Isten, a megbocsátó

G. Nagy Éva  Isten, a megbocsátó

 

 

Nem jót szóltam. Nem jót cselekedtem.

Így hát leülök veled szemben, szépen, csendben.

Minden, mit tettem, ott tükröződik,

a jóságos két szemedben.

 

Igazságtalan voltam és türelmetlen.

A gonosz játszott újra velem,

de felismertem, s már tudom mit kell tennem:

alázattal, bocsánatkérőn esdekelnem.

 

Percekig nézünk egymás szemébe,

Te megbocsátón, én esdekelve.

Hogy lehet ennyi jóságot sugározni,

az újra és újra hibázó gyermekedre?

 

Peregnek a percek, s a szívem telik szeretettel.

Megbocsátásod feltölt új reménnyel.

Jóságos két szemed kérdőn már nem kutat,

simogatón biztat, mert megtaláltam a jó utat.

G. Nagy Éva
Author: G. Nagy Éva

G. Nagy Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Mint tudjuk az életünk útján mindig változunk. Jelenleg ez vagyok én, röviden:"Nagymamaként, mégis teljes vitalitással élem az életem. Erőm a tengerrel mérhető, a jövőbe vetett hitem óceánnyi, szeretetem végtelen. Egy 10 éves Csillagszemű, egy 7 éves Kópé, egy 5 éves Pillangó és egy 2 éves Babszem a szemem fénye. Nyugdíjasként, az életemmel és a világgal kibékülve élem napjaimat, szintén nyugdíjas, - de nem öreg - férjemmel. Lányom, fiam szerető társukkal már befutottak a karrier útján. Messze élnek tőlünk, de a távolság legyőzhető. Nagymamaként 10 éve építgetem én is a magam nagymamai-karrierjét, ami ugye sosem késő. Még csak 5 éve, hogy a Teremtő elkezdett rám felfigyelni, és hogy legyen mivel megajándékozni az unokáimat, küldi a meséket, verseket. Nekem csak le kell írnom."

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Éva!

    Nagyon szép verset írtál megbocsájtó Jóatyánkról. Milyen jó, hogy Ő van, különben bűneink terhei alatt összeroskadnánk. Örömmel olvastam, hogy milyen boldog nagymama vagy. Aranyosak az unokáid becenevei. Hát, egyszerűen köszönöm szépen hogy olvashattam rólad és a verseidet.🙂

    Szeretettel:
    Katica

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csönd

Egyed-Husti Boglárka   Csönd Elmentél. Nem sírtál. Csak fogtad a kezem. S utána a csönd maradt mellettem.   Elmentél. Némán, csöndesen. Nem panaszkodtál, hogy fáj.

Teljes bejegyzés »

Gon-dolkodó-Vers

Egyed-Husti Boglárka Gon-dolkodó-Vers Épp itt van előttem Életem nagy könyve És már készülök is belelapozni Mikor hirtelen Feleszmél Előtte a következő vers Mi lenne, ha

Teljes bejegyzés »

Nulladik nap

Nulladik nap Egyed-Husti Boglárka novellája Itt azt mondják, hogy amikor újjászületik az ember nem előre számolunk, hanem vissza. Így teljesen tiszta lappal indulunk az új

Teljes bejegyzés »

Emlékek

Tegnap volt még, hogy  Gyermekmosollyal üdvözöltelek.  Ma meg már a halál marka  Szorongatja lelkedet.    Bár visszamennénk az idő-vonaton  Hogy lássam régi mosolyod.  Érezzem bőröd

Teljes bejegyzés »

Nem tudok

Én nem tudok egy haldokló ágya mellett vidám lenni.  Belenézni a szemébe és ”minden rendben” – úgy tenni.  Mosolyogva-derűsen vele elcseverészgetni  Elengedni, elfogadni azt, hogy

Teljes bejegyzés »

Felolvasóest – 2024. február 22.

2024. február 22-én Friedler Magdolna, Bencsik Attila és Rácz Katalin voltak havi rendszerességgel megrendezésre kerülő felolvasóestünk vendégei, akik értékes rövidprózákat és verseket osztottak meg a

Teljes bejegyzés »