Tó tükrén csillanó,
játékos napsugár
kacérkodik széllel,
pajkosan tovaszáll.
Nádasban megbújik,
megcsörrenti láncát,
visszatér a naphoz,
megtöri magányát.
Szitakötőpáros
násztáncát járja,
szivárványtündöklés
kettejük románca.
Cseppnyi béka ugrik,
vele huncut társa.
Szomorúan hajlik
vízbe a fűz ága.
Suttogva biztatják
egymást a kis rügyek:
pattanjunk ki, pajtás,
ébredjen az öreg!
Villámlik és dörög,
megjött a zivatar,
ezer kicsi ördög
pajkos vihart kavar.
Kukucskáló tavasz
próbálja szárnyait,
elsöpri a télnek
zordon lábnyomait.
Author: Pocsai Piroska
Pocsai Piroska az Irodalmi Rádió szerzője Nagy Andrásné a nevem, Pocsai Piroskaként anyakönyveztek Nyékládházán 1953-ban. Itt éltem középiskolás koromig szüleimmel és négy testvéremmel. A családban úgymond én voltam a „vakarék”, így a szeretet és kényeztetés ezer ágról szállt reám. A középiskolát 1968-ban Tiszaszederkény-Leninvárosban kezdtem, azóta itt élek családommal. Mióta nyugdíjas vagyok, írogatok, két éve próbálkoztam komolyabban gondolataimat versbe szedni. A POET. hu oldalon jelennek meg verseim Pocsai Piroska szerzői név alatt, valamint a Kaptárkövek Bükk aljai folyóiratban és a Rímkovácsok című lapban negyedéves rendszerességgel. A mindennapok érzéseit próbálom közvetíteni. Szeretem a szépet, szeretem az embereket és szeretem az életet.
