Az író és a hétköznap

Mit akar egy író sima hétköznapon?
Erőltetné jussát, mint örökös a vagyont.
Örök őse akkor mégse a pillanat:
Hétköznap az író egy nevetséges alak…

(Pápa, 2014. október 20.)

Varga Árpád
Author: Varga Árpád

Varga Árpád az Irodalmi Rádió szerzője. Viszonylag korai árvaságra jutásom ellenére alapvetően jó kedéllyel megáldottnak látom magam kívülről. Bár élénken érdeklődöm időnként a közélet és a közállapotok iránt, lírám alapanyagát jobbára saját tapasztalataimból, életutamból merítem, ugyanakkor szeretek elgondolkodtatóakat írni. Prózával egyelőre még komolyabban nem foglalkoztam, de céljaim között szerepel. Kedvelem emellett az idézeteket, a popzenei dalszövegeket fürkészni, mert meggyőződésem, hogy a mai korban nagyobb eséllyel válik tartalmas kultúrafogyasztóvá az, aki ezen rövid üzenetek révén, azokat persze alaposan megválogatva rá tud mutatni az emberi, művészi értékekre. Mindez összefüggésben van egyébiránt azzal, hogy tanári foglalkozásomból is adódóan fontosnak tartom a fiatalok számára a megfelelő példamutatást, ehhez pedig a frappáns, tömör irodalom ma talán járhatóbb út, hatékonyabb eszköz tud lenni. Mondhatni nagyon átalakulóban van jelenleg a költészet, ami sok mindennek köszönhető, de én itt és most élek, szeretem ezt művelni, ezért igyekszem olyan szellemi muníciót adni az esetleges olvasóimnak, hogy érdemesnek találjanak úgymond idejük nekem szentelésére. Eddig mindösszesen nyolc verseskötetem jelent meg, jövőbeli tervem pedig folytatni a publikálást, melyet 2016 őszén kezdtem el, elsősorban az interneten. Honlap: https://vargaarpad.com/ Posztmodern mondókák (pdf) (2020) – elektronikus kötet az Irodalmi Rádió szerkesztésében Lényem anyám virága (pdf) (2021) – elektronikus kötet az Irodalmi Rádió szerkesztésében Krízismagokból szópilácsok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Ónadi Krisztina

Tavaszi lüktetés

Tavaszi lüktetés . A Tél még őgyeleg, tétován ténfereg, A Tavasszal incseleg, Homlokát ráncolja: -Még itt vagyok. Értitek?! . Még itt van…, de elmehet… Mert…

Teljes bejegyzés »

Féltő áhítat

Szonettkoszorú /Az örök Éva /  Győző vagy vesztes volt, zsibong csak az ész, hamva sincs, emléke mégis izgató. Almacsutkát rágcsál, hamiskásan néz, kígyóbőrrel játszik, mire

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Báb-álom

BÁB-ÁLOM Szunnyadó, meleg, remegő szendergés. Álomban növekvő lényében: teljesség. Nem szusszan, mocorog időnként csendesen. Nyújtózik, fejlődik napjaiból: a jelen. Kibújik, elhagyja burkának belsejét. Ébredő szemében

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Tél van

Még fázósan húzod be a nyakad, hiszen ma még tél van, hideg és fagy, de szinte látod, ahogy rügy fakad, s, ami eddig volt, elmúlik,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Haldokló gyökerek

Elmentem, bár maradhattam volna s odabent a tűz kihült, Nincs már fatörzs, korhadatlan, mit megmászhatnék egyedül. S az erős karok, mik leemeltek a diófa ágáról,

Teljes bejegyzés »