnepi készülődésben. Majd sora vette határidős ügyeit, hogy elrendezet mindent. Furcsa volt neki hisz a külföldi ügyeket telefonon rendezte, de nem ő utazót, hanem egy fiatal jogász kolléga képviselte. Majd Próbálta meg győzni magát, hogy az csak álmodta a hangokat. Péter jött ki sántikálva. Jó reggelt
• Jó reggelt mi van, mért sántítasz hangjában még mindig ott a méreg?
• Semmi csak elfeküdtem és sietősen vissza is ment a szobába észre se vette, hogy apja még mindig dühös. Apja utána szólt öltőz fel, beszélnünk kell a tegnapi napról, arról a műsorról mit levertél mindenki előtt. Peti nem szólt csak mosolygót s bement a szobába. Péter várta a nappaliba, de nem jött ki. Péter csak várt. Klári becsomagolta az ajándékokat. Hangos sírás szakította meg a békés csendet a Péter mindjárt szaladt és Klári is. Petike majd meg szakát annyira nevetett csín tevésén. Belépve a szobába elszörnyülködve látták s Péter egyből tudta mi volt az mit halott. Fia hangja, ahogy neki ment az asztalnak.
• Ne sírj, meg csináljuk, csini leszel meg láss.
• De anya dadogta s csak sírt és sírt nem lehetet vigasztalni. Yung felsietet azt gondolva, hogy Hó gombóc csinált valamit. Jól gondolta. Péter felugrót az ágyról s lerohant a lépcsőn Mire Peti észbe kapót. Édesapja pizsamán keresztül elporolta. Peti minél jobban ordítót annál többet kapót. Meg lepődve hallották, hogy üvölt a gyerekkel. Mátyás és Yung betörtetet a szobába, ne mert meg ölöd. Halod, térj észhez s elkapta kezét Yung. Betérdeltette a sarokba. Felcsúszót a nadrág szára s ekkor látta meg, hogy a kis kutya meg harapta a vádlit. Szóval nem képzelődőt. Meg csavarta a fülit remélem, észhez térsz vagy, ahogy mondtam ünnepek után elmés kereszt apádékhoz elegem van, már a sok hülyeségből a sok mért bántod nem értem annyira jó testvérek voltatok. Rá csapta az ajtót. Ki jöttek a szobából. Mindenki ott állt s nézték a tajtékzó Pétert, ahogy csapzottan ült a széken s nézet maga elé. Senki, nem mert szólni. Klárika még mindig szobájába ült és siratta a haját, mit Peti lenyirbált. Észre se vették, hogy Peti kiszökőt a hidegre pizsamába és mezítláb. Péter ki viharzót az udvara lapátot fogót s szórta a havat. Már du volt mikor elkészült mindennel
• Peti egy újabb bosszút tervelt ki. Ránézet, Klárikára a fiuk hangja csenget a fülébe s szíve, mint járt gyűlöletfortyogó méreget sugallt. Nem törődve, hogy minden porcikája sajgót apja kezétől. Csak ült s nézet ki a fején. Még a gyógyszert sem akarta be venni. Míg el nem kezdet a levegőért kapkodni.
• Ünnepi díszben úszót az egész udvar. S a jászol is készen volt. Meg érkezet Zsolt. Nagyi és Gyöngyi nagy munkába voltak s nem lehettet őket sehol se látni. Zsolt belépve köszöntötte a lakokat. Szentelt vizet vetet mindenfele s imát mondót hozzá. Így az egész ház tiszta lelkülettel kapót. Leérve a napaliba kereste Klárikát, hogy meg kérje ma este orgonán kísérje a misét. Mert ő olyan nagy csodálója e lány tehetségének. Az egyház segíteni szeretné a tanulmányait.
• Nagy megtiszteltetés, de ő már nem az, aki volt. Legalábbis lelkileg, de tessék, próbálja meg.
• Sajnos nem hiszem, nem szeretne, ki jönni a szobából ott van benn Matyival meg a kutyusával. Zsolt felállt s felment a szobába. S beült a gyerekek közé. Klárikán egy hatalmas sapka volt. Mi a baj csillagom s nem szólt csak ki vette a sapkát a fejéből. Atya ég ezt ki csinálta?
• A bátya s ma senki nem ért rá meg csinálni neki ezért van, sapkája s miatta haza jött nem beszél csak hallgatót.
• Értem én meg csinálhatom?
