Az örök szerelem!
Nyílvesszőként hatoltak belém
A tél gorombaságai
Hol keressem, hol kutassam
Hol rejtőznek múltam vágyai
Ha fülemre húzom téli sapkámat
Megszólal bennem egy ifjonti vágyálom :
Kit számomra Isten ajándékoz
Örök szerelemben égjen a párom
Kézen fogva búban-bánatban
Örömben és száz viharban
Mindig csak piros almát
Szedegettem kosarunkba
Ripacsok szennyezték be utunk
Nem tudtam mindent kivédni
Így ráncok jelentek meg arcán
Ráncai lettek szerelmünk évgyűrűi
Csak morzsákat hagyok itt a Földön
Ő pompásan virágzó családi kertet
Ha az Úr szólít magammal viszem
Hogy Jézusé legyen a szerelmem.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
