Rózsa Iván: Miért csinálom?
Ha egyáltalán valakit érdekel, ha valaki is kérdezi, ha kérdezitek: miért csinálom?! Hát erre én ezt válaszolom: többek között és elsősorban Bartók Zita füléért és tappancsáért, Sophie Marceau mosolyáért, Sandra Bullock kedves orráért, Michelle Rodriguez vagy Salma Hayek fekete hajáért; Pavarotti vagy Bono hangjáért, a Pink Floyd vagy a King Crimson zenéjéért… A magyarokért, a horvátokért, a bunyevácokért, a bosnyákokért, a horvát-szerb barátságért; a németekért, az olaszokért; a kis-nagy nemzetekért: a baszkokért, a katalánokért, az írekért, a walesiekért, a skótokért, a szárdokért, a korzikaiakért… Az alkonypírért, Marrakesh vöröséért; azért a hajnalért: Warnemünde mólójáért; Carrickfergus – helyesebben: Carraig Fhearghais – váráért és szikláiért… Az igazságért, a gyengékért, az igazakért; mert én is az vagyok, de én erős vagyok, és az is maradok! Még így kezdődő szürke hályogommal is, így lassan hatvan évesen is… Mert hitem erős; mert hiszek abban, hogy Isten erősebb Sátánnál. És Isten hatalma érvényesül egyszer e dimenzióban is: e földi világban… Úgy legyen! Ámen…
Budakalász, 2018. december 1-2., Advent idején…
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