• Klárika nézet a papra. Ki rá ültette térdére s egy azonnal kitalált bibliai történettel rá vette, hogy a haját rendbe tehesse. Zsolt a falunak nem csak a lelkésze, de borbély s figarója is volt. Ennek tanult mielőtt beállt az Úr szolgálójának. Klárika oda adta az ollót s bement a fürdőbe s felült a székre. meglátva magát a könnyei peregtek. Volt, hogy a fejbőre látszót ki neki volt ahol olyan volt mit a csókák rágták volna meg. Csak ott volt meg a nagyhaja a hol rajt feküt. Zsolt is nézte s azon gondolkodót ebből, hogyan csináljon elfogatható figurát. Majdnem kopaszra kéne vágni, hogy újra nőhessen. Na, mindegy lesz mi lesz vett egy nagy levegőt mosolygót majd Anyát hívhatom?
• Bólintót, hogy igen. Zsolt ki szólt Klárinak, hogy jöjjön fel. Végeztével Zsolt elköszönt s elment. Péter bement a szobába. Látod ez azért volt, mert azt tetted Klárikával mit nem kellet volna, őneki ez ugyan úgy fáj. Igen ő nem beszél, mert a betegsége a rohama véget dadog. Ez el fogja kísérni, míg él. De a te verésed be gyógyul meg érdemelted, amiért levagdaltad, sőt össze visszanyirbáltad a haját. Most fogd, magad öltözz fel félóra múlva vacsora. megérteted?
• Igen meg édesapa. Péter ki jött a szobából mindenki várta a fejleményeket mire Peti elő jött. Illemtudóan köszönt kezet fogót Mátyással és Matyival majd bocsánatot kért Édesanyától oda lépve húgához kinek lábánál feküt kutyája vicsorgott Yung mondót, valamit s a kutya le feküt békésen. Peti át ölelte Klárikát ne haragudj, kélek. Leülhetek az asztalhoz.
• Igen leülhetsz az asztalhoz. Mindenki csak nézet. Petinek egész este egy hangja nem volt. meg érkezet a mama és Gyöngyi is. Ők is furcsállták Peti viselkedésit. Klári az ünnepi asztalra zsíros kenyeret rakót nagyon szolid vacsorával. Klárika fellát elment a szobájába majd visszatért marka zárva volt. Odalépet bátyához s oda adta neki a féltve őrzőt, szívet, amit régen kapót s visszaült az asztalhoz letörölve a fájdalmas könnyet.
• Mi ez? Meg csörrent a telefon Jó estét a Szent Annából Gizella nővér fordult vissza Péter.
• Mit szeretnének, miben segíthetek?
• Készülj, Klára van, a fiunknak szív holnap reggel korán bekel menük. Atya ég az Úrneve legyen áldót meg hallgattatik az imám! Áment. Peti bezárta a szívet a markába s elkezdet levegőért kapkodni. Eszméletlenül le zuhant a székről arccal a földre. Yung mindjárt gépre vitte Péter hívta a roham mentőt. Kis idő elteltével az ünnepi készülődést a mentő éles hangja szakította ketté. Hosszúidő harcával sikerült szállít ható állatba hozni. És már újra ordítva repültek a Szent Anna kórházba. Beérve Péter az Ajtóban álló Kázmérhoz fordult.
• Igen, de majd erre visszatérünk szólt Dr. Ferenczi Kázmér. Az intenzívre vitték Petit készítve a reggeli beavatkozáshoz. Mert nem érkezet meg a hozzá tartozó s nem írta alá a papírt a szívről. Mert csak a gép tartja életbe a beteget.
• Tudhatok többet?
• Sajnálom, de nem adhatok felvilágosítást. Egy nővér lépet ki zsákkal kezébe, át adva Péternek a fia holmiját. És indult a harc az életért. A folyosó feszültségtől nyomot levegője ült Péter mellkasán. Magát vádolva a jelen helyzetért. Mikor a Folyóson Yung szaladt. Egyenesen be az orvosi szobába ahol már várták. Péter csak zokogót Mátyás is befutót s meg fogta barátja vállát. Tudván az igazságot. A barátok összenéztek s Mátyás csak annyit mondót mindenbe bele egyezünk. Hajnalba Kázmér futott rohanó léptekkel a folyóson. Egy nővérke lépet ki az ajtón s hívta be Mátyást. Előkészítették a beavatkozáshoz. Az elvégzett beavatkozás után bő folyadékkal kínálták és egy függöny mögé fektették. Már egy óra eltelt mikor a nővér ki kis érte. Négy óra elteltével meg jelent Yung. Kezet nyújtva Péternek s elmondta az operáció sikeres volt. A folyosó boldogság úszót az örömkönnyek patakok ként szaladtak az arcokon. Zsigmond is ki lépet Péter kezet nyújtva köszönte meg. Ne siessünk a hálával még húszon négy óra, s ha nem történik semmi, akkor lehet örülni ez még csak egy kis lépés volt a többi a fiún múlik és az Úrjézuson. Ildikó büszke volt férjére, de a titok a szívében egyre perzselte nem sejtve, hogy Péterék is ugyan ezt érzik. Péter ki vette a kulcsot zsebéből s oda adta Ildinek, hogy nyugodtan menjenek, haza Ő marad.

