Rózsa Iván: Gravitáció
Vonz a Föld, nem lehet elhagyni.
Csak legfeljebb itt hagyni…
Űrhajóval, de hát ez nem tipikus…
Az átlagember neve, sorsa: kuss!
S mikor már hulla vagy;
A Föld akkor is befogad.
A lelked elszállhat a Mennybe:
Persze, ha hiszel is benne.
Ha nem vagy fennkölt, hanem földhözragadt:
Lelked, testeddel együtt, a földhöz ragad…
Ó, ió, ció, áció, – gravitáció:
A Földnek soha nincs vakáció!
Teszi a dolgát, tömeg-vonzó:
Nélküle nem vagy más, csak torzó…
Csak elméleti lény, fikció:
Se nem rossz, se nem jó.
A Föld nélkül nem vagy semmi:
A Menny nélkül élhet egy senki.
Föld és Menny összetartoznak:
Bár más dimenziók, de egymásnak hiányoznak.
A föld a Föld éléskamrája:
Szükséged van zöldségre, gyümölcsre, gabonára.
Van, aki viszont teljesen felesleges:
Csak ballaszt a nép hátán; s nem áldott, terhes!
De egyszer kipukkan ez a lufi:
És akkor már te is nyugton tudsz aludni.
Nyugodtan alszol, ágyad sem száll el:
A gravitáció tart titeket, s a Nap veled együtt kel.
Nap és Föld együtt súgja: „Kelj fel és járj!”
Ne légy tetszhalott, élvezd az életet, másra ne várj!
Nap és Föld együtt biztosítja az életfeltételeket:
És az ember örül, hogy él, s hogy (velük) lehet…
Budakalász, 2019. február 17., hajnal
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
