Kimaradt

Tegnap elfelejtettek megcsókolni, és kihűlt a szám

Nem forrasztottam magamhoz szerelmünk parazsát

És egyre messzebb vagyok tőled, és a hiány mardosva tépdes

Élni így nem lehet, tovább nem lehet, hogy a tűz elenyésszen

 

Ma nem vagy itt s a lángerősítést kér

Rohanok hát lángoló lélekért

Jaj, egy nap mikor meg nem tettem

Csak nehogy ez legyen végzetes vesztem!

 

Ma nem tudlak csókolni messze vagy

De a távolság szét nem választhat

Most már kell a tegnap és a ma is egyben

Kérem, részesítsen ebben a kegyben!

 

Rohanok hát át a mán és a tegnapon

Hogy visszaszerezzük mit ez a két nap elrabolt

És a visszának nincs gátja

Híven szereti Önt a régi párja

 

S a mulandó nem az érzelem

 

Most a napok letarolva, mind kiterülve mert már mind csak gát, és átugorható

Forradalmi hangulatra biztató

Ön a forradalom maga, s én a tettestársa

Így lesz a napoknak büntetése és felelősségre vonása

 

Mert elraboltak tőlünk egyet mi nemes

De haragudni rájuk nem érdemes

Tort ülünk, de csak az ijedtségen és a kósza bánatom

Hisz nem ért minket végzetes ártalom

Bereznai László Péter
Author: Bereznai László Péter

Bereznai László Péter az Irodalmi Rádió szerzője. Diósdon nőttem fel, ahol a mai napig élek családommal. Erdőmérnöki tanulmányaimat Sopronban folytattam. Jelenleg végzős hallgató vagyok, az államvizsgára készülök. 2015-ig aktívan Sopronban laktam. Hazatérésem után kezdtem bele a sportéletbe és az írásba. Napi rendszerességgel futottam, és édesapám műhelyében dolgoztam. Ahol az üveges mesterséget tanulgattam. Először verseket írtam zömében, később már novellát és színműveket is. Egyik nyáron nagymamámat látogattam meg, és neki segítettem a ház körül és a kertben. Ekkor egy regényt írtam, amit jelenleg próbálok végleges formába hozni. A sport szeretete továbbra is mindennapjaim részét képezi, ahogy az alkotás is. Most leginkább, mint régen: futok, és úszom. 2018 őszén úgy éreztem, pályáznom is kell műveimmel, így találtam az Irodalmi Rádióra.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csalók

–  Hová, hová ilyenkor korán? – Ne is kérdezd! Szaladok a boltba, friss kiflit venni. Legalább negyven kellene – Csak nem vendégeitek jöttek? Ilyenkor? Már

Teljes bejegyzés »

VIRÁGOK

VIRÁGOK Virágok közt élni, mennyei dolog. Ettől kap erőre és frissül a lélek, A szép utáni vágy bennünk örökké lobog, Ezt vallom ameddig e földön

Teljes bejegyzés »

A határban

A két mélybarna szempár a bárányfelhőket kémlelte a krumpliföld széléről egy napsütötte augusztusi délutánon, miközben olykor-olykor a távoli jövőbe tekintgettek. Két fiatalember, külsőre hasonlóak, unokafivérek,

Teljes bejegyzés »

Esti randevú

Edit Szabó : Esti randevú “Csókot kaptam nem is régen,” itt vártalak én a réten, csókod annyira szeretem, tudom, te is csak engemet. . –

Teljes bejegyzés »

KISLÁNYOM

Mint a legtöbb írásom ez is egy pályázatnak köszönheti létrejöttét. A pályázatot az Otthonápolás világnapjára írta ki a Lépjünk, hogy léphessenek nevű egyesület. Helyezést, díjat nem nyertem, de művem bekerült a pályázatra beküldött valamennyi írást egybegyűjtő, a témához méltó, gyönyörű kiadványba. Büszke vagyok a megtisztelő megjelenési lehetőségre, s egyben köszönöm is azt.

Teljes bejegyzés »