Gondolatait Péterkére irányította. Matyi már jól érezte magát kézen fogta fiát s elment kávé ért és szendvicsekért a szemközti büfébe. Majd visszatérve kínálta barátja itt Ildi is ott ült a szülök mellet. Együtt aggódva Petiért. Yung ki jött szólni, hogy nyugodtan menjenek, haza Peti jó kezekben van. De Péterék csak álltak s vártak. Megjött Gyöngyi mi a helyzet érdeklődőt öcsétől. Öcse elmondta, amit tudót. Majd Érdeklődőt lányuk felől.Ott hol vannak mamával. Légy nyugodt akkor nem is jöttök haza?Nem míg nem le hetük biztosak a dolgainkba. De Mátyásék mennek. Az idő egyre súlyosabb terhet rak a szülőkre. A csend a fájdalom a gépek zakatoló hangja.   Viharzó nővérek s orvosok újra élesztették. Szülőkben az első rettentőperc élt mikor rohama véget bekerült. Péter a folyóson várakozó hozzátartozókra gondolt akik az ajtót kémlelték. Péter is most újra éli azt a szörnyű percet s teszi, fel a kérdést van e lesz e ki út innen. Bízik, imádkozik magába, míg neje a vállára dőlve pihen. Szíve a torkában dobog. Mikor csendborul mindenre és egy orvos jelenik meg. Rettegve most jönnek a rosszhírrel. Már több órája ültek s vártak, hogy egy pillanatra láthassák. De az engedélyt nem kapták meg. Péter egyre idegesebbnek elcsigázottnak érezte magát. Mindenhol testén úgy érezte mintha valami bogár szaladgálna, viszketet. Lelke nehéz súlya roppantotta a testét. De nem szólt csak tűrte s nyelte vissza a fájdalom adta könnyeket. Yung ki jött a szobából felnézet a folyóson lévő órára minek mutatómozgását lehetet hallani, ahogy vánszorgót az életet jelentő hegyre. Bemehetek a fiúhoz már tizenöt óra telet el. Megkaptátok az engedélyt, de bekel öltözni erre, gyertek. Péterék követék. Az elő írásnak meg felelően beöltöztek s bementek meg nézni a fiúkat ki egyé vált az ágyal. Nagy sötétbarna haja árulta el létét. Már majd lejárt az engedélyezet idő mikor a gép furcsa életjelet adót. Mennyetek ki üvöltötte Yung. S már kisérték őket. Péterből kitört minden összerogyva csúszót a földre. Fejéről letépve a sapkát s lecsapta maga mellé. Klári se tudta vigasztalni. Egy óra elteltével fel ált s fel alá sétált, de nem kapót, semmi hírt. Csak várt újait tördelve kereste a nyugalmat miről híres volt de nem találta sehol. Már négy óra és semmi. Már majd éjfélvolt mikor kimerülten jelent meg Yung és Kázmér. Péter eltorzult arccal nézet rájuk. Klári az eszméletvesztés határán ált mikor egy nővér jelent meg mögöttük. Ne aggódj megmentettük szólt Yung de e hang olyan távolról jött s már Klári a vágódót is Kázmér kapta el. Péter újra elsírta magát. Yung megveregette vállát nem volt egyszerű gyere, kélek velük s a szobába hívta őt. Klárit bevitték s lefektették az ágyra Péter szembesült vele, hogy fia műszívet kapót, mert kilökte a teste a donorét. Sok vért vesztet. Stabil az állapota, de nincs túl az életveszélyen. Beszélni kell Mátyással,hogy álljon készenlétbe, mert majd valószínű újra vért kell adnia.-         Értem. És most hogyan tovább?-         Várunk Peti továbbra is váró listás talán az utolsó percben fog történi a csoda.- Igen talán az utolsó perc mikor Jézus megajándékozza, egy új élettel egy új szível egy új hittel.- Jól vagy barátom-testvérem?- Igen s most mennyit kell várni?- Nem tudjuk, nyugodtan menjetek, haza itt vagyok, neki segítek, ha kell.- Nem barátom addig maradok, amíg nem tudom, hogy stabil az állapota.- Péter itt ez az ágy feküdjön le egy kicsit.- Köszönöm, de a közelébe szeretnék lenni.