Klotz Mária: Az igazi otthon

Klotz Mária: Az igazi otthon

 

Este a családban ki-ki a maga módján, tette a dolgát, végezte a feladatát. Gyermekkoromban anyukám a késő esti órákban terítőt hímzett, apukám újságot olvasott, a bátyám általában tanult, én pedig babáztam. A folyton égő kályha kellemes meleget sugárzott, a lángja beragyogta a lelkeket.

Ezekre az estékre emlékszem a legszívesebben. Néha meg-megszólalt valaki, többnyire az anyukám, de szavak nélkül is tudtuk, összetartozunk.

Nem vágytunk máshova, csak az otthon melegére. Hiszen otthon az, ahol jól érzed magad, ahol nem szorongsz. Ahol egy pillantásból tudod, mit gondol a másik. Ahol jó együtt lenni, ahol nem kerülget senki. Ahol figyelnek rád, tisztelnek, ahol biztonságban vagy.

Otthon az is, ahol mindennek megvan a maga helye. Tudod, mi a tied, hol van a másik tárgya, dolga. Tudod, hogy mi a feladatod, mit kell tenned. Tudod, mikor kell segítened, mikor vágysz másnak a véleményére. Azt is tudod, hogy mindig számíthatsz mindenkire.

Otthon ott van, ahova hazavárnak. Ahova szeretsz hazamenni. Ahova vágyódsz, amikor nem ott vagy. Ahol kedvesek veled, ahol szeretettel vesznek körül. Ahol szeretnek.

Otthon érted, mi a jó, mi a rossz. Otthon ismered a megszokott illatokat, a kellemetlen szagokat. Érzed a finom étel ízét, tudod, ki mit szeret enni-inni. Otthon vannak rituálék, szokások, hagyományok. Ünnepek.

Otthon jelen van az Isten, a kereszt. Léteznek értékek. Tudod, hol a hazád.

Otthon ott létezik: ahol együtt él a család. Ahol közösek a vasárnapi ebédek, ahol osztozol fájdalomban, örömben.

Vigyázz az otthonodra!

Igazi otthon csak egy van!

 

  1. szeptember 28.

 

Klotz Mária
Author: Klotz Mária

Klotz Mária az Irodalmi Rádió szerzője Klotz Mária vagyok, szívesen írok, énekelek és fotózom. Gyakorló (német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár) és elméleti (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Oktatási Hivatal) pedagógiai tevékenységem mellett újságírói és főszerkesztői feladatot is ellátok. Korábban a Szentiváni Újságot, a SzóljMár-t, a Szentiváni Tükör általam alapított magánlapot, a Pátyi Kurírt, a Zsámbéki Polgárt szerkesztettem, jelenleg a Somlyó önkormányzati havi lap főszerkesztője vagyok. Magyar és német nyelven írok verseket, prózákat, egyéb írásokat. Munkáim eddig megjelentek a Neue Zeitungban és az újság Signale irodalmi betétlapjában, a Die Erinnerung bleibt (2009) című, németországi antológiában (Hartmann Verlag), a már említett újságokban, a Katedra/Új Katedra lapokban, a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazinban, a Litera-Túra Művészeti Kiadó által gondozott Antológia 2016-ban, a Hangok és harangok (2017) gyűjteményben, az Angyalhaj (2017) karácsonyi antológiában, a „szavak könnyű szélben” (2018) című kiadványban, valamint a Szavakból kazlat (2018) elnevezésű válogatásban. Továbbá írásaim olvashatók a Sodrásban (2018) című kortárs kötők antológiájában. Német nyelven kiadott könyvem címe: Claus Klotz und seine Dichtung (2010), amelyben a költő, bátyám életművét dolgoztam fel. Verseim érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat jelenítenek meg, emberi kapcsolatokról szólnak. Prózáimban főként a német nemzetiségi lét problémáit, sorscsapásait feszegetem, de gyermekkori élményeimből is szívesen merítek. Az írás egyfajta önkifejezési...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

mindhalálig

  a magányosság hasonlatos az elmúláshoz minden azt súgja: reménytelen bár biztos az út a végleges hazáig mégis dacol valamiféle erő a halódó lélekkel az

Teljes bejegyzés »

Hinned kell

Hinned kell­­ „Valaki jár a fák hegyén*”: az életünknek őre ő, nincs nála nagyobb erő. Megfordít sorsot, életet: csak kegyelméből élhetek. Vírussal büntet hitszegőt, hatalmi

Teljes bejegyzés »

November

Edit Szabó : November November,nem szeretlek, holnapjaim elvetted, első nap temetőben, erősen fogom őt meg. . Fejfán mosolygós arca, egykor régit mutatja, itt hagytalak titeket,

Teljes bejegyzés »

Tigris Tamás és Benjámin

Tigris Tamás a dzsungelben Fütyörészve ballagott, Néha széles jókedvében Ordított is egy nagyot.   A felhőtlen boldogsága Egy picikét hibádzott, Belefáradt a magányba, Keresett egy

Teljes bejegyzés »

A káposztalepke csodája

Élt egy fehér pillangócska A virágos szép mezőn, A szivárványt figyelgette, Nézegette ő merőn.   Csodálta a sokféle színt, Közben pedig kesergett, Egyszínű fehérsége miatt

Teljes bejegyzés »