Tavaszköszöntő
Eljött hamvazószerda napja,
peregnek a napok s percek,
kopott álarcainkat levetjük,
ahogy a farsangot lezárja koppanó botjával Karnevál herceg.
Levetjük régi-új énünket, más élet születik,
metamorfózis, új átalakulás,
a természet színéből előbb böjti feketét ölt,
majd a fűben megbúvó virágokból színes pompát.
Átöltözik a természet, visel zöld haute couture kabátot,
levetette a sötét gyapjút,
a fekete föld rögei közt sarjad a fűszál,
s a Tavasztündér aranyesőből és szivárványból fon a kertbe tarka hölgykoszorút.
Örömére szolgál felnőttnek, gyermeknek
a nap tavaszi fényében megcsillanó napsugár,
a természet e csodája szolgál Isten s ember hódolatára,
hogy hirdesse a szabadon szálló szellem csodálatát.
Karnevál herceg! Ne koppints még botoddal!
Bár örök a körforgás, jó itt lenni még gondolatban,
ne ássunk el mindent a föld rögei közt, mi szépet s örömöt ád.
Karne vale! Feladjuk a sok jót, mit a farsang öröme adott,
eltesszük a maskarát s a legyezőt, visszatérnek a kimért hétköznapok,
s várjuk a feltámadást, s a megújult szép jövőt….
RMB – 2019. március 6 -30.
Author: RosaMaria B.
Burik Mária Rozália (szerzői név: Rosamaria B.) Magyar jogász költő. Budapesttől nem messze, a Dunakanyarban, Zebegényben született. Szülei még paraszti sorból származnak, akik már állami alkalmazottként nevelték fel gyermeküket. Általános iskolába Verőcén, gimnáziumba Vácott járt. Tanulmányai során meghatározóak voltak számára az irodalom és a történelemórák, melynek következményeként előbb a nemzetközi újságírás, mint pálya kezdte érdekelni, majd egy hirtelen fordulat eredményeként a jogi pályát választotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán végezte tanulmányait 1985 és 1990 között. 1990-ben államvizsgázott cum laude. Diplomamunkáját kriminológiából írta. Szakmai pályafutását ügyészségen kezdte. 1992-ben szakvizsgát tett, majd a közigazgatásban folytatta pályáját, az akkor megalakult kormánymegbízotti hivatalnál, a mai kormányhivatalok jogelődénél, majd Budapestre került, központi közigazgatási szervhez. Életét mindig meghatározta a jogászi szakmája iránti elkötelezettsége, felelősségtudata. Első verseit még egyetemi évei alatt írta, mintegy szárnypróbálgatásképpen. Negyvenes éveiben folytatta az írást az emberi élet legfontosabb jelenségeinek főképpen versben történő megjelenítésével. A líra, mondhatni talán, természetes közege. Talán ez abból is következik, hogy meghatározó életében a zene. A líra számára – hasonlóképpen, mint a zene a zenét kedvelő és művelő ember számára – a ritmus, dallam és harmónia egysége. Ahogyan a Poézis című versében megfogalmazta: „Szívből jön a szó.szülője a gondolat,lelke az ihlet.” Versei az életről, az emberi...