Húsvéti emlékek

Edit Szabó : Húsvéti emlékek

Falun élő kis családunkban az öcsém és én voltunk gyerekek. Ahogy cseperedtünk, mindig eszembe jutott, miért nincs nekem egy bátyám, akire felnézhetek ? Kérdésemre feleletet adtak a szüleim : voltak, de a csecsemőkor nem válogat !
A körülöttem élő – velem hasonló korú gyerekek mind fiúk voltak, így lettem én is fiúsítva. Fociztam velük, fára másztam, horgásztunk és sütöttük a folyó adományát. Édesapám a lovas szekeret is a kezem alá adta, vígan hajtottam, mellettem ültek a fiúk.
Nagy esemény volt számomra a Húsvét ! Készültek rá a családok és engem is érdekelt, én miért nem mehetek locsolkodni ?
-Mert te vagy a lány, téged fognak megöntözni, hogy nagyra nőj ! -Jött a szülői válasz.
De kit érdekelt ? Elindultam az öcsém nyomában, hová és kihez is megy, izgatottan figyeltem, mit kap a locsolásért?
Begyűjtöttem a színes főtt vagy csoki tojást, a kicsi ajándékokat, majd sorra került a pénz !
Gyűltek az apró darabok, hiszen ebben az időszakban sokat jelentett még az egy forint is. Miért is nem gyűjthetek én is ? Minden verset tudok, mégse – mert a lányok nem locsolkodhatnak !
Keserű volt a tapasztalásom,ám lassan vége volt ennek a napnak is.Visszatért ugyan évről-évre, de lassan tudatosult bennem, hogy a lánygyermek felnő és bizony a fiúk is észrevették !
Készültem várni a locsolkodó fiúkat,megtanultam mi és hogyan illik. Ám ezt a régi vágyat nem feledtem el soha,lelkem mélyére örökre beivódott, mert bizony van – ami aztán soha sem felejthető !
Elmúltak azok a régi Húsvétok ! ma már nem látok az utcán fiúkat,sem legényeket, hogy bekopogjanak az ajtón : ” szabad-e locsolni ? ”
Autók szaladgálnak, mennek a legközelebbi rokonokhoz, megadni a tisztesség módját a családnak ,mert jó ha együtt tud lenni ! Ha ma is megtehetik !
Hová lettetek ti varázslatos, izgalmas Húsvéti Ünnepek ?

Bőcs,2019.04.22.

Szabó Edit
Author: Szabó Edit

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Égbolt

Égbolt: mikor kék, s mikor szürke, Néha olyan, akár egy ürge, Ki ugrál, és folyton lármázik, S az egész Föld fölött pásztázik. Égbolt: mikor csend,

Teljes bejegyzés »

Kelt bukta

Már akkor elhatároztam, hogy sütök neki, amikor híre jött, hogy a bátyját megoperálták a szomszéd város kórházában. Szegény Papa! Izgult is a testvéréért, de az

Teljes bejegyzés »

Szereposztás

Enikő éppen színházi próbára sietett, amikor összefutott egykori osztálytársával, Áronnal. Legalább hat éve nem találkoztak, így kölcsönösen megörültek egymásnak. Szeretett volna beszélgetni a fiúval, de

Teljes bejegyzés »

Ha teknős lehetnék

Ha teknős módjára páncélt viselnék, az megvédene talán tőled is. Lassú léptekkel tovább araszolnék s megkeményíteném a szívem is.   Tudod, a teknősök sokáig élnek,

Teljes bejegyzés »