- Rendben, ahogy gondolja. Kázmér és Yung mindent elmondtak. Péter felajánlódta Yungnak a kulcs csomóját, ha gondolja mennyen s pihenje ki magát. Yung nem fogata el itt maradok, vigyázok a fiadra. Imádkozom érte. A nővér egy tálca erős frissen főzőt kávéval érkezet. Az idő szárnya szeget madárgént búskomoran ugrált előre. Kilátástalan hatalmas fájdalommal. Mikor Petinek egy újabb rohama lett s bele est a komába. Már csak a gépek tartották életben. Az orvosok összenézve tanakodtak hogyan mondják el a szülőknek. Yung vállalta a hírt. Ki ment s Péter ránézve tudta,hogy fia feladta. Yung feltette a fájdalmas kérdést Lekapcsolják e a gépeket. Nem engedem Klári sírt össze omlót a hírhallatán. A nővérek injekciót adtak neki, hogy enyhítsék a fájdalmat. Számon kérőn csak azt hajtogatta Miért tetted ezt uram miért? Péter összecsuklót s zokogót Nem az én fiam nem hal hatot meg élnie kell, mentsétek, meg kélek, barátom kélek, tégy csodát. – Csodát nem vagyok az Úr, de csak a gépek tarják életbe. Ha csak valami csoda folytán valami nem történik. A szürkült folyóson vakító ragyogó fényjelent meg. Egy árnyék mi azt mondta bíz uradban és teremtődben. Higgy hitedbe! Imátkoz! S a ragyogófény lassan a fiúk szobája fele eltűnt. Szemüknek visszaadva a szürkeséget. A folyosónak sötét lelkét ahol a kegyetlen fájdalom, torzult arcú halál táncolt. Felkérve az angyalok választót lelkeket, miket elrabolva vittek el. Kázmér és Yung nem hiték, amit láttak. Péter elkeseredet zokogása harsogót a folyóson. Yung lehajolt mellé átölelte s újra felette a kérdést. Nem a fiam él és élni is fog. Nem volt mit, mit tenni. Péterék engedélyt kaptak, hogy bemehessenek és megfoghassák gyermekük kezét. Péter az ágymellé ült s erősen szorította a fia kezét mintha megszólalásra akarná készteni. Yung ott állt a háta mögött. Kázmér meglepetten látta a küzdő apát ki képtelen elengedni a halott gyermeket. Péter haja elkezdte átváltani színét. Az óra csak vánszorgót a súlyos percek alatt a folyosó fájdalmas csendje egyre jobban és nagyobb terhet rakót vállára. Már az eltelt órák a gépek hangja keveredet mikor negyven óra múlva valami szókatlan dologra figyelt fel a nővér. Riasztotta az orvosokat. Kázmér Yung s a specialisták mindenki szaladt. Péter nem tudta, hogy most mi történt. A fiad él nézd a gépet csoda történt mikor ki jelzet a csipogó Imre és Kázmér ki mentek. Majd visszatérve Yunghoz fordultak. Péter nem értet Latinul így most nem tudót, semmit. Kélek, menjél, ki nézd meg a nejed. Péter megcsókolta Peti homlokát s fájó szível tért ki. Pillanatok alatt méhkas lett a folyosó. Péter felnézet az órára kilenc óra, de milyen nap van?  Hány napja vagyunk itt bent? Érezte feje kegyetlenül fáj, testén a hideg futózót sápadt volt s szőrös. Hiába kérdezet a folyóson a nővérek közül árkit senki nem felelt, de meg sem álltak. Mikor megjelent erősödnie kell vissza jött a fia a mély komából. Bemehet hozzá. Péter beszélgetet fiával óráról órára jobban lett. Már az újait is mozgatta. Egy nővér bekísérte anyát ki megtörten keservesen sírt. Könnye mind Peti arcába hullót. Kisfiam drága fiam. Nővérek alig hitek a szemüknek mikor a gépre néztek egyre erősebb jeleket mutatót a gép. Mikor egy újabb orvos csoport jött be. A szülőket kiküldve tetőtől talpig vizsgálták. Kázmér is meg jelent megvan a szív készüljenek, nem sok az időnk megmentsük. S pillanatok alatt a kihalt folyosó zsibvásár helyszíne lett. Kázmér és a többi orvos órák múlva ki lépve elmondták, hogy a műtét a vártnál jobban sikerült. A szülök meg könnyebbültek. Péter egyre jobban kezdet hinni a csodába az órák szókatlan gyorsasággal repült. Mire egy nővér ismét kávét és teát hozott. Péter elvette a kávét s meglátta a nővér arcán a kétséget. Mi a baj?- Semmi uram, de ha meg engedi nekem egy személyes észre vételt.- Igen mondja, hallgatom.- Elnézést, de hogy bírja ezt ennyi időt talpon alvás nélkül és ennyi kávéval?- Hogyan értsem ezt.- Bocsánat nem lett volna szabad elnézést s elment restelkedve. Yung lépdelt fáradtan folyóson alig látott csak ásítozott. Mikor oda ért mondta Péternek nyugodtan menjen haza s pihenje ki magát ez orvosi utasítás.