Vértesre gondolva

Századok lehelete hull

nyakamba Vértes vadonán

ha jön a nap,alkonyul

megyek,az Idő fonalán

rám köszönt a szakadék

sziklák zordja hívogat

pihenésre váró tarka rét

a forrás oltja szomjamat

csend ringat el,karjában

madárka dallama altat

erdő hűvös ruhájában

meglelem a nyugalmat

ifjúságom vezetted,utaidon

megszerettem a hazámat

általmentem a romjaidon

régi idők csókolták számat.

 

 

 

 

Varga Lajos
Author: Varga Lajos

Varga Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. A mindennapi életben pénzüggyel, közgazdasággal foglalkoztam. 1960 óta írok sokfélét: verset, novellát, egyfelvonásos drámát és rádiójátékot is. A művek 1978 óta kerültek irodalmi pályázatokra. Két saját kötetem 2003-ban jelent meg. Az Irodalmi Rádió 2014-es kiadványa a 40. közös antológia, ahol bemutatkozhattam. A rádión kívül a Somogyi Művészegyesület, a Váczi Mihály Irodalmi Kör tagja vagyok.     Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Magány a padon

Edit Szabó : Magány a padon Nem is tudom,hány éve vagyok magas fák alatt egymagamban, régen én is szép fa lehettem, hatalmasra nőve ég alatt.

Teljes bejegyzés »

Köszönet

Nektek, kik nem kérdeztétek honnan jöttem s mi tett olyanná, amilyen ma vagyok. Nektek, kik megadtátok nékem szusszanó létemben a fény-pillanatot. Vesszen, mi múlt, háborgás

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még holnap?

  Bíborfekete felhők hada a földet lábával tapossa, hörög az égbolt veszetten, tombol annak pusztító ereje.   Keringő villámok hada cikázik, a pokol kovácsa odacsap

Teljes bejegyzés »

A térkép

    Az arc a múlt térképe, megtapossa az élet lehelete, mint a papírt megrágja az idő foga, s a tinta már nem fog rajta.

Teljes bejegyzés »

A bűn

  Soha nem öltöd újra, nincs az a tű, az a cérna, ami összefércelhetné azt a lyukat, amelynek létrejöttét te akartad.   Elveszítetted az esszenciáját,

Teljes bejegyzés »

A felszín

  Ha minden ember a tenger fenekére látna, s nemcsak a víztükrén megcsillanó tükörképre várna, talán megtanulna a szívével érezni, s az igazságot nem a

Teljes bejegyzés »