- De- Nincs, de tessék, haza menni hívom Gyöngyit – És te?- Én aludtam s elláttam magam, de te néz, a tükörbe néz a nejedre.Tudod, mit itt a kulcsom menj, pihend ki magad nálunk s meg ígérem, holnap haza megyünk csak még ezt az egy napot had legyünk itt. Mikor kinyissa, a szemét itt szeretnék lenni.-         Rendbe Yung elfogadta Péter kínálta lehetőséget. Az idő reppent mind a madár egyre gyorsabban. Másnap reggel Matyi is visszajött s a specialista is. A vizit meg tartása után meg könnyebbült arccal hívták a szülőket a prof hoz. Péter hálásan szorította meg a prof kezét. De most menjenek, haza pihenjék, ki magukat vigyázzunk a gyermekre már nem lesz semmi baj. Péter meg köszönte s elindultak haza. Mi helyzet barátom kérdezte érdeklődve Matyi?-         Minden rendbe hála neked, s ennek a csodálatos csapatnak?-         Hát igen nehéz hetek álnak mögöttetek szívesen segítünk.-         De most mennyetek én még itt maradok, ha lesz, valami szolok aludjatok, egyet rátok fér. Klári családjával haza sétáltak. Jól est a frisslevegő. Összeborulva ballagtak haza az utcán igen csak feltűnő volt Péter megtört szőrös alakja. De nem mert senki szólni hisz tudták mekkora baj van a Petikével. Haza érve Péter meglepődve vette észre fehér tincse itt mi elég sok lett neki egy hét alatt s a szakállát el szörnyet magán. Letusolt s levágta szakállát. A tükörből egy összetört arc nézet vissza. Péter beszélt hozzá majd ki lépet. Klári átölelve suttogta mennyire szereti s milyen boldog vele. Péter hitvesi csókkal köszönte meg. Klári tűnt el a fürdőnek csendjébe. Péter fia szobájába ment ahol az utolsó sakkpartit játszották a szív az asztalon volt mit fiától kapót. Leült az ágyra s azon merenget, ki lehet, a donor? mért kellet, így lenni? kik lehetnek, az igazi szülök? Számtalan kérdés mereget a fejébe. A telefon hangja ijesztette fel merengéséből. Főnöke hívta, hogy együtt érzését és segítséget kínáljon a vezetőség nevében. Péter meg köszönve le tette S csak merenget a fián. Mikor Pamacs jelent meg és Hó gombóc-         Hát ti mit keresel itt?-         Szerbusz, öcsi mi helyzet van Petike.-         Szia, nővérke mos már minden rendben s elmesélt mindent.-         – Igen látom meg viselt egy hét alatt bepótoltad a hajad által jelölt időt.-         Igen, de a titokról hallgatót Péter. Na, gyere, Pamacs megyünk, majd jelentkezz.-         Köszi, Gyöngyi s elterült az ágyon. Mélyálomba zuhanva. Klári a saját hálószobában aludt. Mikor az ajtócsengő meg szólalt. Ki nyitva a postás volt ajánlottat hozót. Péter kinyitódta s látta a birságról volt orvosi papírok s más dokumentumok. Visszament a szobába s belezuhan az ágyba. Valami kéz ölelte át. Kinyitva a szemét látta Klárika mosolygós arcát. Na, végre már azt hitem meghaltál három napja alszol dadogta a kicsi.-         Három napja?-         Igen szólt Klári már csak egy hét van Karácsonyig. Péter ásítót ki mászót az ágyból s elment letusolni, Lépése bizonytalanná vált.-         Hová mész?-         Petihez már régen voltam nála.-         Feküdj nyugodtan ! Yung volt itt azt mondta minden rendben vele. Pihenj kedves még legalább ma. – – Ez az apa szeretlek. Na, gyere Hó gombóc s mindenki kijött a szobából.  Péter újra elaludt. Klári meg ilyet a hangtól. Gyöngyi nevetet megcsörrent a telefon a Gyöngyi felvette s oda írta a többiéhez. Másnap kora reggel kelt Péter. Csendbe körbe járta a lakást befűtőt. Elkészítette a kávét s a teát. Csinált rántottát. Hiányzott fia. Bement a szobába s újra végig nézte a sakktáblát s mellette a piros szívecskét. Leült az ágyra s merenget a múlt remegő emlékébe. Hógolyó vakan tása rázta fel. Mia baja gyere, kiengedlek. Kinyitva az ajtót meglepetten látta Yungot. Baj van?-         Nem semmi gond kaphatok egy kávét?-         Igen gyere s leültek a napaliba. Beszélgetek. Péter megtudta, hogy, Peti nagyon jól van. Ha így folytassa, Január közepe fele haza jöhet. Péter elmondta, hogy mielőtt volt a rohama sakkoztak és félbe maradt egy parti fiával, de aztán soha nem lett be fejezve, mert utána már nem abba a szobába alut s meg változót, mit még most sem ért. De nagyon fáj, hogy megverte, mert ő végette került oda.-         Ugyan már dehogy ne vádold magad meg érdemelte. Kutya békésen ült elöltük s fejét csóválva hallgatta. Yung elment a szobába összeszedni a holmiját becsomagolta ruháit. Aktákat rendezgette. Péter állt az ajtóba tudod, nem lehetek elég hálás neked mindenért, de hová készülsz?-         Lassan elkel mennem holnap karácsony holnap után indulnom, kell.-         Értem ki viszlek a reptérre.-         Nem kell, hívok taxit, mert még a kórházba is bemegyek.-         Nem barátom majd én, viszlek, de valami bánt látom rajtad s érzem. Nem szeretnél beszélni róla,-         Igen jól látod, egy másik Péteren jár az eszem s azon, hogy most, hogy lesz annak a kicsinek a sorsa ki kiderült.-         Tudom folytatta bele a szót nehogy meg hallják, még én sem tudom. Matyika jött ki felugrót Pétere. Yung először mosolyodót el s mondta ő az igazi. s csomagolt tovább. Mátyás is jött le nem jössz el velük az erdőbe egy kicsit,-         Nem köszönöm sok a dolgom ne haragudj.-         Legalább ma ne dolgoz, kemény hetek vannak a hátad mögött. Azért meg ne emésszed, magad megoldjuk. Péter felvitte a kévét a lányoknak. Hétalvó itt a kávéd. Lánya boldogan mosolygót. Meg puszilta Pétert majd átment nejéhez. Matyi elment fiával az erdőbe. A többiek készülődtek a nagy napra Péter minden nap hívta a kórházat s minden este bement Petihez. Ki szemlátomást Jóbban volt. Délután értek haza Matyiék. Keresztapa megjöttem s már ugrót is a kicsi Pétere.

• Csupa víz lesz!
• Nem baj had nézzelek s levette a kabátját. Tényleg
• Mire gondoltok, hisz Petike jól van?
• Nagyon örülök, hogy itt vagytok. Péter rá nézet Mátyásra kivel szó nélkül is meg érették egymást. Klári és a többiek egész napjukat a konyhába töltötték süteményeket, s kalácsokat sütöttek. Klári tett egy tálcára s beküldte a kórházba. Klárika és Yung az udvaron voltak a kutyussal. Yung foglalkozót Klárikával. Már egész jól meg érették egymást. Vissza ált a családi béke. Másnap reggel meg érkezet József tűzoltó parancsnok kinek szakálla is volt perig nem hordót. György és Béla ostor csapkodása köszöntötte a karácsonyt. Ildi izgatottan lépet ki Klári kíváncsian utána. Sok kisbirka kecske és teheneket meg csíkokat hoztak az élő betlehembe. Még szamár is volt közötök Istvánnék egy hatalmas asztallal tértek meg. Zsolt egy nagy fehér abroszt hozott a hona alatt.
• Mátyás és Péter egy hatalmas Fenyőfát hozót mit felállítottak a sarokba. Ildi hamar neki állt felöltöztetni. Mikor végeztek ki nyitotta az ajtót s meg rázta a csengőt. De sehol senki Majd újra mire harmadik csengetésre Klárika földig érő hófehér csipke ruhácskába jelent meg. Péter boldogan ölelte át mellette Matyikán fekete pantalló fehér ing és csokornyakkendő volt. Neje egy csodás fehér blúzra öltőt kékfestő ruhába jött le a lépcsőn. Majd Ildi és Mátyás is elő került. Ildin Vörös földig érőruha volt Mátyáson drapp öltöny fehér inggel. Péter nevetet, de csinosak vagytok.
• Te nem öltözöl át?
• Most, nem, de kezet mosok majd később. Klári nem tudta hova tegye Gyöngyi el tünését. Klárika a zongorához ült s karácsonyi dalokat játszót. Yung talpig selyembe jött elő.
• Fekete nadrágja s fehér selyemink mi kézzel volt hímezve.
• Péter a hagyományoknak megfelelően priccses nadrágot fehéringgel mi csak a nyakán volt ki Vágot s gombos hozzá fekete posztó mellény Zeke lábán nehéz fekete bőrcsizma díszelgett
• Rendben akkor kin találkozunk.
• Ildinek most ugrót be mért csak ezüst papiros dió és farkas alma van a fán kevés szaloncukorral. Az ágak végén gyertyák és csillagszórók. A poharak teával vannak meg töltve. Meg érkezet Az atya s a sok betlehemes a falu apraja s nagyja. Péterék meglepetten álltak a sok ember előtt. Az Atya kihirdette, hogy e nap az élő Betlehemesek és sok más dologgal megpróbálják valósa tenni Jézus születését, Gyöngyi és Juliska mamaforró kenyereket hozott az asztalra. Mit az atya megáldót és annyi fele tépet ahányan voltak. Pétert, vörösbort, Klára forró teákat öntőt a csikorgó hidegbe s mellette minden más rákerült az asztalra, amit hoztak. Péter felajánlódta a nappalit ki nagyon fázik ez mellett mosolygót s még is fájdalmat érzet lelkébe. Mindenki együtt ünnepelt. Mikor az atya oda lépet Péterhez bízva remélem, nem lökődik ki a szív eddig olyan jól működöt. Csatlakozót Mátyás is
• Igen, de még bármi is lett Legyen bárhogy is én akkor is támogatom mindenbe vagy te nem így gondolod?
• De igen hisz így neveltük. Majd tovább énekeltek verseket szavaltak. A sok ember szeretete mi oly melegé tette ezt a hideg csikorgónapot még Yungot is meglepte. Csodálkozót az egész estén valami felemelő érzés vette hatalmába. Elő szőr érte meg, hogy könnyek szöktek a szemébe. Majd Klárika bement leült a zongorához az Atya meg gyújtotta a gyertyákat s az est fekete fellegében mit a sok csillag és gyertyafény világitok meg felcsendült a csendes éj című dal. Péter oda lépet Yung mellé s Japánul énekelt mire az atya is és a többiek is át váltottak. Hisz a Betlehemesek már hónapok óta próbálták ezt a dalt több nyelven énekelni. Mit Péter tanítót nekik. Yung nagyon meg hatodot. Majd tíz órakor mindenki haza tért, hogy méltón ünnepeljék ott non a családban is. Meg beszélve hogy éjjel találkoznak a templomban. Péterék is bementek s meglepetten nézték a fa alatt a sok ajándékot. Milyen manók jártak itt szólt Matyi. Mindenki mosolygót s bontogatták ki. Klári ajándéka mindenkinek kötőt, pulóvert-sapkát takart. Klárika mindenkinek képet rajzolt. Péter karórákat ajándékozót. Klárika csak állt s várt, de őneki nem volt semmi a fa alatt Pétertől. Mátyásék kottás könyvet, tányérkészletet és egy gyönyörű lapos fekete bőrtáskát ajándékoztak. Petinek társasjátékot vetek. Matyika boldogan játszót a távirányítós autóval. Mikor Péter kézen fogta lányát gyere ez az én ajándékom s ki vezette az udvara a kisházhoz. Oda adva a kulcsot mindenki ott állt a háta mögött várva a meglepetést. Klárika kinyitotta az ajtót s majd elájult teljesen új bútorok ágyal, székel s asztallal. Felújítva mosolygott rá. Aszt de szép minden, de Péter nem szeretnék ünneprontó lenni, de ez nem sok egy kicsit?
• Nem a házat s a munkát kapta a többi az ő pénzéből van.
• Hát ez meseszép! Apa köszönöm olyan boldog vagyok dadogta a könnybe lábadt szemű lány. Az idő csak úgy reppent mit a lepke mire meg érkezet a távirat a Bíróságról. Klára szíve a torkába dobogót. Majd elájult a napnak láttán. Édes te is látod?
• Mit kedves. Ott len igen
• Mi volt akkor?
• Igazad van a fiunk születés napja.
• Igen s talán újra s újra boldogság lép e helyre. Sebes vonatként szálltak a percek az órák. Az idő oda kin is meg mutatva ezer arcát. Mire elérkezet a tárgyalás napja. Az udvaron futottak össze Mátyással ki talpig sötét öltönybe volt sötét inggel. Klára nem kapót, levegőt valami baj van náluk?
• Dehogy honét gondolod?
• Nézd, meg van törve teljesen.
• Ez igaz és közelítetek felé. Mátyás erőltetve mosolygót
• Mi a baj nem hívtok nem jöttök s ez az öltözék.
• Igen Ildi régóta kórházban van,
• Igen, de az más, mint a mi helyzetünk.
• Mért mondod ezt hisz segítelek minden hol.
• Tudom jól s köszönöm. Belépve a folyósra az ülnők kiszólt. Belépve mind kettőjüknek majd ki ugrót a szíve. Bakazsodi Bíróság a 287/2 ügyirat számmal meg nyitódta a tárgyalást. A bíró személy azonosítás céljából az igazolványokat meg tekintete és után meg nyitotta a tárgyalást. Bakazsodi Bíróság a 287/2 ügyirat számmal Majd a Családi Törvénykönyv és az Ifjúság védelem Törvénykönyvé re hivatkozva előterjesztette az iratban foglaltakat.
• Lakatos Mátyás és az ő gondnoksága alatt élő Ifj. Lakatos Mátyás fiúgyermek között. Éppen úgy mit Lakatos Mátyásné Született: Virág Krisztina Ildikó között. vérrokonság nem ál fen. Ki jelenleg indokoltan nem jelent meg e tárgyaláson és ítélethirdetésen. Továbbá orvosi vizsgálata és DNS tesztje ki mondja, hogy száz szálákban megegyeznek a vizsgálati eredmények Lakatos Mátyás és ifj. Fekete Péter között. Így ki jelenthető, hogy biológiai édesapja Lakatos Mátyás Fekete Péternek.
• Továbbá
• Fekete Péter és az ő gondnoksága alatt élő Ifj. Fekete Péter fiúgyermek között. Éppen úgy mit Dr. Fekete Péterné Született: Labroczki Klára Róza között nem található vérrokonság. Ki megjelent tárgyaláson és ítélethirdetésen. Továbbá orvosi vizsgálata és DNS tesztje ki mondja, hogy száz szálákban megegyeznek a vizsgálati eredmények Fekete Péter és Ifj. Lakatos Mátyás között. Így ki jelenthető, hogy biológiai édesapja Ifj. Lakatos Mátyásnak
• Így a Bakazsodi Bíróság a 287/2 ügyirat számmal
• Lakatos Mátyás most önt kérdezem, hogy továbbra is fenntartja a keresetet-mit benyújtót?
• Igen

Úgy határoz a kiskorú gyermekek elhelyezésénél, hogy vállalja továbbra is Ifj. Fekete Péter, gondviselését?

Igen vállalom

Ön Dr. Fekete Péter vállalja e Ifj. Lakatos Mátyás gondviselését?

Igen.

Kérem, álljanak fel az ítélethirdetéshez

A Bakazsodi Birósák a 287/2 ügyirat számmal a Következő ítéletet hozta

Dr. Fekete Péternél helyezzük el mind a két kiskorú gyermeket.

Lakatos Mátyás benyújtót, dokumentumot feltüntetet indokban szociális helyzetükre való tekintetre kérte a bíróságot, hogy helyezze el Dr. Fekete Péternél kiskorú gyermekét. A városi gyámügy hivatal felülvizsgálta s meg állapította, hogy a dokumentumokba szerepelt tények a valóságnak meg felelnek. Így  a láthatás és a kapcsolat fenntartás alatt a peres felek között meg egyezés született.

Kívánnak e előadni valamit?

A szülök elfogadták a hallottak. A bíró a tárgyalást lezárta s jogerőre emelte minek Fellebbezésnek helye nincs. Ki jőve kezet fogtak remélem, ez véget nem szakad meg a barátságunk.

Mért szakadna, meg akkor jöttök, mikor akartok, s akkor látogatod mikor alkarod, s ha úgy dönt, hogy hozzád szeretne költözni akkor, elengedem.

Mátyás éppen úgy beleegyezet a helyzetbe. Már elég nagyok voltak, hogy eldöntsék kinél alkarnak lenni. Ildit ki engedték a kórházból. Péter már otthon lábadozót gyógytornásszal. Míg egy szép a nap ezer színben tündöklő fénysugara ragyogta be a tájat meg érkezet a várva várt levél a Birokságtól mi magában foglalva az elhelyezésről döntő ítéletet. Mátyásék is leutaztak a tavaszi szünetbe. Matyi boldogan ölelte kereszt apját. Péter úgy döntőt, hogy most van itt az ideje, hogy a gyerekek mindent meg tudjanak. Hisz nem sokára nyolc évesek. Juliska mama és Gyöngyi is összejöttek. Már mindenki ott volt mikor Péter elmondta a gyerekeknek e történetet. Matyi boldogabb volt mind bár mikor. Mátyás és Ildi sírva fakadtak. Ne sírjatok én továbbra is a fiatok leszek s és én is. Klárika mosolygót, na, szólalt meg és még kaptatok egy nővérkét is dadogta izgatottan. Így mint egy nagycsalád élték életüket boldogságban, s békeségben. Egy erős kötelékben a szeretetben és boldogságba.